Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-05 / 203. szám

1924 szeptember 7. SZBQBD 15 A kínai forradalom. London, szept. 4. A legújabb pekingi jelentés szerint Sanghai városától IS mértföldnyire elkeseredett ütközet fejlődölt ki. A városban ismét hallani az ágyudörgéseket, bár a tüzérség é; repülök működését nagyon akadályozza a zuhogó zápor. Az ütközet eredményéről még nincs hir. Sanghai előtt az idegen kolóniák védelmére 21 amerikai-japán, továbbá angol és francia cirkáló sorakozott fel. A dokokkat amerikai katonaság őrzi. Pdris, szeptember 4. A Maiin nak táviratilag jelentik Londonból, hogy a legu'olsó pekingi jelentések szerint a hadműveletek már Shanghaitól 30 kilométernyire kiterjedtek a shanghal— nankingl vasútvonalon. Shanghai előtt nemzetközi hajóraj horgonyoz, amely 5 angol, 7 amerikai, 4 japán, 2 francia és 1 olasz hadihajóból áll. Newyork, szeptember 4. Sanghaiba százezrével érkeznek a menekültek a hadműveleti területről. Honkongból jelentik, hogy Szunjacen a Kvanting tartományban szovjet-diktatúrát akar létesíteni és evégből vöröshadsereget szervezett és Moszkvából a szükséges tábornokokat és tiszteket már ki is küldték. A nagyhatalmak képviselői Koó kinai külügyminiszternél megjelentek és Sanghai körül semleges zóna létesítését kérték, hogy az ott élő idegenek védve legyenek és ne akasszák meg blokád u<ján a kikötő forgalmát. Budapest, szeptember 4. Ismeretes az a konfliktus, amely az osztrák kormány és Zimmermann népszövetségi főbiztos között támadt. Két évvel ezelőtt ugyanis, midőn a Népszövetség elhatározta Ausztria szanálását, az állami kiadások 350 millió aranykorona maximális összegben állapíttattak meg. Minthogy azonban az árak emelkedtek, az osztrák kormány képtelennek mondta magát arra, hogy az állami szükségleteket ebbe a Prokrustes-ágyba bele tudja szorítani és a Népszövetségtől azt kérie, hogy a 350 millió aranykoronás normálbudgetet 520 millió aranykoronára emelje fel. Egyben kötelezte magát arra, hogy ha a Népszövetség az állami kiadásoknak ehhez az emeléséhez hozzájárul, gondoskodni fog arról, hogy a kiadási többlelet adókból födözze. A Népszövetség még nem határozott az osztrák kormány kérése fölölt, hanem egy bizottságot küldött Bécsbe, hogy állapítsa meg, • vájjon az osztrák nép olyan anyagi viszonyok közötl van-e s vájjon az osztrák kereseti viszonyok olyanok-e, hogy ezeket az adókat megfizetheti. Érthető tehát az osztrák kormány megdöbbenése, mikor közvetlenül ennek a bizottságnak megérkezése előtt Zimmermann népszövetségi főbiztOB Ausztria gazdasági viszonyai* ról nagyon pesszimista jelentést küldött Genfbe s mikor azt mondta ebben a jelentésben, hogy Ausztria még nyakig úszik a deficitben, még mindig nincs szanálva és hogy 1924 juniusáig 758 milliárd osztrák koronával többet vett igénybe az osztrák kormány a népszövetségi kölcsönből, rci.it amennyit az eredeti terv szerint igénybe lett volna szabad vennie és hogy erről a 758 milliárdról Kienböck pénzügyminiszter még mindeddig nem számolt el. Utalt a jelentés az utóbbi hónapok súlyos tőzsdei és hitelválságára s ennek halásaképen egy küszöbön álló nagy ipari válságról is tett jelentést. Az adókat súlyosaknak mondja, sőt a gazdasági válság egyik okozójának. Szerinte Ausztria gazdasági es pénzügyi helyzete csak ugy gyógyulhat meg, ha a külföldről minél több tőke keres Ausztriában elhelyezést, ez azonban csak akkor lehetséges, ha az osztrák Jegybank a maga hitelpolitikáját a mainál szigorúba elvek szerint folytatja, mert a nagy Az osztrák kormány és Zimmermann főbiztos viszálya. Ausztria ujabb gazdasági válsága. hifelinfláció a bankjegyfedezetet már eddig is lényegesen csökkentette és az osztrák korona stabilitását veszélyeztette. D. Relsch, az Osztrák Jegybank elnöke nagyon heves és nagyon agresszív nyilatkozatban