Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-02 / 226. szám

1924 október 2 8ZBGBC OSZI IDENYRE! KOTOTT KABÁT és mellénykülönlegességek, harisnyák minden létező divatszinekben, fehérnemüek, csakis elsőrendű minőségben rendelésre is a legolcsóbb szabott árakon SZÉCHC N V I-T É R 17. TCCerOH S55. POLLAK TESTVEREKNEL CSEKONICS-UTC71 6. 368 TecetfOPi ss*. A pénzügyi közigazgatás reformjához. Pénzügyi szakembertől kaptuk a kövekező figyelemreméltó scrokat: Már az úgynevezett szanálási akció megkezdése elő;t, sőt évek óta sok szó esett a pénzügyi közigazgatás meg­reformálásáról, de mindig volt fontosabb, sür­gősebb teendő, rc.int a reform végrehajtása. Nem vagyun; tulajdonképen azzal sem tiszta ban, hogy a pénzügyi adminisztráció reformá­lására miért van éppen most szükség, azért-e, hogy ez által törekedjen tz állam nagyobb pénzügyi eredmény elérésére, avagy csak azért, hogy változtassanak rajta. Azt hisszük, csak ez ufóbbiérl; mert ha az előbbiért volna a reform kivánatos és sürgős, nem ott kellett volna kezdeni, amin kezdték, hanem ott és azon, hogy minden adóalanyt felkutassunk és adókötelezettség elé állítsunk és mindenkit valódi jövedelme szerint adóztas­sunk meg; ennek a módját kellett volna elő­ször minden eszközzel kitalálni s végrehajtani. Ha a reform az adózás eredményességét cé­lozta volna, akkor már ez előtt négy évvel meg kellett vo na csinálni, akker talán nem lenne a pénzügyi kormányzat abban a képtelen hely­zetben, hogy tz 1921. évi kivetés óta szorzó­számokkal fejelik a régi adókat s képtelebbnél­kép'elenebb helyzetek elé állitja az adózó pol­gárok nagy tömegét. Azt lehetne mondani, hogy valóságos revolverezés folyik az adókive­tés és beszedés terén. Egészen mostanáig kellett várni tehát az úgynevezett reform végrehajtásával, meg kellett várni ait az időpontot, amikor minden reform végrehajtása ezer akadályra talál. Meg kellett várni magát a szanálási akciót, mintha ennek sikere csupán a pénzügyi közigazgatás megre­formálásától függene, mintha a szanálás e nél­kül nem is ve>etne eredményre. Szer«ncsétlen ország vagyunk, mindent balkézzel és elkésve csinálnak az illetékes, de hivaíottság nélküli fényezik s a sokizor avatatlan és tapasz­talatlan végrehajtó közegek kezén még több sikertelenség támad. Ugy gondoljuk, hogy a reformokat a szanálási akció elölt kellett volna elkészíteni és életre hivni, hogy azután egy helyesen, a való életnek kiépített pénz­ügyi adminisztráció valóban segítségére legyen a szanálásnak s az állam gazdasági életét, to­vábbá az adóilanyokat megerősiteni igyekezzék. A reformoknak a szanálási időszak alatti végrehajtása feltétlenül rosszul befolyásolja a pénzügyi eredményt, mert a tapogalódzás stá­diumában lévő uj szervezetek eredményesen, legalább eleinte nem fogják tudni megoldani feladataikat, sőt maguknak a szervezeteknek a valóságban leendő megalkotása olyan nehéz­ségekbe fog ütközni, melyeket elhárítani a mostani kormányzatnak nem áll módjában. A helyes kormányzati intézkedések hiányossága tehát legnagyobb akadálya a szanálási akció pénzügyi eredményének. Mivel a szanálás célja az állam közgazda­sági egyensúlyának helyreállítása, kivánatos volna, hogy ebben a fogalomban a polgárok anyagi helyzetének a javulása is benne fog­laltatnék. Ezzel szemben mit látunk? A pénzünk vá­sárló ereje — a korona stabil állapota dacára — nem szilárdul, annak valódi értékét a ig lehet megállapítani, vagy ha ez ideig-óráig siketül is, zsinórmértékül nem szolgál s ennek a körülménynek káros kilengései bizonytalanná teszik a közgazdasági életet. Ez az oka annak, hogy az aranyértékszámitás kezd be nem válni. A pénzügyi adminisztráció halad a csőd felé, aminek káros következménye ÍZ a bizony­talanság, melybe az adófizető polgárság sod­ródod. Sok, töméntelen sok pénzre van szük­sége az államnak, be is szed