Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-05 / 203. szám

тж&т ára 2000 кврем í 'tHií'lMI «I ЙМК» «!< ««О Ртм-оМ L »i «wiáwl unmbenj Tatv он iMU,b(t«l' ««»lela. 1* MSfö M»«elév»l miad« '•«, nía in 20 X kaj-ea, ШМШМ1) tnk i Вo ítnon ftelybea 40000, Sads««M i* НШм «5008 ka. B:rúetesi *rak i reilusiboal mm. 400, ест hasábon 800 más!«) hasábon 1200. SzOveg. kOzl 23 százalékkal drágább Aprúfcirdetél 10 Kúig 8000 kor. SzOvegkOztl közlemények soronként 6000 korona. Cutid! értesíti* 45000 kai. V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 5, PÉNTEK. 203-ik szám. Kannibálok. Azt újságolják a külföldi lapok, hogy UjOuinea kormányzó-tanácsa, vagy mije felköltetett egy lucat pápuát, az utazó Biró Lsjos tudná megmondani, melyik törzsből. Az volt a vétkük a tulajdon bőrükbe öltözködő gentlemaneknek, hogy emberhúst ettek. Ellenséget, ]őbarátot, rossz szomszédot, sógort, komát, atyafi', mikor mii adott a jó szerencse. Ha egyéb csemege nem akadt, rcegetíék a saját testvéreiket is. így szól a bir, amely a mi gyerekkorunkban megborzongató lett volna, ma inkább csak meglepő. Hát Uj- Guineában még a huszadik század elején is vannak kannibálok? Akkor, amikor gépmadarak ijesztgetik az Isten madarait a levegőben és a csillagok fény távira lókat küldözgetnek egymásnak? Az ördög gondolta volna. Mi mindig azt hittük, hogy Uj Guinea egy szép vad tartomány, ahol az emberek élete azzal telik el, hogy hevernek a bsnánfák alatt és várják, hogy a szájukba nőjjön a szép sárga, édes banánuborka. De azt igazán nem képzeltük volna, hogy a pápua polgár is azon spekulál, miképen lehetne egy kis jutányos emberhúst keriteni a bográcsba. Mi meg voltunk arról győződve, hogy a kannibalizmus az utolsó tiz esztendő alatt már tisztán Európára szorítkozott, illetve a fehér fajra, az úgynevezett kulturnemzetekre, amelyek feltalálták a világháborút és annak folytatásaképen a konstrukció és destrukció Jelszavát. De ez az uj-guineai eset azt mutatja, hogy a fehér faj nem monopolizálja a magas fejlettségű civilizációt. Persze azért a lényegbeli megegyezés ellenére is sokban különbözik ez európai emberevés az uj-guineaitól. Minálunk gyárilag műveltetik az emberevés, tömegekkel dolgozik, mig a pápuáknál csak kisiparosai vannak ennek a foglalkozási ágnak. Gazdaságilag iskolázott olvasó előtt nem kell fejtegetni, hogy ilyen primitív rendszertől nem lehet nagyobb eredményeket várni. A pecsenye talán Ízesebb hajnaibtn, nyárson sütve, mint pergőtüzben, vagy forradalmi és ellenforradalmi inkvizíciók máglyáin, de semmi erkölcsi siker nincs vele összekötve s nem könyvelhető el a történelmi dicsőség évlapjain. Aztán érdekes különbség van az iparág elnevezésében is. A durva pápua ezt a foglalkozást egyszerűen emberevésnek nevezi és nem kívánja egyéni akciónál többnek feltüntetni, amelyre őt olyan primitív érzés kényszeríti, mint az éhség. A fehér faj az ő kannibalizmusát háborúnak, forradalomnak, ellenforradalomnak nevezi és a legmagasztosabb eszmékkel motiválja, amelyekben némelyek hisznek is. Mint ahogy van pápua, aki meg van győződve arról, hogy neki maga a narválagyaru Ökolonkulu isten parancsolta meg, hogy induljon el emberfejvadászatra, a fehéremberek közt is akadnak, akik hisznek is azokban a magasabb erkölcsi szempontokban, amelyeket a népek vénei és Írástudói minden embervadászat alkalmával hangoztatnak. Ilyenek: a megsértett tekintély, az európai egyensúly, a kultura, a demokrácia, a kommunizmus, a fajvédelem és