támsdta meg Zimmermannt emiatt a jelentése miatt s a Genfben most ülésező Népszövetség fog afölött a kérdés fölött hstározni, hogy a vitában Zimmermann^, vat?y az osztrák kormánynak voit-e igaza s hogy Zimmermann kérésére az ez év december 31-én lejáró népszövetségi ellenőrzést Ausztria pénzügyei felett meg fogja hosszabbítani jövő év december 31 ikéig. Minden attól függ, hogy a Bécsben idözö népszövetségi bizotisáf, amelynek az a feladata, hogy vizsgálja meg Ausztria pénzügyi és gazdasági helyzetét és az osztrák nép adófizető képességét, minő jelentést fog Genfbe küldeni. A delegáció meghivta az osztrák ipar, az osztrák kereskedelem és az osztrák munkásság vezetőit, hogy tőlük felvilágosításokat kapjon s hogy magának tiszta képet alkothasson az osztrák gazdasági és szociális helyzetről. Kérdés azonban, hogy ezt a tiszta képet meg fogja-e kapni, mert nagyon természetesen minden érdekképviselet olyan felvilágosításokat fog a bizottságnak adni, ami a maga érdekeinek felel meg. Egyelőre az osztrákok azt hangoztatják, hogy a gazdasági válságot súlyosította, ahelyett, hogy enyhitet volna az, hogy éppen Zimmermann követelésére kellett a Jegybank kamatlábát 12 százalékról 15 százalékra felemelni s hogy a hitelt, amelyet az ipar és kereskedelem vett volna igénybe, korlátozni kellett. Mert ezzel Ausztriában olyan pénzszűkét idéztek elő, amely végveszedelemmel fenyegeti az úgyis nehezen küzködö ipart és kereskedelmet. Az sem következett be, hogy a külföldi tőke a Jegybank kamatlábának felemelése folytán az eddiginél nagyobb arányban jött volna Ausziriáb*. Történtek ugyan köicsönajánlatok, de olyan feltételek mellett, amelyeket az osztrák piac nem vehetett igénybe. Mindenki kíváncsian várja a népszövetségi bizoitság jelentését. Hir szerint ez a bizottság pénteken már befejezi bécsi tárgyalásait és sürgősen megteszi jelentését. MMMWMMMMMMN^^ Tizenkétmilliós kényszerkölcsönnel tönkretesznek egy szegedi kereskedőt. Szeged, szeptember 4. (Saját tudósítónktól.) Az utóbbi években valami egészen különös politikát folytainak a magyar kereskedelemmel szemben, mintha minden intézkedéssel tönkretenni, vagy legalább is megcsonkítani akarnák a kereskedő amúgy is nehéz munkáját. Az ellenforradalmi idők folyamán ehhez sajnos hozzá kellett mindenkinek szokni. Most azonban egy olyan esettel állunk szemben, amellyel egy jlatal, szegény, kezdő kereskedő szomorú tragédiáját okozták illetékes faktorok. Ugyanis erre a fiatal kereskedőre tizenkétmillió kény szer kölcsönt vetettek ki akkor, amikor egész raktárának értéke alig tesz ki húszmillió koronát és ez a raktár is csupán bizományban van a kereskedőnél. Erről a megdöbbentő esetről a következő részteteket jelenti a Szeged munkatársa. A fialel kereskedő mintegy két évvel ezelőtt alatt sem tudott olyan vagyonra szert lenni — éppen a fönti okok miatt —, hogy saját rak| tárat tudott volna berendezni, hanem mind a - mai nspfg hitelre és bizományba kapta az árukat. Nemrégen azután megkezdődött az a lavina, amely ma már egy szomorú tragédiává tornyosult. Hónapokkal ezelőtt ugyanis értesítést kapóit, hogy az 1923. évi kereseti adója után tizenkétmillió kényszerkölcsönt róttak kl rá — akkor, amikor bizományi árulnak értéke nem volt húszmillió korona ... A végzés ellen felebbezéssel éli a kereskedő és okmányokkal igazolta, hogy raktárában lévő áru nem az ő saját tulajdona. Ennek ellenére a pénzügyigazgatóság elutasította a fölebbezéss azzal az indokolással, hogy a kereskedő nem tudta eléggé bizonyítani állításait. A kereskedő ezután május 30 án ismét megfölebbezte a határozatot, most már mindennel fölszerelve — és erre a fölebbezésre a mai napig sem kapott választ. Tegnap azután hirtelen és minden bejelentés nélkül megjelent a kis üzletben egy végrehajtó és a kényszerkölcsöntartozásra lefoglalt az