Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-21 / 216. szám

1924 szeptember 3. SZEOE D 435 Korányi pénzügyminiszter a genfi tanácskozásról. Budapest, szeptember 20. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter genfi útjáról a kővetke­zőket mondotta: — Genfből a legjobb benyomásokkal tértem haza. Megállapíthatom, hogy mindazok az ered­mények, amelyek a szanálási akció eddigi tar­tama alatt elértünk, teljes elismeréssel találkoz­tak, mindenütt a legnagyobb jóindulattal fogadtak bennünket. Magyarországot egyébként odakint kitünOen ismerik már és optimizmussal tekin­tenek az elé a nehézségek elé, amellyel a ma­gyar mezőgazdaságnak még meg kell birkóznia. A nehézségek csak átmenetieknek tekinthetők és legnagyobbrészt az általános tőkeszegénységre vezethetők vissza. Hozzánk is eljő majd a kül­földi tőke, mert a bizalom már teljesen helyre­állt Magyarország iránt. Ezt a szilárd bizalmat tartom a szanálási akció egyik legjelentősebb eredményének. Ami az orosz-magyar gazdasági egyezménynek gazdaságpolitikai részét illeti, Magyarország részére egyik legfontosabb fel­adat az, hogy kiépitse külföldi gazdasági össze­köttetéseit. Ez nemcsak a Népszövetség egyik legfőbb követelése, hanem a mi érdekünk is, mert normális gazdasági élet idebenn nem fej­lődhetik ki, ha a szükséges külkereskedelmi kapcsolatok hiányoznak. Meg kell semmisiteni a sérelmes kereseti adókivetést. Szeged, szeptember 20. A kereseti adó ki­vetésére vonatkozó fizetési meghagyásokat a városi adóhivatal már nagyrészben kikézbesi­tette. Az aranykoronában kivetett adóösszegek oly példátlanul magasak és elviselhetetlenül súlyosak, hogy az adóközönség minden réte­gében a legnagyobbfoku felzudulást és el­keseredést váltották ki. A kivétel nélkül min­den egyes adózóval szemben teljesen elhibá­zott, tájékozatlan és feltevéseiben lehetetlen adó­kivetés ellen a felszólamlási bizottság orvoslást nem nyújthat, mert e bizottság kénytelen lenne minden egyes adózó adóját újból megállapí­tani. Egyetlen orvoslás, ha a pénzügyminiszter az egész kereseti adókivetést megsemmisíti és a pénsügyi hatóságot uj eljárásra utasítja. A Kereskedők Szövetsége az egybegyűjtött adatok birtokában a sérelmes kereseti adókive­tés ellen folyó hó 28-án, vasárnap délelőtt tiltakozó nagygyűlést tart, amelyen a társ­érdekképviseletekkel karöltve a sérelmes ki­vetési eljárás revízióját fogja követelni. A sérelmes adókivetés dolgában dr. Bodnár Géza törvényhatósági bizottsági tag a szeptem­beri közgyűlésen a következő interpellációt in­tézi a polgármesterhez: 1. Hajlandó-e a polgármester ur vizsgálat tárgyává lenni és vizsgálatának eredményéről a törvényhatósági bizottságnak jelentést tenni, hogy a városi alkalmazottaknak s illetve a ta­nács által választott összeíró bizottságnak milyen része van az 1924. évi általános kere­seti adó felületes, az adózó polgároknak nem­csak adóköteles jövedelmét, hanem egész va­gyonát meghaladó összegekben valú kiveté­sében ? 2. Hsjlandó-e oly irányú intézkedéseket fo­ganatosítani, amelyek elősegítik a város polgár­sága eme nagy sérelmének orvoslását? 