Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-24 / 245. szám

2 SZEGED 1924 október 24. totlák Ossz?. A választói névjegyzék 1925. évi januárjában lép életbe, addig ptdig sok változás történhet. Nem lehet becsületes választást csinálni akkor, amikor a választást az elemi iskolai bizonyítványhoz kötik. Az elemi iskolai bizonyítványok beszerzése a megcsonkított országban sok esetben lehetetlen. Olyan választójog kell, hogy a lista könnyen összeállítható legyen. Bírálja a választói névjegyzék összeállítási módját és azt mondja, hogy nem négyezer embert hagytak ki a jegyzékből, hanem negyvenötezret. (Ellentmondás jobbról.) A listát ez szerint fogyatékosnak tarijs. A törvényt át kell alakítani olyan irányban, hogy a válaszlók kényelmesen gyakorolhassák választójogukat. Ezután Wolff Károly felszólalására reflektál. Kimu'atja, hogy 1915-ben még felesleg is volt a költségvetésben. Az ezutin kővetkező differenciákat a demokratikus rezsim terhére irlák. Kifelejtik, hogy közben háború volt. A lakbérjövedelem igen megcsökkcnt, mert nem emelhették a béreket és a hsdbavonultskat nem zaklathatták házbérérl. Most a főváros a szanálási törvény alapján automatice huz nagyobb jövedelmet. Friedrich István: Hol marad az egységes párt ? Pikler Emil: Ugy látszik, ez nem érdekli őket I (Az egységes pártból egyedül Barabás Samu van jelen a teremben.) \ A demokrata Budapest. Vázsonyi: Igaz, hogy nem merték az adókat emelni, mint a mai vezetőség. Majd felsorolja, milyen jövedelmeket akarlak biztosítani a fővárosnak, de annak idején a kormány nem járult hozzá ezekhez. 1915-ig tehát a pénzügyi egyezmény helyre volt állítva és a költségvetésben szerepeltek a kölcsöntörlesztések is, amelyek a mostani költségvetésből hiányzanak. Akkor a kormány nem segítette a fővárost. Minden kötelezettségét saját erejéből kellett teljesíteni. Eiután nagy részletességgel mutat rá a liberális rezsim munkájára. A városi pénzügyek szanálásáról szólva azt bizonyítja, hogy a forgalmi adó növekedése a drágaság hőmérője. (Beszédének eme részénél Barabás Samu is kiment a teremből, ugy ho0y a kormánypárt részéről mür senkisem tartózkodott a teremben, mire Vázsonyi szünetet kéri.) Elnök öt perc szünetet rendel el, majd Vázsonyi igy folytatja beszédjét: A főváros külföldi kölcsöneiről szól. A beruházásokat mindenütt kölcsönből fedezik. A Béccsel való Összehasonlítással kapcsolatban megjegyzi, hogy Bécs jobb helyzetben volt mint Budapest, főleg, mert a forradalom és a bolsevizmus pusztításaitól megkímélte a sors. Annak idején a legnagyobb siker volt, hogy Budapest székesjőváros külföldi tőkét vehetett igénybe. Azért Verették a külföldi kOIcsönt, t-erl a karlellbankok befolyásától akartak szabadulni. Megcáfolja azt a vádat, hogy a plutoktácia j svára jesztették politikai cselekedeteikben és Írásaikban. Végül visszautasítja azt az állítást, mMtíia a forradalmak élén mindenkor a zsidók álltak volna. A forradalmakat nem lehet a zsidósággal azonositani. Végül kijelenti, hogy aki gyűlöletet hirdet, ne vegye szájába az Isten és a haza nevét és » Hazaszeretetei és Isten nevében utasítsa vissza ezeket a rágalmakít. A javaslatot nem fogadj* el. Az elnök ezután mpirendi javaslatot tesz. A dolgoztak. Ha ezeket meg nem valósitolták 1 legközelebbi ülés holnap délelőtt íizkor a mai volna, kapitalista hatalmasságokkal kelleje bir- j napirenddel. kózniok s működésűkre súlyos befolyások nehezednének. Az ő Idejükben kétezer Ic'úst és öii/en iskolát építettek, és ma .? Ezután a lakásépítési akcióról beszél. Azt ajánlja, hogy a jelzálogkölcsönöket öt százalékig valorizálok. Ez az öt rísalék legyen alapjs a meginduló építkezések, k. Visszautasítja azt a vádat, mintha felekezeti politikát csinálna, kijelenti, hogy a jogegyenlőség alapján áll. Ha felekezeti politiíát csinálna, hálatlan volna azokkal szemben, akik mint Kossuth