Szeged, 1924. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1924-10-14 / 236. szám

1924 október 14. SZEQED 3 Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka meghalt Anatole Francé tel és odaadással, Anatole Francé. Ennek a kislánynak itta évek előtt egyik legbájosabb, naiv és mégis nagyszert! meséjét, az Abellle-1. A nagy emberek jővőbelá'taával mondotta ki utolsó szavait néhány órával a katasztrófa előtt : — Már nem sokáig tart... Még néhány óra é& azután vége ... És nébány óra után — vége volt. Élete. 1844-ben született. NoSl Francois Thibsult­nak, a quai Malíquais-i könyvkereskedő fíánik élete általában ugy indult, mint a többi na­gyoké. Egész fiatalságát könyvek között töl­tötte. Már kisgyerek korában atyja boltjában állandóan könyvekkel foglalkozott és ezt a szenvedélyét elégítette ki akkor is, mikor közép­iskoláinak elvégzése után egv párisi könyv­kiadónál, Alphonse Lemrrenél, majd pedig a szenátori könyvtárban vállalt könyvtári állást. Anatole Franceot csak 1881-ben .fedezték fel", amikor elnyerte as Akadémie Francaise pályadíját a Bonnard Sylvester vétke cimü re­gényéve!. 1896 ban a francia akadémia tagjai sorába választotta, 1921 ben megkapta a Nobel­dijat, 1922 nyarán pedig a szent kongregáció indexre helyezte összes müveit. A kilencvenes évek végén mint szocialista agitátor tünt fel, később is megmaradt annak. 1914-ben nagy beszédet mondott a háború ellen, de már hiába ... és a hetven éves, a pacifista Fran­ceot üldözőbe vették. A háború alatt megírta kétkötetes ifjúkori visszaemlékezéseit, még né­hány kisebb munka következett. És most Anatole Francé meghalt I Szabálytalanság nem történt, — de azért megkezdődik a revizió. Szeged, október 13. (Saját tudósítónktól.) A közgyűlés, mint ismeretes, legutóbb elhatá­rozta, nogy öttagú bizottságot delegál a kere­seti adókivetések körül történt állítólagos sza­bálytalanságok kivizsgálására. Ugy volt, hogy a bizottság rövidesen meg is kezdi működé­sé), ez azonban még nem történt meg, mert a vizsgálat megindítása elé súlyos adminisztrációs akadályok kerültek. Megirta a Szeged, hogy a közgyűlés határozatának végrehajtása érdekéoen a polgármester átírt a pénzügyigazgatásához és kérte az általános kereseti adókivetésre vo­natkozó iratok kiadását. Az iratok nélkül ugyanis a közgyűlés által delegált bizottság nem kezd­heti meg a vizsgálatot. A pénzügyigazgaJóság a polgármester átira­tára most válaszolt. A válasz szerint a kért ira­tokat nem adhatja ki, mert azokat egy kor­mányrendelet a pénzügyigazgatóság szigorú őri­zetére bízta és azok alapján kell majd kivetnie Hétfőn hajnalban a párisi Havas-ügynökség három szavas sürgönyt röpitott szét a világ minden tájára: Anatole Francé meghalt. A kíméletlen, nagyszerű harcos, a finom mo­solyú költő, a hatalmas tudásu mesélő — nin­csen többé. Elköltözött az ember, aki ember tudott maradni a leghatalmasabb harcok idején, aki ki mette mondani szavát a mindent elöntő vér óráiban is és aki derűs mosolyában, sxelid szkepszisében mindig és mindenütt ember tudott maradni. Ejy egész kultura mult el és egy egész kultura gyászolja. Az utolsó órák. A könyvolvasó emberek százezrei napok óta nem beszéltek másról, mint Anatole Francéról, a franciák egyik legnagyobbikáról. Anatole Francéról, aki orvosa szerint nem is biteg és mégis haldoklik. Sokat látott szemei le vannak csukva s ha egy-egy pillanatra felnyitja, meg­pihenteti az ablakból látható Saint-Ayr község iskoláján, ahova minden esztendőben ellátoga­tott, hogy dijakat osszon ki a jó tanulóknak. Nem szomorúan, hanem mint aki csak egy száraz tényt állapit meg, fáradtan mondja: — Nem fogok többé odamenni 1 És az utolsó napokban vívódásaiban még egy hasonlatot mond : — A halál épp oly természetes az életünk során, mint az, hogy ietöitjük a huszonnegye­dik életévünket, vagy a