Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-02 / 200. szám

1924 szeptember 7. SZBQBD 15 Millerand tiltakozik Németországnak Franciaországgal azonos elbírálása ellen Páris, szeptember 1. A francia politikusok körében nagyfeltür.ést keltett az a nyilatkozat, amelyet a köztársaság volt elnöke, Millerand tett Franciaország biztonságának kérdésében. Millerand a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy Franciaországot és Németországot jogi szempontbői azonos elbírálásban részesítsék. — Sajnálatos — mondotta Millerand —, de meg kell állapitanom több angol barátunk, sőt a jelenlegi angol kormány több tagja, éppen a legbefolyásosabbak kijelentették, hogy a versaillesi békeszerződést meg kell semmisíteni s valamennyi népet egyelőnek kell tekinteni. Nem tudom, vájjon kifejezésre jut-e Genfben ez az álláspont. Nem szabad titkolnunk önmagunk előtt, hogy abban az esetben, ha Franciaországot a világ békéjének biztosítása címén azonos jogúnak tekintik Németországgal, akkor Franciaországot teljesen le kelt fegyverezni s azután a Rajna balpartjának példájára semlegesíteni kell -Elszász-Lotharingiát. Ez a következtetés, amely minden franciát felháborít, az alapelv logikus folyománya. Genfi képviselőinknek az a parancsoló kötelességük, hogy semmi körülmények között se tegyék függővé Franciaország nemzeti érdekeit más államok tetszésétől. Millerand azt a meggyőződését fejezte még ki, hogy a kölni zónát a jövő évben sem lehet kiüríteni, mert a kiürítési határidők Németország mulasztásai folytán még mindig nem vették kezdetüket. Végül megjegyezte a volt elnök, hogy a katonai szolgálati idő leszállítására csak az őrültek gondolhatnak. Páris, szeptember 1. A Journal jelenti: A jóvátételi bizottság által kijelölt négy magasrangu hivatalnok szeptember 3-án Berlinbe utazik, hogy olt közreműködjék a Dawes-terv haladéktalan végrehajtásában. A Micum képviselői és a 6-os bizottság között tárgyalások indultak meg abból a célból, hogy végrehajtsák a londoni egyezménynek azt a részét, amely az átmeneti időszak tartamára tüzelőanyagok és kőszén melléktermékek szállítását írja elő. A hét végén kezdi meg a kamara az osztrák vízumok kiadását. \ tervek szerint már az elmúlt héten meg kellet4 volna érkezniök a vizumbélyegskaek, azonban a küldemény nap nap után késett. A kamara sürgető levelére azután az a válasz érkezett, hogy a követség bizonyos technikai akadályok miatt nem tudta kellő időben elküldeni a bélyegeket. Értesítette egyben a kamarát, nogy előreláthatólag még ennek a hétnek első napjaiban elküldi a megfelelő mennyiségű bélyeget és igy a kamara a hét végén megkezdheti a vizumok kiadását. A szegedi kamara osztrák vízumai iránt egyébként már most is élénk érdeklődés nyilvánul meg és igy már most meg lehet állapítani, hogy ezzel az egyedül álló intézkedéssel ]ó szolgálatot tesz a kamara a szegedi iparosoknak és kereskedőknek ét lényegesen megkönnyíti helyzetüket Vízumot egyébként csak az útlevél felmutatása ellenében kaphatnak csakis szegedi és a kamara körzetébe tartozó kereskedők és iparosok. Értés ülésünk szerint az egyszeri beutazásokra érvényes vízumok dija százezer, a többszöri utazásokra érvényes pedig kétszázezer korona. Szeged, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Jelentette sz elmúlt héten a Szeged, hogy a szegedi kereskedelmi és iparkamara hosszabb tárgyalásokat folytatott az osztrák köztársaság budapesti követségével abban az irányban, hogy az osztrák köztársaság területére szükséges beutazási vízumokat kiállíthasson Szegeden a kamara is és igy a szegedi kereskedők és iparosok lényeges könnyebbséggel utazhassanak Ausztriába. A köztársaság követsége mérlegelte ezt a kérelmet és nemrégen értesítette a kamarát, hogy megfelelő mennyiségű vízumbélyegeket bocsát a kamara rendelkezésére, ugy hogy a szegedi kereskedők és iparosok minden további utazgatás és utánjárás nélkül Szegeden megkapják útleveleikre