Szeged, 1924. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1924-09-16 / 211. szám

iQfti mmém 2000 iaiHina CMWW«« »ti »a»5 >«-«Sca t (F3. tumatn.) ?«!•• 00 »¡rgjei«« 1 HVft «l**t«I*rrl «lodsa * -- >• rv% IUM ára 2010 to-« í'öI:k»4CH átaái ED I'-Wi m-.rfraa 41W0C, X«da>1 -KI«»« «000 Vtr «Irtlctési Irak: PtiMMhoal mm. 400, egj hasábon 800 mit lé! hasábon 1200. Siöyeg. kSxt 23 százalékkal diágábB Apróhirdetés 10 szóig 800Q kor. SzflvegkOztl közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 szeptember 16, KEDD. 211-ik szám. A gáz-resón főtt. Az Öreg Ezópus meséli, hogy a favágó egyszer ebédre hivla meg az erdei faunokat, mert békét és OrCk barátságot akart velük kötni. A faunok be is állilottak a favágóhoz, aki azzal mulatta magát, hogy a körmét hívogatta, mert kemény hideg idő járt. — Mit csinálsz a kezednek, te ember? — kérdezték kíváncsian a faunok. — Meleget fújok rá, hogy ne fázzon, — magyarázta a favágó s a faunok összenéztek, hogy lám, mégis nagyon okos ember ez a favágó, aki meleggel gyógyítja a hideget. Mikor azonban a lencséstálat körülölték és a favágó elkezdte csücsöritett szájjal fúvogatni a forró ételt, a faunok megint megkérdezték, hogy hát most mit csinál? — Hideget fújok a forróra, hogy ne égessen, — okosította a favágó az uj barátait, azok azonban megcsóválták a fejüket és ahányan voltak, annyifelé szaladtak. — Nem ülünk egy asztalhoz az olyan emberrel, aki egy szájból fúj hideget, meleget, mert az nem lehet rendes ember, — kiabálták visBza a fi vágónak, aki igy megint csak egyedül maradi. Ez nagyon együgyü mese, de lappanghat benne valami igazság, mert háromezer esztendeje közszájon forog és még mindig nem kopott el. Az emberek tisztában vannak vele, hogy a favágó nagyon okosan cselekedett, mikor a hideget meleggel szeliditetle, a tüz mérgét meg hideggel akarta elvenni, de azért mi ae adnak hitelt annak, aki egy szájból fúj hideget, meleget. Különösen nem hisznek az olyan favágónak, aki egyszerre fújja a hideget, meleget, mint példának okáért most Ripka Ferenc, a főváros diktátora. Alig egy-két hete annak, hogy Bethlen István a budapesti gázgyári direktorban találta meg azt a sziklát, amelyet alkalmasnak talált arra, hogy ráépitie a maga aranyközéputas politikáját és azóta ez a diktátor annyit beszéli, nyilatkozott, programmozott, plakátozott, hogy anynyit a világtörténelem összes diktátorai se beszéltek. (Beleértve a néhai Friedrich Istvánt is.) ÉS csudálatos, hogy mentül többet nyilatkozik, annál jobban magára marad. Pedig minden van a táljában, ami szem-szájnak ingere s amivel barátaivá akarja tenni a faunokat. Gőzölög abban a liberálizmMS lencséje, a konzervativizmus pecsenyéje, sistereg a nacionalizmus zsirja, p:rceg a nemzetköziség töpörtöje, olvad a békülékenység porcukra, piroslik a turánizmus paprikája, ropog a meg nem alkuvás sója és az egész le van öntve a kereszténység mártásával. Minden jó benne van egyszerre, amit a politika szakácskönyvében találni lehet s a faunok még se akarnak a gáz-favágó diktátor asztalához leülni Egy darabig jobbról is, balról is odaszimatoltak a gőzölgő tálhoz, addig, míg a födő is rajta volt, — most, hogy fenekéig belelátnak a tálba, senkinek se kell és a Ripka álnevű Bethlen István e.keseredve tűnődhet a hiába terített asztalnál: — Hasztalan, ez se kell nekik! De hát miért? Ennél jobbat már igazán nem lehet főzni, mikor sárgarépát is tettem bele, meg ecetet is. — Sok benne az ecet! — kaffogják mérgesen a kurzusosak. — Ha keresztény alapon akar maradni, akkor mit beszél türelemről, megértésről, józanságról, tárgyilagosságról! Aki igaz keresztény magyar, az gyűlöl, az toporzékol, az káromkodik, az doronggal simogat, az korbácscsal cirógat. Aki