Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-16 / 238. szám

iBlwt amúm én 2000 kainiwi 'üMKroimti •» unióin 411 MII r«fPW rtca L (F«li*llrts>M?al oanbtm.) vei* m 11-B.A JBiaged" •efleleJft MIM feMMtrcl MindM 'AlRHatttaSODO totem IHIInMai áraki la í®ü*»t« tolybm 10000, BadarsstM «> »Mttn 4500B tes mmmsmm mmm®*^ GED Hirdetést árak • Félhaaáboa I •m. 400, egy hatóbon 800 mástél hasábon 1200. SzOreg közt 15 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szMg 80W kor. SzOvegkOztl közlemények soronkánt 6000 korona, Családi értesítés 45000 kor, V. évfolyam. Szeged, 1924 október 16, CSÜTÖRTÖK. 238-ik szám. A csillagok leánya. Vasárnap reggel 6 óra 35 perckor a Z. R. III. jelzésű Zeppelin-rendszerű léghajó felszállott a Bodeni-tó partján fekvő Friedrichshafenben és szerdán hajnalban 2 óra 20 perckor megérkezett Amerikába. Noha az Aiori szigetektől nyugatra hevts viharral kezdett megküzdenie, nem egészen 68 őre alatt, vagyis óránkint átlagosan 118 kilométer sebességgel lette meg a 8000 kilométer utat, mely az érkezési állomást kiindulási pontjától elválasztja. Amerikában lelkesedő tömegek várták az éjjeli órákb»n a német tudásnak és technikának est sz alkotását, amely a mai naptói a jóvátételi rendelkezések értelmében amerikai tulajdonba ment át. A léghajó, amely eddig Zeppelin nevét viselte, uj nevet kap odaát: Csillagok leánya. Ez a S2űrke, technikai kifejezésekbe foglalt, csupán számadatokkal tarkázott hiradés az embeii ak*rás hőskölteményének egy ujabb és büszke fejezete, amely egészen uj lehetőségeket nyit meg a kontinensek közötti öisteköt etések terén. Kolumbus hajói 1492 ben hetven nap alatt jutottak el Pálos kikötőjéből az Antillák szigetcsoportjáig, az első gőzhajó 1819 ben huszonhét nap alatt szeite át az Atlanti óceánt, a modern nagy tengeri óriások ezt az idői fokozatosan hat napra rövidítették le, most pedig ti első léghajónak, amely átkelt Európából Amerikába, három mpra sem volt szüksége. Vannak bizonyára sokan, akik azt mondják, hoev nem a léghajóké, binem a levegőnél nehezebb repülőgépeké a jövő, msrt azok jobban dacolhatnak az elemek szeszélyével és az időjárás viszontagságaival. Lehet, sőt valószínű, hogy nekik van igazuk. Repülőgépek már két esztendő előtt is keltek át az oceánon, söt az idén két irányban is siketült a földnek teljes körüirepűlése. Ezek a repülőgépek azonb n utjokat mindig csak többszöri megszakítással tették meg, mert működési körzetük nem elég nagy többezer kilométeres utak megtételére. Első izben történt meg ellenben most, hogy légi alkalmatosság leszállás nélkül, simán tette meg az utat az európai kontinens derekáról az amerikai partokig. Az a harminckét ember — huszonhat német és hat amerikai —, aki a Csillagok leánya „fedélzetén" élte át az óceán átrepü ésének feledhetetlen hatvannyolc óráját, bízvást elmondhatja magáról, hogy az emberi baladás egyik nagy eseményének volt a szemtanuja és részese. Az eredmény csupán technikai jellegű, az igaz. De mégis, ez?el az eredménnyel szemben pillanatnyilag el kell törpülni a parlamentek kicsinyes veszekedéseinek, a tőzsdei árfolyamok mesterséges felhajtásának, vagy leszorításának, az üzleti féltékenységnek, mert ami most történt a levegőben, az nem egjresekre, nem az egyeseknek, az érdekelteknek kisebb vagy nagyobb csoportjára, hsnem m*gára az emberre tartozik, arra az emberre, &ki kovaszilánkokból készítette az első szerszámot magának, freskókkal ékesítette a kőkorszak barlangi skásait, hatalma alá kényszerifette az állatot, megtanulta alkalmazni