Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-11 / 207. szám

1924 szeptember 387. SZBQBD 15 Izgatásért elitélték a Szegedi ÜJ Nemzedék szerkesztőjét. Szeged, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) A legutolsó ¿vek törvényszéki krónikáiban igen jelentős szerepet foglalnak el azok a btlnpörök, amelyeknek hősei azok » újságírók, akik az ellenforradalmi orgánumok hasábjain tajtékoznak kurzus-gyűlöletet. Ot év óta sajnos ezeket a bangókat, ezeket a cikkeket, amelyek után rendszerint törvényszéki táigyaláson mondanak verdiktet a kurzus bijnokáról, meg kellett szoknunk, de a sajtó történetében fekete oldalon örökitik meg ennek » úgynevezett ziurna'iiztikának dolgait. Most ismét i nyilvánosság elé került egy olyan Agy, amiben a bíróság volt kénytelen büntető ítéletet hozni egy olyan kurzusharsonás fölött, aki itt Szegeden még ma is azt képzeli, hogy az ellenforradalom atrocitással, gyilkolással és bombamerénylettel egybekötött dicső napjait lehet é'etre kelteni. A kecskeméti törvényszék tizennégynapi fogházra ítélte Iván Mihályt, a Szegedi Uj Nemzedék felelős szerkesztőjét Izgatás vétsége miatt. Ezenkívül még egy rágalmazást és becsületsértést bünügye folyik a kecskeméti törvényszék előtt. Iván Mihály ugyanis a kurzus tomboló idejében A Nép-ihez hasonlatos orgánumnál dolgozott abban a Cegléd városában, amely megcsúfolva Kossuth Lajost — Lendvai Istvánt „választotta" követének. Az előzmények még 1922 re nyúlnak vissza, amikor is a Cegléd melletti Törtei község orvosa hirtelen meghalt. Azonnal kiírták az uj pályázatot, amikor is három orvos jelentkezett, két »konstruktív" vallású és egy „destruktív". És valahogyan ugy történt, hogy a község bizalma dr. Heinrich Géza destruktív vallású fiatal tehetséges orvosban összpontosult. Madarász szolgabíró azonban elejtette dr. Helnrlchet a jelölésnél. A képviselőtestületi választásnál azután meglepő dolgok történtek, amikor a tagok megtudták Heinrich elejtését. Huszonnégy képviselőtag közül négyen szavaztak a szolgabíró jelöltjére, mig húsz községi képviselő tüntetőleg kivonult a teremből. Törtei község legnagyobbrésze megfelebbezte és a közigazgatási bizottság meg is semmisítette a választást. Ezután pedig a szolgabíró konstruktív orvosa elutazott a községből. Erről a választásról íván Mihály éles hangú cikket irt a Ceglédi Keresztény Hírlap ban, A Nép című orgánum ismert hangján. Iván cikkét azután egy másik kurzus-orgánum, az Abony és Vidéke is átvette. A cikk csak annyit állapított meg Törtei községről, hogy ott csak négy magyar akadt, a többi mind zsidó bérenc, akiket mind megvesztegettek. A cikk természetesen dr. Heinrich Gézát is olyan kitételekkel illette, amelyek az orvos szerint kimerítik a rágalmazás tényálladékát. Dr. Heinrich Géza sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés mia t pört indított Iván Mihály és Tillinger jános ellen, aki az Abony és Vidékébe átvágta Iván cikkét. Ebben az ügyben a kecskeméti törvényszék most tartotta meg a föfárgyalást. Iván Mihály kihallgatása alkalmával, a tőle megszokott nagyhangon jelentette ki, hogy „az akkori idők mások voltak, mint a maiak". Ezután a háborúról kezdett beszélni, majd kitanította a törvényszék elnökét, hogy őt meghui colták a Világ cimü destruktív és nemzetromboló újság hasábjain. Aág Miklós elnök erre rendreutasította az élénken gesztikuláló és szónokoló vádlottat. Tillinger kihallgatása után a törvényszék azt a husz törteli képviselőtestületi tagot hallgatta ki, akik mind kivonultak az ülésről. A gazdák elmondották, hogy dr. Heinrich ügyesebb, dolgosabb volt, mint a többi és nekik jól meg kell fontolni, hogy a legmegbízhatóbb és legjobb orvost válasszák meg községi orvosnak. Hogy őket megvesztegették volna, azt mind a húszan egyenesen és határozottan visszautasították. Dr. Aág Miklós elnök ezután a főtargyalást a bizonyítás kiegészítése végett elnapolta, de harminc napon beiül u| főtárgyalást tüz ki. Iván