Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-26 / 247. szám

1924 október 17. SZEQB D 26 Hétfőn ankétet tartanak a kultuszminisztériumban Budapest, október 25. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A kultuszminisztériumban ma délelőtt a ztidó hallgatók bonctani gyakorlatai­nak ügyében a kövekező imformációt kaptuk: — A kultuszminiszter ur most egy heti egész­ségügyi szabadságot vett magának és megbizta Tóth Lajos dr. államtitkárt, az egyetemi ügyek vezetőjét, hogy a hullák kérdését véglegesen rendezze Az állomtitkár hétfőre ankétet hívott össze, amelyen megjelennek a budapesti egyetem orvoskari dékánja Lenhossek Mihály, valamint Tellyesniczky Kálmán anatómus professzor, to­a hullabotrány ügyében. vábbá a szegedi egyetem rectora dr. Csengery János, a szegedi egyetem orvoskari dékánja Veress Elemér és a szegedi bonctani intézet igazgatója dr. Davida Jenő. Ezenkivül meghívót kaptak még az ankétre a töbui egyetemek orvoskari dékánjai és az összes bonctani intézetek vezetői. Információnk szerint az értekezlet tárgya kizárólag a hullák ügyének végleges rendezése lesz és hogy ebben az ügy­Wen a végleges döntés már a jövő héten meg fog történni. Nagyatádi Szabó és Mayer János szombaton ismét nem jöttek Szegedre. Szeged, okióber 25. (Sóját tudósítónktól.) A hivatalos kommünikék nem egyszer beszá­molták arról, hogy szombaton este Szegedre érkezik számos kormán>zati előkelőség között ragyatádi Szabó István és Mayer János is, akik részt veitek volna az Aljöldl Mezőgazda­sági Intézet vasárnapi ünnepélyes megnyitásán. Nagyatádi szegedi látogatását nagy érdeklődés­sel várták a legkülönbözőbb körök, éppen a tegnap egyidőre elsimult válság miatt. Nagy­atádi személye a Károlyi-forradalom óta állan­dóan' a közérdeklődés sikjóban áll és szemé­lyének érdekességét az Eskütt-ügy, valamint a legutolsó események még inkább fokozták. Nagyatádi látogatása azonban elmaradt ez­úttal ismét. Nem jött le Szegedre a régi kis­gazdapárt egy másik vezető egyénisége: Mayer jáaos volt földművelésügyi miniszter sem. A Szeged munkatársát ugy informálták, hogy a látogatás elmaradása összefüggésben van a pénteki kiegyezéssel, mivel az u'olsó tárgyalá­sok még szo.ubatoii este is tartottak. A Mezőgazdasági Intézet vasárnapi meg­nyitására egyébként szombaton Szegedre ér­kezek : Dr. Schandl, Károly a földmivelésügyi mi­nisztérium vezetésével megbízott államtitkár, dr. Kószó István belügyi államtitkár, Tóth Jenő, Mayer Káro'y és Koós Mihály h. államtikárok, Zauner Alajos, dr. Gally Kálmán miniszteri tanácsosok, Horánszky Dezső, az OKH vezér­igazgatója, Kovács János, az OKH ügyvezető igazgatója dr. Mikó Qábor gazdasági főtaná­csos, OKH igazgató, Fabriczius Endre, az OMGE, Nagy Sándor, a Falu Szövetség kép­viseletében es még számosan. Héjjassal és Orgovánnyal fenyegettek meg a vámőrök egy eltévedt embert. A szombati főtárgyaláson Gombó tagadta a megvesztegetési szándékot. Elmondott?, hogy elfogatásakor az őrség Héjjassal és Orgovány­nyal fenyegette meg, ugy hogy kétségbeesési­ben maga sem tudja, hogy hogyan, de a nála lévő pénzt a katonáknak adta dt. A katonák az Erger-Berger éneklésére is kényszeritették, ugy hogy maga sem tudja, hogy mit csinált u katonai őrségen. A kihallgatott katonai tanuk beismerték, hogy Gombóval énekeltették ugyan az Erger-Bergert, umitől Gombó annyira megijedt, hogy a nála lévő pénzt azzal adta dt a katonáknak, hogy engedjék szabadon. A biróság a nagyszámú í Szeged, okióber 25. (Saját tudósítónktól.) Gombó Mpyer makói rőföskereskedő nagy meg­vesztegetési ügyét tárgyalta szombaton a sze­gedi törvényszék Pókay- tanácsa. Gombó Mayer a mult év januárjában Makó­ról Csanádpalota felé igyekezett. Útközben az ismeretlen uton eltévedhetett, mert az úgyneve­zett tiltott zónába került be, ahol vámőrökkel találkozott össze. A vámőröktől Gombó annyira megijedt, hogy a közeli kukoricásba menekült. A vámőrök a halálraijedt Gombót magukkal hurcolták az őrségre, ahol Gombó 1200 koro­nát adott át az egyik katonának, állítólag