Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-06 / 204. szám

1924 szeptember 6. IZltKD Ida regénye. Szeged, sieptember 5. (Saját tudósttónktól) Valamikor a megrikalásra sxánt szindarabokbin és ai érzelmes regényekben találkoztunk olyan torténetekkel, bogy kiteszik az apró gyereket a kapualjba, származását senki se ismeri, mikor megtalálták. Még szerencse, ba cédulát raknak a pólyájába, elárulva a keresztnevét, meg a vallását. Azután szaladnak az esztendők, (óbb a viharuk, mint a napsugaruk, mert a lelencek csak igen szegény emberek hajlékában kerülnek s a cselédi sorinál jobb nem vár rájuk. De ab, JOn az u| felvonás, vagy hirtelen pereg egyet a film s megjelenik a grófnő, akit tejbe-va|ba fürdetnek (nyilván ennek a sok zsiradéknak az ellensúlyozására hasinál annyi parföni), mindene megvan, csak a családja hiányzik. — Gyermekem, hol lehet az, én könnyelműen elhagyott gyermekemi így mondja, ssigoruan a szerző utasítása szerint, kezét síivére szoritva és kiabálva, mert a rendezőnek semmi érzéke a más tulajdona iránt s könnyelműen basogattatja a kulisszákat. (Ezért megrovást is szokott kapni a legközelebbi azinűgyi bizottsági ülésen.) Az utolsó felvonásban aztán minden rendbejön, megvan a találkozás ai obligát „ah, de épp itt tön I" felkiáltással, a szereplök egymásra borulnak (bár a drámai szende szive mélyéből gyűlöli a naivát). — Anyám I — Lányom I A függöny legördül, a karzatról pedig alig talál le a sok házmesterkisasszony, ugy sir. Az uton két kijelentést tesznek. Dicsérik a darabot, mert .az életből van meritve", elhatározzák továbbá, hogv ők is színésznők lesznek. Az életből, valóban, gyakran mentnek a szerzők s a lelencek ügye nagyjából igy játszódik le, azzal a kis különbséggel, hogy az anyák nem lesznek mindig grófnők. A mi hősnőnket 'dának hivják s 23 év előtt született Bécsben. (Szigorúan családi ügyről Mvén a szó, mellőzzük az ö nevét épp ugy, mint az anyjáét, vBennünket sak a történet, meg az emberi életekkel játszó sors érdekel.) Két betes volt a gyedek, amikor az anyja behozta Szegedre s beadta a lelencházba. Akkor még nem volt államilag szervezett gyermekmenhely, az később alakult ki a társadalmilag ; fenntartott Fehér Kereszt egyesületből. Iratok- i nak, rendszeres kezelésnek ezek szerint a mai bivata os formában nem volt nyoma. A szülétlen apróságokat ellenben kiadták dajkaságba vidéki népekhez s fizették értük az ellá'ást. A kis Ida Dorozsmán nőtt fel szegény zselléreknél s mikor — elég korán — elérkezett az ideje, bejött a vidékiek Mekkájába, Szegedre, szolgálni. Rendes, jó lány volt, mindenhol megelégedésre végezte a dolgát, csak a kedve borult ei egyre jobban. — Az a legborzalmasabb, panaszolta kevés ismerősének, hogy mikor kimenőm van, senkihez se mehetek. Se anyám, se testvérem, mint másnak. Azt se tudom, kik a rokonaim. Vasárnap, néha, mikor a valakihez való ragaszkodás nagyon erőt vett rajta, kisétált Dorozsmára ahhoz az öreg házaspárhoz, amelyik nevelte. De ezek annyira szegények voltak, hogy ha ott kellelt aludnia is, megfiiettették vele a szálláspénzt. Ida közben, amennyiie tehette, kutakodott a szülei után. Naivak vollak a lépései, akárcsak ö maga, gyámoltalan a tapogatózása, de minthogy semmi adatot nem tudott magáról adni, eredménytelen maradt minden kísérlete is. Most aztán szokatlan dolog történt. Jelentkezett az anyja, aki tizenhét év óta keresi a lányát, szintén anélkül, hogy feltatálhatta volna. Levelét Bécsből irta meg, a rendőrség pedig kinyomozta, hogy Ida, ezúttal szolgálat nélkül, Dorozsmán tartózkodik. A szegény lánnyal azóta nem lehet bírni. A hivatalos értesítésen kívül irt ö is, elküldve arcképét a mamának, aki egyelőre nem adott magáról bővebb felvilágosítás*. Most várják a válaszát dollárral, esetleg csak osztrák koronával spékelve. A véletlen különös szeszélye, hogy épp ma került vitéz Petkóczy rendőrtanácsos elé egy másik lelenc is. Tizenkilenc éves fiu, akit a szerb policia küldött át a határon, mint