Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-18 / 240. szám

8 SZEGED 1924 október 18. got Budaörsre, hogy saját királya ellen emeljen jegyvert. (Zaj.) Az előttem szóló képviselő ur azt mondta, bogy ez az ifjuiág vissza fogja szerezni Magyarország hatvanhárom vármegyéjét. Ebben az óhajtásban összedobban a szivem vele, de ezt a hatvanhárom vármegyét nem lehet visszaszerezni tanulatlan ifjúsággal. Lendvai István : Ejha 1 Amikor pofozkodnak, hogy megmutassák, hogy van erejűk, az is baj ? Vállaljuk 1 Pakots József: Lehetetlen állapot, hogy néhkny főiskolai különítmény diktálhasson az egyetemen. Kérem a magyar ifjúságot, ne hallgasson azokra a felelőtlen és megtébolyodott politikusokra, akik nem tudják, bogy milyen erkölcsi értékek mennek veszendőbe. A miniszter a két fiatalemberről. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásiig* i miniszter: Mielőtt a hozzám intézet kérdésekre felelnék, két megjegyzést kell tennem. Nem tudom, hogy Pakots József képvisel ur mondotta-e azt, vagy egy közbeszóló, hogy a nugyar ifjúság sorában szellemi vérfertőzés van. Hallottam egy másik nyilatkozatot is, azt, hogy valamelyik bajtársi szövetség Árpád nevét bemocskolja. A magyar ifjúság nevében a leghatározottabban tiltakozom ez ellen. (Zajos taps a fajvédőknél és a kormánypárton, nagy zaj a bal- és szélsőbUoldalon.) Kabók Lajos: Egy kurzusminiszter kijelentése 1 Fábián Béla: Legyetek nyugodtak, mond ő majd ide is pár mondatot! Pikier Emil: Ébred3 liultuszminiszter 1 Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter: Nekem, mint magyar kultuszminiszternek köielességem a magyar ifjúságot megvédeni. Nem lennék méltó erre a helyre, ha nem igy cselekedtem volna. Rothenstein Mór: Nem is méltó, inkább nyoaidaigazgatónak való, mint miniszternek. Klekelsberg Kunó gróf kuliuszminiszter: A tényáiiás az, hogy hosszabb idő óta a soproni bányásziti akadémián nem volt izraelita hallgató. Az idén beiratkozott kettő. A numerus clausus törvény a soproni akadémiára nem terjed ki, de ha ki is terjedne, akkor is jogosultnak volna tekintendő a két zsidó ifjú beiratkozása, meri a soproni főiskolának létszáma 260, tehát 16 zsidó hallgató lehetett volna ott. A numerus clausus megsértéséről tehát a két zsidó hallgató felvételével szó sem lehet. A többiek azonban nem voltak hajlandók érintkezni a zsidó hallgatókkal, később ki is vonultak a tantermekből, msjd pedig nem erőszakkal, durván, de mégis eltávolították a két zsidó fiatalembert az akaáémiáról. (Nagy zaj a balolda'on, gúnyos felkiáltások: Csak szépitse a miniszter ur a dolgot!) Ezután dicséri Zubritzky és Simanek rektorokat, akik személyesen és telefonon intézkedtek, hogy az ifjúság ezeket a felvilágosító eljárásokat hagyja abba. Az ő részéről nem volt intézkedésre szükség. Csak preventív intézkedést tett, amikor magához kérette és felvilágosította az ifjúságot, hogy az űgy érdemében nincsen igazuk, hogy a két zsidó hallgató felvitele az akadémiára jogos volt. Kijelenti, hogy hajlandó a pénzügyminiszterrel érintkezésbe lépni, hogy az ügyet közmegelégedésre intézzék el. Reméli, hogy további bajos nem lesznek. Ha nincs is igaza az ifjúságnak, bevallja, hogy valahogyan nem tud rójuk haragudni. Becsületes szándékot lát a részükről. (Zajos helyeslés az egységes párton és a fajvédőknél, élénk ellentmondát a baloldalon- Hosszantartón*gy zaj.) Drózdy Győző: Mi lesz a két zsidó hallgatóval ? Rassay Károly: Mi lesz a megoldás, erre vagyok kíváncsi 1 Cselekedni kell Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter: Reméli, hogy az ügy el van intézve. Pikler Emil: Nem remélni kell, hanem cselekedni ! . Lendvai István: En is azt mondom, cselekedni kell, a zsidókat ki kell dobnil Pakots József személyes kérdésben kér szót. Itt nem a kultuszminiszter válaszolt, hanem a választási belügyminiszter. Ugyanaz a szellem hatotta £t a beszédet, mint amilyen szellemben intéz'e a választásokat. Klebelsberg Kunó gróf kultuszmintszier sióialt fel ismét. Azt hiszem, beszédemben világosan megmondtam álláspontomat — mondja — és szt, hogy nem fogok tűrni olyan mozgalmat, amellyel a kormányt befolyásolni akarnák. Fiután Lendvai István szólalt fel, majd a napirend szerint a főváros tárgyalására térnek át. A fővárosi