Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-15 / 187. szám

шжйт Аря 2500 Irarana 49 ClmrtnsITO­»!> «*» f^ »e-oice 1 Íf 5­M*!*kfUnr»! szemben.) м H-3.«.SMsed* ees;«ie­*tíi6 HiTíteltTel silndes ^.IrrniiU ár» 1800 te­ПМ. KlSüwiési áraki Cg} ti helybe» 40000, S*6«­wtn tl »a«»» 45008 kar. AVft uID Sirdetési árak i Féíhatábon I юш. 400, egy hasábon 800 másfél hasábon 1208. SzOveg. kOit a százalékkal drágább AprChlrdetéS 10 széig 8000 kor. SzOvegkOztl közlemé­nyek soronként 0800 korona. Családi értesítés 45000 кос. V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 15, PENTEK. 187-ik szám. Az élet-árvizek. A régi Magyarország éléstára, a Bánát, el­ju'olt a nyomorúság útjára. Idehaza is rémül­dözve nézi földjeit a gazda, a panaszra való ok ab kora, hogy már-már elállítja a vergődő szót, de odalenn inségakcíőkkal próbálják meg­állítani a nyomorúság kirobbanását. A kisgazda elégedetlensége nehezen indít meg bennünket, hiszen felhangzott az a tizenkét métermázsás termés idején is, de az idei katasz'rófának komolyságát komoly biríokosok jelenük, akik a kommencíó jórészét is kukor cában kényte­lenek kiadni, hogy megmaradjon számukra az őszi velőmag. Az urnapi köd megölte a (ér­mést, amely ragyogónak ígérkezett, a további munkát aztán elintézte az aratás előiti pár forró nap, amikor megfulladt a szem. A kormány pedig még mindig nem függesz­tette föl a kiviteli engedélyt, a spekuláció el fogja szálli ani mirdenünket épp ugy, mint ahogyan kivitték a tavasz elején a fölösleges­nek mondott nulláslisztet. Szent igaz, ez nem való ktnyérnek, de most érkezhettünk volna el a fejedelmi naivitás sorompójához, gyakorlativá téve a krónikás együgyűséget, amely szerint egyék a szegény ember kalácsot, ha nincs kenyere. Nem kenyerünk a prófécia, semmi büszke­séget nem látunk benne, hogy tökéletlen intéz­kedések előrelátható következményeit meg tud­juk látni, — mégis mentse meg az Isten ezt az országot a ránk következő téltől, a tavasz kenyértelenségétól, a vele járó sok kellemetlen­ségtől. A munkátlanság és a munkakeiClés, amely nem csupán a lerongyolódott ember privilégiuma, — 'essék csak körülnézni a kávé­házakban és a vendéglökben, mekkora tökéle­tességgel unatkoznak ott drágán fizetett töme­gek, — ez a passziv élet amúgy is problema­tikussá tudja tenni jövőnket, sorsunkat. A könnyű konjunktúrák elmultak, az ujabbak kieszelése agyvelön felüli munkának látszik; túlzással és könnyelműséggel berendezett bankocskák vissza­törpülnek kávéházakká, újból falakat törnek keresztül s legföljebb az igazgatóra lehet alkal­mazni az obi gát feliratot: „Átalakítás miatt bejárva". A mult évi véres verekedések a föld után dermedt sápadtságba olvadnak és minden részvétünk a kommunitásé, amely megengedte, hogy reális tételeket tartalmazó költségvetése a 4—5—6, sőt olykor több métermázsás buza­bérletek labilis pillérein nyugodjon. Micsoda esztendő vár a tisztviselőre, akinek arany szor­zószámából állandóan elcsípnek valamit, akinek táplálék kell, nem pedig nemzetgazdasági fej­tegetés, reális valóság, nem Hadik-Nagyatádi csata; mi vár reá, akit az ellátás búcsúja gya­nánt kielégítettek kétes értékű ruhaszövettel, amit meg sem varrathat 1 Miből tengeti el tizen­két hónapját a munkanélküli iparos, akinek ma még énekel Újszegeden a madár, ebédpótlékul szolgál a bötermésü dinnye, de aki szintén álmodozik a fűtött szobáról! Idegenbe nem mehet, mert félnek tőle, hiszen más országok munkanélkülijeinek a számát szaporítja. Tudunk esetet, amikot egy ifjú lány azért nem kapott cseh vizumot, mert útlevelébe — talán éppen csak a felengzős jóhangzás kedvéért — ipar­művésznőnek jelentette magát. Át kellelt ved­lenie uj útlevél el háztartási alkalmazottá, hogy kikerülhessen, rokonai