békét, együttműködést, szeretetet hirdet, az pogány, az áruló, az destruktív I — Sok benne a sárgarépa 1 — legyintenek elkedvetlenedve a liberálisok. — Aki szakítani akar a jelszó-politikával és a pusztulás politikájából reális politikával akar felkapaszkodni, az ne verje a mellét, hogy ő ige^'s keresztény alapon áil. A kereszténységnek semni köze a politikához, aki ezt biszi, az ellensége a keresztény eszmének, mert azt teszi felelőssé minden gonoszságáért és minden ostobaságáért, minden panamáért és minden kártételért, amiben a kurzus túltermelést produkált. Azok is azt mondták, hogy a keresztény politika alapján állnak, akik a nyomorúság vermébe taszították a fővárost és akik olyan nagyszerűen megcsinálták a nemzeti renesszánszot, hogy Bécsben olcsóbb a magyar kenyér és a magyar tojás, mint Budapesten. Ki hiheti azt el, hogy Bethlen diktátora komoly harcot üzen annak a politikának, amellyel azonos alapon állónak vallja magát. Igy beszélnek jobbról és balról a pesti faunok é8 az ország is igy beszél, mert tudnivaló, hogy a gáz-resón fölt habarékra az egész ország hivatalos. Bethlen tisztában van vele, hogy akármilyen bűnösnek deklarálta Budapestet a kurzus (s méítán, mert ö is ott született), az országhoz csak Budapesten keresztül lehet hozzáférni s az ő élethalál-harcának is ott kell eldőlni. De ki ellen harcol Bethlen életrehalálra. mikor mindenkinek a támogatását kéri ? Ei az, amivel mindenkit ellenségévé tesz, megfeledkezvén arról, hogy a huszadik században nem lehet boldogulni azzal a larkahitű erdélyi politikával, amely a magyarság megmentője volt a tizenhetedik században. Nézzen körűi a magyar miniszterelnök Európában és vegye észre, hogy ellenfelei is, akiket ünnepelni szokott, Macdonald és Herriot, ideáljai is, az olasz és spanyol diktátor nyilt kártyával játszanak a belpolitikában. Aki liberális, nem mondja magát reakciósnak és aki reakciós, nem szaval liberális frázisokat, legföképen pedig senki se akar egyszerre fehérnek és feketének, jégnek és tűznek, választóvíznek és kölni víznek látszani. Ez nem a konszolidáció útja, hanem a káosz állandósításáé, ez nem gyógyítása a lelkeknek, hanem teljes megzavarása és nem vezethet másra, csak összeomlásra. Sajnos, nem a Bethlen-rezsimére, hanem a szanatóriumban kezelt országéra. Smith főbiztos nyilatkozata a genfi konferenciáról. A genfi tárgyalások befejeztével Bethlen István gróf miniszterelnök és Korányt Frigyes báró pénzügyminiszter még a hét folyamán visszatérnek Budapestre. Az eddigi tervek szerint a miniszterelnök egyenesen Budapestre utazik vissza, mig a pénzügyminiszter Páriion keresztül tér vissza, mert a jóvátételi bizottság előtt, amely a legközelebbi napokban tartja ülését, egy Magyarországot érdeklő kisebb kérdés szerepel, amelynek letárgyalásánál szűkség van a magyar pénzügyminiszter jelenlétére. Korányi visszatérésével újból aktuálissá válik a párisi követség kérdése is. Mint a pénzügyminiszterhez közelálló helyről értesülünk, ebben a kérdésben ezidöszerint még nincsen döntés, a kormány szeretné megnyerni Korányif, hogy továbbra is tartsa meg a pénzügyi tárcát, a pénzügyminiszter azonban még nem határozott. Budapest, szeptember 15. Jeremiás Smith, a Nemzetek Szövetlégének főmegbízottja, aki ma reggel érkezett vissza Qenfből a Nemzetek Szövetségének ezidei közgyűléséről, a magyar sajtó részére a genfi benyomásairól s a magyar kérdés oltani tárgyalásáról hosszabb nyilatkozatot tett s többek közt ezeket mondta: —• A magyar pénzügy újjáépítésének dolga nagyobb mértékben vonta magára a figyelmet, mint bármi más probléma, a leszerelés kérdését kivéve és nagyon kellemesen érintett, hogy valóban minden oldalról kedvező véleményeket hallok. Nagy