és Petőfi a jogegyenlőséget és a szabadelvű gondolatot terKabök L«jos: Az elnök napirendi indítványával szemben Kéthly Annának és Malasics Qézának ndilványát kéri napirendre tűzni, melyet-a munkanélküliek biztosításáról benyújtottak, valamint Reisinger és Propper i ditványát, amelyben az egy szoba konyhás lakásoknak november 1-ei házbéremelés siói való mentesítését kéri. Kuna P. András, Farkas István és Görgey * István felszólalása után a nemzetgyűlés többj sége az elnök napirendi indítványát fogatíja el. As ülés egynegyed háromkor ért véget. Amerikai fagyasztott hust hoznak Szegedre. Harminc százalékkal olcsóbb lesz as amerikai, mint a magyar hus. Szeged, október 23. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, hogy a főváros Amerikából fagyasztott hust hozatott a szegényebb néposztály számára, amely a friss magyar hust ma megfizetni képtelen. A próbaméréseknél kitűnt, hogy az ezer és ezer kilométerről, kontinenseken, óceánokon, számtalan országhatárokon át érkező hus harminc százalékkal olcsóbb, mint annak az állatnak a husa, amelyet az Alföldről, vagy a Dunántulról hajtanak fel a fővárosi vágóhidra. De kitűnt még az is, hogy az amerikai hus összehasonlíthatatlanul jobb minőségű, mint az úgynevezett elsőrendű mészárszéki hus. Az amerikai hus hire ugy a fővárosban, mint a vidéken nagy riadalmatokozott a husiparosok körében, akik félnek, hogy a mai minimális húsfogyasztás mellett az amerikai husszállitmány leérkezése esetén becsukhatják üzleteiket. A mészárosok arra hivatkoznak, nogy ők nem tehetnek róla, hogy a gyöngébb minőségű magyar hus 30 százalékkal drágább, mint az amerikai. Ennek, szerintük, a gazdaközönség az oka, amely megteremtette a világ legmagasabb élőállat árait. Éppen azért tiltakoznak az amerikai hus behozatala ellen s azt kívánják, hogy az állam a gazdáknál szorítsa le annyira az arakat, hogy a mészárszékekben is megfizethető legyen a hus. Természetesen a nagyközönségre, a fogyasztók nyomorgó tömegére mellékes, hogy miért drága a magyar marha. Csak az a fontos, hogy olyan húshoz jusson, amit meg is tud fizetni. Értesülésünk szerint a hatóságok a fogyasztóközönség mellé álltak s éppen az idei télre várható nagy tömegnyomor miatt akcióját a vidékre is ki akarja terjeszteni. Az a terv, hogy állami közvetítéssel és támogatással a vidék nagyobb ipari városai részére is hozatnak fagyasztott hust. Értesülésünk szerint Szegedet is bekapcsolják az állítólagos olcsó husakcióba. A város hatóságát különben is ez ügyben tárgyalásokra fogják meghívni Budapestre. Az kétségtelen, hogy az amerikai olcsó husakció a mészárosok érdekeit sérti, ez azonban csak átmeneti jellegű, mert az élőmarhakereslet hiányában a hazai marhahús ismét versenyképes lesz a fagyasztott hússal. A fagyasztott hus egyébként ma sokkal drágábban kerül forgalomba, mint amennyiért azt adni lehetne, szintén amiatt, hogy a hazai marhahús és a fagyasztott hus között meglegyen a szükséges árkülönbözet. Szövetet, vásznat sfb. vásároljon részletfizetésre Fodor István cégnél, AttiU-u. 9. sz. 575 Furcsa népség. Irta: Réti Ödön. (20) A macskaképü Mari kosarában, melyet duzzogva cipelt a karján, tej, kávé, kuglóf és egy egész mákoskalács volt. Julcsa néni annál vidámabban haladt mellette a babos ruhájában, mely karjain és csípőjén jobban megfeszült, mint legutóbb, mikor benne láttuk. Hatalmas lépésekkel gyorsan ment az Eötvösutca felé. A negyvenhalos számú házban egy leány, aki mosogatóvizet öntötl a csatornába, megmutatta, melyik Kapolcsy szobája. Később ez a lány segített nekik Kapolcsyt ágyba fektetni. Orvosért is ez szaladt. A padlón tenyérnyi vérfolt. Mikor Kapolcsy fenn feküdt az ágyon, felnyitotta szemeit. — Istenem — de ilyet — suttogta Julcsa néni. Keményen tartotta magát. Márinak megmegroggyanlak a térdei, halotthalvány volt s úgy nézett a betegre, mint Krisztusra. Edényt