Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-30 / 224. szám

SZEGED 1924 szeptember 25. le Cegléden a Piac-téren a fajvédők népgyűlése. Lendvai Isván, Cegléd város képviselőjén kivűl megjelentek: Ulain Ferenc, Eckhardt Tibor, Héjjas Iván, Friedrícb István, Zsirkay János és mások. Lendvai volt az első szónok. Elmondta, hogy a csongrádi nagy pőr szereplőivel végigjárják az Összes alföldi városokat, hogy sebeiket föltárják az egész magyar közvélemény előtt. A népgyűlés többi szónokainak beszédét egyre mérsékeltebb érdeklődés kisérte végig, a hallgatóság sorai egyre ritkultak, mindenki a délutáni szüreti mulatságra készült, amely sokkal jobban érdekelte ezu tal a jó ceglédieket, mint a fajvédő politika. tőzsde vezetőségét és információt fog kérni a tőzsdei helyzetről. Vass miniszter után Daraváry Qéza külügyminiszter tanácskozott a miniszterelnökkel és a genfi tárgyalásokról, főképen a leszerelés kérdéséről informálta a miniszterelnököt. A délelőtt folyamán még Emich Qusztáv berlini követ jelent meg a miniszterelnöknél. Bethlen István gróf, értesülésünk szerint, csak a hét végefelé veszi át véglegesen hivatalának vezetését és a parlament megnyitása előtt részt vesz az egységes párt október 5-én tartandó pártértekezletén. A fajvédők népgyOlése Cegléden. Ceglédről jelentik: Vasárnap délelőtt folyt Tizenhatezer adózó, huszonhétmilliárd adó és harminchatmillió állítólagos átlagjövedelem. Iparos és kereskedő nagygyűlés a kereseti adó ügyében. Szeged, szeptember 29. (Saját tudósítónktól.) Az általános kereseti adó kivetése körűi mutatkozó sérelem hatalmas ellenhatást váltott ki a város egész társadalmából. A méltánytalan adókivetés megmozgatta az adóköteles polgárok nagy zömét, különösen a kisexistenciákat, a kisiparosokat és kiskereskedőket, akik számára a szó teljes értelmében létkérdés a sérelem gyorB és alapos orvoslása. A város törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlése ugyan táviratilag kérte ezt az orvoslást — az adókivetés revíziójának elrendelése formájában — a pénzügyminisztertől, azonban, mivel köztudomású, hogy az ilyen távirati tiltakozásoknak nem igen szokott hatásuk lenni, az érdekeltségek szükségesnek tartották, hogy hatékonyabb formában tudassák elégedetlenségüket az arra illetékes tényezőkkel. A Szegedi Kereskedők Szövetsége és a szegedi ipartestület éppen ezért vasárnap délelőtt tiz órára nagygyűlésre hivla össze azokat, akik sérelmesnek tartják a rájuk kivetett kereseti adót. A nagygyűlés, amelyen számos felszólalás hangzott el, impozáns keretek között folyt le a Korzó Mozi nyári helyiségében, amely úgyszólván zsúfolásig megtelt az érdekelt kereskedőkkel, iparosokkal és la'einerekkel. A főszámvevő utasítást kapott . , . A nagygyűlést Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében ismertette asokat a várospolitikai szempontokat, amelyek szerint az általános kereseti adót kivetették az adóköteles polgárságra. A legfontosabb szempont az az utasítás volt, amelyet a főszámvevő kapott a költségvetés összeállítására vonatkozólag. Az utasítás szerint a jövő ivt költségvetésben egymilliónégyszázezer aranykoronát kellett adójövedelem elmén előirányoznia. Ez az utasítás szabta meg tehát ai általános kereseti adó kivetésének kereteit Ennek a polgárság ellen irányuló merényletnek a következménye, hogy a város tizenhatezer adóköteles polgárára összesen huszonhétmilliárd korona kereseti adót vetettek ki, így tehát minden egyes adózóra állag 1,700.000 papírkorona adó esik, ami harminchatmillió korona átlagos keresetnek felel meg. Ezek a számok kétségtelenül mutatják, hogy a kivetésnek nincsen, nem lehet pozitív alapja, hiszen a mult évben harminchatmillió koronás átlagos keresetről beszélni sem lehet. Ei a merész kivetés természetesen nagy elégedetlenséget keltett mindenfelé és az érdekképviseletek ezért szükségesnek tartották, hogy a revizió elrendelése érdekében a szükséges lépéseket haladéktalanul megtegyék. A demonstrativ nagygyűlés összehívásának is ez az oka. Wimmer