Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-12 / 208. szám

SZBOBD 1924 szeptember 12. IJn lií m II w 1 ' 1 ; h i fi müM illí I • 1 I i i I': Éli Huszonhatodikán tárgyalják Stein Sándor bíiníigyét. Szeged, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Szeged arról az ügyi amelynek középpontjában az a szerencsétlen Stein Hónapokkal ezelőtt egész Szeged társadalmában a teljes /észvét hangján beszéltek arról az ügyről, Sándor állott, aki a társadalom különböző rétegeiben az^ elmúlt években jelentős szerepet játszott. Stein Sándor a világháború alatt mint főhadnagy küzdötte végig a frontokat, majd az összeomlás után, annak ellenére, hogy családja a szerb megszállott területeken él, Szegedre jött és itt a szimE

atikus fiatalembert a legelőnyösebben ismert bánok egyike, a Kereskedelmi és Iparbank kínálta meg állással. Az évek során Stein Sándor a legpontosabban és a legnagyobb kötelességtudással végezte munkáját. Egyre nagyobb kiterjedésű munkát kapott, amelyet sokszor önállóan kellett elvégeznie. Közben mindinkább ismerős lett a legjobban ismert társaságokban, ahol mindenütt szerették és becsülték a szimpatikus és törekvő fiatalembert. Pályája egyenes ivben haladt fölfelé, amikor egy tragikus eset szinte kettéroppantotta életét. Fiatal menyasszonya ugyanis, a közben ugyancsak elhunyt felejthetetlen Balogh Károly leánya, váratlanul súlyosan megbetegedett, majd nemsokára — mint még emlékezetes — meghalt. Stein Sándor a tragikus esetet nagyon komolyan vette, lelkében rendült meg ettől a csapástól és néhány gyötrelmes hét után — könnyelműen kezdett élni. A bankban azonban továbbra is a legpontosabban végezte munkáját, majd a legutolsó időkben, a kosztpénzek divatja idején, őt állították a Kereskedelmi és Iparbank kosztpénzosztálya élére. A fiatalon szép karriert megtett tisztviselő uj pozíciójában szinte teljesen önállóan dolgozott, a frekventált, túlterhelt napokon szinte minden ellenőrzés, vagy felügyelet nélkül. Nemsokára ezután a bankban figyelmessé lettek feltűnően költekező életmódjára, ezt azonban Stein Sándor azzal magyarázta meg barátainak és az érdeklődőknek, hogy a katonaságtól leszerelés, illetőleg végkielégítés címén mintegy harmincmillió koronát kapott ennek az évnek elején. Ezt a magyarázatot azután egy időre mindenki elfogadta. A bankban ezután nemsokkal később, egy véletlen folytán bizonyos szabálytalanságoknak jöttek a nyomára éppen Stein Sándor osztálya körül. Ekkor ismét figyelni kezdték Stein Sándor magánéletét, aki annak ellenére, hogy a katonaságtól kapott pénze hetekkel előbb elfogyott, ugyanolyan könnyelmű életet élt. A bankban ezután rovancsolni kezdték azokat a könyveket, koszt-letéteket, amelyeket Stein Sándor kezelt. Egynapi munka után rájöttek arra, hogy a szerencsétlen fiatalember önálló és miniden ellenőrzésnélküli pozíciójában megszédült, mintegy huszonötmillió hiány mutatkozott a könyveknél. Stein Sándor megtévedését akkoriban egy fiatal, szőke német táncosnővel hozták kapcsolatba, akivel feltűnően sokat volt együtt éjjelenkint a Belvárosi Táncpalotában. A fiatal táncosnő, mikor Stein Sándor dolgai kiderültek, üveggel akarta elvágni ereit, azonban tettében még idejekorán megakadályozták, majd néhány nap múlva rövidesen eltűnt Szegedről. Amikor Stein Sándor dolgaira rájöttek a banknál, a fiatalember napokig sétált az utcákon, holott tudta, hogy csak órák kérdése, amikor a bank megteszi ellene a följelentést sikkasztás miatt. Barátai segítségével megszállott területre menekülhetett volna, azonban az elszédült fiatalember szkeptikusan várta, mig érte jöttek a detektivek. Hónapok óta van már vizsgálati fogságban, mig most a törvényszék befejezte a vizsgálatot, az ügyészség különböző sikkasztásokért emelt ellene vádat. Szeptember 26-án kerül a törvényszék elé a szerencsétlen és derékban kettéroppant fiatalember. Ezerhatszáz üveg pezsgő .. Szeged, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Párisban a Moulin Rouge- ban szédülten állottam meg a hatalmas vörös-szélmalom roppant forgatagában, hol éppen a