és padlóruhát keresett, hogy felmossa a vért. Kruspérné jött betegen fáradtságtól. Kora reggel óta járta a várost. A gyermeket kereste. Az orvos feltétlen nyugalmat ajánlott. Végigmustrálta a három nőt, szemébe nézett Márinak. — Ez a leány marad a betegnél. Senki más — jelenlelte ki kurtán. Méri elkapta a kezét és megcsókolta. Félnégy lehetett most. Julcsa néni a kapuban találkozott Zsiráffal. Zoéval. Az utcán végigsietett egy rikkancs : Egy leány megölte gyermekét... Az Est!... Egy robogó kocsi állt meg. Tuskó ugrott ki belőle, ulána Bite Oanci. Öten voltak mosf már, az utca kíváncsi népe gyülekezni kezdett ^körülöltük. — Menjünk az Ópiumba. — Mindennek én vagyok az oka, — kesergett Julcsa néni —, ha én, akkor este . .. Hajashit ott találták az Ópiumban egy üveg bor mellett. Többet ivott a kelleténél, nem értelte meg rögtön, mi föriént. — Csőrffy 1 ? — kiáltott — tegyétek bolonddá az öregapátokat I Julcsa néni ráborult az asztalra s zokogott. — Nagy színésznő maga kedves Julcsa néni, Jászai Mari magához képest kismiska. Tuskó egy estilapot tolt eléje. Belepillantott, elsápadt, gondolkozott egy darabig, aztán Tumora nézett s egy üveg bort kért. — Ma nem. iszunk többet — szólt Zsiráf erélyesen. — Ide hallgass I Ide hallgassatok I Összebújtak s tanácskoztak ... — En lenyíratom a hajamat — szólt Hajashi — kopaszra, nullásgéppel s átadom neki egy zacskóban. Mindig unszolt, vágassam le a sörényemet. — Nem — szólt Zsiráf — ez semmi, csak tarlsd meg a hajadat. El fogsz menni Féliához, kibékülsz vele, reá bírod, menjen el veled Csőrffyhez s eljátszátok a menyasszonyvőlegényt. — Félia ebbe nem fog beleegyezni — mondta Zoé. — De nem ám! szólt Tuskó, Bite egyszerre. Hajashi a sörényébe taszította ujjait: — Ezen könnyű segíteni. Feleségül veszem. Megszorongatták a kezét. — Evvel is rendben vagyunk tehát — szólt Zsiráf. — Erigy Zoé fiam: megkezdheted, addig mi felhajszoljuk a nőket. Most odalépett eléje Tumó s megragadta kezét. — Bocsánaf... Zsiráf úr ... nem is tudom az igazi nevét . .. bocsánat ... — hangja remegett az izgalomtól, — én nem akarok elmaradni . .. kérem... van itt még erós, véri.. fölösleges sok vér ... úgy gondoltam, hogy én sem maradhatok el... az én vérem tiszta, jó atléfavér, én ebből szívesen adok egy decit, egy litert, amennyi csak kell ... • • • Zoé oly csendesen nyitott ajtót, hogy Mári csak akkor velte észre, mikor mellette állt. Kapolcsy hálás mosollyal köszöntötte. Zoé óvatosan leült az ágy szélére. — Miért tetted ezt, te rossz gyerel"? Csitt 1 Kapolcsy hosszasan nézett a szemébe. — Miért tetted ezt? — ismételte meg a leány. — Gyászba akartál öltözletni bennünket. Ezt nem érdemeilük meg tőled. Szerencsére nem sikerült meggondolatlan terved, nz orvos azt mondja — az elébb találkoztam vele az utcán — sérülésed nem súlyos, nyugodt lehetek, de bálran elfekhetsz egy-két hetet. .Nyugodt lehetek" — így mondta és nem sejtetle mit ajándékozott nekem e két szóval... Én utánad haltam volna ... kimondtam ... bűn ez ? Ha bűn, — bocsáss meg — te is bűnös vagy... sokszor mondtad, miért is tetted ezt? — szeretlek Zoé és a hangomat dicsérted és mint nagy, nagy művésznővel, úgy bántál velem . .. Szeretlek Zoé... nem kellett volna ezt mondanod. Elhittem. És boldog voltam akkor. Bár Zsiráf előtt mondtad és mindenki előtt, nyilt színen. Bár tudtam, hogy szavaid csak szeretetet nyújtottak felém. Nem szerelmet... Bűn ez ? Bűn amit beszélek?... Szerelem, én éreztelek... Valaki iránt, aki nem látott a szívembe, aki csak a művészetemet szerette bennem, kinek pedig én a művészelemen kívül szívesen odaadtam volna, egyetlen kérő szavára ... a szerelmemet s szerelmemben a testemet, a keblemet, a hajamat, az ajkamat ... egyetlen kérő szavadra fiam és tudod, ha akarod, ha meggyógyulsz, ha vigyázol magadra, ha erős leszel, akkor ... én gyönge leszek.. . (Folytatjuk.)