Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-24 / 218. szám

Ejf« waám én 2000 kw •Irdetési irak i rcikuitoil mm. 100, egy lullm S00 mástél hasábon lZ*.Sx8yc«< kOiI B százalékkal drágába Apróhirdetés 10 sióig 800« kor. SxdTegkflztl kOzJem*. nyék soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kof. V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 24, SZERDA. 218-ik szám. Királyi levelek. Egy bécsi és három budapesti újság egyidejűleg megkezdte azoknak a leveleknek é> táviratoknak a köziéséf, amelyeket Ferenc József hagyatékában találtak. Mind a négy újság erfis reklámmal harangozta be a levél- és táviratsorozat megkezdését. Két budapesti lap összeveszett még azon is, hogy melyikük jogosult tulajdonképen a kérdéses dokumentumoknak a közlésére. A reklám és perpatvar terén elmentek talán addig a határig is, amely az Ízlésnek a terrénumát súrolja. A közönség pedig érdeklődéssel olvassa ezeket az emberi és uralkodói Írásokat, amelyek kétségtelenül hozzá fognak járulni Ferenc József igazi képének, egyéniségének a megrajzolásához és sok tekintetben alkalmasak lesznek arra is, hogy világosságot derítsenek az utolsó évtizedek történetének nem egy ismeretlen, vagy kevéssé ismert fejezetére. Ez a tényállás. Ezt a tényállást kezdik most más oldalról is megvilágítani. Tiltakoznak a levelek és táviratok közzététele ellen és a magyar kormány intervencióját követelik a kegyeletsértő cselekedettel szemben. Azt is mondják, hogy nem lett volna szabad ezeket a leveleket és táviratokat közzétenni, mert a monarchikus gondolat dtszkreditdldsdra alkalmasak. Budapest főváros közigazgatási bizottságának az ülésén egy fogorvos jelentette be történelmi tiltakozását Ferenc József hagyatékának megsértése ellen és a főkapitány hatáskörébe kivánta az egész ügyet átutalni. Furcsa az eset, nagyon furcsa. A legnagyobb tisztelettel viseltetünk minden igaz meggyőződés irányában és tiszteljek azoknak az uraknak a lojalitását is, akik tabunak szeretnék megtenni a Halott királyok levelezését a kegyelet nevében. Nem értjük azonban, hogy mi köze van az egész kérdéshez a monarchikus gondolatnak. Mi ugy tudjuk, hogy az öreg király, aki korát, sőt tekintélyét illetőleg is az első helyet foglalta el trónon ülő kortársai között, a legpregnánsabb kifejezője volt az Isten kegyelméből való uralkodási elvnek és a monarchikus gondolatnak. Majdnem azt ftiondbatnók róla, hogy ö volt az utolsó imperátor. Hideg, hűvös magasságban trónolt alattvalói fölött, de uralkodni, azt tudott. Csak nem akarják ezek a jó urak, akik a kegyelet cimén veizik öt védelmükbe, lappangva azzal meggyanúsítani, hogy valaha is levélben, vagy táviratban olyasmit irt volna, ami diszkreditálja a monarchikus gondolatot. Ilyesminek még a feltételezése is a legtisztább destrukció. De nem is ebben van a kérdésnek a lényege. A lényeg az, hogy az uralkodók caelekedetei, különösen mikor olyan ügyekben intézkednek, melyek millió meg millió embernek jólétét, boldogságát, sőt életét illetik, egyszerű magánügyeknek nem tekinthetők. Uralkodók cselekedetei a történelemre tartoznak s amit az uralkodók államügyekben irnak, a történelem fontos dokumentumai közé tartoznak. Az utókor megítélésében ezek a dokumentumok lehetnek kedvezőek, vagy kedvezőtlenek. Senki sem lehet azonban feljogosítva, hogy az ilyen okmányokat hamis érzékenységi okokra való hivatkozással, politikai célzattal a nyilvánosság elől elsikkassza. Mert ha erre az álláspontra helyezkedünk, akkor nehéz megvonni a határt, hogy hol van a multak annaleseiben a határ, mikor már