Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-20 / 215. szám

SZEGED 1924 szeptember 25. ixflntettOnk, most van még kettő. Sehogyan sem tudom kita'álni, hogyan szüntethessük meg az egyiket. Turóczy Mihály még fiatalember, nem lehet nyugdíjazni, Simkó Elemért pedig el nem engedem egy világért sem. De hát majd csak kitalálunk valamit. — Az ügyosztályok Összevonása már meg­történt. További összevonás nem lehe'séges, hiszen ugy az adó, a pénz, a gazdasági, mint as elöljáróiági ügyosztályban egyesitett építési és katonai ügyosztály túlterhelt már is, a külön kulturűgyosztályra pedig szüksége van egy ilyen nagy városnak. Elmondotta még a polgármester, hogy októ­ber elsején megkezdik a délutáni híva alosko­dást is. A hivatalos idó délelőtt 8-l-ig, dél­után 3—6-ig, illetve a fogalmazói kar számára 5-ig tart majd. — Meg kell hosszabbítani a hivatalos munka­időt — mondotta magyarázólag —,mert uj le­hetőség teremtődik a további létszámapasztásra. — Hát a Zsótér-házat megveszi-e a város — kérdeztük végezetül az örök kérdést. — Sajnos, nem birjuk, nincs pénzünk rá, pedig, hej de nagyon szeretném megvenni... Lélektani hatások * a tiizoltófdparancsnok fegyelmi tanúinak kihallgatása körül. Papp Ferenc jelenlétében kihallgatott tűzoltókat még egyszer kihallgatják. Szeged, szeptember 19. (Saját tudósttónktól.) Néhány nap óta érdekes kihallgatások folynak a városházán: Bárdoss Bála tb. főjegyző hall­gatja ki Papp Ferenc tüzoltófőparancsnok fe­gyelmi ügyében a tanukat, akiknek tuluyomó nagyrésze a szegedi tűzoltótestület tagjai sorá­ból kerül ki. Papp Ferenc tüzollófőparancsnokot — mint ismeretes —, néhány hónappal ezelőtt függesz­tette fel állásától a polgármester több, súlyo­sabb vádakat tartalmazó följelentés és a meg­indított közigazgatási vizsgálat eredménye alap­ján. A följelentők különböző szabálytalanságok és fegyelmi vétségek elkövetésével vádolták a tüzoltófőparancsnokot, akit a közigazgatási bi­zottság fegyelmi választmánya éppen tbban az időben itélt el hasonló természetű fegyelmi vétségek elkövetése miatt ezer korona birságra, mint a fegyelmi pénzbüntetés legmagasabb fokára. Az egy árnyalattal sulyosabo büntetés ugyanis már állásvesztés lett volna. A polgármester azzal indokolta meg Papp Ferenc felfüggesztését, hogy a fegyelmi Qgy tisztázása szempontjából ajánlatos, ha a tűz­oltó-tanuk nem állnak szolgálati viszonyban parancsnokukkal, mert csak igy várható tőlük minden befolyástól mentes tanúvallomás. Papp Ferenc megfeiebbezte ugyan a polgár­mester végzését, de a közigazgatási bizottság egyhangú határozatával elutasította a feleböe­zést és szankcionálta a polgármester előrelátó és alaposan megindokolt intézkedését. A megindított fegyelmi eljárás során Bárdoss Béla tb. főjegyzőt nevezték kl Papp Ferenc fegyelmi ügyének vizsgáló biztosává. Birdoss Beia a napokban kezdte meg a városháza első emeletén levő hivatalszobájában a tűzoltó-tanuk Jegyzőkönyvi kihallgatását. Akik a délelőtti órákban azon a folyosón jártak, amelyen Bár­dots Béla bivatala van, a bivatalotszoba nyitott ajtaján keresztül furcsa dolgot láthattak: A ki­hallgatás alatt álló tűzoltó-tanúi kívül állandó vendége volt a vizsgáló-biztos szobájának Papp Ferenc leifüggesztett tüzoltófőparancsnok is, aki teljes tüzoltófőparancsnokl uniformisban hall­gatta végig a tanuk vallomásait. Ott ült állan­dóan a vizsgálóbiztossal szemben lévő Íróasztal mellett, jegyezte a vallomásokat, kérdéseket tett fel, közbeszólt, faggatott. Egy pillanatig sem gondolunk arra, hogy Papp Ferenc reprezentatív jelenlétében v«lami tervszerűség lenne, hogy a tüzoltófőparancsnok bizonyos lélektani hatások elérése céljából esz­közö te ki magának azt a rílka kegyet, amely lrh:tőfé telte, hogy a vele alárendelt szolgáluti viszonyban volt és — esetleg — még