Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-03 / 201. szám

2 SZEQBD 1924 szeptember 3. sen, amelyet 12 óra után nyitottak meg, a kő­vetkező alelnököket választották meg: Leon B§uergois francia, lord Parmoor angol, Salandra olasz, Orrutla kolumbiai és Stang-Kal Fa kinai küldötteket.. Ma délután a bizottságok tartanak ülést, holnap délelőtt a tanács jelen­téséről kezdetét veszi az általános vita, amit délután folytatnak, továbbá pénteken. A csü­törtöki ülésen, amelyen Herriot és Macdonald, valamint Thaunls is részt vesznek, kizárólag a garanciális egyezmény, a biztonság és leszerelés kérdését fogják fslvenni. Páris, szeptember 2. A politikai érdeklődés előterében a Népszövetség ü ésénsk megnyitása áll. Hymans beszéde kedvező visszhangol kel­tett a francia sajtóban s Motta elnökké válasz­tását is megelégedéssel fogadták. A Népszövetség elé tárgyalásra kerülő kér­déseket az itteni vélemény szerint három részre lehet csoportosítani: 1. Németország leszerelésének kérdése. 2. A biztossági és a kölcsönös támogatásri vonat­kozó szerződések. 3 Az általános leszerelés. A francia politikusok a kö/etkező álláspontra helyezkednek a három kérdésben: 1. A Népszövetség tanácsának utolsó filésén Parmoor lord azt kívánta, hogy a Népszövet­ség foglalkozzék Magyarország, Ausztria és Bulgária katonai ellenőrzésével. Az angol és a francia kormány megegyezett, hogy Német­ország katonai ellenőrzését is a Népszövetségre ruházzák. A francia kormány nem hiszi, hogy ennek megvalósításában bármilyen nehézségre is talál. 2. Kevéssé optimisztikusan vélekednek Paris­ban a kölcsönös támogatásra vonatkozó szerző­désekről. A Genfben kidolgozott tervezetet egész sereg iránytadó nemzet már eleve vissza­utasította, ugy hogy a francia delegációnak az itteni kormánykörök nézete szerint kemény küzdelmet kell vívnia. Remélik azonban Páris­ban, hogy esetleg- egy kompromisszumos ter­vezet utján meg lehet teremteni a nemzetek egységét. A legnagyobb nehézség az, hogy a francia delegáció az általános leszerelést a köl­csönös támogatás kérdésének elintézésétől leszi függővé, mig Anglia és Amerika éppen ellen­kező álláspontra helyezkedik. 3. Amerikának és Angliának az a meggyőző­dése, hogy legelőször is az általános leszere­lést kell végrehajtani s csak ezután kerülhet sor a biztossági kérdés tárgyalására. Francia­ország szilárdan kitart azonban amellett, hogy a katonai fegyverkezést mindaddig nem szün­tetheti meg, arcig a kölciönös támogatásra vo­natkozó sierződések létre nem jöltek. Páris, szeptember 2. Pertinax, aki az Echo de Paris megbízásából Genfben tartózkodik, Németország katonai ellenőrzésére vonatkozóin a következőket közli: A francia delegáció katonai szakértői terve­zetet dolgozik ki, amelynek értelmében a né­met fegyverkezés feíllvizsgá'ását váratlanul, vagyis meglepe'éssierüen kell végezni. A fran­cia delegáció egyébként a versúlesi békeszer­ződés 42, 43. és 44. cikkei alkalmazásával a Rajna vidékinek demllttarlzációjávai akarja összekötni Németország katanai készültségének ellenőrzését. Igen kívánatos lenne, ha a demili­tarizációt olyan némít zónákra is kiterjeszte­nék, amelyekre vonatkozóan a veraailtesi béke­szerződés semmi intézkedést sem tartalmaz. Bern, szept. 