azzal, hogy küldjön el egy küldöncöt feleségéhez, akit értesíteni akart eifogatásáról. Az őrség az t„nll|t kihallgatása után bűnösnek mondotta ki átadott 1200 koronát tanuk jelenlétében letétbe Gombót és 600.000 korona pénzbírságra itélte helyezte és Gombót megvesztegetés elmén Jel- Qombó megfellebezte a marasztaló ítéletet. jelentettik a bíróságon. I Ismét klauzulás egységárakat állapított meg a döntőbizottság. Végleg megszűnt a közalkalmazottak villanykedvezménye. Szeged, október 25. (Saját tudósítónktól.) A villamosáram egységárainak megállapítására mi­niszterileg kirendelt döntőbizottság végre meghozta végleges és jogerős határozatát és azt terjedelmes füzet formájában már meg is küldte a város ható­ságának. A döntőbizottság sem a gázgyár, sem pedig a város kérelmét nem találta teljesíthetőnek, helyesebben mindkét fél kérelméből teljesített né­hány részletet. Elutasította többek között a gáz­gyárnak azt a kérését, hogy a klauzulás egység­árak mellőzésével fix egységárakat állapítson meg, de elutasította a városnak azt a kérelmét is, hogy a gázgyár és a város között fennálló alapszerző­dést helyezze ismét teljes egészében hatályba. Ehelyett uj alapegységárakat és uj árváltozási té­nyezőket állapított meg. Megszüntette a közalkal­mazottak eddigi kedvezményeit és az egyenlő el­bánás elve alapján azokat is a közönséges magán­fogyasztók kategóriájába sorozta. A döntőbizottság határozata értelmében szeptem­ber elsejétől kezdve a következő egységárak érvé­nyesek : A számlálón mért magánvilágitási áram hekto­wattja 886; a kávéházak, éttermek, üzlethelyiségek, irodák, gyógyszertárak, műhelyek, általában min­den nem lakás, vagy annak mellékhelyiségeinek jellegével biró helyiségek világítására elhasznált áram hektowattja 1110; a motorikus áramfogyasz­tás egységára nagyipari üzemek nappali fogyasz­tásáért 444. éjjeli fogyasztásért (este 9 órától reg­gel 7-ig) 266; kisipari üzemek éjjeli és nappali motorikos áramfogyasztásának egységára 630 ; a városi közterületek világítására elhasznált áram, valamint minden városi közpénztárból fizetendő áramfogyasztás és a szinház áramfogyasztásának egységára 533; a város pénztárából fizetendő motorikus áramfogyasztás egységára 573; a vasút világítási áramfogyasztásának egységára 710, motorikus egységára pedig 488 korona. A felszerelt árammérők után fizetendő havi bére­ket a következőképen állapította meg a döntő­bizottság : 3 és 5 ampéres áramszámlálókért 1800, 10 esért 2300,15 ősért 2700, 30-asért 3100,50 esért 3600, 100-asért 5000, 200-asért 9000 és a két­tarifás, vagy nagyfeszültségű számlálóért 7500 ko­rona fizetendő havonkint. A felszerelt csengő­reduktor havi átalánybére 1500 korona. Ezekken az egységárakban a három százalékos forgalmi adó is bennfoglaltatik. Az egységárak a szeptemberi fogyasztásra vég­legesek. Október elsejétől kezdve azonban csak alapáraknak tekintendők és belőlük a következő hónapokra érvényes egységárak ugy számitandók ki, hogy minden fölfelé, vagy lefelé bekövetkező egy százalékos szénárváltozásnak az alapegység­árak 0.22 százalékos, minden egy százalékos « munkabérváltozásnak 0.21 százalékos egységárvál­tozás és a magyar korona minden egy százalékos l árfolyamváltozásának 0.57 százalékos egységárvál­í tozás felel meg. A szénárváltozás alapja a tatai, borsodi és salgótarjáni aknaszenek, valamint a rózsaszentmártoni lignit 1924 szeptember 30-án érvényben levő árainak százalékos ái változása, illetve az árváltozások középértéke. A munkabér­változás mértéke a Magyar Vasmüvek és Gépgyá­rak Országos Egyesülete által szeptember 30-át követően időről-időre megállapított átlagos munka­bérváltozás. A magyar korona árfolyamváltozásá­nak mértéke pedig az angol fontnak a budapesti tőzsdén 1924 szeptember 30-án 347.000 koronával jegyzett devizaáru árfolyama, ahány százalékkal emel­kedik, vagy csökken ez az árfolyam, annyiszor 0.57 százalékkal emelkednek, vagy csökkennek az egységárak. „Amennyiben a város — mondja továbbá a döntőbizottság határozata — a jelen döntés