Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-17 / 239. szám

1924 október 17. SZEQB D 3 Fővárosi parancsra a szegedi egyetemen is igazoltatnak a bajtársak. Szeged, október 16. (Saját tudósítónktól.) A szrgedi egyetem kapuiban csütörtökön reg­gel ismét megjelentek a bajtársi őrcsapafok és a régi recept szerint sorra leigazoltatták azo­kat, akiknek valami dolguk lelt volna az egye­tem belsejében és igy át akarták lépni az alma­mater küszöbét. A bajtársi örcsapatok termé­szetesen csak azok számára engedték meg a küszöb átlépését, akik igazolni tudták, hogy valamelyik bajtársi szövetség kebelébe tartoz­nak, tehát a fővezérség parancsait gondolkozás nélkül leijesitik, — azokat ellenben, akik nem tartoznak a bajtársak közé, nem engedték be az egyetem épületeibe, nehogy tanulni merje­nek. De megtagadták a belépési engedélyt azoktól is, akiknek hivatalos ügyben lett volna dolguk az egyetemen. A Szeged munkatársa, amikor értesült az egyetemi igazoltatásokról, informálódni akart a helyzetről es ezért fel akarta keresni az egyetem központi épületében dr. Csengery János rektort. A bajtársi diszőrség természetesen uiját állta és udvarias formában igazolványt kért tőle. — Ujságiró vagyok — jelentette ki munka­társunk. — Szabad az igazolványt 1 Munkatársunk felmutatta dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos által láttamozott fényképes újságírói igazolványát. A bajtársi diszőrség ve­zetője, vagy parancsnoka hosszabb ideig né­zegette, majd a következő kijelentéssel adta vissza: — Nagyon sajnáljuk, nem áll módunkban... — Sxóval, nem engednek be az urak? — Nem áll módunkban l ü? Az eredménytelen behatolási kísérlet után kénytelenek voltunk telefonon felhívni Csengery János rektort, aki már értesült akkor arról, hogy a bajtársi őrcsipat a Szeged munka­társát sem engedte be az egyetem központi épületébe. — Félreirtis volt as égisz — mentegette a rektor az őrség eljárását —, tudták ugyanis, hogy még nem vagyok benn a hivatalomban és ezért tagadták meg a belépés engedélye­zését. Az egyetemi igazoltatások egyébként szoros összefüggésben vannak a soproni főiskola kö­rül támadt kurzusbotránnyal. A szegedi baj­társi szövetségek ugyanis megkapták a „fő­vezérség" távirati ciatariadóját és szigorú pa­rancsát az „országos mozgaIom"-hoz való csat­lakozásra. Ez a csatlakozás pedig azt jelenti, hogy a szegedi egyetemen se lehessen előadást tartani mindaddig, amig a rakoncátlankodó soproniak kizáratásukirt elégtitelí nem kapnak. Az előadások megakadályozásának pedig egyet­len, kipróbált és eredményes módja — az iga­zoltatás. A fővezérség parancsa ugyanis köte­lező minden bajtársra és igy a bajtársak nem jelennek meg az előadásokon — önként. Azok­nak pedig, akik nem tágjai ezeknek az egye­temi szakszervezeteknek, a bajtársi diszőrfégek jóvoltából 9nem áll módjukban", hogy be­jussanak az egyetemre és folytathassák tanul­mányaikat. Igy csütörtökön délelőtt hallgatók hiányában egy professzor sem tarthatta meg előadását. A bajtársi szövetségek vezetői tizenkét éra után megjelentek dr. Csengery János rektor előtt és bejelentették a történteket. Hivatkoztak a fővezérség parancsára és közölték, hogy további utasításig nem látogatják az előadáso­kat. Csengery rektor a bejelentést természete­sen nem vette tudomásul, kijelentette, hogy az egyetemi tanárok megtartják előadásaikat, ha azonban as előadásokon nem jelennek meg a hallgatók, az előadások elmaradnak ugyan, de a hallgatók abszenciát kapnak. Közölte a rektor a bajtárs-vezérekkel, hogy egyelőre szigorúbb eszközökhöz nem nyul az