3. Hajlandó-e a jövőben a város tanácsa utjtn a pénzügyigazgatóság elé oly javaslatot terjeszteni, mely szerint minden foglalkozási ág s illetve a rokonfoglalkozási ágak részére külön Osszeiró-bizottságok alakiitassanak? Itt említjük meg, hogy a kereseti adó szokat­lanul sérelmes kivetésének kérdéséről — amely a közönség számottevő részét a legközvetle­nebbül érdekli — mai számunkban figyelemre­méltó cikket közlünk dr. Barta Dezső ügyvéd­től. Ugyanerről a fontos kérdésről cikket kap­J tunk dr. Szekerke Lajostól és Fischer Marcel­től. Érdekes közleményeiket legközelebb szintén közreadjuk. _ Szegediek sikere a bécsi világkiállításon. Szeged, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) A siker nem eppen most aktuális, hanem 51 év előtt, 1873-ban volt az. Régi iparosok nevét eleveníti fól a város levéltárából előbukkant régi írás, a mai generáció a javarészének még a nevére sem emlékezik. Liptay Pál, aki magát „a szegedi kiállítók világtárlali képviselőié"-nek nevezi, beszámol a hatóságnak s jelentése a közgyűlés elé is kerül, amely az Írást „a kép­viselő lelkiismeretes és buzgó eljárásának ta­núsága megőrzése végett" elhelyezi levéltárába. — Nem tartom szükségesnek ecsetelni — mondja Liptay — azon általános zűrzavart, amely azon időben a világtárlati palotában ural­kodott. A tömegesen érkezett málbák sokasága, azon tapintatlanság, mely különösen a magyar osztályt rendező egyéneket annyira jellemezte, megneheziték a gyors rendezést. Május elsején nyílt meg a kiállítás, a szegedi holmik elhelyezése mégis juníus végéig tartott. De az elhelyezés kedvező volt, a tárgyak ma­gukra vonták a közönség figyelmét. Ezí a munkát legkeserűbb napjainak nevezi Liptay. — A magyar királyi biitosság intézkedései, mondja, folytonos pörlekedésre és reklamációkra adtak okot s a legerélyesebb föllépést kíván­ták ... Szeged varosának és kiállítóinak rész­vétele a világtárlaton oly áldozatkész volt, hogy egész Magyarországon példaszerű leend s leg­nagyobb elismerésre méltó a jelenben. Buda városa is csak harminchét tettleges kiállítóval vett részt a bécsi világtárlaton, mig Szeged városa negyvenkét bejelentett kiállító közül harminchattal. Úgyszintén legnagyobb elisme­rést vívott ki magának Szeged iparos kiállítói­val szemben, mert nincs város, mely kiállítói­nak azon anyagi pártfogást, segélyt nyújtotta volna, mely iparosait oly kedvezményekben és előnyökben részesítette volna, mint Szeged. Ezen adatokat illetőleg csakis bz erdélyi szász városok lépnek föl mint versenytársak. Haladási érmet nyert: Auer József (órás), Brauswetter Vilmos (órás). Golyósy Gusztáv (vasipar), Hanner Márton (ruházati, fonóipar), Zombory István (»asbutorok), Patzauer Miksa (élelmezési ipar), Kéry János és Ida (vetemé­nyek), Rainer Ferenc (faipar), Hradztl Ede (ff gyverek), Tóth Sándor (hangszeripar). Elismerési diszokmányt kaptak: Ádám Ferenc (ruházati stb. ipar), Brauswetfer János (órás), Csikós Ignác (takaréktűzhelyek), Deutsch Áb­rahám (bőripar), Eicbinger Károly (gépészet), Fodor István (ruházati stb. ipar), Lausevits és Stojkovics (élelmezési ipar), Kiss Márton (vegyi ipar), Nigrényi Pál (saját találmányú lakat), Oblát és Társa (élelmezési ipar), Pick Mór (élelmezési ipar), Szirákv József, Zombory Mi­hály (takaréktflzuelyek), Szegedi gyártelep (bor­szesz), Tápé község (néprajzi tárgyak). Megemlíti Liptay, hogy a Mannsberger Samu és Petrovics Milos által felküldött szemfödele­ket nem akarta a bizottság kiállításra elfogadni, mivel mellőztek minden olyan tárgyat, amely halotti szertartásra emlékeztet. Majd bolond lesz a mulatós Bécs, hogy kacérkodik a halállal I Azonban a néprajzi osztályban mégis üvegszek­rénybe tették a szemfödőket. Épp igy nem kapott helyet Oltványi Pál go­belin képe. — Történlek, mondja Liptay, a valóban óriási munkánál oly tévedések, hogy pl. oly kiállító­nak is adlak jutalmat, aki ki sem állított, egy kiálli'ott tárgyat háromszor is jutalmazlak, mig