Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-28 / 248. szám

Egyes siám ára 2000 koronái > fWviatig to Sast isiiéit i 0*4k nráM-étal I. (Ff> jetl!(Roft*il sxenben.) V*lo. M lMUi.8Mgad* neajBle-üe S1ÍIS kivitelivel nindaa :: üstöt úa 2000 fc,.«..««. SMflMMsi áraki EÜ7 .:»«!*»• feolyban 400CC, «*&•• Ki 44 «* tMMna 45038 fett SZEGED X rírrtísi árak 1 Pílhaiahoa I siffi. 400, egy hasábon 800 mástél hasábon 1200. SzOves közt 25 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 6Ü0fi kor. SzOvegkOzti közlemények torunként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 október 28, KEDD. 248-ik szám. Nagy beszéd lesz. Azon kezdjük, hogy nem igaz sz, mintha a francia volna a világon a legföldrajztudatlanabb nemzet. Az lehet, hogy a francia közpolgár nem bizonyos benne, Magyarország Bsludzsisztáfnal h°táro8-e, vagy Kamerunnal, de azzal mégis cs~1' tisztában vannak a franciák, hogy Franciaország fővárosa Páris. Ellenben mi magyarok néuány év óta nagy zavarba jönnénk, ha vizsgát kellene tennünk hazánk földrajzából. Mióta Magyarország elveszett, azóta a magyarok geográfiai tudása bizonytalanná vált, nemesik a batáiokat, kanéra a központot illetőleg is. Hol van a központ ebben a szerencsétlen orsiágban, amelyben tu'ajdonkép mindenütt h'tárt ér az ember? Ezelőtt azt tanultuk az is'-olában, hogy Budapest az ország fővárosa 13 az o.szág szive. De Jó magyar ember ezt a;óta nem hiszi, mióta a hazafias társadalomban szállóigévé váit ,a bűnös Budapest". Ez a rotf-adt város nem lehet se sziv, se főváron OkveLtlen másikat kell keresni. Valami hires várost. Melyik lehet az a hires város? Természetesen az, amelyik Orgovánnyal határos. Éljen Kecskemét, mint Magyarország igazi fővarosa 1 A fajvédők már megkorrigálták ez irányban a geográfiát és ha az államcsíny elkövetésére a jelen pillanatot még nem találták in slkaHasnak, legalább a földrajzi csínytől ne n riadtak vissza. Kikiáltották Héjjas Iván vá.osát a nemzeti géniusz székvárosának. Talán már °kad is olyan derék ébredő perceptor, aki eire tanitjs a jövő nemzedékét és talán a külföld is helyesléssel fogja tudomásul venni a dolgot, hiszen a külföld eddig is olyanformát gondolt, bogy Magyarország fő/árosa nem Budapest, l'pnem Kecskemét, a „magyar Moszkva". Legfeljebb Szegednek lehetne némi szava a dolog ellen, meri vagy félszázadon keresztül Szeged szerepelt a nemzeti köztudatban — legalább bankettek alkalmával — magyar Moszkva gyanánt. De be kell látni, bogy Szeged eljátszotta ehhez az epitbetonhoz való jussát. A fehér bolsevizmus terén ha történt is itt néhány k/önge kísérlet, a pálmát mégis csak Kecskemét vls-i el. Illetve a pálma nem terem meg Szatymazon, a pálmának az orgoványi klima felel mefc. Ezek után pedig megilletődéssel vesszük tudomásul, hogy Bethlen István miniszterelnök le fog menni Kecskemétre Zsitvay Tibor beszámolójára és ott nagy beszédben fog szembeszállni a fajvédőkkel. Szép férfias elhatározás ez, a.nit régebben ugy mondottak volna, hogy: irngverseny az oroszlánketrecben. Talán jobban szerettünk volna nagy beszéd helyett végre egy kis tettet látni, egy egészen icike picike kis tette', amiért nem is kellett volna az oroszlánketrecbe befáradni, mert egy kormányelnök Budapesten is fölveheti a harcot a dúvadak elleij, — de igy is imponál nekünk a Bethlen István férfias bátorsága. Zsitvay Tibort Héjjas Iván jóváhagyása nélkül talán nem választották volna meg Kecskemét képviselőjévé és Bethlen Istvánról ország-vi ág