egyetem, de ha az igazoltatást pénteken is folytatják, szigorúbb rendszabályok következnek. Csengery rektor teleforiérdeklődésünkre el­mosdotta, hogy a mozgalomról csak délben értesült, árukor a bajtársi küldöttség megjelent előtte. Az egyetemi hatóságok eddig semmiféle intézkedist nem tettek, ha azonban elhúzódna a szs' lytaian tüntetés, akkor szigorúbb rend­szabályok következnek. — Milyen rendss8báíyokiól lehet szó — kérdek tük. — Azt nem tudom, nem rám tartozik. Én ugyanis holnsp reggel az egyetem egész taná­csával bizonyos, más egyetemi ügyben Buda­pestre utazom. Rainbold prorektor fog helyet­tesíteni és a kérdés elintézése igy őteí fog tartozni. Megmondtam egyébként a hallgatók­nak, hogy az előadások megakadályozásának más módja is van, mint az igazoltatás, amely az egyelem törvényeit is sérti. Hogy mi ez a más, törvényes mód, azt nem árulta el Csengery János. A parlament elé kerül az egyetemi igazoltatások ügye. Budapest, október 16. (Saját tudósítónk te­lífonjelentise.) Tegnap beszámoltunk arról, hegy a MÉFHOSt fővezérsége a soproni kizárások miait általános sztrájkot rendelt el. Csütörtök délelőtt a budapesti egyetemen az esetleges rendzavarások elkerülése végett a rektor parancsára bezárták a kapukat, a mű­egyetemi rektor pedig szünnapot rendelt el. Az egyetemek kapuit megszánták a bajtársi egyesületek kipviselői is mkdenkit, akik oda igyekeztek, igazoltattak. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter csü­töríök délelőtt folyamén magához kérette dr. Zubriczky tudományegyetemi rektort, továbbá a MEFHOSz képviselőjét, Vir Tibort és Oláh Bélát, akik a déli órákban meg is jelentek a kultuszminiszternél. A kultuszminiszter jelentést tétetett magának a többi főiskolákról és minde­nünnen azt az értesítést kap!a, hogy rendzavarás sehol sem törtint. Pakots József nemzetgyűlési képviselő az egyetemek körül lejátszódó igazoltatást' jelene­tekről a nemzetgyűlés pénteki ülésén szólal fel. Pécsett is ... Pécs, október 16. Az egyetemi ifjúság vala­mennyi bajtársi egyesülete szerdán este elhatá­rozta, hogy egyelőre kit napig az előadásokat nem látogatja is az egyetem kapui eli őrsé­get állit. Debrecen is .. I Debrecen, október 16. Az Attila bajtársi egylet debreceni helyi szervezete és az ifjúsági egye­sületek vezetői elhatározták, hogy októcer 16-tól kezdve a további intézkedésig az előadásokat nem látogatják. A többszörösen elitéit Gyalay Mihály ébredővezér rágaimazási pöre a szegedi törvényszék előtt. Szeged, október 16. (Saját tudósítónktól.) Még 1923 szeptember havában történt, hogy dr. Livay Ferenc ügyvédnek lovagias ügye támadt Lábas Endrével, a szegedi ébrdők elnökével. A felmerült lovagias ügy lefolytatása közben Gyalay Mihály hírhedi budapesti ébredővezir egy nyi­latkozatot tett közzi a szegedi kurzuslap hasáb­jain. A nyilatkozat szerint Qyalay bejelenti, hogy Livayt a Lábas elleni hirlapi támadásokban bosszúvágy is rosszindulat vezeti is a támadás éle Lábas tönkretételére irányul. A nyilatkozatot dr. Lévay magára nézve sér­tőnek találía és sajtó utján elköveteti rágalma­zás cimén följelentést tett Gyaloy Mihály ellen. A vizsgálati iratok szerint Gyalay Mihály Buda­pest, Sörház-utcai lakos, ébredő foglalkozású, 1924 január 19-ig a következő esetekben volt elitélve: A bationyai járásbíróság 1923 március 19 én B. 17/1923. sz. alatt idegen ingó rongálás cimén három heti fogházra itélte. 1923 május 10-én a budapesti törvényszék által saj ó utján elkövetett rágalmazás cimén 200.000 korona pénzbirságra. 