jazz-band bömbölt rettenetes üstdobjain és a parketten fekete-rémes négerek jáváztak és angol matrózok táncoltak, féllábú nők táncoltak pion-pion-kkal összefogva iés sárga kinai kulik rohantak a forgatagba, akik délután még torony-magasban az Eiffel-tornyot festették. A szédületben egy párisi bohém fogott karon és rámutatott körös-körül a piros páholyokra. Az egész hatalmas malomban, a színpadon és a parkett körül végig-végig az első sorban egymás mellett egyforma páholyok álltak biborszinben. És minden páholyban egy üveg pezsgő ezüst vödörbe hűtve. Ez tiz órakor volt. És tizenkettőkor, amikor a Montmartre nagyszerű élete indul, egyetlen páholy nem volt üres. Akkor igy szóit a párisi bohém: A páholyoknak nincsen ára, de venni kell egy üveg pezsgőt. A páholyokban csak pezsgőzni lehet. És éjfélkor száz pezsgő durrant,, mert köröskörül legalább száz páholy áll. És akkor én is ittam francia pezsgőt, fölrohanó bretagnei pezsgőt — harminc frankért! Hajnalban halomszámra feküdtek a pezsgők a páholyokban. Akkor igy szólt a régi párisi bohém: Pesten egy hét alatt nem pezsgőznek annyit, mint egyetlen éjszaka, egyetlen helyen, a Moulin Rouge-ban! Nem felelem. Otthon százezer korona a pezsgő és alig több a fizetés. És itthon most sorra jártam a helyeket, ahot néha pezsgőt isznak. Csak ugy összehasonlításnak. Szeged — és a Moulin Rouge! Sok helyen mondták, hogy nem is érdemes pezsgőt tartani. Ritka a vendég — és huszonöt százalék adót kell fizetni. Csak ritkák Szegeden a pezsgős vacsorák. Néha, ha idegenek jönnek, vagy" névnapok és lakodalmak vannak. Az egyik kávéházban történt télen, hogy idegen ur ült le egy sarokasztalhoz és pezsgőzött — egyedül. Csak magában és a cigánnyal, öt üveget jelentett. Ebben az évben egyetlen üveg francia pezsgőt sem bontottak Szegeden. Csak Törleyt, Littkét, Palugyayt. A szegedi pezsgőstatisztikát igy lehetne Telefon: 11-85. KORZÓ MOZI. Telefon: 11-85. Szeptember 12., 13, 14-én, pénteken, szombaton és vasárnap Szerelem a hátsó zsebben. Kitűnő vígjáték 5 felvonásban. — Egyidejűleg: Életkép 6 felvonásban. Előadások kezdete: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. összeállítani: Az Emke-kávéházban Szilveszter után huszonnégy pezsgőt számoltak össze, májusban és juniusban 2—2 üveg fogyott, juliusban hat üveg és augusztusban, a nyárban, tizenhárom. Csák János Feketesas-utcai korcsmájában ebben az évben 11 üveg pezsgő fogyott. A Royal-kávéházban Szilveszterkor hLsz pezsgőt törtek össze, azóta hetvennel mulattak. Az egyik belvárosi csemegekereskedésben 130-at adtak el házi mulatságokra, a Hágiban Szilveszterkor husz üveget bontottak, azóta máig negyvenhatot. Az ujszegedi vigadóban csak a nyáron van szezon és a pezsgőstatisztika szomorú : májusban semmi, juniusban semmi, juliusban 13, augusztusban 7. A Bohn-ié\e vendéglőben januártól 54 üveget fogyasztottak. Szép számokat mutat a Kass- kávéház. Szilveszterkor 148 üveg, azóta 214 üveg... Ónozó Poldiéknál ugy hírlik, nagy a fogyasztás, hiszen minden politikus halpaprikásozik, ha Szegeden szónokol. Mégis Szilveszterkor csak 12 üveggel bontottak, augusztus végéig pedig mindössze 24 üveg fogyott el. A Dugonics-szálloda — ki gondolná — 55 üveggel szerepel a statisztikán, de hiszen itt még ma is hatvanezer koronáért mérnek egy Törleyt. A Tiszában nem nagyon járnak pezsgős emberek: Szilveszter 15 üveget jelentett és az egész év mostanáig pedig 112 üveget. A Gedóban juniusban nagy pezsgő-szezon volt: 16 üveg 1 Azóta nem járnak arrafelé régi lumpok. Es néhány eltévedt lump az állomás restilében négy üveget ivott meg hajnalfelé. Jó szezon volt a pezsgőre, amikor még élt a — Belvárosi Táncpalota. Március óta junius végéig — mig élt a bár — hatszázhat üveg pezsgő fogyott el. Igy a négy hónapra, minden napra öt és fél üveg pezsgő jut a Belvárosi Táncpalotában. És hátra van ínég a Kaszinó, ahol mindössze 77 üveg fogyott el az évben, pedig erről is nagy pezsgő-hirek jártak. ggEbből a rapszodikus statisztikából természetesen ok hely hiányzik. Kis kocsmák és nyári helyek. Regatták, itt csak