2. Háromnegyed 11 órakor meg­jelent a magyar delegáció a népszövetségi ülé­sen gróf. Apponyi Albert vezetésével. Gróf Ap­ponyi Albert megjelenée élénk feltűnést keltett es minden oldalról nagy rokonszenvet tanúsí­tottak a magyar delegációval szemben. A tár­gyalások megkezdése előtt Apponyi a j leniévő nemzetek delegációinak több tagjával beszélge­tett. Hymans megnyíló beszéde 25 percig tar­tott és mély hatást gyakorolt az egész zsúfolt teremben, amelyben 54 nép delegátusai és 2000 főnyi közönség volt együtt. Kétszer is foglal­kozott Magyarországgal, első ízben, amikor a le­szerelés ellenőrzéséről beszé t, Magyarországban, Ausztriában és Bulgáriában, majd később nagy melegséggel emlékezett meg a magyar szaná­lásról. Mind a két kérdés szerepelni fog a Nép­szövetség tárgysorozatán. Azután a különböző delegációk az elnöki emelvényhez sorakoztak, hogy lefényképezzék a Népszövetség résztvevőit, ami után a tanácskozást délután 4 órára ha­lasztották. siwwiw^WIIW^ A járásbíróság fölmentette Pálfy Dánielt a rágalmazás vádja alól. Szeged, szeptember 2. (Saját tudósítónktól.) Jelentette tegnap a Szeged, hogy a szegedi járásbíróságon Apczy Ernő járásbiró kedd dél­előttre tüz e ki annak a rága'mizásí pörnek tárgyalását, amely alkalommal Pálfy Dániel és Gerő Lipót állottak egymással szemben. A pör előzményéhez tartozik, hogy 1922 tavaszán a kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén Pálfy Dániel megtámadta dr. Tonelli Sándor és dr. Landesberg Jenő kamarai titkárokat „politikai magatartásukért". Szerinte a kamarai tisztviselők viselkedésével nem egyeztethető össze az, hogy az egyik vezércikket írjon a destruktív lapban és éppen Bethlen Istvánt támadja iróníkus han­gon akkor, amikor a miniszterelnök Szegeden tartózkodik, a másik pedig részt vegyen a libe­rálisok pártvacsoráján és azon még szónoklatot is tartson. Beszéde további folyamán többek között azután olyan kijelentést tett, amelyből többen azt következtették, hogy Gerő Lipót prononszirozott kommunista. Gerő Lipót ezért rágilmazás miatt feljelentette Pálfy Dánielt. A keddi tárgyaláson Apczy biró elsősorban ismertette Gerő Lipót feljelentésé', majd Pálfy Dánielnek az első tárgyaláson tett vallomását, amelyben kijelentette, hogy nem bűnös. A „pro­nonsiirozott kommunista" kifíjezésre nem em­« . A biró ezulán Szilassy Cá ár vallomá­sat olvasta fel, amelybea elmondja Szilassy, ! í^omásj "érint Gerő részt vett abban • l. 1« an' amc'yet » munkások rendeztek Károlyi Gyula kormánya elten. Tmmer Fülöp kamarai elnök tanu­iTVM^ emlékszik, hogy l^n azt Mogásolta, hogy Lan­n£ftJ& Jí!*** KasnyQ képviselő és Atól,lt M é* Gerőt „majd­22" ÍSPBSP'ff"** Ezutáa jelen­tette, hogy Károlyt gróf kormánya már az első percben nem volt szimpatikus Szegeden A kor­mány ellen rendezett sztrájk nem volt kommu­nista-jellegű- Ebben az időben az úgynevezett Béke-mühelyben együtt dolgozott a polgárság a szocialistákkal egy demokrata irányzat megte­remtéseért. A következő tanú dr. Landesberg Jenő ke£ marai titkár volt. Azzal kezdi, hogy 1922 tava­szán, a választások előtti időben itt voltak Sze- • geden Blrczy István, Sándor