Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-27 / 222. szám

1924 szeptember 28 SZ B Cl B D Még egyszer a kisteleki Erger-Berger-botrány. Kistelek, szeptember 26. (A Szeged kiküldött tudósítójától.) Egy héttel ezelőtt, szeptember 19-én a Szeged részletes riportban számolt be arról a botrányról, amelyet a szegedi felsőipariskola egy csoport hallgatója rendezett a kisteleki zsidó te­metőnél. Mint még emlékezetes, a felsőipariskola hallgatói az utcai atrocitások és a bombamerény­letek himnuszára, az Erger-Berger-re zendítettek rá akkor, amikor elhaladtak a zsidó temető falá­nál és amikor észrevették, hogy a temetőben né­hány zsidó hivő rója le kegyeletét halottai iránt. Ez a cikk méltán felháborodást keltett nemcsak Szegeden, de a fővárosban is. Tegnapi számunk­ban azután a sajtótörvény értelmében leközöltük azt a nyilatkozatot, amelyet Thiering Oszkár fő­igazgató irt, miután a Szeged cikke alapján vizs­§ álatot indított a felsőipariskolában a kisteleki otrány ügyében. A sajtótörvény rendelkezése ér­telmében csak ma van módunkban foglalkozni még egyszer ezzel az Erger-Berger-üggyel, vala­mint a felsőipariskola főigazgatójának nyilatkozatá­val. Mielőtt kiküldőit munkatársunk jelentését min­den kommentár nélkül közölnénk, megállapítjuk azt, hogy a főigazgató nyilatkozata is elismeri azt, hogy a diákok az Erger-Bergert énekelték Kisteleken kivül, de azt mondja valótlannak, hogy a diákok éppen a temető falánál is folytatták volna a bombamerényletek himnuszának éneklését. Egy hét előtti cikkünket három különböző forrás­ból irtuk meg. Elsősorban a Szeged levelet kapott erről az ügyről, másodsorban a Szeged munka­társának telefonon mondta el az esetet Kistelek egyik tekintélyes polgára, harmadszor pedig Kistelek elöl­járósága részéről hivatalosan is megismételték előttünk a botrányt. Igy már egy héttel ezelőtt sem volt kétség aziránt, hogy a példátlan botrány megtörtént, azonban a Szeged munkatársa a leg­aprólékosabb részletek bizonyítása érdekében ki­utazott Kistelekre, ahol a legnagyobb körültekintés után megállapította azt, hogy a botrányt a felső­ipariskola hallgatói elkövették. Igy a felsőipariskola főigazgatójának vizsgálata nem fedi teljesen a tény­állást. Ez a nyilatkozat beismerés mellett szépíteni próbálja a történteket. A Szeged kiküldött munkatársa egyébként a kö­vetkező részleteket állapította meg erről a botrányról: Szeptember 16-án reggel 9 és 10 óra között a községtől néhány kilométernyire levő zsidó temetőbe mentek kegyeletüket leróni Austünder Béla, tekin­télyes kisteleki kereskedő két fivérével, Sándorral és Jenővel. A három fivérrel ment Blumenjeld Sámuel, a kisteleki zsidó hitközség kántora is. A három fivér először édesanyjuk sírjánál imádkozott, majd körülbelül féltiz órakor átmentek ahhoz a sirhoz, ahol Auslander Béla hősi halált halt fia nyugszik. Alig néhány percet imádkoztak itt, ami­kor nangosan énekelve egy csoport fiatalember jött az uton. A férfiak imádkozásuk csendes hangula­tában megdöbbenve vették észre, hogy a közeledő csoport az Erger-Berger cimü indulót énekeli. Az első strófa végére értek akkor, amikor a temető palánkjával egy szintben volt a csoport. A társa­ság ekkor a legnagyobb hanggal ismét rákezdett az Erger-Bergerre, amelyet ismét végigénekelt az egész temető mellett. Az imádkozók ezután megdöbbenéssel vették észre, hogy a diákok nem csak közvetlenül a temető mellett éneklik a bombamerényletek him­nuszát, hanem a temető felé fordulva, ujjukkal mu­togatnak és ilyeneket kiáltanak az imádkozók felé, akik a hősi halott sírját állták körül: — Ott vannak a zsidók l A diákok egyébként a temetőn tul is folytatták az éneklést. A kegyeletsértő botrányt egyébként nem csak az imádkozók látták és hallották, ha­nem hallotta a közelben tartózkodó Erdélyi György temetőőr is. A Szeged munkatársa megállapította azt is, hogy még aznap délelőtt három kisteleki polgár meg­jelent a községházán Jung József községi főjegy­zőnél és bejelentette az esetet. A főjegyző ezután — értesülésünk szerint — bizonyos lépéseket is tett ebben az ügyben. A „Szeged" munkatársa Jung József főjegyzővel az intézkedésekről