Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-16 / 238. szám

1294 október 16. lünk aztán kfnnyü lesz a megoldás. Csinálják | meg az egységes polvári fronot, de ne azt, amelyről a déliv?suti korcsmában színokolt Bethlen, hanrm a liberális, demokratikus pol­gári fion'ot. Nyilatkozzanak a polgárság vezetői. Csak azokkal kívánunk együtthaladni, akik szabad állambon mint szabad polgárok akar­nak ilnl. Rendszerváltoztatást sürget. Nem elég, ha a kanapét kidobják, mondják ezt a kanapéi Wolff Károlynak Is. Rendszerváltozásra van síüksig az egész vonalon. A szocialisták hajtandók együttműködni a (óváros liberális érzelmű polgárságával, a veze'öférfiak azonban először maguk köjött teremtsenek rendet és akkor könnyű lesz megegyezni. Végül kijelenti, Irgy abban az esetben, ha a törvényt a mai formájában fogadják el, megfontoltán, hogy résztveeyenek-e a fővárosi választásokon. Az elnök ezután tiz perc szünetet rendelt el. Malasits szűz beszéde. Egy óra előtt tiz perccel nyitják meg újból az ülést és Malasits Géza szociáldemokrata képvi­selő mondja el első beszédét. A fővárosi javaslat elfogadhatatlan, mivel a jogokat szűken méri. Ki­jelenti, hogy az elmúlt liberális rezsimet sem kí­vánják vissza, mert az sem kényeztette el a pro­letárokat. Nem kívánják Ehrlich G. Gusztáv ujabb uralmát sem, amely még a halottakat is lesza­vaztatja. A városnak azt a részét, amelyben a proletárok tömege lakik, meghagyták régi állapo­tában. Malasits a fővárosban történt atrocitásokról szól, amelyekről a keresztény községi pártnak nem volt egy elitélő szava. Wolff Károly: Nem áll, határozat van arra, hogy tiltakoztunk az atrocitások ellen. Malasits ezután arról beszél, hogy a liberális rezsim alatt a szabadkőművesség nagy szerepet játszott a fővárosi életben és ott sok embert he­lyezett el. Mosta kongregációk csinálnak ugy, mint a szabadkőműves páholy. Kijelenti, hogy a fővá­rosi javaslatot nem fogadja el Mikor Esztergályos arról beszél, hogy voltak vörösök, akiket fe'akasztoltok, Lendvai közbeszól: — Még többet kellett volna felakasztani. Bailcz Gyula: Elsősorban Lendvalll Esztergályos interpellációjában arra kéri a kormányt, hogy nyissa meg a börtönök ajtajait és engedje haza az emigránsokat. Pesthy Pál igazságűgyminitzter tiltakozik Esz­tergályos kifejezésével szemben, amellyel Horváth birót illette. Az ügyet egyébként a fegyelmi hatóság vizsgálja felül. Ezután Lendvai visszautasítja Esztergályos kijele&téseit. Azt mondja, ha nem tudja beiga­zolri, hegy ő mivel ártott többet a nemzetnek, mint az emigránsok, akkor hitvány, hazudó, bitang vörös. Ezért az elnök rendreutas i ja Lendvait. Nagy zaj a szociáldemokratáknál, közben ilyen fel­kiáltások hallhatók: — Részeg, csirkefogói Ei után Esztergályos azt mondja, hogy Lendvai azzal követett el bűnt a nemzet ellen, hogy született és hogy a hordó tetején gyilkosságra uszított. Propper Sándor: Nálunk nincsenek szabadság­jogok. Ismerteti a vasmunkások fe oszlatott gyűlésének lefolyását. A feloszlatott tömeg a Marfeillest énekelte és ezért a rendörök kardot rántottak ellenük. Ezután ismét Propper Sándor terjeszti be interpellációját. A szociáldemokrata párt szep­tember 23-án, a munkásinternacionálé 60. év­fordulója alkalmából a Zeneakadémia nagy­termében emlékünnepélyt akart rendezni, de a legu'olsó napon az engedélyt megtagadták és az ünnepély megtartását megakadályozták. A következő interpelláló Szabó Imre, aki arról beszél, hogy a hatóságok megnehezítik a szociáldemokrata képviselők beszámolóját. Esztergályos János arról interpellál, hogy Láncsék községben több embert megbüntettek, mert nem tettek eleget a testnevelési törvénynek. Az ülés egynegyed 8 órakor ért véget. « Másfélmillió koronára Ítélték Somlyódy Ferencet egy sporttudósitás miatt. Egy csabai barátságos futball-mérkőzés epilógusa. Szeged, október 15. (Saját tudósitiónktól.) Még 1920. november 27-én történt, hogy a Szegeden megjelenő Sportújságban Somlyódy Ferenc egye­temi hallgató, „Bajnoki jutballmérkőzés Csabánu címmel cikket irt. A cikk keretében Somlyódy az ottani rendőrség munkáját meddőnek nyilvánitotta. Tehetetlennek nevezte, aki maga is ott drukkol a közönség soraiban s közben megfeledkezik köte­lességéről. A csabai rendőrség sértőnek találta a cikket és a kerületi főkapitányság utján hivatalból üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén feljelentést \ tett az inkriminált cikk szerzője ellen. A szegedi Az elnök ezután megszakítja a vitát és napi- ? törvényszék Vild-tanácsa ez év március havában rendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt tiz órakor lesz, folytatják a fővárosi javas­lat tárgyalását. Klebelsberg Kunó gróf válaszol Pakots József tegnapi interpellációjára. Kijelenti, hogy egyik ál­lami színházba sem protezsált senkit, sőt senki részéről nem tűr protekciót. Az állami színházakat fenn tudják tartani, ha a Városi Színháztól meg­válunk. A pénzügyminisztertől az Operaház ré­részére kölcsönt nem kért, mert nem vesz fel olyan kölcsönt, amelyről tudja, hogy nem lesz ké­pes visszafizetni. Pakots |ózsef válaszában kifogásolja, hogy a miniszter az interpellációra lényegesen nem vála­szolt. Tény az, hogy az Operaháznál elbocsátások kőzés után ugyan összefutott a közönség, de per­cek multán a legnagyobb rendben szét is oszlott. A biróság a rendőröket megesküdtette vallomá­sukra, ami ellen a védelem semmiségi panasszal élt. Rövid déli szünet után a főtárgyalást délután 3 órakor nyitotta meg ismét Vild elnök. A további tanúkihallgatások folyamán Veress Árpád főhad­nagyot, Lipták B. Pált, Mindszenty Lajost, az MLSz. elnökét, Keresztes Árpád rendőrkapitányt, ifj. Ottovay Károlyt, Havas Árpádot, Zámbo Imrét, Beck Pált, Vezér Ernőt, Gyóvay Józsefet, Wigner Mihályt, Robitsek Ernőt és Fazekas Endre száza­dost, akiknek vallomásaiból kitűnt, hogy a rendőr­ség passzive viselkedett a felingerült tömeggel szemben és hagyta, hogy a szegedi csapatot és kísérőiket inzultálják. Hubay László ügyész vádbeszédjében kijelenti, hogy a vádat fenntartja és Somlyódy Ferencet sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén elitélni kéri. Véleménye szerint a valódiság bizonyítása nem sikerült, mert nem nyert beigazolást, hogy a csabai rendőrség a mérkőzés alatt és után nem állott feladata magaslatán. Dr. Széli Gyula védő Somlyódy teljes felmenté­sét kéri, mert jogos kritikának tartja az inkrimi­nált cikket és bebizonyitottnak, hogy a ciKk tar­talma a valóságnak megfelel. A biróság rövid tanácskozás után délután 6 óra­kor hozta meg az ítéletet, amelynek értelmében Somlyódy Ferenc vádlottat bűnösnek mondotta ki és felhatalmazásra üldözendő sajtó utján elköve­tett rágalmazás miatt és egymillió korona pénz­birságra és 