érvé­nyességének tartama alatt elektromos áramot fo­gyasztó berendezéseinek teljesítőképességét szá­mottevően növelni óhajtaná, az ebből eredő több­letfogyasztás után nem tarthat igényt a kedvezmé­nyes egységárakra. Úgyszintén nem igényelheti a város azt sem, hogy a vállalat a jelen döntés ér­vényességének tartama alatt a saját költségén több uj lámpát állítson fel, mint az ezidöszerint hasz­nált lámpák öt százaléka és ezt is csak a már kiépített hálózat mentén Az újonnan jelentkező áramfogyasztók, ha az árammérőt nem ők szerzik be, kötelesek az igazolt beszerzési ár felét három havi egyenlő és utólagos részletben a vállalatnak megtéríteni, az árammérő ennek ellenére mégis a vállalat tulajdonát képezi. A régi fogyasztók lakásváltoztatása esetén a vál­lalat a számlálók kicseréléseért hozzájárulást nem kérhet. A kiépített elosztóvezeték mentén uj áram­csatlakozások létesítését a fogyasztók csak abban az esetben igényelhetik, ha a csatlakozás érdeké­ben létesítendő vezetékberendezéseknek a magán telek határán kivül eső része költségeihez ötven százalékkal hozzájárulnak. Hosszabb, ki nem épí­tett elosztóvezetékek és ezekhez való csatlakozá­sok létesítési költségeinek mikénti megosztására nézve a döntő tanács a feleket egymással való szabad egyezkedésre utalja. A döntés szerint az esetleges tűzkárt a vállalat vagyonából tartozik fedezni. A város haszonrésze­sedése továbbra is hét százalék marad. A döntőtanács kész kiadásai 37,898.000 koro­nára rúgnak és tiszteletdiját 88,000.000 koronában állapította meg. A határozat a gázgyárat kötelezi arra, hogy ezt a 125 millió koronát nyolc napon belül megfizesse. A döntés indokolásában a döntő tanács részle­tesen kifejti, hogy miért nem állapított meg fix egységárakat. Ugy találta, hogy a magyar korona árfolyamának állandó jellege ellenére az árak még mindig nem stabilizálódtak. A tisztviselőkedvez­mények megszüntetését azzal indokolja meg a döntő tanács, hogy az aranyparitásos fizetésrende­zéssel más tisztviselői kedvezményeket is meg­szüntetett a kormány és igy nincs már semmi ok arra, hogy az egyenlő elbánás elvének mellőzésé­vel a közalkalmazottak kedvezőbb helyzetbe jussa­nak, mint a közönséges áramfogyasztók. A nem lakás jellegű helyiségek világítási egység­árát pedig azért állapította meg huszonöt száza­lékkal magasabban a döntő tanács, mert a keres­kedők, iparosok és a többi magánpályán működő exisztenclák ezt a differenciát még mindig át­háríthatják a fogyasztó közönségre. Végül megállapítja a döntő bizottság, hogy a gázgyár elektromos üzemének fél évi költségelő­irányzata nyolc és egynegyedmilliárd korona. •MMAWWAAAMWMWMWMMMMMMMANM — Életbelépett teljes egészében a mérnöki rendtartás. A belügyminiszter rendeletben értesí­tette a törvényhatóságokat, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter teljes egészében életbeléptette a mérnöki rendtartásról szóló 1923. évi XXVII. tör­vénycikket. Ezzel kapcsolatban felhívja a törvény­hatóságok figyelmét a törvénynek ama rendelke­zésére, hogy halálozás eseién a halálesetet felvevő közeg köteles a mérnöki kamaránál bejegyzett mérnökök vagy mérnökhelyettesek elhalálozásáról a kamarát azonnal értesíteni és ennek megtörtén­tét a haláleset felvételében megjegyezni. — Lovagias ügy Szterényi és Kónyi Hugó között. Az Angol-Magyar Bank leg­utóbbi közgyűlésén tudvalevőleg kimondta a Lloyd Bankkal való fúziót és ez alkalommal Szterényi József báró és Kónyi Hugót, a Hazai Bank ig zgatóját beválasztották az igazgató­ságba. Tegnap ülést tartott az igazgatósig, amelynek folyamán Szterényi Jó?sef báró éles szóváltásba keveredett Kónyi Hugóval, aminek lovagias ügy lett a vége. Szterényi báró Szur­may Sándor volt h'dügyminiszter és Almássy László nemzetgyűlési képviselő által provokál­tatta K'nyi Hugót, aki segédül Miklós Andor főszerkesztőt és dr. Bedő Mór ügyvédet ne­vez'e meg. A segédek a mai nap folyamán ülttk össze tárgyalásra, de minden remény megvan arra, hogy az ügyet békésen sikerül majd e intézni.

Next

/
Thumbnails
Contents