tudja, hogy a fajvédő teirort ő tette választási tényezővé és a nélkül soha össze nem hozta volna a parlamenti többséget: és ha Zsitvay Tibor és Bethlen István most lemennek Kecskemétre és szembeszállnak volt pátronusaikkal, ahhoz mindenesetre nagy lelki elszánás kell. Mert talán kockázatos letz ti az ut, talán nem várja a kirándulókat diadalkapu és talán bandérium se várja, vagy remélhetőleg nem várja bandérium, — mert nem mindig jó az, ha a kecskeméti határban bandérium várja az embert, marcona legények alföldi ui^ádj". Éppen elég az, ha névtelen sirokbó! f kelt árnyak láthatatlan bandériuma várja, nyöszörögve és sikoltozva az orgoványi avart zörgető őszvégi szélben. Imponál nekünk a magyar miniszterelnök bátorsága, amellyel lemegy Kecskemétre a mult árnyai és a jövő rémei közé és bizonyára az egész ország feszült érdeklődéssel várja azt a pillanatot, amelyben Bethlen István elharsogja riedóját azok ellen, akiknek pajzsán egykor fel* emeltetett. Nekünk azonban, őszintéit szólva, némi kétségeink vannak a nagy beszéd sikerét illetőleg. Eszünkbe jut a biztosítási vigéc, aki hiálos holtáig megmaradt ősei hitiben és testvére, a plébános, aki már fiatalon fölismerte ai igaz hitet és az evangéliummal cserélte fel az ótestamentumot. Sok meddő kisérlet után, hogy testvérét is az üdvösség útjára terelje, megszakított vele minden összeköttetést és csak " kor tett vele még egy próbát, mikor hirül vitték neki haldoL.«»'áí. — Bizom ez Istenben, hogy most meg tudom tériteni ezt a makacs lelket és a halál küszöbéről elvezétlem a menny kapujába, — mondta káplánjának, akit lent hagyott a kocsiban. Mikor jó két óra múlva kijött a haldokló vigéctől, izgatottan kérdezte a káplán: — Sikerült, főúr ? — Igen, — törülgette a főúr verejtékező srcáf, — sikerült neki engem bebiztosítani... Annyi nagy nekikészülődésről hallottunk már, hogy nem veheti tőlünk rossz néven Bethlen István, ha némi skrupulussal nézünk a nagy beszéd elé. Nem vonjuk kétségbe, hogy lesz siker, de talán olyanformán, hogy nem neki sikerül a fajvédőket megtéríteni, hanem a fajvédőknek sikerül biztosítást kötni Bethlen Istvánnal. Az ország józan lakossága állandóan figyeli a Huna—Tisza közét . . . Gömbös legújabb puccsterve. — Fegyveres akció Albrecht főherceg érdekében? Wild József megismételte vádjait. Budapest, október 27. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Politikai körökben még mindig erís visszhangja van annak az áruló kijelentésnek, amely — talán akarva — falán önkéntelenül, de mégis elszabadult Gömbös Qyula ajkairól a parlament folyosóin. A fenyegető kijelentésre Wlld József nemzetgyűlési képviselő nyilt levelet intézett vasárnap Gömbös Gyulához. A levél megállapítja, hogy a fojvédő politika 1920 óta rendkívül sokat ártott a magyar integritás gondolatánok. Gömbös Gyula fenyegetése elárulta, hogy a fajvédők komoly államcshyre készülődnek. A vidéki rendőrséget, csendőrséget, a vasat és a posta alkalmazottait akarják megnyerni a kormány ellen, a diákság miattuk hanyagolja el tanulmányait és politizál. A fajvédők a hadseregbe is becsempészik a politikát és céljuk, hogy a fiatal tisztek segítségét megnyerjék céljaikra. Az ország józan lakossága azonban állandóan figyeli a Duna—Tisza közét és a készülő fegyveres összeesküvést, amelynek célja, hogy egy királyi vérből származó trónjelölt érdekében Budapest ellen vonultassák maroknyi kissebbségüket — fegyvertelenül is meg fogja akadályozni. Gömbös Gyula Jászberényben