a gőzt és villamosságot és pillanatok alatt a távolba tudja sugároztatni hangjának erejét és értelmiségének megnyilatkozásit. Ebben az esetben a német energia és a német tudás volt az, amely egy aranybetűs sort irt be az emberi haladásnak évezredes nagy kódexébe. Ezt az érdemet még az ellenségek sem vitathatják el a legyőzőit, de élő és élniakaró Németországtól. Az amerikaiaknak formailag Joguk lehet hozzá, hogy uj névre kereszteljék a Fíkdrichsbafenben megszületett léghajót, rz alkotásnak az érdeme azért nem lesz elválasztható annak a Zeppelinnek a nevétől, aki számtalan habikor után makacs következetességgel jüvisoita, tökéletesítette találmányát, mig csak a mai eredményt el nem érte, amelyet ö már meg nem érhetett. | De vele jár az emberi haladással, hogy minden gyönyörűségébe űiömcsöppnek is kell vegyülni. A napok alatt, míg a Csillagok leánya az óceán fölölt szelte a viharos októberi levegőt és megétkezett ix amerikai partokra, a francia sajtó vásári macskazajjal akarta túlharsogni a motorok túgó zenéjét. A franqg* sajtó kórusban harsogja, hogy a Z. R. III. leszállításával Németország eleget tett Amerikával szemben vállalt jóvátételi kötelezettségének, most tehát már le kell bontani a frieárichshofeni léghajógyárat és repülőtelepet. A Zeppelinek hadicélokra is alkalmasak, Németországnak nem szabad alkalmat adni, hogy háborúra készülődjék, meg kel! tehát akadályozni a légi óriások további előállítását. Az ember érdekét a franciák szembehelyezik Franciaország biztonságával, vagy legalább is azzal, sminek nevében el akarják fojtani egy nagy népnek minden életlehetőségé'. Ugy cselekszenek, mintha rejteti fegyverek után kutatnának és mintha bizony sxázhusz és százötven méter hosszúságú léghajókat titokban is lehetne előállítani és el lehetne rejteni csűrökben, pajtákban, vagy barlangok fenekén. Igaz, bogy a Zeppelinek éppen ugy, mint a technikának és tudásnak számtalan más alkotásé, n báboru alatt a pusztításnak és rombolásnak a művét szolgálták. De ennek a pusztításnak és rombolásnak az a kicsinyes féltékenység és biztonsági hóbort volt a szülője, amely a frtneiák mostani eljárásában is megnyilatkozik és amely nem akarja megengedi, hogy a haladás bármely vívmány* igazán áldásira váljék sz emberiségnek. ÖS még a háború előtti időknek a légkörében élnek, amelytől idegenek az egyetemes emberi érzések és mindaz, ami nem egy szűkre szabott kötnek az érdekeit szolgálja. De igazuk még sem lehet. Ha az önzés é* féltékenység halálra is ítéli a Zeppelinek telepét, az elért eredményeket semmivé tenni nem lehet. Áskálódás, féltékenykedés és gyűlölködés ellenére is egy szebb emberi jövőnek hirdetője és záloga az oceánon átkelt Z. R. III., mo3t már igazán Csillagok leánya. A budapesti egyetemi ifjúság szolidaritást vállal a soproniakkal. Országos ellenállást akarnak szervezni. Budapesti tudósítónk jelenti telefonon: A budapesti egyetemi ifjúság szerdán délután 3 órakor nagygyűlést tartott, amelyen a soproni ügyben a következő határozati javaslatot fogadta el: „Magyarország nemzeti alapon álló egész ifjúsága teljes szolidaritást vállal a soproni erdő és bányamérnöki főiskola meg nem alkuvó diákságával és ennek jeléül holnap, 16 án az egyetemi és főiskolát előadásokon nem jelennek meg. Egyben megbízta az ifjúsági szövetségek vezetőit, hogy járjanak el az illetékes tényezőknél, hogy azon akadályok, amelyek lehetetlenné teszik a soproni ifjúság részvételét az előadásokon, hárittassanak á el, mert minden magyar diák legfőbb vágya, hogy tökéletesen