tyolcvankettediket. Betegágyához senkit nem engedlek, ccsk egy kislányt, akit életében nagyon szeretett. Borbé­lyának nyolcéves kislányát. A gyermeknek min­den munkáját odaajándékozta ezzel a dediká­cióval : Az én kis igaz barátnőmnek, szeretet­a jövedelmi fdót is. Megállapítja egyébként a pénzügyigazgatóság, hogy az általános keresett adókivetések körül sem a városi adóhivatal, sem a pénzügyigazgatásán közegei szabálytalan­idgot nem követtek el s így a városi küiön­vizsgálat megindításának nincsen semmi értelme. Eszel szemben a hétfői tanácsülés letárgyalta a pénzügyigazsatőságnak szt a beadványát, amelyben az általános kereseti adókivetéseket revidiáiö bizottság számára a városháza bizott­sági termének átengedését kéri. A tanács ter­mészetesen kimondta, hogy a kérelmet minden további nélkül teljesiti és igy az adórevi­ziót hamarosan megkezdheti az erre b'vatott biróság. W Sokak előtt bizonyára érthetetlen, hogy miért van szükség adórevizióra, amikor a pénzügy­igazgatásig megállapítása szerint semmiféle szabálytalanság nem történt Bevalljuk, előttünk is érthetetlen. hogy nem lehet fölmenni Egyedihez, mert beteg, mikor pedig kifelé ment a parkból, hogy a fő­vadőrnél jelentkezzék, egy másik cseléddel ta­lálkozott, aki újságolta neki, hogy uruk meg­halt. Igy tehát nem 10 órakor fedezték fel a halált, hanem nyolc óra körül. Takács jarás­biró intézkedett Ábrahám vadőr ujabb kihall­gatása iránt. Frohreích fáradt lett — a kastély elótt. A nyomozás ügyében Poszélt Jakab csendőr­százados Frohreieh és Bertha gyanúsítottakkal a szintié1 yre érkezett. Midőn a pályaudvart elhagyták, eleinte gyorsan mentek, majd lassí­tották a menést és végül meg is álltak. Froh­reieh fáradságról panaszkodott a csendőröknek és azt mondta, hogy ha vége lesz ennek a heccnek, szanatóriumba megy. Sopronból Kun László kir. ügyész és Bakátzy Jakab vizsgáló­bírót várják. Ugyancsak meg kell érkezniOk az orvosszakírtőknek is Budapestről, akiknek a jelenléte feltétlenül szükséges a helyszini szemlén. Frohreieh múltja ... Frohreieh Ernőt az ariszobában két csendőr ŐÍZÍ és senkit sem bocsátanak be hozzá, csu­pán az egyedi községi birót bocsátották be, »ki régi jóismerőse, mert azt hitték, hogy a biró előtt beszélni fog. A biró kijelentette, hogy Frohreieh a helyszini szemle megtörténte előtt semmit sem hajlandó elmondani. Mint ismere­tes, dr. Frohreieh a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban mint titkár volt alkalmazva s egy iskolatársa megbízta dollárban lévő pénzének és értékpapírjainak kezelésével. Tavaly május­ban elszámolásra került a sor és barátja fel­jelentésére Frohreieh a rendőrségen beismerte, hogy többszáz millióval csalta meg barátját. Ekkor felajánlott szabadlábra helyezése esetére letétként 75 darab Ganz-Danubius-részvényt, azonban Egyedi Arturné a papitokat zár alá vétette, mivel azok az Egyedi család tulajdonát alkották. A család később mégis szabadlábra helyeztette Egyedit és a Schwartzer-szanatórium­ban helyeztette el. Ax ügy iratai most a vád­tanács elölt vannak. Egyre szaporodnak a terhelő bizonyítékok Frohreieh Ernő ellen. Tanúvallomás a véres ujságpapirosról. — „Egyedi nem önkezével vetett véget életének." A gyilkosság kétségtelen. A főkapitányságon ma már kétségtelennek tartják, bogy Egyedi nem önkezével vetett vé­get életének, hanem gyilkosság esete forog fenn. Azok a rendőrtisztviselök, akiknek módjukban állott betekinteni az ügy összes irataiba és látták azokat a bizonyítékokat, amelyeket a 1 csendőrség produkált, azok olyan véleményen vannak, hogy Frohrelchnnek minden valószínű­ség szerint része van Egyedi Artúr meggyil­kolásában, ha nem ts mint tettesnek, de min­denesetre mint felbujtónak. Egyébként vasárnap délután temették el Egyedi Artúr óriási közönség jelenlétében a Kerepesi uti halottasházból. A temetéjen Froh­reieh Ernő kivételéve! az