Mihály ellen egyébként még egy eljárást indítottak cikkei miatt. Az ügyészség izgatás miatt emelt vádat a kurzus buzgó ktáltozója ellen, az eljárást a kecskeméti törvényszék már le is folytatta. Bűnösnek mondották ki az izgatás vétségében és ezért tizennégynapi fogházra ítélték. Egész milliárdokra rugó vagyonát vesztette el dr. Alilkó Endre. Szeged, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) Részletesen beszámolt tegnapi számában a Szeged arról a megrendítő tragédiáró', amelynek szomorú hőse dr. Milkó Endre kormányfőtanácsos. Mint ismeretes, dr. Milkó Endre a fővárosban Esküdt-ut 6. számú házban levő lakásán borotvával átvágta torkát, amire borzalmas tettét fölfedezték és az első segélyt nyújthatták volna, a szerencsétlen ember már kiszenvedett. Szegeden érthető megdöbbenéssel fogadták dr. Milkó Endre öngyilkosságának hírét és semmiképen sem tudták megmagyarázni, hogy a javakorbeli, egészséges, munkaképes, nemesszivü ember hogyan jutott a tragikus elhatározáshoz. Csak a beavatottak és hozzá közelállók tudták, hogy dr. Milkó Endrét a legutolsó időben olyan súlyos veszteségek érték, hogy milliárdokra és milliárdokra rugó hatalmas vagyonát majdnem egészen elvesztette. A Szeged munkatársa dr. Milkó Endre megrendítő tragédiájáról a következő részleteket jelentheti: A Milkó Vilmos és Fiai G5 fürész és Őrlőmalom Részvénytársaság részvényeit a két testvér, Milkó Endre és Milkó Ferenc bírták. A nagykiterjedésű vállalatnak a fővárosban is vannak szeles érdekeltségei és az üzletnek ezt a részét vezette már évek óta dr. Milkó Endre. Evekkel ezelőtt, az összeomlás után nagy érdekeltséget vállalt a cseh megszállott területen lévő Körösbdnyai Fate/melést Részvénytársaságnál, amelynek részvényeit bevezették a budapesti tőzsdére is. Ettől az időtől kezdve dr. Milkó Endrének az lett a főelfoglaltsága s minden erejével azon volt, hogy vállalatát fejlessze és minél tökéletesebbé tegye. Körülbelül három évvel ezelőtt a körösbányai vállalata számára a prágai Agrarska Banka-tél mintegy hatmillió cseh koronát vett kölcsön, hogy ezt a szépen fejlődő részvénytársaságot még jobban kifejlessze. Amikot a hatmilliós kölcsönt perfektuálták, a cseh korona alig állott magasabban, mint a magyar korona. A kölcsön ez év elején járt le, amikor a cseh korona már kétezer magyar korona felé tendált. így dr. MUkónak mintegy tizenkétmmtlliárd magyar koronát kellett visszafizetnie a prágai banknak. A körösbányai vállalat azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és így dr. Milkó Endrének, hogy tartozását ki tudja egyenlíteni, föl kellett ajánlania a prágai banknak a visóbrutal vállalatát, valamint törökbecsei értékes fürészgyárát. A bank a két vállalatot teljesen átvette és miután ezeknek értéke mintegy hatmilliót tett ki, dr. Milkó így kiegyenlítette tartozását. Ez volt az első lépés, amikor hatalmas vagyonából kellett fedezni veszteségeit, amelyek a rosszul sikerült spekulációk miatt állottak elő — és ezután már egyenes ut következett a vég'eges összeomlásig. A mármarosszigeti és törökbecsei vállatainak elvesztése után dr. Milkó még jobban belefeküdt a Körösbányai Fatermelő Részvénytársaság üzleteibe és ugy spekulált, hogy ezzel a vállalattal nemesak visszaszerezheti veszteségeit, de tetemesen fog gyarapodni még mindig hatalmas vagyona. Igen energikusan kezdett dolgozni a tőzsdén, természetesen a körösbányai papírokkal. Márciusig simán is ment minden, sőt jelentős nyereségek is mutatkoztak, azonban mikor a márciusi nagy bessz megkezdődött, megkezdődött az ő Összeroppanása is. Az év elején a körösbányai részvényeket százezer korona körül jegyezték a budapesti tőzsdén, ami tekintve a vállalatot, ígtn szép árfolyam volt. A brssz kezdetekor azonban tanácsadói azt tanácsolták, hogy minden erejével tartsa meg továbbra is a százezer koronás árfolyamot. Ezen a magas kurzuson rengeteg papír jelent meg a piacon, amelyeket dr. Milkó mindig felvett százezer korona