Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-24 / 218. szám

1924 szeptember 3. SZEOE D 435 Táviratilag kéri a tanács a kereseti adókivetések revízióját. Három indítvány és egy interpelláció a kereseti adó ügyében. Szeged, sieptember 23. (Saját tudósítónktól.) A szerdai közgyűlés legfontossbb tárgya kétségtelenül az a sérelem, amely bárom inditvány és egy interpelláció alakjában kerül napirendre: az általános kereseti adó kivetése körül támadt súlyos és komoly sérelem, amely most már az egész város közvéleményét a legélénkebben foglalkoztatja. A közgyűlés inditványkönyvébe a törvényhatósági bizottság három tagja jegyzett be ebben a| tárgyban indítványt: Balogh Lajos, Mthdlovits Dezső és Wimmer Fülöp, dr. Bodnár Qéza pedig interpellációt jegyzett be erről a kérdésről. Mivel a sérelem sérelme minden adófizető polgárnak, sőt sérelme a polgárság egyetemes összességének és mivel a közgyűlési meglepetések nem tartoznak a ritki ságok közé, nagyon ajánlatos, hogy a törvényhatóság minden iparos, kereskedő és lateiner tagja megjelenjen a közgyűlésen és ezzel akliv részt vegyen ennek a fontos kérdésnek helyes eldöntésében. A keddi előkészítő tanácsülésen dr. Csonka Miklós ismertette az inditványokat. Elsősorban Mihálovils Dezső indítványával foglalkozott. Mihálovits Dezső ínoitványozza, hogy írjon fel a közgyű'és a pénzügyminiszterhez, hogy rendelje el az adófel8zólamlási bizottságok működésének Szeged város területére való azonnali kiterjesztését, mert az általános kereseti adó kivetése olyan sérelmes, hogy komoly veszedelemmel fenyegeti a polgárság egzisztenciáját. A kivetés következtében már sok iparos lemondott iparengedélyéről. Sérelmes az is, hogy a kivetett adót — tekintet nélkül a felebbezésre — késedelem nélkül be kell fizetni. Emeljen szót ez ellen is a közgyűlés. Balogh Lajos indítványában megnyugtató polgármesteri nyilatkozatot kiván, hogy a nem megfelelő adókivetők helyett ujakat alkalmaz a város és intézményes gondoskodást kíván az adókivetés túlkapásai ellen. Wimmer Fülöp indítványa a legprecízebb. Nem komplikálja a kérdést mellékkérdésekkel, alkalmas a konkrét sérelmek sürgős és gyökeres orvoslasára és igy nagyon ajánlatos, hogy a közgyűlés annak változatlan elfogadásával zárja ki a mellékvágányokra való terelés lehetőségét. Wimmer Fülöp inditványa szó szerint a következő: ,Utasítsa a köztörvényhatósági bizottság a város tanácsát, élén a polgármester úrral, hogy azonnal táviratilag forduljon a pénzügyminiszterhez olyan tények által kellően indokolandó kéréssel, hogy rendelje el az általános kereseti adó kivetésének azonnali revízióját az érdekképviseletek közbenjárásával még a rendszeres telszólamlási bizottságok ténykedésének megkezdése előtt." Csonka Miklós javaslatára elhatározta a tanács, hogy mindhárom indítványt azonos tárgyuk alapján egyszerre tárgyaltat ja a közgyűléssel és Wimmer indítványát elfogadva azt javasolja, hogy a közgyűlés sürgönyi feliratban kérje a pénzügyminisztertől az általános kereseti adókivetések revíziójának azonnali elrendelését. Megállapította a tanács, hogy Mihálovits Dezső indítványának az a része, amely a sérelmes kivetés végrehajtására vonatkozik, tévedésen alapú', amennyiben az adótörvény végrehajtási utasítása szerint a felebbezés halasztást jelent, az adózóknak csupán annyit kell befizetniük, amennyi vallomásuk elfogadása alapján kivethető, a diferencia pedig csak a felebbezés elintézése után esedékes. Javasolja a tanács, hogy a közgyűlés lépjen érintkezésbe a pénzügyigazgatósággal és kérje, hogy az eddigi háromnál több adófelszólamlási bizottságot szervezzen az eljárás meggyorsítása érdekében. Bodnár Géza interpellációjával foglalkozott utoljára a fanács. Bodnár Géza azt kérdi, hogy 1. hajlandó-e a polgármester vizsgálatot indítani annak a megállapítására, hogy a városi alkalmazottaknak, illetve a tanács által választott összeíró bizottságnak milyen része van az 1924. évi általános kereseti adó fölületes kivetésében és hajlandó-e a vizsgálat eredményéről jelentést tenni a közgyűlésnek? 