nem tudott beszélni, miután a súlyos betegen fekvő főjegyzőhöz Schmiedí községi orvos senkit nem azt jegyezzük meg, hogy Thiering Oszkár főigaz- rányról és a Szeged tudósítása után indította meg gató csak a Szeged munkatársától értesült a bot- I a vizsgálatot. A polgármester távirata a pénzügyminiszterhez a kereseti adó revíziójáért. szesen huszonhétezermillió korom általános ke­reseti adót vetettek k», ami harmincnégymillió korom fejenkinti átlagos jövedelemnek felel meg. Van tizennégyezer aranykoronás kivetés is, melyhez fogható jövedelme Szegeden meg­közelítőleg sincs senkinek. Kérjük a kivetés­nek még a jövedelmi adó kivetése előtt való revízióját az érdekeltek közbenjöttével. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester." A távira'ot a polgármester azonnal fel is adatta és azt a pénzügyminiszter minden való­szinaiég szerint még pénteken délelőtt meg­kapta. A polgármester ezenkivül telefonon fel­hívta gróf Teleki Pált, Szeged várói első kerü­letének nemzetgyűlési képviselőjét is és meg­kérte arra, hogy személyesen járjon el a pénz­ügyminiszternél a távirati kérelem sürgős végre­hajtása érdekében. Teleki Pál készséggel meg­ígérte, hogy teljesi'i a polgármester kérését. mmmmmmamaamaamaaammmmmmamamaaaammammmmmmmmammmmwmmmwmmwmmms Szabadkáról kiutasitották a SzAK futballcsapatát. Szeged, szeptember 26. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés — mint ismeretes — elhatározta, hogy táviratot intéz a pénzügy­miniszterhez és konkrét esetek alapján kéri a kereseti adókivetések sürgős revíziójának elren­delését és a felszólamlási bizottságok számának megfelelő szaporítását, ami az eljárás gyorsítá­sát teszi lehetővé. A közgyűlés a távirat meg­szövegezésével a polgármestert bizta meg, aki pedig felkérte Wimmer Fülöpö', hogy pénteken reggel 9 órakor látogassa meg bivatalábin és legven segítségére a távirat megszövegezésénél. Wimmer Fülöp pénteken délelőtt fel is kereste a polgármestert, aki tövid tanácskozás után a következőképen szövegezte meg a nagyfontos­ságú táviratot: „Pénzügyminiszter ur, Szeged törvényható­sági bizottsága megütközéssel értesült, hogy a város tizenhatezer adófizető polgárára ösz­Szeged, szeptember 26. (Saját tudósitónktól.) Mint a Szeged már többször beszámolt, az or­szágosan hires Szegedi Atlétikai Club jugoszláv furára indult, ahol e'őször Belgrádban, majd Zomborban egyre-másra aratta a diadalokat. A diadalmas mérkőzések után szombaton és vasárnap Szabadkán kellett volna játszaniok. Szombaton a Spanddal és vasárnap a Bácská­val kellett volna a kitűnő szegedi csapatnak megmérkőznie. Tegnap azután távirati utasí­tás érkezett a szabadkai főkapitánysághoz a belügyminisztertől, amelyben megtiltja a SzAK szabadkai szereplését. A hir tegnap délután terjedt el Szabadkán és nagy megdöbbenést keltett. A sportklubok deletre való hivatkozással megtiltotta a szegedi csapat szereplését Szabadkán. A mérkőzés be­tiltását egyrészt a szerb nacionalista sajtó fék­telen uszításainak kell betudni, akik még sport­kérdésekből is soviniszta problémát csinálnak. A szerb belügyminiszter eljárását sehogyan sem tudjuk megérteni. A szegedi csapat minden zavaró incidens nélkül játszott Belgrádban is és ez ellen senki sem emelt óvást. A SzAK csütörtökön Zomborban is mérkőzhetett, csak éppen a szabadkai szereplését akarták meg­akadályozni. Amint értesülünk, Prcsics Joco bunyevác sokac párti képviselő tegnap leutazott Belgrádba, hogy a belügyminiszternél a betiltó rendelet visszavonását kieszközölje. Ennek azon­vezetői nyomban érintkezésbe léplek a szabad- j ban nem lett semmi eredménye, a SzAK-nak kai főkapitánysággal, ahol azt az információt el kellett hagynia Szabadkát. A csapat pénte­kaplák. hogy a belügyminiszter a régebbi ren- I ken este mar meg is érkezeit Szegedre. ITlT nmn 1 I LI1HI11H I IIUMJULI Okirathamisitásért két és fél évi fegyházra ítélték Stein Sándort. enged be. A polgárok bejelentéséről egyébként tu domása van Stammer Béla községi segédjegyző­nek, aki jelen volt a hivatalban akkor, amikor a felháborodott polgárok megjelentek a községhá­zán. Megjegyezzük itt még azt is, hogy a temető­ben