nagyon, de na­gyon sokat, hi kell eiőszskkal, sokszor talán nem is egészen törvényes alapon. Hogy hová megy el a sok pénr, nem tudjuk. A munkásinternacionale é Vasárnap déielótt gyűlést tartanak a szegedi szociáldemokraták. Szeged, október 1. (Saját tudósítónktól.) A magyarországi szociáldemokrata párt a legutolsó hónapokban igen elénk akciót fejt ki. Hatalmas demonstrációs nagygyűlést tartottak először az örök béke gondolata mellett, most pedig az első internacionale hatvan éves évfordulóján tart népgyükst. Mind a két demonstratív nagygyűlés nem áll elszigetelten Magyarországon, mivel a háború tíz éves és az internacionale hatvan éves évfordulóján az egész világ szocialista pártjai meglanják ezeket a népgyüléseket. Julius utolsó napjaiban szinte egész Európa munkás­sága impozáns keretek között kiáltotta el ezeket a gyűléseken, hogy „soha, soha többi háborút I" A magyar szociáldemokrata párt munkájából a szegedi csoport is energikusan veszi ki részét. Az Internacionale megünneplésére most vasárnap, október 5 én hatalmas gyűlést rendeznek, amelyen ismét meg fog nyilvánulni a szegedi munkás­ság egyönteiü és erős állásfoglalása. A gyűlési a Munkásotthon nagytermében tartják meg. Az első napokban a szegedi párt azt tervezte, hogy az ünnepi beszéd megtartására Petdl Gyula nemzetgyűlési képviselőt kéri fel, mivel PeidI hónapok előtti beszámolóbeszéde óta Szeged választópolgárságát nem tájékoztatta a poli ika aktuális kérdéseiről. Peidl Gyula azonban a szociáldemokrata párt veze őségében, valamint a szakszerveze'ekben is olyannyira el van fog­lalva, hogy egyeilen napra sem hagyhatja el a fővárost. Szó van azonban arról, hogy a közeli hetekben ettől függetlenül — amint ideje engedi — Peidl Oyula lejön Szegedre. A vasárnapi gyűlésre igy a párt a budapestí központtól kért szónokot és már is elhatározott dolog — mint értesü'ünk —, hogy a vasárnapi gyűlésen a parlamenti frakció egyik tagja fogja Szegeden ismertetni az első Internacionale jelen­tőségét. A gyűlésen egyébként a szegedi mun­kásdalárda két dal; fog énekelni, majd a párt egyik tagja Szakasils Árpádnak, az ismert szocialista írónak A fölszabadulás éposza cimü költeményét szavalja el, hogy az internacionalét méltó keretek között ünnepelje meg a szegedi munkásság is. A Szeged munkatársa ugy értesül egyébként, hogy a rendőrség már engedélyezte a gyűlést, még csupán az írásbeli közlés van hátra. A salgótarjáni botrány a haditörvényszék előtt. Budapest, október 1. Salgótarjánban a buda­pesti honvédtörvényszék ma kezdte meg súlyos ter­mészetű katonai bünpör tárgyalását. Katonák a vád­lottak, akik Tremmel Mátyás állítólagos gyilkosának, Löbl Józsefnek bűnét véres verekedéssel, ablakok beverésével akarták megbosszulni a salgótarjáni zsidókon. Annak idején az ügy a parlamentben is szóba került. A fótárgyalást mára tűzte ki dr. Eisner Ödön, főhadnagy-hadbiró. A vádlottak nem választottak maguknak védőt, minthogy azonban a védelem kötelező, a salgótarjáni helyőrség pa­rancsnoka három tisztet delegált védóül. A salgótarjáni városháza tanácstermében ma reggel fél 10 órakor nyitotta meg a főtárgyalást vitéz Futásfalvy Pál őrnagy-elnök. A biróság tag­jainak megesketése után felolvasták a vádiratot, amely szerint Szabó István 24 éves tiszthelyettest és Vatray József 23 éves szakaszvezetőt, a salgó­tarjáni 7-ik kerékpáros zászlóalj tagjait, egyéni szabadság elleni jogtalan nyilvános erőszak és testi biztonság elleni vétséggel vádolják, mert 1923 december 8-án este Salgótarjánban az utcán Grósz Mór ottani lakost súlyosan megverték, mi­után előbb a katonai irodába hurcolták az utcá­ról. Teller Kamilló 24 éves őrmestert azzal vá­dolja az ügyészség, hogy 1923 december 11-én a hajnali órákban Salgótarjánban ismeretlen számú ablakot botjával bezLZott és ezzel idegen vagyon­nak szándékos rongálása által, nyilvános