most fog kialakulni a nyári pezsgőfogyasztás. A statisztikából látszik, hogy Szegeden a nagyobb helyeken januártól kezdve^ mintegy ezerhatszáz—ezernyolcszáz üveg pezsgő fogyott el. Az első helyen áll a Belvárosi Táncpalota, aztán a Kass következik, mig a harmadik helyen a Tisza áll. És havonkint a legnagyobb fogyasztás nem Szilveszter havában, hanem éppen márciusban volt, amikor is mintegy ötszáz üveget kellett felbontani. A javadalmi hivatalban — ahová be kell fizetni a 25 százalék „habzóbor adót" — azt mondják, kár Szegeden pezsgőt inni. Csak munka van vele és nem haszon. Harminckét biztos ellenőrzi minden hónapban a pezsgőraktárakat, külön könyvelést vezetnek — és január óta összesen talán 30 millió „habzóbor adó" sem folyt be. Pedig októbertől kezdve havonta egymilliárd adót is befizetnek — a szegedi bor ulán. Kár Szegeden pezsgőt inni 1 Szegeden nyolc hónap alatt összesen ezerhatszáz pezsgős dugót tudtak eltenni és Párisban a Moulin Rouge-ban egyetlen éjfélen száz páholyban halomban-hegyben áll a bretagnei pezsgő. Párisban, a Montmartreon, egyetlen helyen, egyetlen hajnalig annyi pezsgővel énekelnek, mint szegény, szomorú Szegeden nyolc hónapban, minden helyen. Vér György. A városok emelhetik tisztviselőik fizetését. Budapest, szeptember 11. A belügyminiszter, mint ismeretes, a szanálási törvény alapján rendeletet intézett a városokhoz, amelyben elrendeli az ujabb létszámcsökkentés keresztülvitelét, továbbá mindazoknak a városi üzemeknek a megszűntetését, amelyeknek fentartása sérti a kisiparosság érdekeit. A rendelettervezetet Juliusban a belügyminiszter megküldötie a városoknak és a városok kongresszusának állandó bizottsága foglalkozott a kérdéssel és megtette i észrevételeit. Annak idején különösen a létszámj csökkentés ellen foglaltak állást a városok, erre vonatkozó előterjesztésüket azonban nem fogadta el a belügyminiszter, mert rendeletében további létszámcsökkentést ir elő. A tervezet érteimében a belügyminiszter konftskálta volna a városoknak az 1912. évi 58. törvénycikkben biztosított azt a jogát, hogy tisztviselőiknek az állami alkalmazottak fizetéséhez viszonyítva nagyobb fizetést adhassanak. Eit a jogot a törvény azért biztosította a városoknak, mert hiszen a városi tisztviselők nem részesülnek abban az előléptetésben, amely az állami tisztviselőknek jár és ezért megengedte, hogy viszonzásképen bizonyos pótlékot kapjanak a városi tisztviselők. A városok kongresszusa augusztusi értekezletén állást foglalt a tervbevett jogfosztás ellen és Semsey Aladár újpesti polgármestert bízta meg azzal, hegy a városok nevében tiltakozzék a tervbevett intézkedés ellen. Ez már meg is történt és eredménnyel, mert a kiadott rendelet nem érinti a városoknak az 1912. évi 58. tőrvénycikkén biztosított jogát. Ennek ellenére olyan hirek láttak napvilágot, hogy a tisztviselők fizetését nem emelhetik a városok és igy egyes tisztviselők az eddiginél kevesebb fizetést kapnának. Ebben az ügyben a városok kongresszusának igazgatója, dr. Várhidy Lajos a következőket mondotta: — A kiadott rendeletben a belügyminiszter ; igen sok tekintetben figyelembe vette azokat az észrevételeket, melyeket a városok kongresszusának állandó bizottsága a rendelettervezet alapján tett. Igy elejtette azt a tervet is, hogy megszünteti a városok fiietésmegállapitási jogát s ezentúl a városi tisztviselők is csak olyan fizetést kaphatnak, mint az ugyanolyan fizetéBi osztályban lévő állami tisztviselők. Az uj rendelet tehát nem érinti a városoknak azt a jogát, hogy alkalmazottaik rendes fizetéséhez bizonyos pótlékot is adjanak. •MMMMMMMMMMMMMMMÍMÍM^' A belső harc Kinában. Pdris, szeptember 11. Kinából érkezett jelentések szerint a nagy esőzés tegnap félbeszakította az ellenségeskedést. Murray angol tengernagy parancsnokságával 2000 szövetséges teagereszt Shanghaiban parira tettek. A franci" konzul jelentést tett kormányámk, hogy den rendszabályt meghoztak a francia koncessziók biztosítására. A konzul egyben |ele«£ hogy gondoskodott Franciaország semlegessé gének megőrzéséről. kel