Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-15 / 187. szám

8ZBGBD 19X4 augusztus 15. Eladó házak, földek, üzletek. •odtrn 6 szobás uri magánház a belvárosban 25 v. bu­ráért, emeletes sarokbérház a Tisza Lajos-köruton 800 mil­lió, modern 5 szobás uri ház 610 millió, 18 holdas szBIft­blrtok 4 szobás házzal, alku szerint, 4 holdas kis tanya szülővel 140 millió, belvárosi füszeriizlet 3 szobás lakás­sal 70 millió, belvárosi vendéglő 40 millió, 100 holdas S rima tnnyásbirtok |||R ^ _ A M orsz. Int. évre kiadó. •*• BIEB" f0r|. irodája Sztjsd, Bástya utca If. (Bohn-Börcsarnok mellett.) 478 Telefon 16—72. Vad halak a szegedi határban. TELEFON 11-62 ET. ULLENS & Co. felsősziléziai szénbányák vezérképviselete TELEFON 13-4 3 a TISZA BANK RT.-NÁL SZEGED, KIGYÓ-U. I. 548 Kazán­és kályhafűtésre, főzésre kiválóan alkalmas különféle porosz-szenekre waggontételben és de­tailban a legelőnyö­sebb árban meg­rendeléseket elfogad. Tisztviselők részére fizetési kedvezményi Nagy horderejű különleges­ségek a szegedi Baross áru­mintavásár és kiállításán. Figyelem I A rendező-bizottság ezúton hivja fel a nagyközönség figyelmét, hogy a kiállitásra egy oly céget kapott meg nagy szállítási költségek árán, amely egyedül áll az ország­ban, de még a külföldön is igen kevés van. Ezen ritka különlegességre, amelyre a nagy­közönség figyelmét felhívja anrak megtekin­tésére, amelyet az országban minden apának, anyának és gyermeknek meg kell tekinteni, mert abból mindenki örö­met, élvezetet és tanúsá­got vonhat le. De mé? ország előnyére és fejű. désére is nagy horderejű eredményeket jelent. Ezen alkalmat az országban egyetlen egy embernek sem sxabad elszalasztani, mert éle­tében először fogjs lelkét és szemét gyönyör­ködtetni ezen ritka tanúságos látványosságon. Szeptember 6—14-ig nyitva. 078 Rendezőség. Szeged, augusztus 14. (Saját tudósítónktól.) Szóreg és Deszk között, a vasúti töltés mentén fekszik az a terület, ahol a vad halak tanyáznak. A „vad" jelzőről nem kell valami veszedelemfélére következtetni. A vad halak semmiféle veszedelmet sem jelentenek mert hiszen természetrajzilag mit sem különböznek a szelid halaktól. A vad jelző ebben az esetben nem természetrajzi, hanem csak köz- és magánjogi vonatkozása. Az olyan halat értjük alatta, amelyre az államhatalom még nem terjesztette ki adó- és illetékszedő hatáskörét, való­színűleg azért nem, mert még nem szerzett róla hivatalos tudomást. így a Szőreg és Deszk kö­zötti szabad vizeken, (mondhatjuk ugy is, hogy vad-vizeken) adó- és illetékmentes a picézés és a halfogás minden más módja is. Pedig az államhatalom tudomást szerezhetett volna már erről a hatalmas kiterjedésű szabad ha­lászterületről, hiszen idestova tiz esztendeje boritja a viz ott a földeket. Tiz évvel ezelőtt fakadt föl . közönséges vad viz formájában és azóta nem tu­1 dott elvonulni onnan. A talaj alsó rétege való­2 szinüleg agyagos, a fölszivódás tehát lehetetlen. A medencének lefolyása nincs, az elpárolgást pedig mindig pótolta a csapadék. Tiz évvel ezelőtt ez a terület elsőrendű termőföld volt, kisgazdák néhány holdas magánbirtoka. Most nád és sás terem rajta szokatlan bőséggel, közte pedig tanyát