Pál, Rassay Ká­roly és Andaházi Kasnya Béla képviselők. A pártvacsorán is résztvett, majd többek felkö­szöntője után, addig kapacitálták, mig ő is pohárköszöntőt mondott Andaházira. Ennek a fálkCszöntőnek azonban nem volt semmiféle politkai tendenciáj«, lelki motívuma pedig az volt, hogy amikor édesapja meghalt, éjjel 11 órakor fölkeltették és jölmondták bérletüket, senki sem tette magáévá ezt az Igazságtalan ügyet, csupán Andaházi Kasnya. A vacsorán egyébként jelen volt Gerő is, aki a szociál­demokrata pártot képviselte. Ezután rátér arra, hogy dr. Tonelli Sándor ekkor Bethlen látogatásával kapcsolatban a Szegedi Napló-ban irónikus han^u chket irt Pálfy Dánielről. A kamara másik tisztviselője p?dig, Cserzy István egyik ipartes'ületi gyűlés alkalmával élesen kritizálta az ipartörvényt. Ezek­ről a dolgokról Pálfy tudomást szerzett és fegyelmi vizsgálatot kért ellenük. Az ügyet a kamara közgyűlése elé vitte és ekkor mondotta az inkriminált beszédet, ö ugy hallota, hogy „majdnem kommunistának" nevezte Geröt, akiről nem tudja, miért kerülte el az ügyész­ség figyelmét. Gerő Lipót egyébként mindig mérsékelt ember volt, tőle soha sem hallott va­lami éles kijelentést. Kizárínak tartja, hogy Gerő résztvett volna a sztrájk irányításában. Ezután Harsányl Elemér nyugalmazott fő­ügyészt hallgatták ki Pálfy Dániel kérdésére. A főügyész kijelenti, hogy Geiő magatartásáról nem tud semmit. Az egyik lapban olvast?, hogy Gerő az egyik pirlvezetőeégi ülésen lándzsát tört a prole'árdiktatura mellett. Pálfy Dániel ekkor azt kérdezi, hogy fő­ügyész korában figyelte-e a munkásvezéreket. Apczy biró nem enged erre a kérdésre felelni, mivel Harsányit a hivatali titoktartás alól nem mentették föl. Dr. Papp Meny bért rendőrkapitány azután előadja, hogy Gerő neve ismerősnek hangzik előtte, mint aki szerepelt a forradalmi időkben, de működéséről nem tud semmit. N;m tud arrő1, hogy elkövetett Oerő valamilyen bűn­cselekményt. Ezután dr. Burger Béla, a főmagánvádló képviselője a bizonyítás kiegészítése tárgyában tesz alátámasztott indítványt. Elsősorban ra­gaszkodik Oltovay Károly, Tonelli Sándor és Donászy Kálmán kihallgatásához, akikel erre a tárgyalásra nem lehetett megidézni. A védelem tsnui pedig semmit sem igazoltak. Ezután ellenbizonyitékokat terjeszt elő G;rő Lipót sohasem fejtett ki olyan működést, amelyért bűnvádi eljárás indult volna ellene. Kéri Olejnyik József, Szabó Lijos, Kovács István és dr. Bottka Sándor főtanácsos kihallgatását, aki állandó összeköttetést tartott fent abban ai időben a munkássággal és aki tudja ait, hogy Gerő az összekötőkapocí volt a polgárság és a munkásság között. Mijd igy végzi beszédét: — G:rő Lipót sohasem volt prononszirozott kommunista, de igenis volt—becsületes szocialista. Dr. Bokor Pal, Pálfy védője szerint nem lényeges az, hogy mit mondtak 1920-ban Kéri a bizonyítás kiegészítésének mellőzését. Apczy biró ezután kihirdeti, hogy mellőzi a Indítványokat, mivel Landesberg és Wimmer vallomásaiból meg lehet állapitan', hogy milyen kifejezést használt Pálfy Dániel. Dr. Burger Béla ezért setimiségi okot jelent be. A főmagánvádló képviselője ezután vád­beszédét tar ja meg. A mai