törvényjavaslat. Klárik Ferenc: A fővárosi egészségügyi és lakásügyi viszonyok rendezését sürgeti, összehasonlítja a budapesti és a bécsi állapotokat. Munkanélküli segélyt sürget. Kijelenti, hogy a parlament a kormány rendelete alapján történt választás folytán ült össze és igy nem ismeri el azt törvényes törvényhozó testületnek. Azt kívánja, hogy az általános titkos választójogot alkossa meg a nemzetgyűlés és ezután oszoljék szét. Kabók Lajos : A fővárosi javaslat reakciós és ezért általános tárgyalás alapjául nem fogadja el. A főváros kizsarolja a munkásokat, holott jó példával kellene előljárnia. Hivatkozik Bécs példájára, ahol a városi alkalmazoitak bére 25 százalékkal magasabb, mint a magán* vállalatok alkalmazottaié. Ezután áttér a főváros villamosvasúti üzemének bírálatára. A községi párt megérett a pusztulásra. Kijelenti, ha a reakciós törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, nem ké elkedik abban, hogy a szociáldemokrata párt kerül ki győztesen a választásokból. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz, a legközelebbi ülést kedden tartják meg, annak napirendjén a fővárosi javaslat szerepel. Malasits Géza tzociáldemokrata képviselő szólal fel a napirendi javaslathoz és azt indítványozza, hogy a Ház szombaton és hétfőn is tartson ülést és tűzzék ki napirendre a munkanélküliség és a mezőgazdasági válság, valamint a nők és fiatalkorúak megvédéséről szóló indítvány tárgyalását. A szavazásnál a többség az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés fél 3 ór.kor véget ért. A revíziós bizottságok hetvenöt százalékkal csökkentették a kereseti adókivetéseket. Szeged, október 17. (Saját tudósítónktól.) Azok a szakbizottságok, amelyeket az érdekképviseletek küldöttek ki a pénzügyigazgatósággal történt előzetes megbeszélés alapján a kereseti adókivetések revideálására, pénteken reggel 9 órakor kezdték meg nagyfontosságú munkájukat a városháza közgyűlési és bizottsági termében, a kereskedelmi és iparkamarában és az ipartestület Temlom-téri székházában. Az eredeti kivetéseket szakmák szerint csoportosítva, kicédulázott névsorban a városi adóhivatal állította össze. A nagy sietség miatt azonban a szakmák szerinti csoportosítás körül némi zavarok történtek, bizonyos szakmák cédulatömegéből néhány darab más szakma cédulái közé keveredett. Mivel a kisebb szakmák kivetéseit revideáló bizottságok pénteken már befejezték működésüket, az érdekképviseletek felkérik a revíziós bizottságba delegált tagjaikat, hogy szombaton reggel 9 órakor ismét jelenjenek meg ott, ahol pénteken dolgoztak, mert a más szakma közé került cédulákon szereplő adózók kivetéseit csak igy lehet revideálni. Ismeretes, hogy a pénzügyigazgatóság eredetileg huszonhétmilliárd korona kereseti adót vetett ki a szegedi adókötelesekre. A kivetést revideáló bizottságok első napi működéséből arra lehet következtetni, hogy végeredményben a revizorok ezt a kivetést hetvenöt százalékkal, tehát az eredeti végösszeg egynegyedrészére csökkentik. Ez az eredmény bizonyítja legjobban, hogy milyen aránytalan volt az eredeti kivetés és mennyire indokolt volt a kivetés után támadt általános fölzudulás. A revíziós bizottságok a revizió befejezése után az iratokat eljuttatják a kereskedelmi és iparkamarához, ahonnan a revideált kivetések a pénzügyigazgatósághoz kerülnek. A pénzügyigazgatóság saját hatáskörében revideálja majd a revideált kivetéseket. Megérkezett a gázgyár végleges egyezség-tervezete. Miért favorizálja a polgármester a részvénytársasági megoldást. Szeged, október 17. (Saját tudósítónktól.) A szegedi légszeszgyár és villanytelep központi igazgatósága végre elküldte a polgármesternek az egyezkedés végleges és részletesen kidolgozott tervezetét, amely természetesen a polgármesterrel folytatott előzetes levélváltás eredményeképen csupán a részvénytársasági alapon való megoldást tartalmazza. Ugy látszik tehát, hogy a gázgyár központi igazgatósága is elejti már a megoldásnak azt a másik módját, a gázgyár koncessziójá- , nak meghosszabbítását, amelyet annak idején a j város közgyűlése szintén alkalmas alapnak talált j az egyezkedési tárgyalások megindítására. A gázgyár központi igazgatóságának részletesen kidolgozott végleges egyezkedési tervezete lényegében megegyezik azzal a vázlatos tervezettel, amelyről néhány nap előtt részletesen beszámoltunk. A végleges tervezet, — amely hatvanöt gépírásos oldalra terjed — tartalmazza annak az ideiglenes szerződésnek a szövegét, amelyet a gázgyár jelenlegi engedményes vállalata kötne a várossal az uj részvénytársaság megalakításáig; közli a végleges, az uj részvénytársaság megalakítása után kötendő szerződés szövegét és az uj részv.