le'te tő tűzoltók kihallgatásán jelen lehessen. Papp Ferenc minden bizonnyal csupán azért jelent meg díszes uniformisban a kihallgatásokon, hogy a védekezés minden lehetőségét kihasz­nálhassa. Azonban, ha a tüzoltófőparancsnok személyes közreműködésében nincs is határozottan fel­ismerhető tervszerűség, ha annak nem is célja bizonyos lélektani hatások elérése, ugy véijnk, hogy ez a szokatlan jelenlét mégis csak ki­váltja a tanukból azokat a lélektani hatásokat. Hiszen a tanuként kihallgatott tűzoltók nem tudhatják, hogy miként végződik volt parancs­nokuk súlyos természetű fegyelmi ügye ? jog­gal gondolhatnak arra is, hogy Papp Ferenc ismét hófehéren kerül ki a csávából és ebben az esetben ismét elfoglalja díszes pozícióját, Akkor pedig esetleg megteheti azt is, hogy — nem jó szemmel néz azokra a parancsnoki hatalma alá rendelt tűzoltókra, akik terhelő vallomást tettek ellene. Lehet, hogy a tűzoltó­tanuk aggodalma teljesen alaptalan, lehet, hogy Papp Ferenc lelkében ismeretlen fogalom a bosszúállás, azonban a kihallgatásokon való reprezentatív jelenléte egyáltalában nem szol­gálja azt a célt, hogy a vizsgálóbiztos elfogu­latlan vallomásokat kaphasson a tanuktól és nogy a közigazgatási bizottság a jegyző­könyvekbe foglalt vallomások alapján közmeg­elégedésre valóban tisztázhassa Papp Perenc sulvosabb természetű fegyelmi ügyét. Papp Ferenc egyenruhás jelenlétében ezenkívül a szokatlanság is érzik. Hasonló esetről, amely precedens lehetne, nem igen tudnak a városházán. A felfüggesztett tüzoltófőparancsnok — ér esü­Iésünk szerint — Bárdoss Bélától, fegyelmi ügyének vizsgálóbiztosától kapott engedélyt arra, hogy személyesen részt vehessen a tanuk ki­hallgatásán. Hogy Bárdoss Bela vizsgálóbiztos milyen szabályrendelet, vagy törvény, vagy jo^« gyakorlat alapján adta meg ezt az engedélyt, azt nem tudjuk és hiába érdeklődtünk erre vonatkozólag, határozott felvilágosítást sehol sem kaptunk. Taschler Endre főjegyző, aki pedig meg­lehetősen tájékozoit az idevonatkozó paragrafus­tömegben, Bárdoss Béla eljárását csak a követ­kezőképen tudta megmagyarázni: — A városi alkalmazottak fegyelmi eljárása még mindig tisztázatlan és megoldásra váró í kérdés. Ha ározott rendtartásunk nincs. Bárdoss Béla valószínűleg a tanitók fegyelmi rendtartá­sának analógiáján adta meg Papp Ferencnek az engedélyt. A tanitók ugyanis bizonyos ese­tekben jelen lehetnek ügyük tanúinak kihallga­tásán és kérdéseket is intézhetnek a ta,lukhoz. A tanitók fegyelmi ügyeinek a tanúi azonban nem állanak szolgálati, sőt alárendelt viszony­ban a tanítókkal és igy azokról a bizonyos lélektani hatásokról a tanitók esetében beszélni sem lehet. Ha Bárdoss Bála a tanitók fegyelmi rendtartásának analógiáján indult el Papp Ferenc fegyelmi ügyében, akkor — legjobb esetben — helytelen volt ez az analógiája. Analógiájának helytelenségét különben az is bizonyi ja, hogy a polgármester, aki csü örtökön este Érkezett haza Budapestről, mihelyt értesült a tűzoltók kihallgatásának körülményeiről, azonnal intézkedett, hogy a még kl nem hall­gatott tanukat Papp Ferenc távollétében hall­gassa ki Bárdoss Béla, a felfüggesztett tüzoltó­főparancsnok jelenlétében kihallgatott tanukat pedig hallgassa ki még egyszer, hogy kihallga­tásukon — Papp Ferenc ne legyen jelen. — Hasonló eset emlékezetem szerint sohasem fordult még elé — mondotta érdeklődésünkre a polgármester. — Én egyszer egy magasabb tisztséget betöltő tisztviselő fegyelmi ügyében kivételesen megengedtem ugyan, hogy a tanuk kihallgatásán a terhelt — képviselője jelen le­hessen, de maga a terhelt, akár szolgálati viszonyban áll a tanukkal, akár függetlenek egymástól, semmiesetre sem lehet jelen. Hisze<i a vizsgálóbíró sem a gyanúsított jelenlétében hallgatja ki a tanukat. A tüzoltófőparancsnok fegyelmi