nékik alkalmatlant. Kihallgatásakor elmondta, hogy tudja, ki az anyja, aki két éves korában adott rajta tul. — Menj most haza, hozzá, — mondta a tanácsos. De a fiu csak fintorgatta az arcát. — Nem kivánod látni az anyádat? — Nem. A nevelő szüleimhez megyek, esak azokat szeretem. ... Vájjon hol fészkel az emberben az az érzés, amely szülőt és gyermeket összekötöz? Öntudatlan-e, vagy nagyobb, mélyebb ereje, vagy csak a megszokáson múlik minden? Mi nem tudunk elfelejteni egy régi esetet, mikor halott hajadon lányának halálát jelentette be a kerületi tiszti orvosnak az anya. A gyerek törvénytelen volt, de önhatalmúlag a természetes apa nevét használta. — Jaj, engedje meg doktor ur, hogy ez a név legyen a keresztjén isi Ugy siégyelte szegény azt a másikat 1 Pénteken délután tartották meg a Baross-vásár sajtóbemutatóját. Szeged, szept. 5. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy vasárnap délelőtt tiz órakor nyitják meg azt a nagyarányú áruvásárt és kiállítást a volt repülőtéren, amelyett együttesen rendezett a Baross Szövetség szegedi csoportja, a Szegedi Gazdasági Egyesület és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági kamara. Ennek a kettős kiállításnak sajtóbemutatóját pénteken délelőtt tartották meg, amelyen nemcsak a szegedi sajtó képviselői vettek reszt teljes számban, de megjelentek egyes fővárosi és vidéki napilapok tudósítói is. A kiállítás anyaga feltétlenül eredményt, gazdagodást és eseményt jelent Szegednek. Hiszen a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem sok kiváló munkásai legkiválóbb terményeivel és áruival vesz részt a kiállításon Szegeden régen látott szép számban. A kiállítás legsikerültebb, legszebb és legértékesebb része a mezőgazdaság, amelynek keretein belül olyan dolgokat produkáltak a szegedi és Szeged környéki termelők, aminőt igen kevesen vártak, vagy hittek. Sikerült része a vásárnak az ipari és kereskedelmi része is, azonban itt feltűnt az a tény, hogy igen nagy számban vesznek részt ezen a kiállításon olyan iparosok és kereskedők, akik nemcsak hogv nem tagjai a Baross Szövetségnek, hanem ettől nagyon is távol állanak. Érdekes megjegyezni, hogy az ipari és kereskedelmi rész értéket nagyjából ezek az iparosok és kereskedők adják meg. Az egész kiállításról és vásárról azonban jól esik tapasztalni azt, hogy elsősorban az eredmények után Csonkamagyarországnak egyik legértékesebb földje a csongrádi humusz, amely olyan dolgokat produkál, hogy azok a különlegességek kiállításán is az első helyen lennének. Másrészt jó megállapítani azt, hogy dacára Szeged és a többi alföldi városok agrikultur jellegének, rendkívül fejlett iparuk és kereskedelmük van, amelyeknek produktivumai előkelő helyet foglalnának el a merkantil városok árui között is. A kiállítást már jóval a repülőtér előtt észre lehet venni, mivel ugy ahogy, mégis csak rendbehozták a városi utakat, félünk azonban, hogy a forgalommal, de különösen a villamossal így is baj lesz. Magát a repülőteret a kiállításnak megfelelően feldíszítették és szinte újjáépítették. A kiállított tárgyak a három hangárban, a barakkokban és a szabad téren, pavillonokban találtak helyet. Jelentékeny szerepet töltöttek bc a rendezésnél Czigler Arnold elnök és Szolcsányi István építész, aki szinte újjáépítette a repülőteret. Az egyes traktusoknak külön is megvannak a maguk rendezői. Az első hangárnak Bugyi Mihály, a másodiknak Vass Jenő, a harmadiknak Juhász Árpád, az ipari szabad térnek idősb Hodács János, a mezőgazdasági szabad térnek pedig dr. Gulácsy Sándor. A kiállítás maga a sajtóbemutató délutánján még egy nyüzsgő munka képét nyújtotta, minden kiállító kopácsolt, rendezett, díszített, javított saját helyén, de már teljesen kialakult a kép. Az első hangárban (ipar es kereskedelem) szép hatást keltett Schulter Vilmos porcellán fürdőszobaberendezése, igen szép munkát produkáltak Kovács István, Kocsis Ferenc műbútorasztalosok, Mülhoffer Albert művészi kárpitos bidermayer