találtak a vízi vadak: a szárcsa, a kácsa, a vöcsök, sőt néha néhány gém is kering a levegőben. Az érdekelt kisgazdák tehetetlenül tűrik a csökönyös viz ma­radását és minden erejüket odakoncentrálják, hogy valami módon hasznot kerítsenek a közös bajból. Ad-hoc érdektársaságot alakítottak a földek vizén termő nád és sás értékesítésére, a jövedelmet föld­jeik nagyságának arányában egymás között fel­osztják és beletörődve várnak arra a csodára, amely megszabadítja földjüket tiz esztendős ven­dégüktől, a viztőt. Ugy látszik azonban, hiába várnak, a destruktív huszadik század nem produkál már kedvükért csodát, a hivatalos csodatévők pe­dig, akik az „ármentesitő" és a „belvizszabályozó" büszke előnevét viselik, nem vesznek tudomást a vizsujtotta kisgazdák mérhetetlen és végzetes ká­rairól. A baj megvan, kitart és így flegmát termel, amely azonban nem azonos a belenyugvással. Lassankint természetessé vált, annyira természe­szetessé, hogy a környékbeli lakosok egy szép napon, pár esztendő előtt azt vették észre, hogy a vadvízben nyüzsög a hal. Hogyan került oda, hogy termett meg a mocsaras, sekélyes vízben, nem lehet tudni. Valószínű, hogy a régebben odatele­Í iedétt vízi madarak szórták bele a más vizekből öllakmározott halikrát. A halak megjelenését természetesen a gyerkőc­had fedezte fel, az öregek már csak akkor sze­reztek róla tudomást, amikor picevessző lett min­den ágból, amikor varsává változtak az összes kosarak és szigonnyá a kerítések lécei. Akkor az­tán nagyon örvendeztek, mert íme a természet a sás- és kákatermés jövedelme mellé a szabad ha­lászat lehetőségéből származó tekintélyes jövedel­met is odaajándékozta az elbusult kisgazdáknak. A Szőreg és Deszk között elterüfő több száz holdnyi szabad vizeken megindult a halászat. Minden kisgazdából halásznagymester lett, a Tisza—marosközi háromszög községeinek piacait pedig elárasztotta a bőséges zsákmány, nemzeti eledellé vált mindenütt a halászlé, amelynek van ugyan némi mocsárize, de meg lehet szokni és ha megszokja az ember, akkor ugy hozzátartozik már a halpaprikáshoz, mint mondjuk a fagylalthoz a foghagymaillat. Dehát a Tisza—Maros szögében nem olyan kényes a népség, mint mifelénk. Ott megférnek az illatok és izek egymás mellett szép békességben. Egyébként mifelénk is romlanak már az erkölcsök, a Szőreg és Deszk között elnyúló szabad halászterületek bennszülötteit lassankint egészen kiszorítják a bevándorlók. Hajnaltájban minden nap benépesednek az or­szágutak, megindul a város a szabad vizek felé. Vékonydongájú B-listások és sápadt képű munka­nélküliek keskeny vállán leng a picerud, amelyen szelíden csavarog végig a szakszerű zsineg. Haj­nalban megy ki a város facér népsége és ott rontja a levegőt a szabad vizek partjain késő estig. Mindenkinek megvan a saját külön helye a part­szegélyen, a töltés oldalában és mindenki magán­tulajdonának tekinti elfoglalt helyét, amely a leg­jobb picehely a világon. Az ősi és írásnélküli jog elevenedett meg, senki sem foglalja el a más he­lyét, az ujabb bevándorlók kénytelenek uj helyet keresni. Csak a bennszülött halászgazdák nézik ferde szemmel a bevándorlók civilizáló törekvéseit. Mert sok halat