2. Hajlandó-e a sérelem orvoslásáról gondoskodni? 3. Hajlandó-e eljárni a pénzügyigazgatóságnál, hogy minden foglalkozási ág, illetve rokon foglalkozási csoportok számára külön-külön összeíró bizottságot szervezzen? A polgármester az interpelláció első részére azt fogja válaszolni, hogy a városi adóhivatal az adóalapokat leösszegezve és megállapítva készen kapja a pénzügyigazgatóságtól. A második kérdésre az indítványok tárgyalásával adja meg a feleletet. A harmadik kérdésre adandó válaszában pedig hivatkozik a törvény rendelkezéseire, de megnyugtatásul közli, hogy a törvény értelmében az adókivetők mindig beszerezték az érdekképviseletektől a szükséges adatokat Miről tárgyal a szeptemberi közgyűlés? Szeged, szeptember 23. (Saját tudósttónktól.) A szeptemberi közgyűlés tárgysorozata, amint az a közigazgatás nyári vakációja után szokásos, a körülményekhez képest egészen változatos lesz. A két hónap óta gyülekező és gyarapodó ügyek alaposan kitöltik a kereteket, azonban — érdekesség szempontjából — a tárgysorozat gazdagnak még sem mondható. A súlyosabb természetű problémák, a legaktuálisabb kereseti adóügy kivételével, lemaradtak a napirendről, nem kerülnek behatóbb tárgyalás alá a város financiális ügyei, a költségvetések és a sárszámadások, elmarad az épitkezés kérdésének megvitatása is. A legaktuálisabb kérdés azonban, a kereseti adó ügye, több cimen is szerepel a tárgysorozaton: Három azonos tendenciájú inditvány és egy interpelláció formájában. A kereseti adó ügyéről lapunk más helyén számolunk be. A közgyűlés tárgysorozatán egyébként szokatlan nagy számban szerepelnek a más irányú indítványok is. A tanács kedden délelőtt ült össze, hogy előkészítse a szeptemberi közgyűlést. Elsősorban a gazdasági vonatkozású ügyekkel fog! lalkozott dr. Ordögh Lajos (b. tanácsnok előadása alapján. Fenyegetőznek a klskertbérlők. Ördögh Lajos tb. tanácsnok bejelentette többek között, hogy azok a kiskertbérlő tisztviselőcsoportok, amelyeknekjbérletél a tanács nemrégen felmondta, megfelebbezték a tanács felmondását a közgyűléshez. Felebbezésükben elmondják, hogy a tanács határozatát nagy sérelemnek tartják, mivel a földbirtoktörvény a tisztviselőket az örökföldigénylők kategóriájába sorozta. A tanács határozata tehát ellenkezik a földbirtoktörvény szellemével. Bejelentik, hogy panaszos beadvánnyal fordultak már az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz, amely minden bizonnyal orvosolni fogja sérelmüket, a tanács határozatit pedig csak azért fölebbezték meg, hogy módot és alkalmat adjanak a város hatóságának a helytelen jöldblrtokpolitika korrigálására. A tanács azonban nem kívánja megragadni ezt az alkalmat, mert elhatározta, hogy a felebbezés elutasítását és az eredeti tanácsi határozat jóváhagyását javasolja a közgyűlésnek. Kitisztítják a csatornahálózatot Mihálovits Dezső indítványával foglalkozott ezután a tanács. Az indítványozó hivatkozik arra, hogy a nyáron, minden nagyobb esőzés alkalmával bebizonyosodott, hogy a város csatornahálózata