Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-27 / 222. szám

1924 szeptember 28 SZ B Cl B D Még egyszer a kisteleki Erger-Berger-botrány. Kistelek, szeptember 26. (A Szeged kiküldött tudósítójától.) Egy héttel ezelőtt, szeptember 19-én a Szeged részletes riportban számolt be arról a botrányról, amelyet a szegedi felsőipariskola egy csoport hallgatója rendezett a kisteleki zsidó temetőnél. Mint még emlékezetes, a felsőipariskola hallgatói az utcai atrocitások és a bombamerényletek himnuszára, az Erger-Berger-re zendítettek rá akkor, amikor elhaladtak a zsidó temető falánál és amikor észrevették, hogy a temetőben néhány zsidó hivő rója le kegyeletét halottai iránt. Ez a cikk méltán felháborodást keltett nemcsak Szegeden, de a fővárosban is. Tegnapi számunkban azután a sajtótörvény értelmében leközöltük azt a nyilatkozatot, amelyet Thiering Oszkár főigazgató irt, miután a Szeged cikke alapján vizs§

álatot indított a felsőipariskolában a kisteleki otrány ügyében. A sajtótörvény rendelkezése értelmében csak ma van módunkban foglalkozni még egyszer ezzel az Erger-Berger-üggyel, valamint a felsőipariskola főigazgatójának nyilatkozatával. Mielőtt kiküldőit munkatársunk jelentését minden kommentár nélkül közölnénk, megállapítjuk azt, hogy a főigazgató nyilatkozata is elismeri azt, hogy a diákok az Erger-Bergert énekelték Kisteleken kivül, de azt mondja valótlannak, hogy a diákok éppen a temető falánál is folytatták volna a bombamerényletek himnuszának éneklését. Egy hét előtti cikkünket három különböző forrásból irtuk meg. Elsősorban a Szeged levelet kapott erről az ügyről, másodsorban a Szeged munkatársának telefonon mondta el az esetet Kistelek egyik tekintélyes polgára, harmadszor pedig Kistelek elöljárósága részéről hivatalosan is megismételték előttünk a botrányt. Igy már egy héttel ezelőtt sem volt kétség aziránt, hogy a példátlan botrány megtörtént, azonban a Szeged munkatársa a legaprólékosabb részletek bizonyítása érdekében kiutazott Kistelekre, ahol a legnagyobb körültekintés után megállapította azt, hogy a botrányt a felsőipariskola hallgatói elkövették. Igy a felsőipariskola főigazgatójának vizsgálata nem fedi teljesen a tényállást. Ez a nyilatkozat beismerés mellett szépíteni próbálja a történteket. A Szeged kiküldött munkatársa egyébként a következő részleteket állapította meg erről a botrányról: Szeptember 16-án reggel 9 és 10 óra között a községtől néhány kilométernyire levő zsidó temetőbe mentek kegyeletüket leróni Austünder Béla, tekintélyes kisteleki kereskedő két fivérével, Sándorral és Jenővel. A három fivérrel ment Blumenjeld Sámuel, a kisteleki zsidó hitközség kántora is. A három fivér először édesanyjuk sírjánál imádkozott, majd körülbelül féltiz órakor átmentek ahhoz a sirhoz, ahol Auslander Béla hősi halált halt fia nyugszik. Alig néhány percet imádkoztak itt, amikor nangosan énekelve egy csoport fiatalember jött az uton. A férfiak imádkozásuk csendes hangulatában megdöbbenve vették észre, hogy a közeledő csoport az Erger-Berger cimü indulót énekeli. Az első strófa végére értek akkor, amikor a temető palánkjával egy szintben volt a csoport. A társaság ekkor a legnagyobb hanggal ismét rákezdett az Erger-Bergerre, amelyet ismét végigénekelt az egész temető mellett. Az imádkozók ezután megdöbbenéssel vették észre, hogy a diákok nem csak közvetlenül a temető mellett éneklik a bombamerényletek himnuszát, hanem a temető felé fordulva, ujjukkal mutogatnak és ilyeneket kiáltanak az imádkozók felé, akik a hősi halott sírját állták körül: — Ott vannak a zsidók l A diákok egyébként a temetőn tul is folytatták az éneklést. A kegyeletsértő botrányt egyébként nem csak az imádkozók látták és hallották, hanem hallotta a közelben tartózkodó Erdélyi György temetőőr is. A Szeged munkatársa megállapította azt is, hogy még aznap délelőtt három kisteleki polgár megjelent a községházán Jung József községi főjegyzőnél és bejelentette az esetet. A főjegyző ezután — értesülésünk szerint — bizonyos lépéseket is tett ebben az ügyben. A „Szeged" munkatársa Jung József főjegyzővel az intézkedésekről nem tudott beszélni, miután a súlyos betegen fekvő főjegyzőhöz Schmiedí községi orvos senkit nem azt jegyezzük meg, hogy Thiering Oszkár főigaz- rányról és a Szeged tudósítása után indította meg gató csak a Szeged munkatársától értesült a bot- I a vizsgálatot. A polgármester távirata a pénzügyminiszterhez a kereseti adó revíziójáért. szesen huszonhétezermillió korom általános kereseti adót vetettek k», ami harmincnégymillió korom fejenkinti átlagos jövedelemnek felel meg. Van tizennégyezer aranykoronás kivetés is, melyhez fogható jövedelme Szegeden megközelítőleg sincs senkinek. Kérjük a kivetésnek még a jövedelmi adó kivetése előtt való revízióját az érdekeltek közbenjöttével. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester." A távira'ot a polgármester azonnal fel is adatta és azt a pénzügyminiszter minden valószinaiég szerint még pénteken délelőtt megkapta. A polgármester ezenkivül telefonon felhívta gróf Teleki Pált, Szeged várói első kerületének nemzetgyűlési képviselőjét is és megkérte arra, hogy személyesen járjon el a pénzügyminiszternél a távirati kérelem sürgős végrehajtása érdekében. Teleki Pál készséggel megígérte, hogy teljesi'i a polgármester kérését. mmmmmmamaamaamaaammmmmmamamaaaammammmmmmmmammmmwmmmwmmwmmms Szabadkáról kiutasitották a SzAK futballcsapatát. Szeged, szeptember 26. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés — mint ismeretes — elhatározta, hogy táviratot intéz a pénzügyminiszterhez és konkrét esetek alapján kéri a kereseti adókivetések sürgős revíziójának elrendelését és a felszólamlási bizottságok számának megfelelő szaporítását, ami az eljárás gyorsítását teszi lehetővé. A közgyűlés a távirat megszövegezésével a polgármestert bizta meg, aki pedig felkérte Wimmer Fülöpö', hogy pénteken reggel 9 órakor látogassa meg bivatalábin és legven segítségére a távirat megszövegezésénél. Wimmer Fülöp pénteken délelőtt fel is kereste a polgármestert, aki tövid tanácskozás után a következőképen szövegezte meg a nagyfontosságú táviratot: „Pénzügyminiszter ur, Szeged törvényhatósági bizottsága megütközéssel értesült, hogy a város tizenhatezer adófizető polgárára öszSzeged, szeptember 26. (Saját tudósitónktól.) Mint a Szeged már többször beszámolt, az országosan hires Szegedi Atlétikai Club jugoszláv furára indult, ahol e'őször Belgrádban, majd Zomborban egyre-másra aratta a diadalokat. A diadalmas mérkőzések után szombaton és vasárnap Szabadkán kellett volna játszaniok. Szombaton a Spanddal és vasárnap a Bácskával kellett volna a kitűnő szegedi csapatnak megmérkőznie. Tegnap azután távirati utasítás érkezett a szabadkai főkapitánysághoz a belügyminisztertől, amelyben megtiltja a SzAK szabadkai szereplését. A hir tegnap délután terjedt el Szabadkán és nagy megdöbbenést keltett. A sportklubok deletre való hivatkozással megtiltotta a szegedi csapat szereplését Szabadkán. A mérkőzés betiltását egyrészt a szerb nacionalista sajtó féktelen uszításainak kell betudni, akik még sportkérdésekből is soviniszta problémát csinálnak. A szerb belügyminiszter eljárását sehogyan sem tudjuk megérteni. A szegedi csapat minden zavaró incidens nélkül játszott Belgrádban is és ez ellen senki sem emelt óvást. A SzAK csütörtökön Zomborban is mérkőzhetett, csak éppen a szabadkai szereplését akarták megakadályozni. Amint értesülünk, Prcsics Joco bunyevác sokac párti képviselő tegnap leutazott Belgrádba, hogy a belügyminiszternél a betiltó rendelet visszavonását kieszközölje. Ennek azonvezetői nyomban érintkezésbe léplek a szabad- j ban nem lett semmi eredménye, a SzAK-nak kai főkapitánysággal, ahol azt az információt el kellett hagynia Szabadkát. A csapat péntekaplák. hogy a belügyminiszter a régebbi ren- I ken este mar meg is érkezeit Szegedre. ITlT nmn 1 I LI1HI11H I IIUMJULI Okirathamisitásért két és fél évi fegyházra ítélték Stein Sándort. enged be. A polgárok bejelentéséről egyébként tu domása van Stammer Béla községi segédjegyzőnek, aki jelen volt a hivatalban akkor, amikor a felháborodott polgárok megjelentek a községházán. Megjegyezzük itt még azt is, hogy a temetőben jelen voltaknak az volt a tapasztalatuk, hogy a negyedik, vagy ötödik csoportot vezető tanár n«m tett semmit az éneklés alkalmával, vagy ennél j| csoportnál nem is láttak tanárt. A diákok egyébét minden bizonnyal tudták, hogy zsidó temető "tellett haladnak el, mivel a sírkövek kilátszanak alacsony palánk mögül. A Szeged ezzel a maga részéről ezt a példátlan f°tráiiy krónikáját beiejezte. A Szeged első cikke 18 Megfelelt teljesen'alvalóságnak. Itt még csak Szeged, szeptember 26. (Saját tudósitónktól.) Stein Sándor volt lüzérfőhadnagv, a Kereskedelmi és Iparhank volt tisztviselője sápadtan, beesett arccal, gyűrött ruhában, bajuszosan állott a törvényszék elött. Sxámot kellett adni azért a tettéért, amikor a szédületében 28 milliót vett fel jogtalanul, hogy este elkeseredésében és szomorúságában a táncok és pezsgők palotájában lehessen és talán mulathasson. A törvényszék második emeleti tárgyalótermében már a kora reggeli órákban tömegesen jöttek érdeklődök, Stein Sándor régi ismerősei és barátai. Amikor a szuronyos börtönőr bevezeli a vádlottat, Stein Sándor megnyúlt arca még sápadtabb lesz, szemét lesüti, nem néz sehova. Hátat fordit a közönségnek, leül a padra, zöld kalapját leteszi maga mellé. Wild elnök a vádiratot olvassa fel először. Steint csalással, sikkasztással, okirathamisitással vádolják. Aztán az elnök megkérdi, mit tud védelmére felhozni. Stein Sándor alig hallhatóan, szinte dadog, csak ennyit mond: Bűnös vagyok ... Könnyelműségem ... ön nagyobb tételeket vehetett föl a pénztártól ? Stein Sándor: Hiányos volt az ellenőrzés én már decemberben figyelmeztettem az igazgatóságot, hogy úgynevezett Iukasztógépet szerezzenek be. Ezután elmondja, hogy a pénzfári jegyzéket a tisztviselők kasszanapokon a nagy forgalom miatt blindre irtak alá, mert egymásban biztak. Elnök: Hát akkor azt lehetett csinálni, amit akartak I Stein Sándor: 1,400.000 korona fizetésein volf. Nem tudtam megélni. Elnök: Hová költötte azt a sok pénzt ? Amikor Stein Sándor nem felel, az elnök kijelenti, hogy erre nem köteles felelni. Stein: Nem tudom megmondani... Elnök: Megbánta tettét ? Stein egészen halkan: Megbántam kérem ... Röser Miklós az első lanu, aligazgatója a banknak. Elmondja, hogy ugy jöttek rá a dologra, hogy egyszer kiadta a rendeletet, hogy nem szabad a pénztárnál kifizetni és akkor Stein mégis kivett másfélmilliót. Akkor kezdett „ - ~ . gy»nu« lenni. Különben is mindig pénzzavarAz elnök kérdésére aztán elmondja, hogy a I ban volt. Jelentette is az igazgatóságnak, mag. Kereskedelmi és Iparbank kosztosztályának vezetője voltam. Majd sorra veszi az egyes vádpontokat. Ottovay Károly könyvére jmuárban félmilliót vett fel, uj kosztkönyvet készített nevére, hogy ne jöjjenek rá. Néhány nippal később másfélmilliót vett föl, majd január 30 án ujabb 700.000 koronát. Lichter István könyvére 2,000.000 koronát vett föl, februárban Csapó Ferenc könyvére 1,500.000 koronát, majd Wimmer Károlyné nevére hamis betétkönyvet állított ki. Február közepén Homor László alezredes átidoit neki 330.000 koronát, ezt nem fizette be a pénztárba. A Nimród vadásztársaság kosztkönyvére először félmilliót, majd 1,500.000 koronát vett föl. Hogy ne vegyék észre, hamis lapot állított ki. Borosi Antalné nevére április 3-án — ez voll az utolsó — másolatot készített. Wild elnök: Hogy volt lehetséges, hogy vizsgálták a könyveket és akkor rájöttek mindenre. Gross Marcell űgyvezetőigazgató a következő tanu. Elmondja ő is, hogy hogyan jöttek rá a sikkasztásra. Stein különben is föltűnt költekező éleiével, Röser figyelte is őt Április 1-to tűnt fel, hogy a Nimród számlájára veit fel kétmilliót. Rájöttek a hamis kosztkönyvekre s A panaszt fenntartja, de a vádlott megbünte^JTJSfít Vír reflektál a bat* károsodott meg egyedül. Kijelenti, hogy Sleinnek kellelt volna ellenőriznie az egész osztályt. Dr. Grosser Jenő alig izgató elmondja, hogy már régen suttogtak S!ein életmódja miatt. Bizonyos könnyelműséget láttak Stein munkájában az utoM időben. Aztán ő is elmondja, hogyan jöttek rá a sikkasztásra, amikor Stein mindent bevaüotf.