-társ. pontokba foglalt alapszabálytervezetét. A polgáfrttester a végleges tervezetről a következőket mondta-:'i — A tervezetet a mai postával kaptam meg és igy még nem tanulmányozhattam át az egészet, de ugy látom, hogy lényegében ugyanaz, mint az előbbi vázlatos tervezet. Ha téíjesen áttanulmányoztam, kiadom áttanulmányozás végett dr. Turóczy Mihály tiszti főügyésznek, azután több példányban sokszorosittatom és eljuttatom azokhoz a hozzáértő törvényhatósági bizottsági tagokhoz, akikből összeállítom majd azt a bizottságot, amely letárgyalja a gázgyár ajánlatát. Ez a bizottság pontról-pontra letárgyalja majd a tervezetet és határozatát ellentervezet formájában megküldjük a gázgyár igazgatóságának is. Ha sikerül a megegyezés, akkor a közgyűlés elé terjeszti a kérdést a tanács és végeredményben a közgyűlés dönti el, hogy megegyezik-e a város a gázgyárral. A bizottságot, ha nem ütközik nagyobb akadályba már a jövő héten össze szeretném hívni. A Szeged pénteki számában Wimmer Fülöp cikket irt a gázgyárral folytatott egyezkedési tárgyalásról és kitogásolta, hogy a polgármester teljesen elejtette a kiegyezés második módját, a koncesszió meghosszabbítását, amely — szerinte — a város szempontjából lényegesen előnyösebb, mint a részvénytársasági megoldás. Wimmer Fülöp cikkére vonatkozólag a polgármester a következőket mondotta: — A részvénytársasági megoldást azért favorizálom, mert azt sokkal előnyösebbnek tartom, mint a másikat. A város ugyanis az uj részvénytársasággal is szerződést köt majd és abban a szerződésben kikötheti mindazokat a feltételeket, amelyeket a koncesszió meghosszabbítása esetén kikötne. A részvénytársaság igazgatóságában a város két helyet kapna, tehát állandóan ellenőrizhetné az üzem vitelét. Ez a részvénytársasági forma előnye. Igaz ugyan, hogy a részvénytársaság esetleges tőkeemelés eesetén részvényeinek arányában a városnak is hozzá kellene járulnia a tőkeemeléshez, de ígéretet kaptam, hogy a gázgyár nem ragaszkodik majd ahhoz, hogy a város éljen is tőkeemelés esetén elővételi[jogával és megvásárolja a régi részvények után járó uj részvényeket. Igy tehát megszűnik a részvénytársasági formának ez a hátránya is. — De ha a város nem él elővásárlási jogával — jegyeztük meg —, akkot minden tőkeemelésnél automatikusan csökken a részvénytársaságban a város érdekeltsége. — Igaz — mondotta a polgármester —, de a város képviselői akkor is benn maradnak az igazgatóságban, az ellenőrzés lehetősége tehát megmarad. De — tette hozzá kis gondolkozás után — hátha mégis megveszi majd a város azokat az uj kibocsájtásu részvényeket ?... ... De hátha nem lesz pénze hozzá a városnak? Mert hát az ellenőrzés jogából bajosan lehet megélni. •WWWWWWWAWWAWWWWWWWWWWW B Az Erzberger-gyiikosok. Prága, október 17. A Pozsonyban letartóztatott Erzberger-gyilkossal, Thylesennel kapcsolatban azt írják, hogy Berlinből legközelebb egy rendőrhivatalnokot küldenek Pozsonyba a letartóztatott személyazonosságának a megállapítására. A kiadatás iránt csak akkor tesznek indítványt, ha ezen rendőrtisztviselő utja pozitív eredménnyel jár. Förster-Schultz Henriket ma délelőtt átszállították a toloncházba. Förster-Schultz részére, aki tegnap délben, mint ismeretes, önként jelentkezett a főkapitányságon, ma elkészítették a kiutasításra vonatkozó végzést és Förstert átadták Nagy Károlynak, a toloncház igazgatójának, aki az eltoloncolás időpontját még nem állapította meg, mert meg kell várnia a kiadatás ügyében Németországgal folytatott tárgyalások eredményét, Förster-Schultz ügyében elkészült a kiutasításra vonatkozó végzés. Förstert ma délelőtt szállították a toloncházba és mindaddig ottmarad, amig a kiadatás ügyében Németországgal folyó tárgyalások el nem dőlnek, csak azután állapítják meg az eltoloncolás időpontját.