más ily varázsigék, amikben azonban maguk a vének és írástudók sohase hisznek, mert hiszen ők tudják, hogy mindezeket ők találták ki. S ez megint erősen megkülönbözteti a fehér népeket a nem fehérektől. Az úgynevezett vad népek boszorkánymeslerei, mikor verik a tamtamot és azzal mondják megengesztelhetnek a markolábo', hogy nagy ordítozás közben lemét zárolnak egy csomó emberi, — azok akkor hiszik is, hogy van markoláb. A fehér boszorkánymesterek nem ilyen ostobák. Azok tudják, hogy nincs markoláb, de mivel anélkül nincs közélet, csinálnak markolábol papirmaséból, káposztatorzsából és aztán azt rángatják dróton a tömegek előtt. Ellenben abban már tagadhatatlan a vad kannibálok pszichéjével való azonosság, hogy embervadászat alkalmával ezek se kiméinek se sógort, se komát és a legjobb barátok, sőt a testvérek is belegyömöszölik egymást a forróvizes fazékba, ha a kcnjunktura ugy kivárja. Ezzel aztán be is fejezzük ezt az összehasonlító ethnológiai tanulmányt az emberevésről. Egy záró megjegyzést azonban még tennünk kell. Uj Guineában, mint a lapjelentések szólnak, az emberevőket felakasztották és a pápuatársadalom az eseményt közömbösen vette tudomásul. Az emberevőket Európában is előbbttóbb felakasztják — ha ugyan szobrot nem emelnek nekik —, csakhogy a fehér emberi társadalom nem a vadak fatalizmusával nézi a dolgot, hanem tapsolna. A fehér embeti társada'om mindennek tapsol: az emberevőknek is, meg a hóhéroknak is. Ez a civilizáció legjellegzetesebb gyümölcse. Magyarország ellenőrző bizottságának tagjai. Pdris, szep'ember 4. A genfi jegyzőkönyvben létesített ellenőrző bizottságban, amelyet Magyarország újjáépítésének ellenőrzésére állítottak fel, a következők foglalnak helyet: Keoball Cook (Angiié), Beanier (Franciaország), Cavazzoni, (Oieszország), továbbá a legközelebb kinevezendő román, szerb, illetve cseh bizottsági tag. Ebben a táviratban emiitett ellenőrző bizottságot a II. sz. genfi jegyzőkönyv 8. § a értelrrében nevezte ki a jóvátételi bizottság. A bizottság mindenkor Magyarorország területén kivül fog egybegyűlni s a magyar kormánnyal csupán a főbiz'os közvetítésével közlekedhetik, vagy kaphat attól közléseket. Macdonald nagy Oroszországról Genf, szeptember 4. A Nemzetek Szövetsége mai ülésének megkezdése előtt óriási embertömeg várakozott a reformácó épülete előtt Macdonald angol miniszterelnökre, aki ma fog felszólalni az ülésen. A bejáratoknál az igazoltatások még szigorúbbak voltak és az elég tágas ülésterem tömve volt. 11 óra 15 perckor nyitotta meg az ülést Motta elnök. Bejelenti, hogy a leszerelés kérdése van napirenden és mint eíső szónokn&k, Macdonald miniszterehíökíiek, az angol delegáció vezetőjének adja meg a szól. Macdonaíd, akin egyszerű szürke ruha van, percekig tartó ováció mellett megy fel az emelvényre. Ünnepélyes csendben és legnagyobb figyelemmel fog bele az angol miniszterelnök az egy órás beszédébe. Igen elevenen beszél, néha, mikor egy-egy forttosabb részletnek nyomatékot akar adni, nemcsak hangját emeli fel, hanem öblével az Asztalra üt. Beszéde közben számos tapsvihart araíott és többször egyenesen a francia delegáció felé beszél, akik feszült figyelemmel hallgatják végig. Genf, szeptember 4. Macdonald mindenekelőtt mély megindulásának adott kifejezést, hogy e népszövetségi közgyűlés előtt felszólalhat és kijelentette az angol kormány nevében, hogy ez a kormány mindent el tog követni, ami hatalmában áll, hogy a Nemzetek Szövetsége tekintélyét és