a szükséges vízumot. Ezzel megtörtént az, hogy Magyarországon a budapesti követségen kivül, egyedül a kamara adhat ki viaumot. A megállapodással egyidejűen lépéseket tett a kamari«, hogy a vizumbélyegeket a lehető legrövidebb időn belül küldjék le Szegedre, mivel igen sok olyan kereskedő és iparos van, akinek üzleti összeköttetései miatt már a közeljövőben éB sokszor kell Ausztriába utazni?. A MMMMWMMMMMMMM^ A szegedi munkásnők tüntetése a háború ellen. Az ügyeletes rendőrtiszt kétszer szakította félbe a gyűlés szónokát. Szeged, szeptember 1. (Saját tudósítónktól.) Két hettel ezelőtt szinte az egész országban, az összes v'dési városokban, ahol a rendőrség engedélyezte, békegyülést tartottak a szervezed munkások, abból az alkalombél, hogy julius 28-án tiz éve volt annak a véres dátumnak, amikor megindult a világháború. A szociáldemokrata pártok az egész világon élénk agitációt fejtenek ki a báboru ellen és igy nem elégszenek meg azzal, hogy egyetlen gyűlés keretében harsogják el tiltakozó tzavaíkat. Ezzel párhuzamosan a szegedi szociáldemokrata párt is egyik legfőbb programjává tette a béke érdekében való erélyes agitációf. A két hét előtti impozáns békegyülés után, amelyen Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő ismertette az örök béke eszméjét, — most vasárnap a szegedi munkásnők tartották meg széles keretek között békegyülésűket a Munkásotthon nagytermében. Délután négy órakor már teljesen megtöltötték a tágas termet. A szegedi összes gyárak munkásnőinek nagyrésze ott volt a gyűlésen, sőt még a környékbeli falvakból is számosan jöttek be vasárnap délután. Igy a gyűlés impozáns keretek között kezdődött, azonban még sem folyt le minden incidens nélkül. Az ügyeletes rendőrtisztviselő kélszer is félbeszakította a szónok szavát és csak a munkásság fegyelmezettségének köszönhető, hogy a rendőrök nem oszlatták fel a gyűlést. A Szegedi Munkás-Dalárda éneke nyitoita meg a gyűlést, majd Stern Szerén, a budapesti központ kiküldöttje emelkedett szólásra. ElíőiOibaii a báboru előzményeit ismertette. Megáilapilotta, hogy még 1914 előtt szervezett imperialista törekvések mozogtak ugy az ántánt, mint a központi hatalmak oldalán, amelyből mindenki látta, hogy háború lesz, csak éppen a hivatalos osztrák-magyar diplomaták nem, akik pedig döntöttek élet és halál, háború és béke fölött. Ha e háborút megelőző esztendőkben Magyarországon az általános titkos választói jog alapján szociáldemokratát is beleültetlek volna a parlamentbe, akkor egészen bizonyosan lehet álliuni — a titkos diplomácia nem fejlődhetett volna ki aanyira és nem kergethették volna a jogtalan és kenyértelen népeket a négyesztendős háború borzalmaiba. A báboru mindenkinek rossz üzlet volt, csak azoknak állott érdekeikben, hogy minél tovább folyjon a vér, akik papirtalpu bakkancsokat és pókháló nadrágokat szállítottak a Kárpátok hómezőin vergődő katonáknak. A négyéves rettenetes háborúból — folytatta tovább — nemcsak a férfiaknak kellett kivennie a részüket, hanem a nőknek is szenvedniük kellett. Elmentek az apák, a férjek, a gyermekek és ráadásul a szerencsétlen nőknek gyárakba kellelt menniök muníciót gyártani, hogy éhen ne vesszenek. Mindenki jól emlékszik még a pár filléres hadisegélyre, amely csak olaj volt a tűzre, a szenvedések tengerében. Es még ma is mindenki látja az özvegyek, árvák, bénák és vakok rettenetes hadseregét, amelyről teljesen megfeledkezett az állam. Stern Szerén ezután megáilapilotta, hogy eey borzalmas háború után, amelyben sokmillió enbert gyilkoltak meg és temettek el, természetes folyamány volt a forradalom. Ezután a hatodik éve tartó kurzusról kezdett beszélni, amelyben mindenkit inkább megbecsülnek, mint a két kezével dolgozó munkást. „Gyorsforralós kereszténységnek" nevezte a t kurzust, amikor az ügyeletes Papp Menyhért? rendőrkapitány erélyes hangon közbeszólt, hogy erről a tárgyról nem engedheti, hogy folytassa a