kiképezve minél hamarabb az ország szolgálatába állhasson. A nagygyűlés felhatalmazza a szövetségek vezetőit, hogy amennyiben tárgyalásaik eredményre nem vezetnének, azonnal intézkedjenek a további ellenállás megszervezése ügyében* Ezen határozati javaslatot a nagygyűlés táviratilag közölte a vidéki egyetemekkel és főiskolai hallgatókkal és hasonló állásfoglalásra szólította fel őket. A soproni főiskolások nem akarnak rendet. Sopronból jelentik: A bányászati és erdészeti főiskola hallgatói a tegnap esti gyűlésükön elhatározták, hogy nem tesznek eleget a rektor ama felhívásának, hogy jelentkezzenek ma esti 6 óráig a főiskolán, egyben nem irják alá az ivet sem, amely arra kötelezné őket, hogy az iskola rendeletei ellen nem vétenek. Elhatározásukat bejelentették a főiskola tanácsának, amely ugy határozott, hogy holnaptól kezdve ezen félévben nem tartják meg az előadásokat a főiskolán. A soproni kereskedők vezetői felkeresték Simon Elemér főispánt és felkérték a közvetítésre. A közvetítés eredményeként a főiskola tanácsa csütörtökön esti 6 óráig meghosszabbította a jelentkezés határidejét. Simon Elemér főispán holnap délelőttre magához kérette a főiskolai hallgatók vezetőit Coolidge elnök üdvözölte elsőnek az Amerikába érkezett Zeppelint. Coolidge elnök üdvözölte szikratávíró utján. Pár pillanat múlva a léghajó kikötött. A kikötés hajnali 3 óra 11 perckor történt. A léghajónak sikeres utazása az amerikai társadalom minden rétegében, de különösen a haditengerészek között osztatlan nagy lelkesedést keltett. Washingtonból jelentik: Amikor a Z. R. III. Laghorfer felett feltűnt, a léghajó benzinkészletének fele ekkor még meg volt. Washington felett a német lobogót tűzte ki, majd az ut utolsó szakaszán amerikai repülők szálltak fel i díszkíséret gyanáni. Washingtoni jelentés sze- f rint dr. Eckenert, a léghajó vezetőjét elsőnek £ Korányit legközelebb kinevezik külügyminiszterré. Budapest, október 15. (Sóját tudósítónk telefon- ? A párisi követi állást egyelőre nem töltik be. jelentése.) Bizonyos politikai körök felvetették azt a kombinációt, hogy a külügyi tárca vezetését báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter fogja átvenni. Ma feltétlenül hitelt érdemlő helyről ugy értesülünk, hogy az illetékes faktorok véglegesen döntöttek ebben a kérdésben és Korányinak külügyminiszterré való kinevezése a miniszterelnök óhajára a közeljövőben várható. Kormányzói kézirat Nagyatádi lemondásáról. A hivatalos lap csütörtöki számában megjelenik az a kormányzói kézirat, amely fölmenti Nagyatádit tárcájától és egyben bejelenti, hogy .továbbra is számit a haza érdekében szolgálatára." A kormányzó Bethlent bizta meg a földmivelésügyi tárci vezetésével. Pénteken vagy szombaton temetik el Anatole Franceot. Páris, oktébtr 15. Anatcle Frsrce özvegyé- lett Párisba szállítják, ahol valamelyik közhtz CJ önével érkeznek a részvéttávira fok. Dou- épületben, vslószinűleg sz Invalidusok templomergue elnök a trsrcla nemzet, Herriot mi- J mában, ahol Napokon airja van, ravatalozzák niszterels ök pedig a koimíny nevébsn fejezte * fel. A temetés pénteken, vagy szombaton leszt ki részvétét. amelyen a kormány, valamint a? Akadémia Az Pzvegy kívánságára némi változásokat tagjai teljes számban részt vesznek. A költőt eszközölnek azon intézkedéseken, amelyeket a ideiglenesen valamelyik párisi temetőbe helyekoimány a timetétre vonatkozólag már meg- lik nyugalomra, majd később a Pan'heonba állapított. A holttestet ketenai tiszteletadás mel- kerül a nemzet nagyjai közé.