nem felel meg rendeltetésének, a csatornák nem voltak képesek az esőviz levezetésére és igy a fölös viz még a belvárosi pincéket is elöntötte. Mivel i csatornahálózat végleges rendezése olyan horribilis pénzbe kerülne, amely a város anyagi képességét meghaladja, egyelőre a csatornák sürgős kitisztítását indítványozz!. Az inditványt a mérnöki hivatal véleményezte. A mérnöki vélemény szerint valóban sOrgős szükség van a város 47 kilométeres csatornahálózatának kitisztítására, mert csupán a 15 kilométeres főgyűjtőcsatornában több, mint 1500 köbméter iszap rakodott le az utóbbi tíz év alatt. A tanács a mérnökség javaslata alapján alhatározta, hogy az inditványt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Javasolni fogja, hogy a közgyűlés a jövő évi városrendezési programba vegye fel a főgyűjtőcsatorna kitisztítását, amely 300 millió koronába kerül, a csatornahálózat többi részinek kitisztítását pedig az 1926. és az 1927. év városrendezési program keretébe illessze be. Nem lesz városi strand. Dr. Kormányos Benő neve szintén érdekes indítvánnyal kapcsolatban szerepel a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatán. Azt indítványozza, hogy a város létesítsen egy hatalmas strandfürdőt az ujszegedi partnak a Bertalanemléktől a közuíi hídig terjedő szakaszán, szervezzen rá orvosi felügyeletet, az ujszegedi parkban építsen szállodát, kávéházat és vendéglőt, szóval, vesse meg egy világfürdő alapjait. Az inditvány nem nyerte meg a tanács rokonszenvét. A tanácstagok egyhangú véleménye . szerint ez a fürdőterv csak magánvállalkozás 5 tárgya lehet, a városnak sem pénze, sem kedve nincs hozzá, hogy ilyen kockázatos áldozatba kezdjen ... Művésztelepet sem épít a tanács. A gazdasági ügyek letárgyalása után dr. Gaál Endre ismertette a közgyűlésre szánt kulturügyeket. Lantos Béla indítványát az ujszegedi önálló katolikus plébánia szervezése ügyében, nem támogatja a tanács. Dr. Pap Róbert indítványa, amelyben — mint a Szeged részletesen közölte — két müvé8zház építését és egy ujszegedi művésztelep létesítését javasolta, szintén nem talált kedvező fogadtatásra. A tanács ugy véli, hogy a város hatosága eleget áldoz a művészetek oltárán és további áldozatokra már nem hajlandó. Csakhamar kitűnt azonban, hogy mégis csak hajlandó ujabb áldozatokra. Az iparművészeti társulat, amelynek alapító tagja a város, értesítette a tanácsot, hogy végre otthont kapott az Andrássy-uti műcsarnok helyiségeiben. Pénze azonban nincs az otthon berendezésére és igy elhatározta, hogy részvénytársaságot alakit a berendezési költségek előteremtése érdekében. Egymillió korona névértékű részvényeket bocsát ki és a részvényjegyzők pénzét a kiállítások és aukciók jövedelméből fizeti majd vissza. Kéri végül, hogy a város vegye ki a részét a részvényjegyzési akcióból. A kullurtanácsnok javaslatára elhatározta a tanács, hogy tízmillió koronával tíz darab részvény jegyzését javasolja a közgyűlésnek. A tanács egyik tagja furcsáivá kérdezte: — Miért kell Szegednek támogatnia Budapestet ? A tanács megvárja a közigazgatás reformját. Bdrdoss Béla tb. főjegyző, a szabadságon levő Taschler Endre helyettese jelentette be ezután, hogy Komárom- és Esztergomvármegye felirt a kormányhoz és a törvényhítósüeok jogfolytonosságának biztosítása érdekében i:5rte az uj törvényhatósági bizottságok megválasztásának Részletfizetésre ¿»i BLAU IQüáC Szeged, Kelemen-utca 5. sz. felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szőrmebundákat raktárról és mérték után is szállit: Angol tari