ügyének kü­lönben van még egy másik szépséghibája is. A tanukat Bárdoss Béla vizsgálóbiztos nyitott ajtók mellett hallgatja ki. A szobában ugyan Furcsa népség. Irta: Réti Ödön. (7) Zsiráf arcképes igazolványt vett elő. A rendőrtiszt belepillantott, keményen szemébe nézett a fiatalembernek oldalt fordult s úgy tolta vissza feléje, hanyag kézmozdulattal. Zsiráf kirántotta a kezéből és fütyürészni kezdett. — Ne fütyüljön Itt I — kiáltott rá a rendőr­tiszt. — Tessék? — szólt Zsiráf. Fenyegető te­kintettel mérték végig egymást. — Mindenki igazolja magát! — szólt zor­don arccal a nagyhatalmú ember. Gyanakvó pillantásokkal hirtelen Csőrffy elé állt, ki mögött Olíva igyekezett magát láthatatlanná tenni. Ránézett a lányra. Előbb meglepetés, azután mosoly suhant át az arcán. — Vagy úgy ? — szólt. Egy arcképet hú­zott elő s Olíva elé tartotta. — Ismeri ezt kisasszony ? — Ezt ? — szólt Olíva halkan — ismerem. — örvendek, hogy első látásra felismeri saját magát... Gróza Irma, én önt letartóz­tatom. Vidáman nézett körül. — Hát így vagyunk? Letartóztatom az egész társaságot. — Csak tessék — szólt Zsiráf. — Igaz is — szólalt meg Julcsa néni —, szerelném tudni, hogy miért ? De Ilyet ... Az én lakásomban vagyunk, törzsvendé­geim ... együtt vagyunk mi itt szépen be­szélgetünk ... ez nem lebuj, ez nem zsivány­fészek ... — Majd a kapitányságnál lehet tárgyalni. Előre, indulhatunk I E gyászos szavakat követő méla csendet selyemsuhogásba olvadó sóhajtások törték meg. A Sápadt Grófnő emelkedett fel a Bite Ganciból és Tuskóból alkotott bástya mögül. Méltóságteljes lépésekkel jött előre, a karjá­nál fogva a szoba sarkába vonszolta a rend­őrtisztet, egy cserépkályha mögé, írásokat mu­tatott, suttogva beszélt, lélekzetvisszafojtva, gyorsan, mintha élete függött volna egy-két pillanat múlásán. A rendőrtiszt átható tekintettel figyelte, hall­gatta és mosolygott. — Igen uram — szólt a Grófnő most már fenhangon, — úgy történt az eset kérem, hogy megbeszéltük, hogy itt a kávémérésben átvesszUk tőle a pénzt. — Ő itt várt engem a pénzzel szegény lány. Jöjjön csak ide Irma. — Olíva odajött s a Grófnő gyengéden megcirógatta az arcát, me­lven még ott tüzelt öt ujj égő nyoma ... — És tessék elképzelni, teljesen megfeledkez­tem a dologról, vagyis inkább két nappal el­számítottam magamat, azt hittem, hogy már mint tegnapelőtt van Julcsa napja. Csoda ez, ha valakinek annyi a dolga, mint nekem? — Igen, mert tetszik tudni, minden évben eljövünk ide a kedves Julcsa nénihez, min­den évben egyszer, mikor a nevenapja van. Régi jó kuncsaftom, ez a babos ruha is az én szalonomban készült és mivel ma van Julcsa­nap, eljövök és itt találkozom szegény Iriná­val, aki már kétségbeesve vár engem. — És mi két nap óta tűvé tesszük érte az egész várost — szólt a rendőrtiszt. Julcsa néni is megszólalt. — Igen hát, itt volt már a kislány két napja... itt várt szegény, gondoltam mért ne várjon ? Elfér itt nálam, különben is ro­konságban vagyunk ... az én nagynéném és az ő nagynénje .. . — a rendőrtiszt közbeszólt. — Tehát akkor a nagyságos asszonynak a kisasszony ellen nincsen semmi... — Isten mentsen I Szegény gyermek. Sőt én kértem, hogy maradjon itt velünk ezen a szép estén ... tartson velünk kedves doktor I — Indulhatunk? — szólalt meg Zsiráf. — Nagyasszony kérem ... — szemét dörzsöl­getve, szipákolva a macskaképű Mári nyitott be. Meglátta az idegeneket. — Jézus Mária! Hát ezek hol jöttek be? — Aaaa ... a felgyülemlett, az erőnek ere­jével visszatartott kacagás kitört. A közrendőr, aki eddig az ajtó mellett ké­szenlétben állt, nekibátorodott. — A kulcslyukon galambom. Julcsa néni ki akarta használni a kedvező pillanatot. Egy pohár pezsgőt tolt a rendőr orra alá. — Igyon egy kis bort biztos ur az én egész­ségemre.

Next

/
Thumbnails
Contents