Fülöp általános helyesléssel fogadott megnyitó beszéde után dr. Landesberg Jenő kamarai titkár tartotta meg nagy körültekintéssel és szakszerű hozzáértéssel megkonstruált előadását. Tizenkétszer helytelen kivetés. Dr. Lindesberg Jenő előadását azzal vezeti be, hogy azok az adófizetők, akik sérelmesnek találják a rájuk kivetett adó nagyságát, a kivetést szabályszerű módon haladéktalanul fölebbezzék meg a revízióért indított mozgalom eredményének bevárása nélkül. Az űgy, amely összehozta az adózókat, igazságos, a kívánságok teljesen jógosultak, kell tehát, hogy illetékes helyen meghallgatásra találjanak. Azt minden magyar ember tudja és érzi, hogy ugy az állam, mint a város joggal kívánja polgáraitól a legnagyobb áldozatokat, azonban ezek az áldozatok nem haladhatják meg a polgárság erejét. A kereseti adó kivételéből ugy látszik, hogy az adófizetőktől erejűket meghaladó áldozatokat kívánnak, ami azonban fizikai akadályokba űlközik. A kereseti adó kivetése körűi visszásságok mutatkoznak. A törvény világosan kimondja, hogy az adókivetést csak olyan köztisztviselő intézheti, aki hosszabb idő óta ismeri a polgárság vagyoni és kereseti viszonyait. Kimondja azt is a törvény, hogy a kereseti adó nem lehet több, mint az adózók előző évi keresetének öt százaléka. A szegedi adókivetés tehát törvénytelen és igazságtalan. A pénzűgyigazgatóság is hibát követett el, amennyiban nem tartotta szem előtt a törvénynek azt a szigorú rendelkezését, amely szerint kötelessége tüzetesen megvizsgálni az olyan kivetéseket, melyek lényegesen eltérnek a bevallástól. Ezt a vizsgálatot a pénzűgyigazgatóság egyetlen esetben sem kísérelte meg, ami csakis azzal magyarázható, esetleg menthető, hogy a tizenkétezer helytelen kivetés felülvizsgálatára szükséges ttsztvlselőlétszámmal nem rendelkezik. A hiba tehát a rendszerben van, amely könyvek vezetésére kötelezi az adózókat, de a hiteles könyveket még sem fogadja el az adókivetés alapjául. A kereseti adó alapja pedig nem is lehet más, mint a nyereségveszteségszámla. Hivatkozik Vargha államtitkárra, aki a következőket mondotta a szegedi adókivetés jellemzéseképen : A pénzagyigazgatóságnak csupán az adózók keresetét kell megállapítania, de az adókivetésnél a város szükségletét nem veheti figyelembe. Ha a városnak a törvényes keretek között kivetett kereseti adó nem elég, a törvény értelmében kérheti as adókulcs felemelését, ha már más Jövedelemforrás nem áll rendelkezésére és másképen nem fedezheti költségvetésének deficitjét. Dr. Landesberg Jenő ezután a következő határoziti Javaslatot terjesztette elő: A határozati Javaslat. .Szeged szab. kir. város általános kereseti adóval illetett adózóinak szeptember hó 28-án tartott nagygyűlése megállapítja, hogy valamennyien át vannak hatva attól a hazafiúi tudattól, hogy az ország válságos gazdasági helyzetében minden egyes adózónak hatványozottabb mértékben kell hozzájárulnia az állam, háztartás megingott egyensúlyának helyreállításához, de a terhek viselése nem haladhatja meg azt a határt, amelyen tul már az adózók összeroppanása és egzisztenciáidnak megsemmisülése következhet. Szeged szab. kir. város általános kereseti adóval illetett adózói megállapítják egyben azt is, hogy a jelenlegi általános kereseti adókivetések nemcsak hogy aránytalanok, de oly magasak, amelyek az adóalanyok tönkretételét eredményezhetik. Éppen ezért elhatározta a nagygyűlés, hogy a jelenlegi adókivetések általános revízióját követeli és ennek elérése céljából minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközt igénybe vesz. Elhatározza a nagygyűlés, hogy amennyiben a törvényhalóságnak, illetve a kereskedelmi és iparkamarának a pénzügyminiszterhez intézett táviratai folyó hó 39-ig eredménytelenek maradnának, ugy a sérelmek feltárása céljából küldöttséget küld a m. kir. pénzügyminiszterhez. A küldöttség vezetésére Wimmer Fülöp kamarai elnököt kéri fel, kinek a küldöttség összeállításához ténykedésére vonatkozóan a kívánt cél elérése céljából teljes felhatalmazást ad.