szabad az uralkodók cselekedeteivel foglalkozni, azokat birálat tárgyává tenni és okmánytár* ikat nyilvánosságra hozni. Ferenc József már belépett a történelembe és uralkodásának ideje a történelemre tartozik. Hosszú időt, majdnem két emberöltőt töltött a trónon. De éppen ez a szokatlanul hosszú uralkodás okozta azt, hogy a mult század derekának az évtizedei, melyeket másutt már a történelemhez tartozóknak tekintettek, nálunk vagy érinthetetlenek voltak, vagy hézagokat, hiányosságokat tűntettek fel. Még ma sem tudjuk biztosan, hogy a szabadságharc leveretése után mi történt a bécsi és pétervári udvarok között, még nem ismerjük a kiegyezésnek az igazi előzményeit, nem tudjuk a német szövetség létrejöttének a körülményeit, sót nagyon sokat nem tudunk a világháború hátteréből. A mostani levelek és táviratok csak egy-egy szakadást, rést jelentenek a fátyolon, amely mögött dolgok rejtőznek, melyet jogunk van megtudni, sőt kötelességünk megtudni. Az eddigi szemelvények máris nagyon sok történelmi érdtkességü do'got árulnak el. 1858 ban Ferenc József szükséges embernek ítélte III. Napoleont, de bűnéül rótta fel, hogy idegen államok népeiben reménységeket igyekszik keltehi, melyek érintik a legitim uralkodó jogait. Ez a megjegyzés felér egy ecsetvonással az öreg király lelki arcképéhez. Egy másik ilyen ecsetvonás a felháborodás, hogy a bécii polgárok, akik elvégre mégis németek, 1870-ben a német győzelmeket merlék ünnepelni. A habsburgi uralkodónak az őszinte felháborodása ez, aki családjának évszázados hagyományaira támaszkodva nem ismer néphez, nemzethez való tartozást, hanem csak lojalitást saját maga és háza irányában. Ez nem kegyelefsértés, hanem históriai faktum és csak annak van oka felhördülni miatta, aki a történelmet szántszándékkal meg akarja hamisítani. Elég bajunk származott abból, hogy a múltban kétféle történelmet irlak, egyet Ausztria és egyet Magyarország számára és hogy még 1867-ben is eltérőleg szövegezték meg a közösügyes törvények magyar és német kiadását. Ismételjük: ami történt, az ellen tiltakozhatik valaki az izlés szempontjából, de többet nem tehet. Az Ízléstelenség nem büntetendő cselekmény, különösen oly esztendőkben, mikor nagyon sok cselekmény marad megtorlás nélkül, amely túlmegy az Ízléstelenség határain. De aki ennél többet akar, annak csak azt ajánlhatjuk, hogy váltson magának menetjegyet Abderába. Ezek a királyi levelek és táviratok belekerültek már a világsajtóba és foglalkozni fognak velük idegen országok publicistái és történetírói. Bennünket akarnak eltiltani tőle, hogy megismerjük Ferenc József politikai felfogását, idegen uralkodókhoz, saját minisztereihez és talán népeihez való viszonyát? Egy országot manapság még sem lehet talán egészen kinai fallal körülvenni és egy nemzetből nem lehet egészen struccmadarat csinálni. Legjobban megtanulhatták vo na ezt a kurzusnak azok a politikusai, akik négy esztendő óta egyebet tem tesznek, mint mások és önmaguk elölt takargatják és titkolják, amit cselekedtek és ami körülöltük történik. Annyira litkolódzanak, hogyha teljesen | elpusztultak, talán még azt is ugy kell majd I nekik megsúgni, hogy róla tudomást szerezzenek. A Davidovics-kormány egyezkedése a szerbekkel. Belgrád, szeptember 23. A kormány és a horvátok politikai meggyőződésének kérdését Davldovtcs miniszterelnök bélyei látogatása után sem tisztázták. Egybehangzó zágrábi jelentések szerint a horvát parasztpárt kitart amellett az álláspontja mellett, hogy a szét bekkel csak uj választások lefolytatása után lehet megegyezni, mert a