egész család jelen volt. Csorna, október 13. Dr. Frohreieh ellen a vasárnapi nyomozás folyamán súlyos terhelő adatok merültek fel. A nyomozásban többek közt egj egítzen uj momentumra akadtak az Egyedi-kastély személyzetének kihallgatása al­kalmával. Dr. Takács járásbiró megállapította, hogy azon az emlékezetes napon a kastélyban egy Rózsai nevü Idegen nő is tartózkodoil, cki dr. Frohraichíz jött látogatóus. A titokzatos személyről eddig ezek annyit síket ült meg­állapítani, hogv valamikor a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál volt Frohrsichel együtt alkalmazna ée innsn datálódik az ismeretség. A kastély alkalmazottainak vallomása szerint ezt a hölgyet csak jönni látták, de távozni a kastélyból sznkl sem láíla. Amikor Fiohrelchet megkérdezték, hogy ez a nő mit keresett náls, azt felelte, hagy meg akarta őt kérni, hogy állást szerezzen neki. Hétfőn délután aztán kihallgatták Fülöp \ Rózsit, aki Egyedy Arihur halálát megelőző napon lenn Já/ t. kastélyban és meglátogatta F'ohrclchet. Elmondta, hogy Frohreichet azért kfreatr fel, hogy jSindulaíáí megköszönje. Az ügyről sammi érdemlegeset nem tudóit mon­dani és még a düuián folyamán elbocsátott: a rendőrség. , Véres újságpapír­Igen fontos vallomást tett a kastély mosó­nője, aki a földön egy véres újságpapírt látott heverni, dr. Frohreichnek megmutatta az újság­papírt, mire az kijelentette, hogy hamar éges­sék el, hogy a bejövő orvos ne lássa. A mosónő a papirt ei is égette, amikor erre vonatkozólag a csórna] csendőrség megkérdezte Frohreichet, azt vallotta, hogy ő valóban vett újságot s vonaton, de azt nem hozta magával; nem akar tudni a véres újságpapírról és azt sem ismeri el, hogy utasítást adott annak elégetésére. A szobában egy literes üveget és orvosságos üvegeket találtak, amelyek közül kettő vércsep­pekkel volt tele. Délután azután uj adat merült fel. Egyedi Artúr meggyi»volásának időpontjára nézve jelent­kezett Takács járáabirónái egy cscrnüi ügyvéd, aki elmondotta, hogy szombaton reggel a járásbíróság folyosóján találkozott Ábrahám József vadőrrel, aki arra a kérdése, hc^y mit keres ot», elmondotta, bogy Egyedi A:iur halála miatt kihallgatásra idéziéfc ha. Az ügy­véd to ?ábbi kérésére ugy mondta eit a dolgot, hogy Egyedi két foglyot kárt másnap ebédre és ő másnap reggel jeientiíezeít s s konyhá­ban fél nyolc tájban. Ekkor azt mondották, MMMMMftMMAMMMfMMMMMWMMMMMM A kereskedők és iparosok kongresszusa. Vasárnap a kereskedők és iparosok országos kongresszusa ült össze Budapesten a régi kép­viselőházban, amelyet Szterényi József báró nyi­tott meg. Utána dr. Kemény Dezső titkár felemlí­tette, hogy az egyes szövetkezetek állami kivált­ságokkal és támogatásokkal a kereskedelemnek súlyos anyagi károkat okoznak. A szövetkezetek működése elfajulásra mutat, mert ma már nem csak a tagoknak, hanem a nagyközönségnek is is árusítanak. A következő felszólaló Szósz volt, aki előterjesztette a határozati javaslatot, amely­ben kérik, hogy mondja ki a kongresszus a há­ború folytán életbeléptetett és átmenetnek dekla­rált városi hatósági és állami elárusító bódék, ipartelepek és műhelyek mielőbbi fokozatos meg­szüntetését. A kongresszus a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő beszélt és kijelentette, hogy a hallottakat a nemzetgyűlésen szóvá fo^ja tenni. A kongresszus Szterényi József zárószavai­val ért véget. Elejtették a krgr'mi sc nál a „íázia­rendszert". A pétsűgyí kormányost tudvalevő­leg ugy döntött, hogy január 1-én a forgalmi adó terén áttérnek az Ausztriában bevezetett fázis rendszerre. A kisgazdát akciója miatt a pénzügyi kormányzat elejtette a f^zis-rendszer bevezetésének a tervét, amennyibe a fájl­rendszer bevezetéséhez a törvényhozás döníése szüksége?, a kisgazdák pedig erŐEen állási fog­lalnak ezen rendszer elten.

Next

/
Thumbnails
Contents