Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-08 / 181. szám
2 SZBOBD 1924 augusztus 8. (Felkiáltások: Egyiknek sincs igaza!) — Az elfogultság, a politikai ellentét és a gyűlölet játszik közre — folytatta a miniszter — amidőn ilyen ellentétes vádakkal illetnek. Vezető helyre állított politikus sohasem nézheti egyes osztályok különleges kivánságait. Az ország egyetemes érdekei irányadók. — Azt vetik szememre, hogy szakítottam az OMGE-val. A minisztériumi főtisztviselők bizonyíthatják, hogy szakkérdésekben mindig megkérdeztem az OMGE véleményét. Ennél többet nem várhatnak tőlem. Az igaz, hogy amikor minisziereéget kellett vállalnom, nem mentem el őket megkérdezni, hogy elvállalhatom-e. (Derültség és taps.) További mulasztásokat nem követtem el. Ebben a kérdésben Rubinek Gyulára hivatkozom, aki harminc esztendeig volt vezető tisztviselője az OMGE-nak, amelyet ugy mint Rubinek, r^nki sem ismer. Ezekben a rendkívül zavaros időkben jól esik, hogy régi barátaim az ellenem indított gyalázkodások fergetegében erőt adnak nekem a további munkámhoz. En csak azt ígérem nektek és azt üzenem otthonmaradt választóimnak: az maradok, aki voltam. A küldöttség tagjai lelkes ovációban részesítették a földmivelésügyi miniszteit, aki az ünneplőket ebédre hivta meg az egységespárt Eszterházy-utcai palotájába. Pesthy igazságfigyminiszter nem változtat a büntetőnovellán. Egyes sajtóközlemények nyomán legutóbb az a hir terjedt el, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszter a büntetőjogi novellát nem óhajtja többé mai formájában a nemzetgyűlésen letárgyaltatni, illetően gondoskodni fog arról, hogy a novellának egyes részei külön törvényjavaslat formájában kerüljenek a Ház elé. Erre a hiire vonatkozóan Pesthy Pál igazságügyminiszter a következőket mondotta: — Nem tudom, honnan veszik az újságok ezeket a hireket. A büntetőjogi novella jövendő sorsát illetően teljesen vá'tozatlan a helyzet. Változatlanul ragaszkodom ahhoz, hogy a novella mai formájában Kerüljön tető alá, anól tehát szó sem lehet, hogy akár a jtóügyi rendelkezéseket, akár a novella más részeit külön töi vényjavaslat formájában terjesszem a Ház elé. Tudomásom szerint a büntetőnovella tárgyalását a fővárosi, illetően a vármegyei községi vá'asztásról szóló töivényjavaslat megszavazása után kezdi meg a Ház, erre vonatkozóan azonban végleges döntés még nem történt és igy egyelőre azt se tudom megmondani, hogy a novella tárgyalását mikor tűzik a nemzetgyűlés napirendjére. A németek és a szövetségesek megegyezésre jutottak. A Daily Express jelentése szerint a 14-es bizottság tegnap elfogadta a jogi szakértők jelentését. A Ti. és a III. bizottság tegnap délelőtt ülést toriott. Londonból jelenti a Wolff: A szövetségetek konferenciáján tegnap délután háromnegyed 7 órakor ülést tartott, amelyen meghallgatták a jogi szakértük jelentését. A Daily Express jelenti Londonból, hogy a németek és a szövetségesek a Dawes-tervezet végrehajtása értelmében megegyezésre jutottak. A Ruhr-vidék katonai klQritéae ügyében engedékenyek a német delegátusok. London, augusztus 7. A Ruhr-vidék kiürítése kérdésében az a megegyezés történt, hogy a francia csapatoknak ki kell vonulniok és a ruhrvidéki német rendőrséget egyelőre szövetségközi bizottság fogja ellenőrizni. Pdrts, augusztus 7. Valamennyi politikai párt körében, kivéve a legszélsőbb jobboldal egyes csoportjait, a német-francia kereskedelmi szerződés megkötéséi tekintik a ruhrvldékt katonai kiürítés megoldásának legjobb módjaként. A kereskedelmi tárgyalás nyitván több hónapig eltart. A szerződést azonban már a kiürítés megtörténte előtt alá kell iini vagy Párisban, vagy Berlinben. Párls, augusztus 7. A Petit Pfirislen londoni munkatársa azt jelenti, hogy valamennyi kérdés közül ma is, mint azelőtt a Ruhr-vidék katonai kiürítése domborodik ki. Marx és S'resemann a tudósító értesülése szerint hajlandók a szakértői javaslat keretén tul kedvezéseket tenni, ha biztosítékot kapnak arra, hogy a francia és belga csapatok hamarosan elhagyják a Ruhr területét. Nemcsak hogy kereskedelmi szerződést kötnének Franciaországgal, hanem bizonyos engedményeket tennének a francia és belga vasutasok ügyében is, akik tudvalevően a Ruhr területén maradnak a francia vasúti vonal ellenőrzése végett. Németország beleegyezik abba, hogy ezek a vasutasok megmaradjanak a rajnawestfáliai vonalon mindaddig, amig a katonai megszállás véget nem ér. A kancellár és a külügyminiszter kötelezettséget vállalna arra, hogy a birodalmi gyűléssel olyan törvényt fogadtat el, amely megvonja a német vasutasoktól a avímvnnfinnrmYrwm— «n«*»«*^ Monstreküldöttség az állami gimnázium elhelyezéseért. Az államnak nincs százmillió koronája. sztrájk jogát, nehogy a német vasutasok valamiképen összetűzzenek a francia-belga vasutasokkal. Marx éa Stresemann tanácskozásai Macdonald éa Henrlottal. London, augusztus 7. Marx birodalmi kancel- j lár és Stresemann külügyminiszter tegnap egy , óra hosszáig tanácskozott Macdonald angol miniszterelnökkel A beszélgetést Mtcdonald kezdeményezte, aki a német delegáció vezetőivel meg akarja beszélni a konferencia további menetét. Macdonald a beszélgetés során nyomatékosan hangoztatta, hogy pénteken beszeretné fejezni a konferencia tanácskozásait. A német ' delegáció vezelői erre kijelentették, hogy ők mindent elkövetnek a konferencia mielőbb való befejezésére. Hangoztatták azt is, hogy a politikai kérdések megoldásának döntő jelentőséget tulajdonítanak. A Daily Telegraph jelenti Londonból, hogy tegnap Marx kancellár, illetve Stresemann külügyminiszter a konferencia után bizonyos kérdések megbeszélése végett felkeresték Macdonaldot és Herriot-t a konferencia menetének bizonyos kérdésekben való megbeszélésre. A tanácskozás folyamán Herriot azt kívánta, hogy a 14. bizottság vitasson meg bizonyos dolgokat. Viszont a németek kifogásolták, hogy ilyen erőltetett ütemben való sietés mellett nem képesek alapos munkát végezni. Hughea államtitkár nyilatkozata. Párls, augusztus 7. A Maiin értesülése szerint Hughes amerikai államtitkár berlini tartózkodása során közölte a német hatóságokkal, hogy a szakértői javaslat az utolsó lehetőség Németország ialpraállttdsára. Ha a londoni konferencián a szövetségesek megegyezése u'án most a tanácskozás félbeszakadna, akkor ezért a felelősséget az egész világ előtt Németországnak kellene vállalnia. — Legjobb — mondotta Hughes — hs Németország lojális módon vállalja a szakéilök tervezetének megvalósítását. Ha Németország ezt nem teszi meg — mondotta állítólag Hughes —, akkor nem számíthat többé az Egyesült Államok segítségére. Szeged, augusztus 7. (Saját tudósítónktól.) Negyedik éve van Szegeden a Ferenc József-Tudományegyetem és negyedik esztendeje hajléktalan a szegedi állami főgimnázium. Tisza Lajos-köruti jól felszerelt palotájába az egyetem természettudományi intézetét költöztette be a kultuszminisztérium és a főgimnázium számára testvérintézetének, a kegyesrendiek főgimnáziumában jelölt ki ideiglenes hajlékot. A kegyesrendi főgimnázium szives vendégszeretettel fogadta falai közé a hajléktalanná tett iskolát, készséggel megosztotta vele felszerelését és helyiségeit, megzavarta kedvéért a régi rendet, behozta a délutáni előadásokat ugy, hogy a vendégiskola éppen olyan keretek között folytathatta működését, mint maga a házigazda. A piaristák öreg gimnáziumának igazgatósága szívesen hozta meg ezt a súlyos áldozatot a szegedi egyetem érdekében. Hisz ezen múlott, hogy megkaphatja-e végre a város a régen óhajtott egyetemet. De a piaristák öreg gimnáziumának igazgatósága négy esztendővel ezelőtt nem gondolt, mert nem is gondolhatott arra, hogy a hajléktalanná tett állami gimnázium négy év múlva még mindig kénytelen igénybe venni vedégszeretetét. Nem gondolhatott erre, mert négy esztendő előtt rövid ideig tartó átmeneti szállást kért csak tőle a kultuszminiszter és már akkor megigéite, hogy az állami főgimnázium számára a főreáliskola épületében jelölt ki véglegesebb jellegű hajlékot. Csupán néhány átalakításra van szükség, egy-két régi falat lebontani, itt egy uj ajtót vágni és a két állami iskola kényelmesen megfér az uj épületben. Ez az átalakítás akkor néhány ezer koronába került volna. Az államépitészeti hivatal el is készítette a terveket és a