erősza­koskodás bűntettét követte el. Midőn pedig ezért két rendőr felelősségre vonta és igazolásra szólí­totta fel, szuronyát előrántotta és az irodában a zászlóalját fegyveres ellenállásra szólította fel. To­vábbá vádolja még az ügyészség Czinder Mártont, aki a katonákat arra biztatta, hogy a rendőröket üssék agyon, Gergely Sándor, juhász János, Gyurcsó József és Pollák János honvédeket ugyan­csak nyilvános erőszakoskodás bűntettével vádolja az ügyészség, mert a zászlóaljirodában kézigrá­nátokkal és fegyverekkel megverték a rendőröket. ] A vádirat felolvasása után Chriasztelli Zoltán j katonai ügyész lopás és közokirathamisitás bün­• tettével is vádolja Teller Kamillót, aki beleegyezik abba, hogy ezt az ügyét az előbbivel együtt tár­gyalják le. Ezután Szabó István vádlottat szólítják be, aki , azt állitja, hogy azon a napon már bántalmazták a városban a zsidókat Tremmel Mátyás meggyilko­lása miatt. Ő és Vatray az utcán találkoztak Grósz ' Mórral, aki minden ok nélkül rájuk kiáltott: f „piszkos katonák". Midőn felelősségre akarták ezért vonni, Grósz boxerrel megütötte őt és azután futni kezdett, ók a lakásán elfogták és bevitték a laktanyába és át akarták adni a rendőrségnek. Az elnök kérdésére beismeri, hogy a laktanyában bántalmazták Grószt. Azt állitja, hogy semmi okot nem szolgáltattak Grósznak arra, hogy rájuk kiáltson. Grószt a századirodában kihallgatták és ott jegyzőkönyvbe mondta, hogy Horlhy-kutyák­nak és piszkos katonáknak nevezte őket. A tárgyalásvezető elébe tárja a rendőrök vallo­mását, amely szerint a rendőrök arra lettek figyel­mesek, hogy Grósz hozzátartozói siránkoztak a laktanya előtt. Továbbá Grósz vallomását olvassa fel, amely szerint ők kötöttek bele. Ezután Vatray kihallgatására tért át a biróság, aki teljesen megegyező módon mondja el a dol­gokat az előző vádlottal. Teller Kamilló bűnösnek érzi magát az ablakok beverésében. A rendőröket nem akarta követni, mire azok egyike gyomron vágta és be akarta vinni i a rendőrségre. 0 nem akarta odaadni fegyverét s ! a rendőrök a századirodába kisérték, ahol ő el­kiáltotta magát: „fegyverbe". Erre a katonák fegyverbe léptek, Ő pedig kiment a hátsó ajtón. A tárgyalásvezető azt kérdezi, hogyan lehetséges az, hogy a rendőrök még a laktanyába is verték őket, mikor a rendőrök csak ketten voltak, ők pe­dig sokan. A vádlott erre nem tud válaszolni. Ezután a tárgyalásvezető egy negyedórás szünetet rendel. A szünet után Binder Mártont hallgatták ki. Nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy nagy lármára ébredt fel, valakit az ágyához löktek. Sebők rendőrfelügyelő igazolásra szólította fel Tel­iért. 0 igazolni akarta, azonban nem fogadták el a rendőrök, hanem Tellerre támadtak és leteper­ték a földre. Ekkor berohant Pollák és Gergely, akik igazolni akarták magukat, midőn látták, hogy a rendőrök Tellert bántalmazzák, el akarták őket távolítani. Gergely Sándor, Gyurcsó József és Pollák János hasonló értelemben vallottak és mindnyájan állították, hogy a rendőrök Tellert ütötték. Kihallgatásukkal a mai tárgyalás véget ért. A hadbíróság délután helyszíni szemlét tart a rendőrség helyiségében, valamint a 7-ik kerék­páros zászlóalj irodájában, ahol az összetűzés a i katonák és a rendőrök között megtörtént. A szegedi mozik igazgatósága október 1-vel -— b é rl e tj eg y-ftízete­ket bocsájt ki páholy, zsöllye és I. helyekre 25 darabos fűzetekben igen előnyös feltételek mellett, melyekről a Korzó és Széchenyi Mozik irodái készséggel nyújtanak felvilágositá t. Mielőtt bárhol is érdeklődne bárminemű ruha beszerzése után, mindenekelőtt saját érdekében keresse fel Senönberger és Bitó url rzabókat Reformátns palota 464 hol szolid és igen előnyös fizetési feltételek mellett tudja be­szerezni minden ruhaszUkségletét. Fazonok hozott anyagbői is.

Next

/
Thumbnails
Contents