látogatására, a határon. Régi területeinkről hasonló panaszok érkez­nek, jaj, hogy nincsenek sehol bölcsek, akik kihúznák népek kutjából azt a követ, amit tíz év előtt elszánt bolondok hajítottak bele. Oda­lenn is mindent megölt a földreform, csodála­tosan szép mintagazdaságokat feldaraboltak, hívatlanoknak elosztogattak. Olyan rablógsráz­dálkodás folyik a Bácskában, mintha előre éreznék, hogy rövid életű az egész pünkösdi királyság s jó lesz menteni a menthetőt. Az emberi életben kártevőket megbünteti a törvény, de nincs paragrafusa a harácsoló bérlő ellen, aki a bérlet utolsó esztendejében abbahagyja a trágyázást, (majd bolond lesz, hogy egészsé­gessé tegye a földet), a szőlőt pedig négy szemre metszi kettő helyett, mert mit bánja, ha " a más tulajdonában már nem terem. Csak neki hozzon hasznot. A kisántá"t külügyminiszterei megint kon'e­renciára készülnek, a nemzetek szövetségének őszi üléseiről tárgyalnak, — de vájjon szóba hozza-e ismeretlen Jesvics júgó diplomata cseh kollégájának, hogy vannak messzebb terjedő szempontok is a vámtisztek meggazdagodásá­nál, apró lényegtelen holmik e kobzásánál; észreveszi-e, hogy a Duna tréfái véget nem érnek, a juniusi példátlan árvíz után, — amely százezer, meg százezer holdon öntötte el a ter­mést, — augusztus derekán meg nt árad, hogy megváltozott a természet rendje, mert a esett rablőgarázdálkodás ir tja odafenn az erdőket és szaporítja ezzel a csapadékot. A mi szavunkra úgysem hallgatna a c;eh, mi kénytelenek va­gyunk tűrni, hogy a Duna természetét megvál­toztatják, — de miért pusztítja egymást a kis­ántánt? Avagy árviz és pusztulás az egész élet, ame'yet ki nem építhető zsilipeken keresztül önt el az áradat? Még ma se vagyunk vele egészen tisztában, hogy honnan jött, ki tart­hatta volna vissza, — körülbelül lehetetlenség útját állani a rombolásnak. Sok a segíteni akaró kéz, mint a cirkusz mutatványai után, mikor egész sereg hadaró, fontoskodó bohóc csava ja össze a szőnyeget. Azaz, hogy csak ugy tesznek, mintha segítenének. A munkát elvégzi egyei len ember. Ilyen azonban csak az eredeti cirkuszban van, az élet komédiája még nem talált rá. MMMMMMMMfM^^ A Ruhr-vidéket az egyezmény aláírása után egy évre ürítik ki. Londonból jelenti a Daily Mail külön tudó­sitója : A németek felkeresték Macdonald angol miniszterelnököt, hogy megtud|ák, mi az állás­foglalása a Ruhr-vidék katonai kiürítésének a kérdésében.gMacdonald és az amerikai delegá­tus, aki éppen nála jelen volt, kijelentették, hogy a francia javaslatot el kell fogadni. A németek ezután Herriottól kértek felvilágosítást, aki kijelentette, hogy a Ruhr-vidéket az egyez­mény aldirdsdnak egy éve után üritik ki. Ezt az Al'áspontját továbbra is fenntartja. A francia miniszterelnök visszautasította a részletekre vo­natkozó megbeszélést. London, augusztus 14. A német megbízottak még nem döntőitek a Rum-vid"** kiürítésében a francia javaslat fölött. A 14-es bizottság ma­délután 5 órakor még nem szabályozta a Ruhr­vidék katonai kiürítésének az ügyét, mert ez j továbbra is Németországnak és Franciaország­nak saját ügye s így a szövetségesek nem avat­koznak bele. Váratlan akadály a megegyezés előtt. London, augusztus 14. Váratlan fordulat követ­kezett be a tegnapi német-francia-belga tárgyalá­son. A tárgyalás a Ruhr-teiület katonai kiüríté­sének az időpontjára vonatkozólag eredménytele­nül végződött és ennek következtében holtpontra jutott a tanácskozás annyira, hogy Herriot a teg­napi konferencia után, ameiyen Stresemann hajt­{ hatatlan maradt, Macdonald előtt azzal fenyegető­zött, hogy összepakol és hazamegy Párisba, ha a németek továbbra is makacskodnak. A szenzáció erejével hatott, hogy Herriot a tegnapi német­fiancia-belga