Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-28 / 223. szám

SZBGSB 1924 szeptember 27. tenger már nem vízsivatag és az óceán közepén járó gőzös nincs elszakítva a világtól; utasa, mintha odahaza volna, ugy értesül a világeseményekről és a tőzsdei jegyzésekről. Ahol a rövidlátó állam nem monopolizálja a drótnélküli távirót és rádiót és nem ajándékozza oda favorizált magánosoknak, hanem szabadjára engedi a megtermékenyítő kísérleteket, rnár cserkészcsapatok drótnélküli távíró segítségével érintkeznek egymással. A közlekedésnek és hírszolgálatnak ezek a mind tökéletesebb eszközei bámulatos fellendülést biztosítottak a kereskedelemnek is. Ahelyett hogy beigazolódott volna a félelem, hogy a rohamosan fejlődő gyáripar nem lesz képes termékeit elhelyezni, uj meg uj piacok teremtődtek a tömegtermelés számára. Más oldalról a nemrégiben még csak regeszerü elbeszélésekből ismert idegen országok nyersterményei egyre növekvő tömegekben kerülnek feldolgozás és közvetlen fogyasztás céljából a civilizált országok piacaira. A régi országutakon egy mázsa buza saját értékének megfelelő összegért mindössze száz kilométerre volt szállítható, az uj utakon ez a távolság 400 kilométerre, a vasutaknál 4500 kilométerre, a modern óceánjáró gőzösöknél pedig 25000 kilométerre növekedett. A föld összezsugorodásával együtt a gazdasági körzetek kitágultak. Megnövekedett az átlagos vagyonosság is. A nagyobb vevőerejü közönség fel tudta szivni ugy az iparnak, mint a rohamos gyorsasággal feltört uj területek mezőgazdaságának termékeit. A tizenkilencedik század második felében nem a fokozatos elnyomorodás volt a munkásságnak osztályrésze, hanem sorsa kétségtelenül jelentős javulást tüntet fel. Szellemi és anyagi színvonala egyaránt emelkedett és az összes kulturállamokban egyre intenzivebbé váló szociális törvényhozási intézkedések gondoskodtak a védelemről. Még a magukat túlélt céhhagyományok légkörében élő független kézművesipar, amely fölött már sokan megkondították a halálharangot, sem ment tönkre. A statisztika az egész század folyamán az önálló kézművesek számának növekedését bizonyítja. Sok tekintetben a kisiparnak át kellett ugyan alakulnia, de fennmaradása annál biztosabb alapokra helyeződött, mennél jobban tudott alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. A természet korlátolt és állandó jellegű erőivel szemben az ember szellemi ereje szinte korlát nélkülinek bizonyult. A század elején Malthus sötét tanítása tartotta rémületben az emberiséget, a század vége felé ez a félelem teljesen eloszlott, vagy legalább is időtlen-időkre kitolódott. A gőzeke, a tőke, egyetlen szervezetbe olvasztották a világnak közgazdasági életét, melynek érzékeny szálai idegek módjára közvetítették az egyes pontokon jelentkező rezzenéseket. Párosulva a gazdasági életnek ezzel a nagy nekilendülésével, sőt a gazdasági értékesítésnek a lehetőségétől sarkalva, egymást érték a különböző találmányok. A fizikában és vegytanban az uj találmányok még ujabbaknak lettek a szülőivé. Az optika fejlődése a legkisebb és legnagyobb dolgok világát nyitotta meg az emberek előtt. Az ultramikroszkóp szinte a molekulákat és atomokat láttatja velünk. Sir William Ramsay mérőkészüléke oly érzékeny, hogy 0.000,000.003 gram sulyeltérésre :agál. Ez< és hidrogén keveréspróbát megejteni," amelynél is reagál. Ezen is tulmenőleg sikerült olyan alkohol mélyszántás, csatornázás, műtrágya hihetetlen mértékben fokozta a mezőgazdaság termelékenységét. A mezőgazdasági technika és kémia minden eszközének felhasználása mellett ugyanaz a terület, amely őseredeti állapotában legfeljebb néhány kóborló nomád család táplálására elegendő, tízezernyi civilizált társadalmat tud eltartani. A sajtóból tizenöt-husz esztendő óta eltűntek azok a Kaszszandra hangú cikkek, melyeknek szerzői azon tépelődtek, hogy mi lesz, ha a szén elfogy? Egészen természetesnek vette mindenki, hogy addig uj erőforrások állanak majd az ember rendelkezésére, a folyóvizek ereje, az apály és a dagály, a levegőnek az elektromossága, vagy talán a napnak sugárzó energiája. Az