Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-26 / 220. szám

1924 szeptember 485. SZEOE D 435 Az iparosok visszaadják iparjogukat, ha nem mérséklik a kereseti Viharos gyűlés az ipartestületben. Szeged, szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) A Kereskedők Szövetsége és az iparosok vasárnapi nagy mors'regyöiése előtt csütörtökön este az ipartestületben tartottak igen népes éa igen viharos gyűlést az elképzelhetetlenül magas kereseti adók ügyében, amelyek már-már megfogással fenyegetik a kisegzisztenciákat. A nfpss gyűlést Körmendy Mátyás elnök nyitotta meg, aki beszámolt arról, hogy a horribilis adók ügyében eljártak már az állampénztárnál és a pénzügyigaígalóságnál. Három esetet beszéltek meg az orvoslásra. Az első a rendes felszólamlást eljárás, a második, hogy azok, akik könyveket vezetnek, kérjék könyveik átvizsgálását, a harmadik esetben pedig megígérték, hogy az esetleges végrehajtásokat tel fogják jüggeszteni. Ezután eseteket sorol fel, amikor egy pincében dolgozó kisiparosra 875 aranykoronát vetettek ki és egy varrógép nélkül dolgozó varrónőre 115 aranykoronát. A következő szónok Marosán Milán volt, akinek meggyőző szavaira elementáris erővel tört ki a vihar. Az iparosok — mondotta — a kétségbeesés végén élnek, ezután már a végpusztulás következik. Éveken keresztül tudott mindenki áldozatot hozni, de az áldozatnak is határa van. Ebből más menekvés már nincs, mint az iparengedélyek visszaadása. (Ugy vanl) — A gyűlésekről — folytatta — táviratokat szoktunk küldözgetni a miniszternek, — azt kérdem, most is küldjünk-e? A kérvények elintézésére kevés remény van, itt sürgős és gyökeres revízióra van szükség l A pénzügyigazgatóságot megdicsérték a magas adók miatt, de mi ebbe a dicséretbe belepusztulunk I Ezután a vasárnapi gyűlésről beszél, ahol ott lesznek-e azok a vezérek, akik meg merik-e tenni azt, amit Kossuth. Kossuth ¿zt mondta Pichler képviselőnek: Vigyázz magyarjaidra! A vezéreknek most azt kellene mondani a miniszternek: — Kegyelmes uram, vigyázz kereskedőidre és iparosaidraj — Ezeket az adókat, ezt a végpusztulást nem fogjuk akkor sem elfelejteni, amikor a szavazatunkat kell majd leadni a képviselőkre l Szabolovits József szólal fel ezután, aki mikor a könyvek figyelembe nem vételéről beszél, az izgatott gyűlésen ilyeneket kiáltanak: — Azt hiszik, mindnyájan csalók vagyunk / — Ha ezt az adót behajtják — mondja —, akkor megszűnik az állam, mert nem lesz adóalany. Elpusztulunk! Petrik Géza asztalos a kontárokról beszél, akikról rende efet adtak ki. Vissza fogjuk adni az iparjogot, kontúrok leszünk, mert igy nem lehet megélni. Ha ez nem tetszik a miniszternek, jöjjön dolgozni a mühelyünkbe, mi meg elmegyünk a bársonyszékbe — miniszternek / Az egyre izgatottabb gyűlést többek fel| szóialása után Körmendy Mátyás zárta be, I

majd az iparosok elhatározták, hogy a vasárnapi gyűlésen hatalmas tömegben fognak megjelenni. Miniszteri kiküldött jön Szegedre a kereseti adók megvizsgálására Mint értesülünk, dr. Páljy József Budapesten tárgyalásokat folytatott Vargha Imre államtitkárral a szegedi kereseti adóügyekre vonatkozólag. Az államtitkár kijelentette, hogy már is intézkedett, hogy a legközelebbi napokban a minisztérium egy kiküldöttje Szegedre jöjjön és megvizsgálja ezt az ügyet. Azt is elmondotta dr. Pálfy József az államtitkárnak, hogy az a hir van elterjedve Szegeden, hogy a jövedelem- és vagyonadó még su> adó ötszöröse lenne a kereseti adónak. Vargha államtitkár ezt a leghatározottabban megcáfolta és kijelentette, hogy ai idevonatkozó rendelet már elkészült és valószínűleg a vasárnapi hivatalos lapban fog megjelenni. Az államtitkár egyébként ugy nyilatkozott, hogy az adófelszólamlási bizottságok szaporításának szükségét nem látja fennforogni, azonban uia8itást ad ki arra nézve, hogy ezek a bizottságok a legsürgősebben tárgyalják le az Dr. Bodnár Géza A tanácsi javaslatok letárgyalása után hat órakor sor került dr. Bodnár Géza interpellációjára. — Most jön a pecsenye — szól közbe dr. Kormányos Benő nagy derültséget keltve. Dr. Bodnár Géza maga terjeszti ezuán elő interpellációját. — A kereseti adó a munka, a verej'ék adója. A kereseti adó kucsát öt százalékban állapították meg, de ez sem minimum, sem maximum. H töt vény egyes kivéteíes esetekben megengedi a kulcs fölemelését és leszállítását. Az a város, 1 lyosabb lesz, ugy hogy például a jövedelmi I ügyeket. MMMMMMMMMMIMI^^ Szigorú vizsgálat indul a városházán I a kereseti adókivetések miatt. öttagú vizsgálóbizottságot delegált a közgyűlés. Szeged, szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés második napján az érdeklődés még sokkal kisebb volt, mint az első napon, pedig csütörtökön már minden valószínűsége megvolt annak, hogy sorra kerülnek az indítványok is. Amikor a polgármester negyed ötkor megnyitotta a folyta1 ólagos közgyűlést, a bizottsági teremben mindössze tizenhét városatya tartózkodott, a tanácstagok közül is csupán öten voltak jelen. Később azután egyenkint szállingóztak be a városatyák. A tanácsi pódium is megtelik. Kormányos Benő félreértett szavainak helyreigazitására kér szót napirend előtt, a polgármester azonban nem teljesiti szabályellenes kérelmét. Ezután megkezdődik a napirend folytatólagos tárgyalása. Különböző illetékek és dijak fölemelése után a közgyűlés tudomásul veszi a tanácsnak azt a határozatát, amellyel a városrendezési munkákra kétmilliárd korona póthitelt szavazott meg. A bérkocsidijak fölemelésénél hangzott el az első felszólalás. Hoffer Jenő szólalt fel és azt a kívánságát tolmácsolta, hogy a hatóság kötelezze a bérkocsisokat a tarifa kifüggesztésére, mert a kocsisok egyrésze állandóan zsarolja a tájékozatlan közönségei. A polgármester kijelenti, hogy a tarifa kifüggesztésé é szabályrendelet kötelezi a fiakkereseket, a szabályrendelet végrehajtásának ellenőrzése pedig az államrendőrség hatáskörébe tartozik. A tanács majd átír ebben az ügybea az államrendőrséghez. A további apró-cseprő ügyek gyors ütemben peregtek le. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Andor Zsiga színigazgató a város pénztárából harmincmillió korona kölcsönelőleget vehessen fel. A pénzre a kezdet nehézségeinek leküzdése érdekében van szüksége a színigazgatónak. — A háború után török gyerekek voltak a városban — mondja később Gaál Endre —-, a forradalom után a város hazaszállittatta őke\ Az utazás kilencezer koronába került. Nem lehet behajtani. — Leirjuk, leírjuk — mondják a városatyák és azután hozzájárulnak ahhoz is, hogy a város tíz berendezési részvényt jegyezzen tízmillióért az Országos Magyar Iparművészeti Egyesület budapesti otthona javára. interpellációja. amelynek hetvenezer hold földje van, ugy intézheti gazdálkodását, hogy á polgárokra minél kevesebb teher essen. A váios azonban nem szállította le a kereseti adót. Mindig ellene volt — mondja — a polgárok osztályozásának. A közgyűlés pódiumáról azonban elhangzottak olyan kijelentések, amelyek kiélezik az ellentéteket. — Tessék tényeket mondani — szól a polgármester. — Éppen a polgármester ur mondotta, hogy a kereskedők azt szeretnék, ha minden terhet a bérlők viselnének. — A bérlők pedig azt szeretréV, ha mindent a kereskedők viselnének —, szól közbe a polgármester. i íg Dr. Bodnár Géza ezután a város földbérpolitikájáról beszél. A bérlők három évig úgyszólván nem fizetlek bért. Hogy mi ennek az oka, azt nem tudom. A földbirtok a háború alatt milliárdokat hozott. A városi polgárság a háború után legyöngült. Vagyonának legalább kilenctized részét elveszteite. A szellemi munkások legfeljebb husz százalékát keresik meg békebeli keresetüknek. Az orvoslás a közigazgatás feladata lenne. Elsősorban az egyenlő teherviselés elvét kell megvalósiant. Vannak olyan hibák, amelyek itt történtek és igy itt orvoslandók a lorony alatt. Adókivetés — bélyegzővel. Az adókivetés technikáját ismerteti ezután. Az adóvallomásokat előnzör a városi adóhivatal birálja fölül. Ha a vallomás nem megfelelő, a városi közegek az adót is módosíthatják. Az adóhivatal késziltetett egy bélyegyzőt, azt rányomatta mindegyik vallomásra. A bélyegző szövege szerint „a vallomás nem felel meg a valóságnak". Ezzel majdnem minden polgárt megbélyegeztek. Tizenhatezer adófizető polgár közül csak nagyon kevesen kerülhették ki ezt a megbélyegzést. Pé'dákat emlit. Van Szegeden egy közkereseti társaság, gabonaüztetekkel foglalkozik. Hetven aranykorona kereseti adóval rótták meg. Van egy egyéni vállalat, amely gabonát vasáról a közkereseti társaság számára, annak pénzível. Erre 2500 aranykorona kereseti adót veteltek ki. (Közbeszólások : Hallatlan! Felháborító 1) — Amikor a városi polgárság elvesztette adófizető képességét, akkor a város 1.600,000 aranykorona kereseti adót vetett ki. Utal arra, hogy az ország jólétének mindig hü tükre a tőzsde. A legelső vállalataink részvényei 4—5 aranykoronát képviselnek. Ez Jellemzi az ország gaidasági helyzetét. Itt, a torony alatt, lelkiismeretlenség történt. — Kérem a bizottsági tag urat, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon, — szól a polgármester. — A diagnózisom alapján csak ezt a kifejezést használhatom, ha kissé sulyoj kifejezés is. Itt több történt, mint felületesség. Az adóhivatal tudhatja, hogy a múlt évi kivetés egyharmad részét redukálta a felszólamlás! bizottság. Ez a mostani kivetés a kisexisztenciákat teszt tönkre. (Ugy van I Ugy van! Helyeslés minden oldalon.) Az első kérdésem, hogy hajlandó-e a polgármester ur a vizsgálatot elrendelni? Nem tételezem fel, hogy a városi adóhivatalban kvalifikálatlan tisztviselők végzik az adókivetést — bélyegzővel. A polgármester: Kérem konkretizálni, hogy ki ellen indítsak vizsgálatot és miért? Dr. Bodnár: Kaptak-e utasítást a tisztviselők arra, hogy ilyen módon vessék ki az adót ? Megvallom, hogy értesülésem szerint az öBszeiró bizottságok nem is működtek. Ha a polgármester ur betekint ebbe a kivetési műhelybe, látni fogja, hogy ott hasból való tömegmunka történt. A második kérdés, hogy várhat- e intézkedéseket a polgárság. Nem tartja célravezetőnek a sürgönyi feliratot. Közvetlen tárgyalásra van szűkség. Nem csoda, ha a városi alkalmazottak lelkiismeretleneknek látszanak, mert hiszen nem is ismerhetik a város egész polgárságát. A polgármester válasza. A polgármester maga válaszol az interpellációra. Igaz, hogy a földbérlők három évig potom árat fizettek a város földjéért. Ennek az az oka, hogy a bérlők és a város között szerződés van. Amennyire lehetett, mindig emelték a béreket. Elmondja, hogyan történt a kereseti adó kivetése? Bevezetőül hivatkozik arra, hogy a városokat az állam megfosztotta az államsegélytől, pedig az még ma is indokolt volna. Cserébe átengedték a kereseti adót. Elhiszem — mondja —, hogy minden ember becsületes, de amikor adóvallomásról van szó, majdnem mindenki letagad valamicskét. (Méltatlankodó zaj.) Elhiszem, hogy mindenki izgatott, hiszen adóról van szó. Én is izgatott vagyok. (Derültség.) A törvény értelmében a város készíti el a kivetési tervezetet, még pedig a kormány által megállapított — rendszaint tulrövid — terminus alatt. Eddix tűiát a táros nem is