mást egészen elfelejtettek. Érdekes annak magyarázata, hogy miért nem kapott dijat a többi szegedi kiállító. Szalay Józsefné szappana igen kitűnőnek ta­láltatott, de miután nemcsak a minőség, hanem az árak is mérvadók voltak, az összehasonlí­tásnál nem lettek versenyképesek. Bainville János és Nagy Lajos mérnök urak rajzai az építészet terén oly sokat nyújtó tárla­ton tulversenyezteltek. | Harcsa András csizmája remekmű ugyan a maga nemében, de sokkal szokatlanabbnak és ujabbnak tűnt föl a nemzetközi jury előtt, sem­hogy arról ítéletet mondani lehetett volna, bár az általa utólagosan felküldött és sajátkezüleg rajzolt gazdag tartalmú árjegyzéket, az életre­való gondolatért, nagy elismerésre méltatták. Bittó István lakat-találmánya elég életrevaló gondolatnak bizonyult, de nem eléggé fontos­nak arra nézve, hogy egy nemzetközi jury ju­talomban részesítse. Kiállított tárgyát elkérte az iparmuzeum. Weltner Márton és Kepplch Alajos urak pap­rikája felköltötte a figyelmet, azonban a terme­lőre fektettetvén a fősuly, nem lehetett jutal­mazni a kereskedőt. „Vasas József bundája is nagyon tul lett szárnyalva", különösen a miskolci és kecske­méti ipirosoktól. Az anyagi eredmény rossz volt. — Krach, kolera, rozsda, rossz termés elég ok, hogy a vásárlási kedv megszűnjék. Nem­csak Szeged és Magyarországnak, hanem min­den államnak kiállítói — gyer kivétellel — re­mek tárgyaiknak legnagyobb részét visszavitték hazájukba. Azért történtek szegedi vonatkozásai vásárok. Auer József egyik kitűnő órája kül­földre adatott, el. Rainer Ferenc hordói a cyö­* nyörü tiszta munka miatt mind eladattak. Ádám * Ferenc egyik pár gyönyörű hímzett cipőjét her­ceg Worancsikoff vitte Varsóba. Szalayné szap­pana is elkelt. Eichinger Károly rostáira érkez­tek megrendelések, épp ugy tarhonyára és pap­rikára. Tápé község sok gyékényrendelést kapott, kiállított példányait az országos iparmuzeum kérte el. Panaszkodik végül Liptay, hogy a szállítás­nál milyen drágák a csomagolási kellékek. Egy zsup szalma 50 kr, egy kis köteg széna 1 frt, egy konc papír 40—50 krajcár. •MMMMMMMMWMMMMMMWMMMM Cseh vélemény a magyar-orosz összeköttetésről. Prága, szeptember 20. A Prager Presse-nék jelenlik Moszkvából: Szovjet-Oroszország és Magyarország rendes diplomáciai kapcsolatának felújítása hosszas bécsi és berlini tanácskozások eredménye. Itteni körök azért tulajdonítanak ennek a ténynek jelentőséget, mert az áttörését jelenti a középeurópai államok zárkózottságá­nak, melyek a szovjet-köztársaságok szövetsé­gével még semmiféle normális viszonyba nem léptek. Moszkvában hajlanak arra a feltevésre, hogy a magyar elismerés következtében a többi középeurópai állam elismerésének feltételei most egy további fokkal gyarapodtak. Politikai szov­jetkörök azt remélik, hogy a legközelebbi el­ismerés valószínűleg Jugoszlávia részéről tör­ténik meg, melynek külpolitikája a Radics­pártnak a kormányba való belépésével bizonyos változáson ment át. Révész tánctanintézet Kass-szdlló /. em. nagyterme. Diáktanfolyam október 2-án meg­kezdődik délután 6-8-ig. Gyermek, diák és esti tanfolyamok. Az összes modern táncok. Exkluzív csoportok. Magánórák. Ritmikus tánc. Beiratás szeptember 27-IŐ1 naponta dél­előtt 11—12-ig és délután 5—6-ig a szálloda halljában. 3«$ Részletfizetésre 33S férfi-, nöi­és gyermek­ESLAIJ IGMkC 5*egeds Kelemen-utca 5. sz. ¡r ftngol ui*i sz ruhákat felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szörme­bundákat raktárról és mérték után is szállít:

Next

/
Thumbnails
Contents