egész földkerekségen mindenfelé rengeteg, azelőtt soha nem ismert nagyságú vagyonok keletkeztek. A tőkekoncentráció, különösen a fehér emberiségnek legújabb hajtásában, Amerikában, olyan mammut-alakulásokat hozott létre, amely a termelésnek egy-egy ágában fokozatosan az egész világot behálózták. Ipar, kereskedelem, közlekedés, 0.000,000,001 gramos sulyeltérést lehetett kimutatni. A elektroszkop azonban még ennél tízszerte kisebb mennyiségű rádiumnak a jelenlétét is jelzi, ami egy milligrain milliárdrészének felel meg. A mozgó kristályok és legalsóbbrendü lények megismerése elvezette a kutatást az élet szélső határáig. A fonográf megörökíti az emberi hangot, a kinematográf a mozgást az utókor számára. Képeket tudunk már dróton, sőt drót nélkül távolba közvetíteni. Az elektromos hullámok természetének megismerése az elért eredmények után már az idegen világok gondolkodó lényeivel való összeköttetés lehetőségét vetíti előre. A gondolat egy cseppet sem képtelenebb, mint lett volna a római számára egy olyan készülék, amely egy perc alatt Rómából Hispániába röpíti az imperátor parancsait. Egyáltalán nem túlzás, ha azt az állítást kockáztatjuk meg, hogy küszöbön áll a természetben lappangó olyan energiáknak a felhasználása, melyek minden eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb erőt adnak az emberek kezébe. A háború előtt odáig jutottunk, hogy e jelenségek láttára az indusztrializálódott kapitalista társadalom számára már semmi sem látszott elérhetetlennek. Anyagiakban a fehér emberiség a haladásnak olyan fokára emelkedett, melyhez hasonlót az emberiség történetének egy korszaka sem tudott felmutatni. Mellette kiterjedésében és intenzitásában egyaránt eltörpült a pax romana lüktető élete és gazdagsága. Összefoglaló módon ezekben rajzolhatjuk meg a tizenkilencedik századnak képét, amely mint históriai periódus a világháború kitörésével ért véget. És ha valamikor eljön az ideje, hogy históriai távlatból értékeljék ezt a századot, el fogják róla mondani, hogy az anyagi Haladásnak, nekilendülésnek, bizakodásnak és olyan átlagos jólétnek a százada volt, aminőt a nagy kataklizmán átment emberiségnek egy tagja sem fog már megérni soha. A szerb-horvát egyezkedés. Belgrád, szeptember fi. Zágrábi lapok jelentése szerint a horvátoknak a Davidovics- kormányba való belépése u'án Sándor király valahol Belgrádon kivQl találkozni fog Radiccsal. A találkozás uián Radics Belgrádba utazik és j valószínűleg részt vesz a parlament tanácskozásain. A találkozás célja az volna, hogy a horvátok közvetlen érintkezést kezdjenek a koronával és a monarchiával szemben tanúsítóit eddigi ellenséges magatartásukkal felhagyjanak. R ]dics közölni fogja a királlyal, hogy a jugoszláv királyságnak angol mintára való átalakításával a horvát néppárt elejti a független horvát köztársaság kikiáltására vonatkozó követelését. 26 hold fekete föld Szegedtnl fi km ra két lakásos kő épülettel, IU1 U Hin.-re istállóval 260 millió, melyből 200 millió egy év múlva fizethető. Modern 5 szobás magánház 320 millió. Kétemeletes modern bérház 500 millió. Lakásközvetités. Pafrilr Ari fül nyug. állpt. tanácsos, O. F. B. 1 Cl,m rtflWl által engedélyezett ingatlanforgalmi irodája, törv. bej. cég, Szegeden. Iroda: Attila-utca 7. Telefon: 5—69 — Lakás: Stáclő•tca 8/b. Telefon 13—36. 139 arisnyák LarcpelésHegyi cégnél, Püspökbazárépület, Tisza Lajos-körut. Telefon 1403. NYOMTATVÁNYOK Ízléses kivitelben, jutányos árban Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat R.-T. könyvnyomdájában Szeged, Petőfi Sándor-sugárut I. szám. Telefon 16-34. Férflöltönyazövetek elsőrendű minőségben Biharinal, Püspökbazár, Mikszáth-ulca. s« Telefon 1185 Sí. © 1* Z O O Z 1 Telefon 11-85 jLajuuiAnjxnmwiax^^ — — ************* Szeptember 29-én, 30-án és október 1-én, hétfőtől—szerdáig: Különleges műsorok! Az a disznó Morin (Chambre separéé) Maupassant világhírű novellája 5 felvonásban ZORO és HURU Főszereplő: RIMSZKY Egyidejűleg ZjV^JLYV^ ES 11 UJA. U. mint Dada Pazar vígjáték 5 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor.