Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-18 / 213. szám

1924 szeptember 17 SZH68D 7 Szidor Erzsébet illetőségi regénye. Szeged, szeptember 17. Illetőségi ügyek tár­gyalása sohasem tartozott az egyszerűbb dol­gok közé. Hosszú esztendők óta folynak törek­vések, hogy az erre vonatkozó törvény szabá­lyos menetet kapjon s főleg az eljárás mente­sítessék a hosszadalmasságtól, de még nem akadt okos ember, aki rátalált volna a megol­dás helyes formájára. A háborút követő béke­kötéssel különösen komplikálódott a kérdés, ak­kor az optálás vált szinte jelszóvá s eredménye az, hogy ma egész sereg ember íebeg illetőség tekintetében ég és föld között a levegőben. A kérdés mindég súlyos volt s tudunk a régi időkből esetet, amisor valaki esztendőkön át ült a rendőrség szuterénjében, várva hova­tariozandóságának megállapítását. Illető csavar­gót egyszer behozták a városházára, azt se ludta biztosan megmondani, hogy hol született, elkezdték hát keresni fzármazási helyét. Az ókor klasszikusáért hét város versengett, itt ugyanannyi tiltakozott. Félt mindenki ezektől a gyanús elemektől, csak terhet jelentettek a köz­ségnek, mert bekóborolták az országot, ha el­unták magukat, befeküdtek egy-egy kórházba s a falu fizethette utánuk a gyógydijat. A bel­ügyminiszter időnkint külön listákat adott ki, figyelmeztetve mindenkit, hogy kik a notórius kórházi szédelgők. A szuterén vendége korántsem volt letartóz­tatva. Csak várta, amig elintézik a dolgát, köz­ben annyi idő telt el, hogy valósággal polgár­jogot szerzett. Té en vágta a fát, nyáron súrolta az ágyfákat, üres ide jí ben sziesztázott az ud­varon és kritizálta a kosztot, ö volt a legjobban megdöbbenve, mikor végre is a belügyminisz­ter döntölt az illetősége dolgában, hatalmánál fogva rávarrva valamelyik község nyakára. Hogy jaj, minden gyönyörűség véget ér egyszer I Egész rendes emberekkel is sok baj volt. Például egy kataszteri mérnök illetőiégét se- | hogy se tudták megállapítani. Négy évig soha sem lakott egy helyben. Ilyenkor az apji ille­tőségi helye volt az övé is. Igen ám, de az öreg épp olyan vándormadár volt, akárcsak a fia. Talán most is tárgyalják a dolgukat, ha ugyan nem mentek valahol tönkre az ira'ok. Hogy milyen egy ilyen ügy utja? — azt is elmondjuk. 1916 nyarán az átvaszék megkereste a város tanácsát, hogy állapítsa meg Szidor Ensébet, állami gyermekmenhelyre beutalt elhagyott ille­tőségét. A gyerek anyja, Szidor Katalin, kéznél volt, kihallgatták. Született a ga iciai Halus­cincin, 18 éves koráig otthon tartózkodott, aztán rövid ideig Pancsován, majd — akkor már 8 éve — Szegeden. Adót sose fizetett, apja igen finom kifejezés szerint vályogkészitő. A tanács átirt hát a haluscinci cs. kir. kerü­leti kapitányságnak, hogy ismerje el Erzsébet illetőségét. Emlékezik még rá valaki, milyen világ volt 1918-ban Galíciában? Mentek oda a sürgeté­sek esztendőkön keresztül, soha válasz nem érkezett. Talán megse kapták a leveleket. Idehaza a gyermekmenhely állandóan sür­gette az illetőségi hely megállapítását, három év előtt aztán a tanács no ár a külügyminisz­tériumot kérte föl, továbbítsa a galíciai elül­járóságnak az Isten tudja hányadik sürgetést. Az akták referensei megöregedtek, előléptek, kitanulták az illetőségi prakszist, de a rejtel­mesen hangzó Haluscinci csak nem mozdult, tőle a lengyel vályogvetés tőzsdei méretekbe