jelen voltaknak az volt a tapasztalatuk, hogy a negyedik, vagy ötödik csoportot vezető tanár n«m tett semmit az éneklés alkalmával, vagy ennél j| csoportnál nem is láttak tanárt. A diákok egyéb­ét minden bizonnyal tudták, hogy zsidó temető "tellett haladnak el, mivel a sírkövek kilátszanak alacsony palánk mögül. A Szeged ezzel a maga részéről ezt a példátlan f°tráiiy krónikáját beiejezte. A Szeged első cikke 18 Megfelelt teljesen'alvalóságnak. Itt még csak Szeged, szeptember 26. (Saját tudósitónktól.) Stein Sándor volt lüzérfőhadnagv, a Keres­kedelmi és Iparhank volt tisztviselője sápad­tan, beesett arccal, gyűrött ruhában, bajuszo­san állott a törvényszék elött. Sxámot kellett adni azért a tettéért, amikor a szédületében 28 milliót vett fel jogtalanul, hogy este el­keseredésében és szomorúságában a táncok és pezsgők palotájában lehessen és talán mu­lathasson. A törvényszék második emeleti tárgyalóter­mében már a kora reggeli órákban töme­gesen jöttek érdeklődök, Stein Sándor régi ismerősei és barátai. Amikor a szuronyos bör­tönőr bevezeli a vádlottat, Stein Sándor meg­nyúlt arca még sápadtabb lesz, szemét lesüti, nem néz sehova. Hátat fordit a közönségnek, leül a padra, zöld kalapját leteszi maga mellé. Wild elnök a vádiratot olvassa fel először. Steint csalással, sikkasztással, okirathamisitással vádolják. Aztán az elnök megkérdi, mit tud védelmére felhozni. Stein Sándor alig hallha­tóan, szinte dadog, csak ennyit mond: Bűnös vagyok ... Könnyelműségem ... ön nagyobb tételeket vehetett föl a pénztártól ? Stein Sándor: Hiányos volt az ellenőrzés én már decemberben figyelmeztettem az igaz­gatóságot, hogy úgynevezett Iukasztógépet sze­rezzenek be. Ezután elmondja, hogy a pénzfári jegyzéket a tisztviselők kasszanapokon a nagy forgalom miatt blindre irtak alá, mert egymásban biztak. Elnök: Hát akkor azt lehetett csinálni, amit akartak I Stein Sándor: 1,400.000 korona fizetésein volf. Nem tudtam megélni. Elnök: Hová költötte azt a sok pénzt ? Amikor Stein Sándor nem felel, az elnök kijelenti, hogy erre nem köteles felelni. Stein: Nem tudom megmondani... Elnök: Megbánta tettét ? Stein egészen halkan: Megbántam kérem ... Röser Miklós az első lanu, aligazgatója a banknak. Elmondja, hogy ugy jöttek rá a do­logra, hogy egyszer kiadta a rendeletet, hogy nem szabad a pénztárnál kifizetni és akkor Stein mégis kivett másfélmilliót. Akkor kezdett „ - ~ . gy»nu« lenni. Különben is mindig pénzzavar­Az elnök kérdésére aztán elmondja, hogy a I ban volt. Jelentette is az igazgatóságnak, mag. Kereskedelmi és Iparbank kosztosztályának ve­zetője voltam. Majd sorra veszi az egyes vád­pontokat. Ottovay Károly könyvére jmuárban félmilliót vett fel, uj kosztkönyvet készített ne­vére, hogy ne jöjjenek rá. Néhány nippal később másfélmilliót vett föl, majd január 30 án ujabb 700.000 koronát. Lichter István könyvére 2,000.000 koronát vett föl, február­ban Csapó Ferenc könyvére 1,500.000 koro­nát, majd Wimmer Károlyné nevére hamis betétkönyvet állított ki. Február közepén Homor László alezredes átidoit neki 330.000 koronát, ezt nem fizette be a pénztárba. A Nimród vadásztársaság kosztkönyvére először félmilliót, majd 1,500.000 koronát vett föl. Hogy ne vegyék észre, hamis lapot állított ki. Borosi Antalné nevére április 3-án — ez voll az utolsó — másolatot készített. Wild elnök: Hogy volt lehetséges, hogy vizsgálták a könyveket és akkor rájöttek min­denre. Gross Marcell űgyvezetőigazgató a következő tanu. Elmondja ő is, hogy hogyan jöttek rá a sikkasztásra. Stein különben is föltűnt költe­kező éleiével, Röser figyelte is őt Április 1-to tűnt fel, hogy a Nimród számlájára veit fel kétmilliót. Rájöttek a hamis kosztkönyvekre s A panaszt fenntartja, de a vádlott megbünte­^JTJSfít Vír reflektál a bat* károsodott meg egyedül. Kijelenti, hogy Sleinnek kellelt volna ellenőriznie az egész osztályt. Dr. Grosser Jenő alig izgató elmondja, hogy már régen suttogtak S!ein életmódja miatt. Bizonyos könnyelműséget láttak Stein munká­jában az utoM időben. Aztán ő is elmondja, hogyan jöttek rá a sikkasztásra, amikor Stein mindent bevaüotf.

Next

/
Thumbnails
Contents