örömmel tértem vissza munkámhoz és igen keservesen kellene csalódnom, ha a pénzügyi év következő három hónapja mind a költségvetésben, mind az általános helyzet terén nem mutatna fel az előző három hónapnál lényegesebben kedvező eredményt. A horvát köztársasági párt gyűlése. Belgrád, szeptember 15. A horvát köztársasági párt belgrádi gyűlésén kb. 7—8 ezer ember jelent meg. Macsek, a párt elnöke „Dicsértessék a jézus Krisztus, éljen a köztársaság" szavakkal nyitotta meg a gyűlést. Radics a gyűlés első szónoka Beszéde elején kifejtette, hogy három cél elérésére törekszik. Ezek a béke, a szabadság és az igasságosság. A leghatalmasabb európai birodalom, az angol, békeszerető. Ismertette Macdonald genfi beszédét és megállapította, hogy az angol miniszterelnök ugyanazt mondotta amit ő 20 esztendő óta hirdet, szégyen, hogy a müveit Európában vannak még kormányok, amelyek azt hiszik, hogy fegyverrel lehet biztosítani a békét. A békét csak igazságossággal lehet biztosítani. Az uj európai helyzet — folytatta —, nagy változásokat hozott Szerbiában is. Végre becsületes, alkotmányos és parlamentáris kormányt kaptunk, amely az európai demokrácia és pacifizmus jegyében alakult meg. Ma már megvan a lehetőség arra, hogy a horvát nép becsületesen megegyezzék a szerb néppel. Ugy keli dolgozni, hogy együtt mehessünk a szerbekkel és a szerbek együtt haladhassanak velünk. A mi célunk az, hogy megerősítsük a politikai kapcsolatot a szerb testvérnéppel. Ezt a munkát be is fogjuk fejezni. Kifejtette, hogy pártja politikájának végső célja a parasztállam megvalósítása. A párt horvát szábort és országos kormányt kiván Zágrábban, amitől nem fog eltérni. A horvát szábor fogja megoldani a földbirtokreformot. A mi programunk — mondotta — ideális. Számadásunk van Olaszországgal. Lehet, hogy le is számoltunk volna vele, ha csak egy lépéssel is tovább megy s két nap alatt készen lettünk volna vele. A gyűlésen résztvevő tömeg a legnagyobb rendben oszlott szét. Európában ma nagyobb okok vannak háborús összetűzésre... London, szeptember 15. Az „Observer" Gorvin ismert publicista tollából vezércikket közöl ezen cimen: „A béke szelleme". A cikk azt mondja, hogy a kölcsönös segélynyújtásról szóló genfi egyezmény teljesen elhibázott. A háborús fegyverkezések korlátozását sohasem lehetett a genfi tárgyalásoktól várni. A világbéke előmozdítása ezen az uton illuzórikus, miután a javaslat nem tartalmaz leszerélési feltételeket; bár annakidején Ausztria, Magyarország, Németország és Bulgária országaiban drasztikusan végrehajtották, Törökország azonban sikeresen visszautasította. A genfi értelemben való leszerelés csak a győztes államok elismert fegyverkezésének egy takarékosabb rendszere volna. Az uj térképeket a győztesek rajzolták és az általános érdekkel szemben minden győztes érvényesítette a saját követelményeit. Nem képzelhető el, hogy a tiroliak jelentékeny része olasz rabiga alatt maradjon, viszont i Bulgária részére az Égei-tengerhez való kijárás feltétlenül szükséges és nem lehet elképzelni, hogy a magyar faj megmaradjon a szétdaraboltság jelenlegi állapotában. Európában ma nagyobb okok vannak a háborús összetűzésre, mint voltak azon okok, amelyek annak idején a világháborúra vezette. Néhány uj országban a nagyszámú kisebbség elnyomatása miatt a helyzet kevésbé stabil, mint amennyire azt feltüntetni szeretnék. Ennek a problémának a megoldását akármilyen nehéz is legyen az, meg kell találni. Ez a megoldás el is érhető, ha a térképeken a különböző szörnyűségeket megszüntetik. Ha a legközelebbi idő alatt a nyers és igazságtalan békeszerződések kiegyenlítésére nemzetközi itélőszéket nem küldenek ki, akkor semmiféle béke és lefegyveikezés nem lehetséges.