konferencián mereven ragaszkodott az egy évi időhatárhoz, mint a legkésőbbi termi­nushoz és amikor Stresemann ezt határozottan visszautasította, Herriot kijelentette, hogy ő ezen ajánlattal áll, vagy bukik. A francia miniszterel­nöknek ezen meglepetésszerű rideg álláspontja megakasztott minden további tárgyalást. Herriot mindössze azzal igyekezetÍ enyhíteni szavainak megdöbbentő hatását, hogy hosszabb beszédben jelezte, hogy talán később lehetséges lesz a maxi­mális időhatárt megrövidíteni, ha majd a Dawes­javaslat életbeléptetése után kedvezően alakul a politikai viszony Franciaország és a német biro­dalom között, sőt késznek nyilatkozott arra is, hogy valamilyen formában megígéri, hogy a két állam k zött kedvezően fejlődő politikai viszony láttára a francia kormány fontolóra fogja venni, hogy a megszálló csapatokat hamarabb vonja ki a szankciós területekről. Herriot azonban arról hal­lani sem akart, hogy olyan módon tegyen köte­lező ígéretet, amely formájánál fogva az elkövet­kező francia kormányokat is kösse. Herriot rideg álláspontja enyhítése esetén nem­csak a nacionalista blokkal, hanem saját pártjá­nak a jobbszárnyával is meggyülik a baja. De ugyanilyen szempontok késztették a német biro­dal Imi külügyminisztert is, hogy határozottan nemet mondjon és így a tárgyalások holt vágányra ju­tottak. A miniszterelnök ujabb genfi utazása. Budapest, augusztus 14. Bethlen István gróf kormányelnök néhány napi Budapesten való tartózkodáta alatt mindenesetre megállapodásra akar jutni a fővárosi uj kormánybiztos szemé­lyére nézve, akinek a kinevezését jól informált helyen a jövő hét közepe tájára várják. A mi­niszterelnök csupán augusztus hó végén fog­lalja el isméi hivatalát. Az, hogy a Népszövetség tanácsánsk augusz­tus 29-én kezdődő harmincadik ülésszakára a miniszterelnök is elutazik-e Qcnfbe, attól függ, hogy milyen kérdések fognak szerepe'ni Ma­gyarországgal kapcsolatban a népszövetségi ta­nács ülésén ¿s általában a tárgysorozattól. Egyelőre annyi bizonyos, hogy Korányi báró pénzügyminiszter is részt fog venni Magyar­ország képviseletében a genfi népszövetségi üléseken. Ugyancsak kiutazik Gsnfbe Smilh főbiztos is, aki működésének az első három hónapjáról és a szanálási folyamat előbaladásá­ról fog képei adni a Népszövetség főtanácsának. Az amerikai bankárok budapesti tárgyalásai. Az amerikai bankárok a Máv. szanálása és a szanáláshoz szükséges kölcsön ügye iránt is melegen érdeklődnek. James Peyer és A. W. Kreth amerikai bankarok, az amerikai pénzélet Budapesten tartózkodó vezetői néhány napig Budapesten maradnak és itt tirtózkodásukat arra használják fel, hogy közvetlen tájékozó­dást szerezzenek az ország gazdasági állapotá­ról. Értesülés szerint az amerikai pénzembere­ket nemcsak az udvarias kíváncsiság hozfa Budapestre, lunem az a szándék is, hogy kü­lönböző konkrét gazdasági kérdésekről meg­beszéléseket folytassanak gazdasági életűnk leg­nevezetesebb tényezőivel. Korányi báró pénzügyminiszter az aktuális kérdésekről. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a következőket mondotta: A Népszövetség genfi tanácskozásaira magam is elmegyek s részt vesz szon Bethlen István gróf miniszterelnök, valamint Smith főbiztos. A genfi konferenciá­nak különös jelentőséget ad az a jelentőség, hogy informácóm szerint ezen a tanácskozá­son részt vesznek a nagyhatalmak és Amerika is. En egész szeptemberben ott maradok, te­kintettel a tárgyalás nagy anyagára. — Ami az augusztus havi költségvetést illeti, bár a def'cit láthatóm tilán emelkedett, az tu!a]donkép nem nagyobb, mint amilyen az elmúlt hónapban volt, miután beruházásokra sohka' nagyobb és jeltalékenyebb ösezege! for­dítottunk, mint az előző hónepokbsn.

Next

/
Thumbnails
Contents