rabolnak el a kimeríthetetlen gazdag­ságú vízből, marad is, jut is a rablás után, de azért mégis csak rablás az — vélekednek a benn­szülöttek. Fájó szívvel nézik estefelé a hazaballagó halászokat; van olyan is, aki negyven-ötven halat fűzött napi zsákmányaként koszorúba. Kopogó szemmel búcsúznak a potykáktól, a kárászoktól és a durbincsoktól, mert a szabad halászterületeken minden állóvizi halféle megterem. (m. I.) Angol szövetek Szegeden. Ilyenkor nyáron uborkaszezon van minden­ben, azonban ez az uborkaszezon kétszeresen érezteti hatását a kereskedelemben. Nincsen az a kereskedő, aki ne panaszkodna, ha nem Is mindig a rossz üzletre és a kilátástalan kon­junktúrára, htnem sok panasz hangzik el azok ellen a nehéz adók ellen, amelyek ma a keres­kedők vállait nyomják. SUát tettünk a szegedi üzletekben, hogy megállapítsuk, ki vásárol a mai viszonyok között és bizony — megvallat­juk — sok üiletet kellett bejárni, mlg néhol láttunk olyanokat, akikre rá lehetett mondani, ho-7 azok vevők. Utunk alkalmával betértünk a Széchenyi-tér 9. szám alatt lévő Friedmsnn Simon boltjába, ahol meglepődtünk az elébünk tárult, dúsan felsterelt raktáron. Megkérdeztük a kereskedőt, hogy milyenek az üzletmenetek, mire ő is a töb­biekhez hasonló, lemondó kézmozdulattal felelt: — Pedig minden igyekezetem — mondotta i munkatársunknak Friedmann Simon —, hogy "Magos posztókereskedést tartsak fent, ahol a "evő megkapja azt, amit kér és ahol nem .-.Télik rá más árurs, ha véletlenül nincsen az, amit akar. Ülje, ebben at üzletben — él körülmutatott a megrakott polcokon — mindent kaphat a legolcsóbb árutól a legfinomabb ki­vitelig. Nagy bfj az, hogy a közönség nem szokta meg azt, hogy hol lehet férfikelmét ki­zárólagosan posztóüzle'ben vásárolni. Itt ülök az üzletben és azon gondolkozom, hogyan le­hetne a legjobb dolgokat adni. Nézzen ide — mutatott rá egy csomó gyönyörű szövetre — ezek valódi angol áruk. Itt a számla. Van köz­tük olyan is, aminek Londonban 35 siliing mé­tere. A közönség nem i*. 'India, mi minden költség jön hozzá, amig ide, Szegedre, a Korzó Mozi-házban lévő üzletembe kerül. Es tartom őket, amit, hogy ha bejön egy vevő, odaad­hs«sam annyiért, amennyiben nekem van. £< tényleg, amikor meghallottuk az angol szövetnek magyar koronás árát, elbámultunk, hogy c*ak annyiba kerül, mint amennyit a cseh szövetért is elkérnek. »•MMMMOIMMMMOMf ÉKSZEREK, órák, ezüst evökészleíek, müipari áruk és egyéb maradandó értéktárgyak kész­pénzért, mint kedvező fizetési feltételek melle HITELRE IS beszerezhetők ELSŐRANGÚ ÓRA ÉS ÉKSZERÜZLETEMBEN Szeged, Kárász-utca 14. Fischer 6rfts és éksztrisnil un Belvárosi Bank mellett. Va«*£kC£klr 'gen magas árakon aranyat, lYClCOClt ezüstöt, brilliáns ékszereket, arany és eztist pénzeket. KJ- Elsőrangú óra-, ékszer­J* Javító és készltO miihely. Szolid «rak I Tti.fon 13-38. Plskolty Károly és Fia uri szabók Üzletüket Zrínyi-utca 14. szám alól széchenyl-tér S. szám alá, Korzó Mozival szembe helyezték át. 647 Elmértén jó cipők készülnek mérték után és raktárra ¡•fi IPobiorr ií Szeged, Feketesas-u. 18. Telefon: 10-60. 11 J. iflClZyt/l liul ésSzentháromság-u. 54.Telefon: 11-82.

Next

/
Thumbnails
Contents