befolyását emelje. Hosszasabban polemizált azután a Nemzetek Szövetsége garanciaszerződésíervezetével, amely nem alkalmas arra, hogy a békét biztosítsa. Erre nézve azt javssoljp, hogy bízzanak meg egy bizottságot, amely részletesebb javaslatot fog kidolgozni és megvizsgálja, hogy a döntöbiróságnsb mi a hatásköre és n:ilyen fórumokkal kell rendelkeznie. As angol kormány hajlandó csatlakozni egy olysn rendszerhez, amely alkalmas a béke megtartására. Ezzel egyidejűleg a: ónban meg kell oldani a lefegyverzést is. Ha a bizottság elkészül a munkálataival, össze kell hivni egy nemzetközi konferenciát, amelynek az volna a feladata, hogy a javaslat fölöti döntsön. A konferenciát Európában tartanák meg és azon valamennyi állam részt venne. Németország azonban nem maradhat a Népszövetségen kivül, nem oldhatjuk meg a béke ptoblémájái addig, amíg azok a padok, amelyek a németeket illetnék, üresen álljanak a közgyűlési teremben. Az izolált Berlinben való tárgyalások nem vezethetnek eredményre. Oroszország. — Oroszországot is be kell venni a munkába — folytatta ezután. — Azok a szerződések, amelyeket Oroszország jelenleg megköt, azt bizonyítják, hogy ez az állam gyors a leszerelésről, Németországról. léptekkel tér vissza a nemzetek társadalmába. Ezután még Oroszország viszonyáról Macdonald a következőket mondotta : — Remélem, hogy az angol kormánynak a szovjetkormánnyal kötött egyezménye sz első uímutatás arra nézve, hogy az orosz kormány alkalmas az európai együttműködés rendszerében résztvenni és ízzel a Nemzetek Szövetségének tekintélyét és befolyását öregbíteni. Amerika megengedheti magának, hogy távol tartsa magát a problémáktól. Az amerikaiakat mégis mindig meg lehet találni, amikor szükség van rájuk. Macdonald fejtegetéseinek végén ismét nyomatékosan óvta különösen a kisebb, a háború után keletkezeit államokat attól, hogy átengedjék magukat annak a veszedelmes csalódásnak, hogy olyan p3k!umok és szerződések, amelyek katonai alapon épüllek fel, képesek háborúkat megakadályozni és txisztenciájukat raegvédelmezn'. A fenyegető üres szék... Németországra vonatkozólag a következőket mondotta: — Németország nem maradhat a Nemzetek Szöveíségének kere'ein kivül. Ha formulát szabad használni, amit remélhetőleg nem értenek félre, azt szeretném mondani, hogy nem enged• heljük meg Németországnak, hogy kívül maradjon. Nem lehet egyetlen egy nagy kérdésről sem vitatkozni ezzel a fenyegető üres székkel itt a mi körünkben. Ám Németország a saját maga érdekében sem maradhat távol. Egy elszige'elt Berlinnel folytatott tárgyalások sohasem lehetnek eredményesek. — A Nemzetek Szövetsége elvállalta azt a komoly feladatot, hogy megteremt egy európai rendszert. Ez a rendszer azonban nem valósítható meg mindaddig, amíg a volt ellenségek meg nem szűnnek ellenségek lenni s ebben a rendszerben közreműködést vállalnak De remélem, hogy ez azonnal meg'örténhetik. Ezeknek a fejtegetéseknek legmarkánsabb mondatai a gyűlés tekintélyes része közt élénk tetszésre találtak. A döntőbíróság fontossága. — Hangsúlyozottan és megfontoltan állithatom — folytatta tovább Macdonald — ,hogy a döntőbírósági eljárás hivei vagyunk. Az eddiginél jobban meg kell határozni azokat a birói székeke', amelyeknek a döntőbírósági rendszerben együtt működni kell. Azt ajánlanám, hogy a nemzetközi Ítélőszék alapszabályainak a fakultatív záradékról szóló cikkelyét rgy általunk kinevezendő bizottság vegye vizsgalat alá s annak végeztével precízebb alak-