garnitúrájával, a Ferrária vasárugyár különféle vasáruival. Igazi feltűnést keltett az Iparművészeti bútorgyár (Fenyő és Gegus) intim interieurje a sarokban, amely valóban művészi, meleg és díszére válik a szegedi iparnak. Szép részt foglal el a Sínger-varrógép kiállítása is, valamint Jároli Géza művészi kárpitos munkái. Elismerésre méltó Fonyó Soma világítási és porcellán cikkei, valamint a budapesti Kari Testvérek villanyvezetéki árui is, ez a cég egyébként a kiállításon rádiókészülékeket is mutat be és erre külön atennát szerelt fel a hangár mellett. A második hangár első része az üveg-, porcellán-, maiolikakiállitás. Szépek Ablaka Sándor cserepei és Singer Ármin tükrei. A papír és írószer részben kiválnak Freimann Miksa képei és keretei, Gábor Endre fényképei és Endrényi Imre irószetei. Igen megkapó a kozmetikai rész is, ahol a Hangya likőrjei bizonyítják a magyar likőrök kiválóságait, elismerésre méltó a Hus- és Vásárpénztár nagyszabású szappantornyai, Varga Antal kozmetikai cikkei. Nagyszámmal vannak képviselve a cipészek és a papucsosok. Elsősorban a Vénusz cipőgyár munkáit kell megemlíteni, amelynek minden darabja remekbe készült. Szépek Krizsák István cipői is, valamint az Orion-gyár gyönyörűen kidolgozott bőrárui is. Megkapó szőrméket állitott ki Rosmann szűcs. Szép fényt vet Szeged iparára a Párisi Nagyáruház gazdag játéktermékei. Az élelmiszeráruknál mindjárt kitűnik a Hatósági Huscsarnok mesébe illő hentesárui, a kecskeméti konzervgyár főzelék és gyümölcs konzervei. Tekintélyes részt foglal el a szőnyeg- és kézimunkakiállítás is. A Gabor-szőnyegszövőde most is megmutatta, hogy perzsáival első helyen reprezentálja a szegedi szőnyegipart, de szépek a Szegedi Szőnyegszövődé és a Teherán szőnyegei is. A kézimunkarészben feltűnő művészi munkákat állitott ki Radó Ilonka és Szende Zsófi. A harmadik hangárban van a kiállítás legértékesebb része, a mezőgazdaság. Károlyi Imre például fügéket termelt, a mezőhegyesi ménesbirtok 520 centiméteres, a csodával határos kendert állitott ki. Igen szépek a Sátor vetőmagjai, de elsősorban kell említeni Wagner Adolf gimnáziumi igazgatót, aki kicsi szatymazi földjén mesébe ütő szőlőt, almát, körtét termelt. Kétségtelen, hogy a Wagner-pult egyik legértékesebb része a kiállításnak. Gyönyörűek a vásárhelyi kertészegylet főzelékei, amelyek nagyságban azinte utolérhetetlenek. A bortermelőknél előkelő helyet foglalnak el Endre Zsigmond, Fodor Jenő, Gárgyán Imre és Rácz Antal borai. A szabad ég alatt vannak az amerikai Ford-gyár gyönyörű gépei, Szvaton és Kucses pompás mezőgazdasági gépei. Feltűntek és minden dicséretet megérdemelnek a Mandel-gyár gyönyörű, elsőrangú verseny csolnakjai és a Cserkészek alumínium tárgyai. Szép paviílonja van Suhajda és Cékus cukrászoknak is. Jó hatást keltettek Kiss Vince pékmester újszerű süteményei és Farkas Ferenc művészi kertészeti termékei. Az állatkiállitás legkevésbé sikerült. Baromfit, valamint szarvasmarhat állítólag járvány miatt nem küldhettek a kiállításra, sertésből is mindössze 200-at állítottak ki a tenyésztők. A sertések egyébként a hus- és vásárpénztár akoltelepén vannak. A kiállítás bíráló bizottsága már megkezdte munkáját, ugy hogy a vasárnapi megnyitáson nyilvános ságra is hozzák azok neveit, akiket dijakkal tüntettek ki. Mindenkinek saját érdeke, hogy iskolafelszerelését fűzeteket, Író- és iajzszereit Kovács Henrik EXLAfflS; Szeged, Kölcsey-u. 4. sz. alatt vegye meg, mert ott legolcsóbban szerezhetők be. 90 Modern magánházat, ¿JflSj hézat, bérpalotát, föld és sztfldblrtokokat. Házhelyeket, berendezett üzleteket, lakisokat, pénzkSkfSnt mindenkor MÁvan Or»Z- l«J< előnyösen közvetít MMeP forj. Iradáfa Széfed, Bástya-utca 19 (Bohn-sörcsarnok mellett.) 2 Telefon 16—72. MÜBUTOR újdonságok: Hálók, ebédlők, uriszobák elsőrendű kivitelben és jutányos m árban, kedvező fizetési feltételek mellett is kaphatók Braun Mihály bútoráruházban, Kelemen-utca 11. szám (Kup Gyulával szemben).