szökkenhetett. Azonban a szívós kitartás mégis diadalmas­kodik egyszer. A mult év őszén megszólalt „a tarnopoli vajdaság közegészségügyi osztálya" (nyilván a háború után szerveződött ez a szép cim) s értesítést küldölt a krakói magyar királyi kon­zulátusnak. Ez továbbította a magyar külügy­minisztériumnak, a külügy a belügynek, a bel­ügy Szegednek. — Hála Istennek, sóhajtott fel a referens, térdig érő szép ősz szakállát simogatva, itt van végre az elintézés. Az igaz ugyan, hogy lengyel nyelven, de azon majd segítünk. Mivel pedig egyik szegedi Lengyel se tud lengyelül, a fontos iratot visszaküldték a bel­ügyminisztériumba. — Szíveskedjenek lefordíttatni a fordító osz­tállyal. Ez is megtörtén', hamar visszaérkezett a tar­nopoi vajdaság válasza, immár migyar nyel­ven, a következő tartalommal: — Az ennyi és ennyi számú irat magyar nyelvről lengyel nyelvre leendő lefordítás iránti kéréssel visszaszármaztatik. Egyelőre eddig van, most aztán kezdődik megint elölrül az egész, azzal a kis különbség­gel, hogy közben nyoma veszett Szidor Kata­linnak, az anyának. Előbb azt keresik meg, azután folyik tovább az illetőségi regény. Fel­terjesztem, lefordítom, beküldőm, vuszaterjesz­tem, kérem a továbbítását, — az 1915-ben született Erzsébet gyermek nagykorúságáig talán el is készül. Akkorára esetleg nyakig lesznek a hatóságok az ő gyereke illetőségének tárgyalásában. MMMMWWMMWW^ llf /«Q Csütörtök. Róm. kai. is protestáns IA/IOi Kup. József. Gör. kat. Eumén pk. Nap kel 5 óra 41 perckor, nyugszik 6 óra 5 perckor. Időprognózis : Túlnyomóan száraz idő várható, lassú hőemelkedéssel. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól l-ig és délután 3-tól 8 óráig. A mozi elöadasok 5, 7 tó 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Qerle Jenő Klauzál-tér 3 (telefon 359), Gergely Jenő Kossuth Lajos-8ugárut 31 (telefon 62), dr. Löbl Imre Gizella-tér 5 (telefon 819), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846), Nindl János Petőfi Sándor-sugárut 41 (telefon 777), Nyilassy Ágoston Szilléri-sugárut 11. Primo de Rivcra megbukott Madrid, szeptember 17. A direktóriumnak a király elnökletével tartott tanácskozása után a király Weiler tábornokot fogadta. Jól értesült politikai körökben az a hir jár, hogy a király csak Primo de Rivera visszaérkezését várja be, azután megbízza Weiler tábornokot, hogy a ré­gebbi politikai pártok személyeinek támogatásá­val kormányt alakítson. — Károlyi József gróf megérkezett Lequei­tióba. Budapestről jelentik: Károlyi József gróf, Székesfehérvár nemzetgyűlési képviselője Lequei­tióba érkezett. Károlyi József gróf szeptember 6-án hagyta el Bécset, titkárával: Keleti Józseffel. Innen az orient-expresszel Párisba utaztak, hol 13-ig tartózkodtak. Párisban csatlakozott hozzájuk: Bla­zovich Jákó volt pápai bencés gimnáziumi igaz­gató, Ottó uj nevelője. Most már hármasban men­tek San-Sebastianba, honnan aztán folytatták ut­jukat Lequeitióba. A királyi család környezetében van Esterházy Miklós gróf és Gudenus báró volt osztrák-magyar nagykövetségi tanácsos. Solymos Károly bencés tanár, Ottó volt nevelője utrakelt és rövidesen követik haza Esterházy gróf és Gunde­nus báró is. — Kmetty Károly helyett Illés Józsefet vá­lasztották a pesti jogi kar dékánjává. Buda­pestről jelentik: Ismeretes, hogy a kultuszminiszter Kmetty Károly jogi dékánná való megválasztását az egyetemi