1923. év november havában Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő megrágalmazása miatt kit heti fogházra. A jászkarajenői Keö-Kucsera-féle gyilkosságra való szövetkezés cimén három havi fogházra. 1924 március 17- tői ez év májusáig a zala­egerszegi internálótábor tagja volt. Riszese voli Gyalay ezenkívül az összes budapesti szomorú emlékezetű bombamerinyleteknek is a különböző ébredő-atrocitásoknak, amelyekben mint a Hazánk cimzetü ébredőlap szerkesztőjének vezérszerepe volt. A nagyérdekességü sajtópör tárgyalása pintek délelőtt 9 órakor lesz a szegedi törvényszék VUd-tanácsa előtt. A sajtópör előzményei különböző nyílttéri nyilatkozatokban robbantak k?. Lévzy Fereno ugyanis elégtelennek és passzívnak tartotta a szegedi ÉME tevékenységit és a meddő munka okául Lábas Ende r,y. Máv. felügyelő személyéi okolta, akit idős korondnál fogva alkalmatlan­nak talált az ibredisre is az ibredés vezetésire. A pénteki főtárgyalás iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. előtt is beismerte, hogy ő fojtotta meg Egyedi Arthurt. Szándékos emberöléssel vádolják Frohreichot. — Egyedi végrendelete. A csornai főszolgabírót is fölfüggesztették. nak egyhatoddt feleségének, egy-egyhatodot Mariska, Ilonka is Margit leányára, egyhatodot pedig Frohreieh Ernő fidra hagyta. A Frohreich­csaíad kapta tehát a legtöbbet Egyedi Artúr vagyonából. A cíornai nyomozásnak különben is külön szenzációja is van. Ma délben a soproni ügyész­ség indítványára a soproni főispán állásától felfüggesztette dr. Molnir Elemér csornai fő­szolgabírót, mett ellene is súlyos oh ok merültek fel, hogy résztvett Egyedi Arthur bünpaldsto­lásában. Molnár főszolgabírót dr. Geley figyel­meztette, hogy vájjon nem gyilkosság történt-e, de ő ezt nem vette tudomásul. Sopron, október 16. (Saját tudósítónk tele­fonjelentise.) Mint tegnap jelentettük, Froh­reichet a kastélyban tett ujabb beismerő val­lomása után autón bekísérték a soproni ügyészségre. Csütörtökön este a fogházban a II. emeletenfc 46-ik számú cellában helyezték el Frohreích Ernötfjés ebben a pillanatban egy­szerűen 46-os számú fogoly. Kun László ügyész már elkészítette a vádlnditványi, amely szándékos emberöléssel vádolja Frohreieh Ernőt. Ugyancsak elrendelték Frohreieh előzetes le­tartóztatását, mert Frohreieh mindezídeig csak őrizetben volt. Frohreieh a cellában még ma is mártírnak képzeli magát és azt hiszi, hogy helyesen cse­lekedett, amikor Egyedi meggyilkolásával „meg­mentette a családot". Egyedi felbontott végrendeletében vagyond­Dilután fél 6 órakor a vizsgálóbíró elé ve­zették Frohreichet, aki a vizsgálóbíró előtt a következőket mondotta jegyzőkönyvbe: — Egyeden tett beismerő vallomásomat teljes egisaében fentartom. Beismerem, h*gy Egyedit október 6-ról 7-re virradó ijszaka 12 órakor in öltem meg ugy, amint azt Egyeden elmondot­tam. Kifejezetten állítom, hogy erős felindulásban követtenu cl let met és hangsúlyozom, hogy jószándékkal mentem le Egyedre. A vizsgálóbíró ezután felolvasta előtte az előzetes letartóztatásról szóló vigzist és meg­kérdezte, hogy belenyugszik, vagy felfolya­modik ? — Nem tudom — válaszolta Frohreieh. — Igy nem lehet felelni — mondja a vizs­gálóbíró —vagy belenyugszik, vagy nem. — Nem tudom kérem, ismételte Frohreieh. A vizsgálóbíró erre bübivnía a védőügyvéd­jét, aki azt tanácsol<a, hogy nyugodjék bele, ami meg is történt. Ekkor a vizsgálóbíró fel­olvasta az előzetes letartóz ^stói sz<Mó vég­zést és megt.ige 'le, hogy Frohreích védő­ügyvédjével beszedessen. Frohreichnek ügy­védjéhez ez volt a* eifő .szava: — Mi lesz vacsorára I?

Next

/
Thumbnails
Contents