költségvetést, a kormány később ki is utalta a szükséges összeget, mire azonban a pénz megérkezett, — nagyon soká érkezett meg — mindennek felment az ára. Uj költségvetést kellett kékíteni és uj kérvényt kellett intézni a kultuszminiszterhez a differenciáért. Ismét telt, mult az idő, röpültek a hónapok, az ezresekből tiz-, százezresek, majd milliósok lettek és ma, a negyedik tanév elején már százmillió korona kellene erre a célra. A két összeszorított gimnázium évek óta vívja a meddő harcot azért, hogy elválhassanak, hogy biztosithassák a kifejtett nehéz munka eredményességét. Az elmúlt esztendők szomorú tapasztalata ugyanis meggyőzte mindkét intézet igazgatóságát arról, hogy a vendéglátás mérhetetlen károkat okoz a vendéglátó iskolának éppen ugy, mint a vendégiskolának. Egyik memorandum ment a másik után, egyik sürgető könyörgés a másikat érte — eredménytelenül. A segítés szükségességét elismerte minden illetékes tényező, de minden lépésre mégis ez volt a rideg válasz: Sajnáljuk, szívesen segítenénk, de nincsen az államnak pénze erre a célra. Ugy volt, hogy csütörtökön egy küldöttség utazik föl Budapestre dr. Schröder Eivin kultuszminiszteri államtitkárhoz, a negyedik esztendeje vajúdó ügy referenséhez. A küldöttség a két intézefigazgatójából, dr. Szandtner Pál egyetemi tanárból és Cziegler Arnold építészből állott volna, azonban dr. Aigner Károly főispán, aki telefonon beakarta jelenteni a küldöttséget, azt az értesítést kapta, hogy az államtitkár éppen csütörtökön kezdi meg két hétig taitó szabadságát és igy hiábavaló lenne a küldöttségjárás. A küldöttség tehát elhalasztotta felutazását, pedig a dolog égetően sürgős. A szükséges átalakításokhoz ugyanis három hét kell és szepte nber elseje, a tanév kezdete három hét múlva elérKezik. — Két hét múlva mehetünk csak fel - - mondotta érdeklődésünkre Prelogg József, a kegyesrendi főgimnázium igazgatója —, addig nsm hagyjuk azonban pihenni az ügyet. Most is fönn van Pesten valaki, aki a kérdés aktája Után nyomoz, én pedig ezalatt egy monstre küldöttséget szervezek meg és ha nem kapunk pozitív ígéretet, felvezetem a kultuszminiszter t'é. Elhatároztam, hogy fellármázom a város egész társadalmát, mert ugy látom, hogy csak akkor érhetünk el eredményt, ha a város társadalma a sarkára áll. A szülők körében nagy az elkeseredés, mert már mindenki megyőződött a rendszertelen délutáni tanítás eredménytelenségéről. — Százmillió korona kellene csupán és véglegesen el lehetne intézni ezt az egyre súlyosbodó kérdést. De az államnak, ugy látszik, erre a kifejezetten kulturális célra nincsen meg az a százmillió koronája, pedig ma oly kevés ez az összeg, hogy alig ér hatezer aranykoronát. Az árak egyre emelkednek és lehet, hogy egy hét múlva már nem is lesz elég az a százmillió, ami ma még elég lenne. Tehát százmillió koronán múlik a két szegedi gimnázium jövő sorsa. Százmilió korona miatt nem fejthet ki egyik intézet sem megfelelő tevékenységet ma, amikor mindenütt a magyarság kultúrfölényének biztosításáról szónokolnak az illetékesek és illetéktelenek. A két szegedi gimnázium hosszú évtizedeken keresztül, a városi két évszázad óta az ország legjobb hírű intézetei közé tartozott és most százmililó korona miatt veszélybe kerül ez a jóhírnév, mert a jelenlegi állapot mellett csak a régi nivó sülyedése várható. Százmillió korona alig hatezer aranykoronát ér. önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy \Szeged város társadalma nem adhatná-e össze huszonnégy óra alatt ezt a bagatel összeget ? Ostromállapot Szófiában. Pdris, augusztus 7. A Mattn belgrádi jelentése szciint Szófiában kihirdették az ostromállapotot és készenlétbe helyezték a helyőrséget. A Zankov-kormány megingott. Pénteken irják alá az angol-orosz szerződést. London, augusztus 7. Macdonald az alsóház ülésén azt a javaslatot tette, hogy Anglia irja alá az angol-orosz szerződést. Az alsóház szeptember 30-ig elnapolja magát s az utolsó ülésen lord Curson kijelentette, hogy az angolok mindig adnak, de semmit sem kapnak. Az angol-orosz szerződést valószínűleg pénteken irják alá, angol részről Macdonald, orosz részről RakovszkL