válaszolt Wild József nyilt levelére. Witd József vádjait agyrémnek minőt iti és bejelenti, hogy jogtanácsosául, dr. Ulain Ferenccel, ha lehet, pört indíttat a levélíró ellen. Gömbös Gyula nyilatkozatára Wild József ujabb nyilatkozattal felel. Nyilt levelének minden sorát fenntartja. A Szeged munkatársának Wild József a következőket mondotta: — Gömbös a legjobban tudja azt, hogy én nem vagyok ostoba. Én rokat láttam és tspssztaltara. A háború alatt mint katonai hírszerző tiszt működtem és mint ilyennek alkalmam volt a kulisszák mögé belátnom és igy már Ekkor tudtam, hogy mi van készülőben. Csak szí sajnálom, hogy nem okultam előbb. A nyilai kozatharc természetesen az illetékes helyet, anie y a kormányhoz nagyon közel áll, is megszólaltatta. A kormány eszerint Gömbös Gyula elszólásának nem tulajdonit oly nagy fontosságot, mint aminőt a közvélemény egy része tulajdonit neki, de azért károsnak tartja abból a szempontból, hogy alkalmas lehet a küljöld közvéleménye előtt Magyarországot hamis színben feltüntetni. Az illetékes hely ezután birmilyen pozitív puccsgyanu felmerülése esetén a legerélyesebb rendszabályokat igéri a kormány részéről és kije'enti, hogy a kormány feltétlenül rendelkezik a katonasággal és rendőrséggel, mert ezeknél nem tudott érvényesülni semmiféle politikai befolyás. Albrecht főherceg nem tud semmit. Frigyes főherceg Uri utcai palotájában nyilatkozatot kértünk Albrecht főhercegtől arra vonatkozólag, hogy mi a véleménye Wild József állításairól, amelyeket nyilt levélben közzétett. A főherceg álláspontja, mint közölték, e kérdésben a következő: — Én semmiféle politikai kérdéssel nem foglalkozom és épp ezért Wild József képviselő nyilt leidére sem teszek semmiféle megjegyzést. Piret báró főudvarnagy és Orczy báró szárnysegéd előadása szerint az ifjú főherceg kizárólag gazdaságával foglalkozik és csak átutazóban volt Budapesten. A főherceg Gömbös Gyulával sem érintkezik és a dolognak egyáltalán nem tulajdonit jelentőséget, amennyiben a politikától a jövőben is távol kiván állni. Országos takarékossági bizottságot kormány. és főtitkárát a miniszterelnök nevezi ki. A bizottság elnökévé az állami életben mint képviselő, vagy mint tisztviselő jelenleg részt nem vevő egyén nevezhető ki. Az országos takarékossági bizottság tagjai: a bizottság elnöke, az összes miniszterek, illetve az általuk név szerint kijelölt helyettesei, a bizottság főtitkára, a nemzetgyűlés tagjaiból az ái'unháztarUs egyensúlyának helyreállításával kapcsolatos törvények végrehajtásának ellenőrzésével megbízott 33 as bizottság, valamint a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának tagjai közül 2—2 nemzetgyűlési képviselő. Tárgyalások a tarifaegyezményekről. A kereskedelemügyi minisztériuzban hétfőn A MTI. jelenti: Az állami közigazgatási szerveknek az ország megmaradt területéhez való célszerű arányosítása, a változott viszonyokkal való összhangba hozatala, sz áiami közigazgatásnak nem feltétlenül szükséges feladatoktól és terhektől való mentesítése, továbbá ezeknek a szempontoknak az összes kormányzati szerveknél való megfelelő alkalmazása céljából szükségedé vált oly szervezet létesítése, amely kérdésekkel rendszeresen, tárgyilagosan és i.iélyrehatóan foglalkozik, megállapítja a tényállást és a szükségesnek látszó változtatásokra javaslatokat tesz. Ebből a célból a kormány iendeletet adott ki, ame'y országos takarékossági bizottságot szervez. Az országos takarékossági bizottság elnökét |