körüli árfolyamon. Május elején tanácsadói még mindig hangoztatták, hogy tartsa továbbra is az aránytalanul magas iifolyamot, de ekkor már dr. Milkó Endre maga is látta, hogy ennek semmi célja, ezzel csak fokozódhatik a veszteség. Dr. Milkó százezer koronás árfolyamon rengeteg részvényt vásárolt össze, csakhogy az árfolyam stabil legyen és május végén húszezer koronáért volt kénytelen eladni a részvényeket. Ezzel a tranzakcióval, ugy hitte, lehet még valamit menteni, holott a katasztrófa ekkor már bekövetkezett. Erre az üzletre ráment az összes fővárosi érdekeltsége és elsősorban főüzlete: a körösbdnyai összes érdekeltség. Elveszett a „Titán' Faüzemek Rt., valamint a „Szálán" gyógyszervállalat ts, amelyeket mái mind ő kreált. Dr. Milkó különösen nagy reményt fűzött az úgynevezett „Szálán" fertőtlenítő szerhez, amelynek nagyszerűségéről meggyőződött és amellyel legalább annyit akart elérni, mint amennyit a Lisoformmal értek el. Még mielőtt azonban látta volna vállalatának eredményét, veszteséget miatt kénytelen volt teljesen megválni tőle. Az az összeg, amelyet ezen az üzleten veszített dr. Milkó Endre, szinte fii sem becsülhető, milliárdokra és milliárdokra rug, hiszen elvesztette minden érdekeltségét és vállalatát ugy Magyarországon, mint Romániában is Jugoszláviában. Egyedül a Budapest mellett levő kilencszáz holdas ványi míntagazdtág maradt meg a teljesen félrevezetett melegszívű embernek, sőt még vagyonának ez az utolsó maradványa is alaposan megvaa terhelve. Milliárdokra rugó vagyonából jóformán semmije sem maradt, de ügyfelei közül veszteség senkit sem ért, tartozásait az utolsó fillérig kiegyenlítette. Szerencsétlenül spekulált Milkó Endre és már nem tudta elviselni, hogy milliárdos vállalatai helyett néhány holdra zsugorodjon össze vagyona. Lelkében teljesen megrendült és így követte el borzclmss tettét. Holttestét — mint értesülünk — csütörtökön délulán szentelik be a fővárosban, éjszaka szállítják Szegedre és itt pénteken délután négy órakor kisérik el utolsó útjára, a belvárosi katolikus temetőbe. (V.) A munkásrokkaatak nemzetközi konferenciája. Genf, szeptember 10. A munkásrokkantak német, belga és francia országos szövetségeinek képviselői konferenciára gyűltek össze Genfben. Elhatározták, hogy ideiglenes bizottságot létesítenek, amely a munkásrokkantak nemzetközi szövetségének előkészítésére kap megbízást. A munkásrokkantak képviselői meg fogják keresni a nemzetközi munkaügyi hivatalt is, hogy a legközelebbi konferencián nyújtsa be egy olyan nemzetközi egyezmény tervezetét, amely valamennyi államot kötelezi a munkásrokkantak kártalanítási összegének az életfenntartás költségeivel való aránybahozására. Jugoszlávia föderalizálása. Belgrád, szeptember 10. A zágrábi jelentés szerint Radlcs azt a követelést szándékozik a Davidovics-kormányhoz intézni, hogy a kormány nevezzen ki egy horvát minisztert és egy horvát alállamtilkárt, akik az autonóm horvát kormányt alkotnák. Ez volna az első lépése Jugoszlávia töderalizdtdsának. Mint politikai körökben vélik, bár Davídovics nagy előzékenységet tanúsít a horvát kívánságokkal szemben, Radics ezen óhaja nem fog teljesülni és ha Radics komolyan ragaszkodik követeléséhez, akkor kormányválságra kerül sor, amelynek megoldása a demokrata szlovének, bosnyák, mohamedán és szerb radikális koalíció volna. Kormánykörökben azt tartják, hogy Radics maga is belátja, hogy az állam alkotmányrendszerének megváltoztatását csak alkotmányrevizió képes, ami csak törvényhozási uton történhet meg. Franciaország jegyez a német kölcsönből. Páris, szeptember 10. A francia kormány, mint a Matin értesül, amerikai nyomásra* elhatározta, hogy öt százalék erejéig résztvesz a kibocsátásra kerülő némei kölcsön jegyzéséOen. Ez az öt százaik 40 millió aranymárkát tesz ki. Még nem állapították meg, hogy a kölcsönkötvényeV francia kézbe kerülő része a bankok pénztárábnn fog-e maradni, vagy pedig felkínálják a közönségnek.