* A határozati Javaslatot egyhangúlag elfogadta a nagygyűlés és felhatalmazta Wimmer Fülöpöt, hogy szükség esetén a kamara, az ipartestület és a Kereskedők Szövetségének háromhárom tagjából alakítandó küldöttséget vezessenja pénzügyminiszterhez és az akció támoptására felkérhesse Pálfy Dánielt, Sándor Pált és dr. Kószó Istvánt. A nagygyűlés a kívánt felhatalmazást egzhangulag megadta Wimmer Fülöpnek, csupán Kószó István felkérése ellen volt egyeseknek kifogásuk, azonban Wimmer Ffllöp kijelentette, hogy a belügyi államtitkár mindig készségesen áll a szegedi polgárság rendelkezésére. A tragikumtól a komikumig. Ezután dr. Kertész Béla, a Kereskedők Szövetségének ügyésze tartott nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadott előadást. — A tragikust csupán egyetlen lépés választja el a komikustól — mondotta. Tragikus az, hogy a kisiparos szerszámait akarják elvenni adóba, de komikus is egyszersmind, mert a szerszámaitól megfosztott kisiparos elveszti teljesen adófizető képességét és így végeredményben a közösséget éri károsodáB. A trianoni béke rendkívül súlyos helyzetbe sodorta Szegedet, amely legtöbbet veszített minden magyar város közül: Elveszítette az egész vidéket, amelyből ipara és kereskedelme táplálkozott. Szeged védelmére tehát külön törvényeket kellene alkotni, amelyek mentesitenék polgárságát a súlyos adóterhek alól és különleges elbánást biztosítanának számára. Ehelyett az történik, hogy a szegedi kisiparosok és kiskereskedők adóterhe lényegesen súlyosabb, mint más városok polgáraié. Hivatkozik a Jövedelmi adó kivetéséről szóló rendeletre, amely a hivatalos lap legutóbbi számában Jelent meg és kimutatja, hogy a kereseti adó túlzott kivetése milyen súlyos következményeket zúdít a polgárságra a jövedelmi adó szempontjából is. Megállapítja, hogy Szegeden akivetett kereseti adónak éppen egytizedrésze felel meg a viszonyoknak és ámult évi adónak. Dr. Pálfy József szólalt fel ezután. Örömmel látja, hogy a közös sérelem egy táborba tömöríti a szegedi iparos- és kereskedőtársadalmat. Reméli, hogy a tábor együtt marad továbbra is. Helyteleníti Szeged varos iparospolitikáját és a sérelmes adókivetésnek az okát abban a keresedö- és iparosellenes hangulatban látja, amely az utóbbi időben kapott lábra. Az utolsó szónok Marosán Milán, aki szintén a város iparospolitikájával foglalkozik. Kijelenti, hogy a városnak nem voltak soha megfelelő vezetői, ezért maradt el a fejlődés utján. Azt indítványozta, hogy a Pestre küldendő küldöttség Peidl Oyula segítségét is vegye igénybe. Wimmer Fülöp rövid záróbeszédével ért véget a közgyűlés. Dohnányi"0Mbat okt4ber 4> fél 9 I árakor a Belvárosi Moziban — József főherceg fiának esküvője. Budapestről jelentik: József főherceg fia, József Ferenc főherceg, szolgálatonkivüli huszárkapitány október 4-én vezeti oltárhoz menyasszonyát, Anna szász királyi hercegnőt, Frigyes Ágost szász király leányát. Az esküvő a Boroszló (Breslau) mellett fekvő Sibyllenortban lesz. A fejedelmi nász alkalmával Í

ózsef Ferenc főherceg tanuja Thurn-Taxis Albert erceg lesz, akinek regensburgi kastélyában ThurnTaxis Erzsébet hercegnő esküvője alkalmával a jegyesek egymással megismerkedtek és aki József főhercegnek sógora. Az esküvő után a fiatal főherceg feleségével együtt Passauba utazik. Onnan a MFTR által felajánlott Zsófia-yachton utaznak Budapestre, ahová október hó 7-én reggel 10 órakor érkeznek meg. Budapesten a fiatal hercegi pár első utja a budapesti Mátyás-templomba vezet, ahol a fenségek frigyét Csernoch János bíboros, hercegprímás fogja zenés mise után megáldani. Anna hercegnő, a bájos menyasszony jelenleg 21 éves. Házassága ama ritka fejedelmi frigyek közé tartozik, amelyeket nem a politika, hanem egy fiatal szép párnak őszinte és meleg vonzódása hozott létre. DOHNANYI ERNŐ zongoraestje okt. 4. (mozi fél 9). I. Filharmonikus október 5. Vezényel Ábrányi Emil. (Mozi délelőtt 11 órakor. Basilides Mária dalestje okt. 18. (Tisza fél 9), jegyek a Korzó és Belvárosi Moziknál kaphatók.