590.000 korona mellékbirságra itélte. Az ítélet végrehajtását azonban három évi próba­időre felfüggesztette a biróság. I: Telefon 11-85. ICorzó IVfozi Telefon 11-85. már tartott főtárgyalást ez ügyben, azonban a bi­zonyítás kiegészítése végett a főtárgyalást elnapolta. Az uj főtárgyalást szerda délelőtt 9 órakor nyi­totta meg Vild tanácselnök. A vádat Hubay ügyész­ségi alelnök, a védelmet pedig dr. Széli Gyula látta el. Somlyódy Ferenc vádlott védekezése folyamán előadta, hogy az inkriminált cikket a mérkőzés utáni órákban irta, amikor is az őt ért sérelmek és inzultusok, amelyeket elszenvedett, oly erősen felháborították, hogy a cikktől a csabai lehetetlen közbiztonsági viszonyok gyors javulását remélte. Elmondja, hogy a mérkőzés után a csabai közön­ség megtámadta a szegedi futballistákat és azok kísérőit. Az inzultust a rendőrség tehetetlenül lesznek, olyanokat is elbocsátanak, akik már szer- j néZte és meg se kísérelte a csabai közönség meg­ződést kötöttek. Nem hiszi, hogy akadjon biró, fékezését. Cikkében a való igazságot irta és azért aki ezeket a szerződéseket érvénytelenítse. A vá- < vállalja a felelősséget. laszt nem veszi tudomásul. A délelőtti tárgyalás folyamán 15 csabai rendőrt Interpellációk. . hallgattak ki. A rendőrök egyetértőleg azt vallották, Az első inteinMláló Ruoert Rezső • Hosszt- í ho§y a mérkőzés a legnagyobb rendben folyt és dftímssln fejteg^ rendöri beava,kozásra szüksé* nem vo,t- A niér" képviseli a nemzetet. Visszaköveteli ast a vá­lasztási rendszert, amelyet az első nemzet­gyűlés alkotott. Interpellációjában kéri a mi­niszterelnököt, hajlandó-e az első nemzetgyűlés által alkotott válrsz'ójogot életbe léptetni, ki­hagyva ebből az ellenforradslroi vonatkozású ellenszf bályokat; másodszor, hajlandó-e a mi­niszterelnök a mai nemzetgyűlést haladéktala­nul feloszlatni; hajlandó-e szabadság jogokat, még pedig a szólásszabadság, gyülekezér, egyesüés, sajtó- és tanszabadságot visszaállí­tani ugy, ahogy az a Habsburgok alati volt. Végűi hajlandó e az államfői jogkör szabályo­zása érdekében törvényhozási lépésedet tenni főként abban a tekintetben, hogy az államfői tisztség tartama bizonyos határidőhöz köttessék. Dénes István interpellációjában a földreform végrehajtása során felmerült költségek körüli vÍ88záíS'gokat teszi szóvá. Esztergályos János interpellációjában amnesz- | tiát kér az emigránsok számár*. Eztk nem kö- ~ jm — _ vettek el annyi bűnt a nemzet ellen, mint j Tg Amerikai életkép 5 felvonásban. 610RIH C006HNNHI a főszerepben. ^ Lendvai István. Ezután azt mondja, hogy olyan > Tf (*T bírák foszoltak meg becsületes családapákat Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor Sí szabadságuktól, akiknek a vádlottak padján 5 TK ' ' J** volna a helye. | ^W^WWW^^WWWW^IW^^^W^WWWWW^W^W^^W^ Az elnök figyelmezteti, hogy a bíróságot ne > támadja általánosságban. (Nagy zaj.) Az elnök Proppert és Vancákot rendreutasi'ja. ^ *« MH «k •8 •K Hl •K *K Október hó 16-án, csütörtökön: az „Ut a boldogság felé" cimü film főszereplőjével New-York csábit. Dráma 6 felvonásban. — Azonkívül: m »» IH m » Vigyázz!! Jön! I Akasztani akar Lendvai. ! Esztergályos János: Horváth Géza b ró a Í kommün alatt lakást rekviráltatott magának és j később elitélte azt, aki neki ebben az ügyben ji segédkezett. A száguldó kerék Keddea a KORZÓBAN

Next

/
Thumbnails
Contents