tanács tiltakozása miatt megsemmi­sítette. Az uj dékán megválasztása ma délelőtt volt. A szavazatok több jelölt között oszlottak meg. A legtöbb szavazatot, tizenkettőt, Illés József egye­temi tanár kapta, aki tehát Kmetty Károly helyett elfoglalja a dékáni széket. Házasság. Gimőrl Endre, a Manufacturers Trust Company nemzetközi osztályának főnöke, New Yorkban nőül vette miss Marian Schellen­betget. Stelner Somíné értesiti ezúton is a hölgy­közönsége*, hogy wieni útjáról a legújabb mo­delekkel hazaérkezett. 3M (V — Uj egyetemi tanárok. A kormányzó a vallás­és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Farkas Béla egyetemi magántanárt, a Ferenc József-tu­dományegyetem állatrendszertani tanszékére, Kiss Árpád Pázmány Péter-tudományegyetemi tanár­segédet pedig ugyancsak a Ferenc József-tudo­mányegyetem matematikai és természettudományi karán a kémiai tanszékre nyilvános egyetemi tanárrá kinevezte. — Változatlan az index. A munkásság kép­viselői a munkaadók szövetsége titkárságával együtt szerdán délben megállapították, hogy ezen a héten a közszükségleti cikkek árainál lényeges változás nem történt. Az indexbe fölvett cikkek sem nem drágultak, sem pedig nem olcsóbbodtak az elmúlt napokban és igy a folyó hét indexe340, annyi mint az elmúlt hété volt. Ezek szerint a munkások ezen a héten az alapbérekre, azoknak 340 százalékát kapják. A nagy orosz sík tág nyugati részén, Lem­berg és Varsó közt élő őslakó zsidók öreg rabbijának, Mayernek Baruch nevű fia szakí­tott az ősi tradíciókkal és színész lett. Sok viszontagság után Bécs leghíresebb színésze, aki iráni a művészetek fogékonylelkü Hochaneg Elisabet bárónője szerelemre gyullad. A két fiatal szerelméről szól az a nagyszabású kivá ó dráma, mely „Ki a Ghettóból" címen péntektől szerepel a Széchenyi Mozi műsorán. A rendkívül érde­? ke»en felépített dráma a német „Ufa"-filmgyár J 1924-ben készült világattrakciója, melynek főszere­pét Henny Portén és a most feltűnt Ernst Deutsch alakítják. Egy nagyvonalú zsidódráma ez, me­lyet Budapestet megelőzően mu'at be a Szé­chenyi Mozi. Hogy a film milyen kiváló és reprezentás »lkotis, annak bizonyítására felhoz­zuk, hogy azt Budapesten az állami színház jel­legű „Uránia" tudományos színház jelentet; meg. Az a körülmény, hogy a filmet az .Urá­nia" jelenteli meg, bizonyítja a kép quslitását, mely ha nem emelkedne jóval felül a többi attrakciónális filmeken, már tárgyánál fogva sem jelenhetne meg egy, csak kiváló, elsőrendű filmeket já'szó exkluzív színházban. Henny Portén ujabban csak a „Velencei kalmár"-ban játszott s ime most egy szintén klasszikus értékű filmben, a Ki a Ghettóból cimü drámá­ban lép fel. A film két rész 10 felvonása egy­szerre kerül péntektől a Széchenyi Mozi mű­sorára. ViiTM«tlk6t Feketénél készíttesse, Szeged.Tel. lo-72. Poloskákat petéivel együtt kizárólag kiirtani csak a Löcherer Cimexinnel lehet. Ara olcsó, hatása biztos, kezelése egyszerű, minden tisz­titható vele. Főraktár: Segesváry-drogéria és Vajda-drogéria, Szeged. Si Szeptember 19-én, pénteken a Széchenyi Mozi ünnepélyes megnyitása. Bemutatásra kerül: Ki a Ghettóból cimü nagyszabású zsidódráma HENNY PORTÉN -nel. Részletfizetésre a* BLAU IGNÁC Szeged9lKelemen-utca 5. sz. felöltöket, átmeneti és téli kabátokat, szőrme­bundákat raktárról és mérték után is szállít: |Angol|upi szabóság*

Next

/
Thumbnails
Contents