árukészletből — amely nem a kereskedő tulajdona —, ötmillió korona értékű árut. Ezzel azonban még nincs befejezve az Cgy. Csütörtökön délelőtt ujabb végrehajló jelent meg a kis üzletben és most már ujabb kétmillió korona értékű árut foglalt le. A lefoglalt áruból természetesen eladni nem lehet, sőt a a végrehajtó mindjárt el is akarta vinni a lefoglalt árut, annak ellenére, hogy sz nem a kereskedő tulajdona. Csak erélyes közbelépésre állóit el ettől a szándéktól a végrehajtó, de kilátásba helyezte, hogy iz árut karhatalommal fogja elvitetni. Most az az eset állolt elő, hogy ha a bizományos jelentkezik árujáért, ki kell adni a lefoglalt árut, akkor a pénzügylgazgatóság inditja meg a kereskedő ellen az eljárást, ha pedig a végrehajtó elviszi a lefoglalt bizományi árut, akkor a bizományos kereskedő jelenti föl csalásért és sikkasztásért a szerencsétlen kereskedőt. A hitelezőket pedig nem tudja kietégiteni, mivel eladni nem tud a kereskedő, hiszen megmaradt raktára sem tesz ki nyolcmilliót. A kereskedő most az elkeseredés utolsó fokán áll. Szinie már könnytelen szemekkel nézi, mint teszik tönkre kis üzleté', egzisztenciáját és mint marad kenyér né kül özvegy édesanyja. A kereskedő most dr. Kertész Béla ügyvéd utján a pénzügyigazgatóságnál megpróbálja helyrehozni ezt a súlyos hibát. A pénzügyigazgatőságnak okvetlenül meg kell változtatni határozatát, hiszen régi nagy 400—500 milliós raktárral bíró cégekre "nem vetett ki több kényszerkölcsönt ötszázezer egymillió koronánál. Ha azonban a korrigálás nem történik meg, akkor a tévedésből teljesen tönkretett fiatal kereskedő vissza fogja adni iparjogát, bezárja üzletét, kénytelen lesz visszamenni segédne», özvegy édesanyja pedig megint támasz nélkül marad. És a iiatal öccse pedig vissra fog jönni Bécsből négy szemeszter után és most már nem a numerus clausus miatt nem fog tudni tanulni... üzletet nyitott a Belváros szivében. Azelőtt évekig tanulta szakmáját és mint segéd volt alkalmazva igen sok előnyösen ismert szegedi cégnél ; segédi fizetéséből igy ugy-ahogy fönt tudta tartani önmagát. Két évvel ezelőtt azután teljesen redszakadt özvegy édesanyja és öccsének eltartása, mivel azok minden támasz nélkül maradtak. A fiatal kereskedő ekkor nagy erőfeszítéssel csupán annyi tökét tudott szerezni, hogy egészen kicsi üzletének berendezését megvehette, míg az árut, kis raktárát részint bizományba, részint pedig hiteibe kspta különböző cégektől A kis bolt azonban még igy is többet jövedelmezett, mint a segédi szegényes áll ás és igy nemcsak özvegy édesanyját tudta eltartani, hanem öccsét, akit a numerus clausus miatt nem vettek fel az egyetemre, kiküldötte Bécsbe az orvost egyetemre. A fiatal kereskedő azonban az eltelt két év A középosztályuak szervezkedése. Bern, szeptember 4. A középosztályuak nemzetközi nagygyűlése szerdán egész napon át Interlakenban folytatta tanácskozásait. A nagygyűlés tagjaira nagy hatást tett Schulthess szövetségi tanácsos, tiszteletbeli elnök beszéde, amely programszerűen foglalta össze a nagygyűlés tárgyalásának anyagát. Rámutatott arra,, hogy a középosztályhoz tariozó rétegek inkább egyéni gondolkodásúak és éppen ezért csak nagynehjzen lehetett a szervezkedés munkáját előbbrevinni. Az egyes országokban azonban már megalakullak a nemzeti szerveze'ek és a mostani nagygyűlés alkalmával teszik le alapkövét a középosztályuak nemzetközi szervezetének, amely kizárólag gazdasági és kulturális célokat fog — a pslitikától teljesen távol — követni. Hangoztatta, hogy a középosztály olyan fontos és nélkülözhetetlen tagja a nemzeti társadalmaknak, amely joggal igényt tarthat az állam támogatására. Végül annak a reményéiek »doh kifejezést, hogy a nemzetközi szervezet kiépitése nagyban hozzá fog járulni a középosztályuak érdekeinek megvédéséhez és érvényesítéséhez.