beszédéi. A tömeg meglehetősen zúgolódva fogídta a rendőrkapitány kijelentését és csak nagysokára nyugodott le. A gyűlés azonban ezután sem folytatódhatott nyugodt medeiben, mert nemsokára ujabb rendőri beavatkozás történt. A szónok ugyanis arról beszél', hogy az ellenforradalom egyik következménye az, hogy a munkások és a munkásnők a lehető legnagyobb nyomorban kénytelenek élni a kurzus jóvoltából. A hallgatóság zajos ugy van /-nal felelt erre a kijelentésre, majd a hangulat egyre izzóbb lett. — Elég sajnost Gyalázat 1 és más hasonló közbekiáltások hangzottak el. Erre a rendőrkapitány kijelentette, hogy nem engedheti meg, hogy a szónok elkalandozzon a tárgytól. Ha a hallgatóság továbbra is zajong, kénytelen lesz feloszlatni a gyűlést. Stern Szerén ezután megnyugtatta a tömeget, majd erős küzdelemre hivta fel a hallgatóságot a háborúellenes agitációban. Mindenki vésse az agyába ezt a mondatot: Soha, soha többé háborút I Ha még egyszer háborúra próbálnának trombitálni, minden munka meg fog állani a gyárakban és müheyekben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Dánt Jánosné Várnai Zseni Európa asszonyaihoz cimü ver ét szavalta el nagy hatással. Majd az impozáns gyűlést a munkásdalárda éneke fejezte be, Pálfy Dániel rágalmazási pöre. Szeged, szép ember 1. (Saját tudósttónktól.) Ismeretes az a rágalmazási pör, amelynek kö épponfjában Pálfy Dániel kormányfőtanácsos áll és. amelyben már nem egyszer tartottak tárgyalást a járásbíróság; n, de még ítéletet nem lehetett hozri Körülbelül két évvel ezelőtt a szegedi kereskedelmi és iparkamara teljes ülést tartott, amelynek során Pálfy Dániel hosszabb védeke2ö beszédet mondott, melyben megtámadta a kamara egyes tisztviselőit. Pálfynak ugyanis az nem tetszeti, hogy a kamarai tisztviselők a választások alkalmával nem ahhoz a párthoz tartoztak, amelynek színeiben ő fellépett Szegeden Peidl Gyulával szemben és amelynek színeiben meg is bukott. Felhozta az', hogy a tisztviselők az ellenzéki je'öltek vacsoráin vesznek részt és mondanak beszédet. Beszéde hevességében azután olyan kitételeket használt, amelyek után — rágalmazási pör következett. Pálfy ugyanis Geró Lipótról, a szcciáldemokra párt regi tagiáról az< á litotta, hogy Gerő pomenszirozott kommunista és nem tudja, hogyan kerülte el az ügyészség figyelmét. Gerő Lipót indi'otta meg a pört ellene, amelynek főtárgyalását csak neheien lehetett megkezdeni, mivel Pálfy Dániel egyszer kétszer nem jelenheteit meg a járásbíróság előtt. Néhány hónappal ezelőtt aztán Apoy biró végre megtarthatta a tárgyalást, azonban Ítéletet nem tudott hozni, mivel a bizonyítás ügyében el kellett halasztani a tárgyalást. Pálfy ugyanis bizonyítani kívánta állításait és pedig azzal, hogy Gerő Lipót résztvett azokban a mozgalmakban, amelyeket 1919 ben vezettek a szegedi szocialisták a Károlyikormány ellen. Ezeknek a mozgalmaknak pedig kommunista tendenciájue volt. Gerő Lipót el is ismerte, hogy ö tagja volt annak idején a mozgalom szervező-bizottságának, de ennek a mozgalomnak nem volt semmiféle tekintetben kommunista jellege. A Károlyi-kormány ugyanis egészen reakciós jellegű volt, amely ellen nemcsak a szocialisták, hanem a polgárok is állást foglaltak. Ennek a mozgalomnak volt azután folyamánya az, hogy átszervezték Károlyi József kormányát, majd később a radikális Ábrahámkormány váltotta föl az első reakciós ellenforradalmi kormányt. A bíróság ebben a kérdésben el is rendelte a bizonyi'ást. Apay biró kedd délelőttre tűzte ki ennek a rágalmazási pörnek folytatólagos tárgyalását, amely iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. A keddi tárgyaláson nemcsak a vádlott tónuin k kihallgatása történik meg, hanem minden valószínűség szerint az ellenbizonyításra is sor kerül. Apróhirdetéseket a másnapi lap részére délután 5 óráig fogad el a kiadóhivatal. Az 5 óra után feladott apróhirdetések a feladást követő napon nem jelenhetnek meg.