tárgyaláson tiszta képet nem sikerűt produkálnia a védelemnek. Landesberg Jenő kijelentet'e, hogy Gerő mindig mérsékelt volt, Wimmer pedig azt mondotta, hogyGerővel együtt dolgoztak a Béke-mühely­ben. A védelem tanúi közül egyik sem tudott semmit közvetlenül Gerő Lipótról. Hallomásra nem lehet építeni. Kétségtel n, hogy Pálfy meg­rágalmazta Gerő Lipótot és ezért ítéletet kér. Dr. Bokor Pál ezután röviden kifejti, hogy a vádlottat fel kell menteni és a költségekben pedig elmarasztalni a fömagánvádlót. Végül Pálfy Dániel jelenti ki, hogy Gerőt ő bántani nem akarta, ő csupán a kamarai tisztviselők ügyével foglalkozott. Egyébként két évvel ezelőtt még nem lehetett éles határvonalat húzni a szocialisták és kommunisták között. Ssnkisem tudott akkor disztingválni. Ma már másképen mondaná. Szünet után Apczy biró kihirde'i az ítéletet, amely szerint Pálfy Dánlelt fölmenti. Az indo­ko'ás megállapítja, hogy Pálfy csak a „majdnem kommunista" kiiéelt használta. Mint a kamara egyik osztályelnöke bírálta a titkárok maga­tartását és igy a közérdek vezérelte bírálatában. Majd Apczy biró megállapítja, hogy nem vitás az, hogy Gerő Lipót vezetöszerepet jítszott a párt éle'ében, valamint az sem vitás, hogy a szociáldemokrata párt abban az időben össze­köttetésben állott a kommunis'ákkal. Ezért Pá'-fy Dánielt föl kellett menteni. Az ité'et ellen dr. Burger Béla, a főmagán­vádló képviselője felebbezést jelentett be és igy az ügy a törvényszék elé kerül. •MVMWVVVVMMVWVMWMMMAMM'MrtM' KÜLFÖLDI HIREK. Nemrégiben szép ünnepség folyt le Lionban. A Rue de Republiqua egyik házának falába márványtáblát, illesztettek, erre felírták, hogy Lumier Ágost és Lajos, a kinematograf feltalálói, 1896 január 25-én e helyen nyitották meg a világ első moziját. A feltalálókat, akik ezen az ünnepségen jelen voltak, igen sokan üdvözölték. — Moszkvában tegnap utcai tüntetések voltak. A szovjetcsapatok fegyverrel teremtettek rendet, 15 ember meghalt. — A newyorki lapok jeentése szerint a törökök elvben hozzájárulta* ahhoz, hogy a mossuli kérdést a Nemzetek Szövetsége rendezze. - A Maíinnek jelentik Madridból: A dire»^ tórium hivatalos közleményt adott ki a sajtónak, amely* ben elmondja, hogy Marokkóban a spanyol álláso* ellen számos heves támadás volt. Lan vidékén » állások megerősítésére és az összekötő vonalak bi»o" sitására jelentékeny eiósitést küldenek MarokkóD* Londoni jelentés szerint a spanyol csapatok ujao vereséget szenvedtek Marokkóban. A harcot Ella" zelében vivták meg. A hivatalos jelentés is be'8.™1!:. a Bpanyol csapató* visszavonulásán de azzal szépi'^.^ a dolgot, hogy a visszavonulás teljes rendben törtew.^ — Az olasz fővárosban elterjedt hirek szerint a diplomáciai karban hamarosan á csoportosulásot. |e2 történni. Ennek során Pereti Della Rocka valósi"1"'1* elhagyja helyét és utódja Barrere római franciai WJ . követ lesz. - A Reuter-irodának jelentik Lu-Yung-Ksiong tábornok csapatai a shanghai—nan** vasutvonalat Shanghai előtt 15 mértfölddel fela»»" r. Iák. A versengő tábornokok előőrsei minden tégy. fogható férfit besoroznak. A katonák mindenütt, • átvonulnak, a legteljesebb zsarnokságot gyakorolja*-

Next

/
Thumbnails
Contents