mostani kormányban nincs képviselve a szerb nép többsége. A Davidovicskormány még a végleges alku megkötése előtt a kormány hozzá ját ulását kéri a horvátok tárcavállalásához és közben iparkodni.! fog a horvátokat engedékenyebb magatartásra birni. Politikai körökben azt hiszik, hogy Petrovlch belügyminiszter, aki Zágrábba utazott, hogy közvetlenül lépjen érintkezésbe a horvátokkal, nem fogadják kedvezően. Bjelovában a horvát parasztpárt ülést tartott, amelyen Macsek, a párt eltö alelnöke kijelentette, hogy elsősorban helyre kell állítani mindenütt a rendet és azután az uj választásokat kell lefolytatni, ami meg fogja mutatni, hogy a szerbek többsége is amellett van-e, hogy gyökeresen módosítsák a mostani 1 alkotmányt, amelyet annak idején a horvátok akarata ellenére hoztak. RMMMíMMMMMWMMa^^ Nem fejezik be szombaton a népszövetségi konferenciát. Genf, szeptember 23. Amikor Motta szövetségi tanácsos a Nemzetek Szövetségének közgyűlését megnyitotta, azt a közlést tette, hogy aligha lesz lehetséges az ülésezést szombaton befejezni, mert még fontos tanácskozások állanak küszöbön. A Nemzetek Szövetsége közgyűlésének mai ülésén elsősorban a francia kormánynak azzal az ajánlatával foglalkoztak, hogy Párisban nemzetközi intézetet létesít a szellemi együttműködés számára. A szellemi együttműködés terén az intézet illetékességét és feladatait a szellemi együttműködési bizottság fogja megállapítani. Ez a bizottság egy öttagú igazgatótanácsot fog alakilani, amelyet az intézet vezetésével bíznak meg. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elébe terjesztett határozati javaslatot. A közgyűlés legközelebbi ülését csütörtökre tűzték ki Németország belépésé a Nemzetek; Szövetségébe. Berlin, szeptember 23. A birodalmi elnök elnöklésével kedden minisztertanácsot tartottak, amelyen behatóan megvitatták azt a kérdést, vájjon belépjen-e Németország a Nemzetek Szövetségébe. Egyéitelműleg az a nézet alakult ki, hogy a birodalmi kormány siettetni Jogja Németország Jelvételét a Nemzetek Szövetségébe. Magától értetődik, hogy Németország I

csak egyenlő jogú főhatalomként működhetik közre a Nemzetek Szövetségének munkájában. Nansen érdeklődött aziránt, hogy a francia delegáció milyen álláspontra helyezkednék abban az esetben, ha a Németbirodalom a maga felvételét kérné a Nemzetek Szövetségébe. Briand azt válaszolta, hogy e kérdés megoldását Berlinben, Londonban és Párisban kell keresni. Hozzátelte, hogy semmi ok sincs annsk az álláspontnak megváltoztatására,-¡¡amelyet Herriot szeptember 5-én Qenfben kifejtett. A francia miniszterelnök tudvalevőleg azt mondotta, hogy a Németbirodalom felvételét az általános szabályok szerint, minden előjog, vagy kivétel mellőzésével kell elbírálnunk. A delegáció megjegyezte, hogy a német kérés későn érkezik és ezért bajosan lesz idő annak az érdemi elintézésére. Hanem a megbeszélésről azzal a benyomással távozott, hogy Németország haladéktalan felvételében nem bízhat annyira, mint eddig. Mit jelent a győzteseknek a jóvátétel. London, szeptember 23. A Bányász- Szövetség elnöke, Barnsley-ben beszédet mondott, amelyben a Dawes-jelentéssel foglalkozott. Kijelentette, hogy a britt bányászoknak alig van meg a létminimumuk. A német munkásoktól nem lehet kívánni hogy még több órát dolgozzanak szégyenletes bérekért, csak azért, hogy a jóvátételi szenet kitermeljék és hogy a britt bányászokat megfosszák a munkától. A jóvátétel azt jelenti, hogy abban az országban, amelynek javára a jóvátételeket teljesitik, a munkások életviszonylata és életszínvonala csökken.