Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-29 / 197. szám

2 SZSQBD 1924 augusztus 29. nélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egye­sülete Földes Bála elnökkel az élén elbatároza, hogy szeptember hónap végén, vagy októ ber elején nagyszabású tanácskozást hiv össze. A tanácskozás a munkanélküliség elleni küz­delem egész problémáját felöleli, de nagy figye ­lemben részesülnek különösen az elbocsátott B listás köztisztviselők és a magántisztviselők. Konkrél j ^vasiatokat fogunk előterjeszteni. Ugy képzeljük, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hi­vatal utján megoldható a nemzetközi munka­közvetítés kérdése. A londoni egyezmény megakadályozta Németország bilincsbe verését. A német nemzeti párt harca a birodalmi gyűlésen. teljesítőképességét. Diplomáciai tárgyalások ut­ján igyekezzék továbbá a birodalmi kormány nyomatékosan odahatni, hogy Németország valimennyi jövendő teljesítményére nézve pon­tos határban egyezzenek meg. A német nemzeti párt ezenkívül a londoni értekezlettel kapcsolatos törvényhez módosító javaslaiot nyújtott be, mely szerint a törvény csak akkor lépjen életbe, ha a következő elő­feltételek teljesüllek: Népjogilag kötelező formában pontos meg­egyezés u'ján bizonyosság szerzendő mól, hogy a versaíllesi szerződés 428. cikkében megjelölt határokon túlmenően megszállt terü­leteket legkésőbb 1925 január 10 ig kiürítik. A törvény továbbá mindaddig nem léphet ér­vénybe, amíg a birodalmi kormány a szövet­séges hatalmakhoz intézendő h vatalos nyilat­kozatban formálisan vissza nem vonta a ver­saíllesi békeszerződésben tartalmazott azt a ki­jelentést, melyet az akkori német biroJalmí kormánytól erőszakkal kényszerítenek ki, hogy Németország elismeri a háború okozásában való b inösségét. Ez a bűnösség ugyanis ellent­mond a történelmi tényeknek. Berlin, augusztus 28 A birodalmi gyűlés mai ülésén a politikai foglyok amnesztiájára vonatkozó javaslatokat vita nélkül a bnott­sághoz utalták át. A többi közt elfogadták a nemzetközi magánjogra vonatkozó hágai meg­egyezést és a német spanyol kereskedelmi egyezmény maghosszabbításáról szóló előter­jusütésl. Berlin, augusztus 28 A birodalmi gyűlésen csütörtökön Stresemann hosszabb oeszédct mondott. — A londoni konferencia — mondotta — eredménye a Poincaré-féle politikával izemben jelentőa. Angliában nagy a nyugtalanság, hogy Németország és Franciaország kereskedelmi politikai lé en esetleg egyezményt köt. Angliá­nak azonban módjában áll ezen segíteni, hDgyhi gyorsítani fogja a Ruhr-vidék kiüríté­sét. Ebben az esetben nem kötünk szerződést a franciákkal. Hogy a londoni konferencián ke­reskedelem-politikai téren is tárgyal lünk Francis­orszíggsl, az egészen természetes. Annak, aki a jövőt meg akarja menteni, a szakértői javas­lat által megkívánt törvényeket fogadja el s a jelen valóság talajára kell helyezkedni. A birodalmi gyüés a Dawes-tervezet keresz­tülvitelére vonatkozó törvényjavaslat harmadik olvasása folyamán StreBemann beszédében cél­zott Poincarénak a szenátusban mondott be­szédére s kije'entette, hogy a jelen helyzet, amelyet Londonból magukkal hoztak, győze­lemmel egyenlő, afelett az irányzat felett, amely Németországot bilincsbe akarta verni. A birodalmi gyűlés német nemzeti pártja a Dawes-féle törvények harmadik olvasása során 4 kerettörvénnyel kapcsolatban azt a javaslatot telis: mondja ki a birodalmi gyűlés, hogy a birodalmi kormány legkésőbb két éven belül Németországnak a versaíllesi békeszerződés 234. cikkében meghatározott jogai alspjin elnie kell azzal, hogy a Dawes-lerv összterheinek le­szállítása céljából vizsgálat alá véteti az ország ben a város bő fűzfatermését kizárólag a sze­gedi kosárfonóiparosok kapták arányos elosz­tásban. A termés körülbelül elegendő volt egy szezonra az iparosoknak és így árucikkeiket eléggé versenyképes árakon tudták piacra vinni, mert hiszen a nyersanyagot nem kellett idegen vidékről beszerezni, amit alaposan megdrágí­tott volna az egyre emelkedő vasúti szállítás. A város minden iparosnak jutía ott a fűzfa­termésből. > Ebben az esztendőben azután meglepő dolog történt. A nyár végével megfelelő időben jelent­keztek a városi gazdasági intéxőségnél a kosár­fonóipaiosok és mint máskor, bejelentették igé­nyeiket, az átvételi ár megjelölése nélkül. A jelentkezők között szerepelt a ,Klszomborl Kosárfonó Részvénytársaság" is, amely az utolsó időben ugyancsak szépen fejlődött és verseny­képes áraival igen szép piacra tett szert. A város hatósága pedig a város tekintélyes mennyi­ségű egész füzjatermését ennek a részvénytársa­ságnak adta oda ebben az esztendőben és a termésből teljesen kizárta az összes többi és nagyszámú kosárfonókisiparosokat. Nem mérlegeljük itt ennél a ténynél, hogy a Kiszombori Kosárfonó rt. mennyi írt vette meg az egész termést, ez itt nem elsősorban fontos, de aiért kijelenthetjük, hogy a város legalább annyit kapott volna a termésért, ha azt a szo­kásos arányban a szükségletnek megjelelően adta volna ki az összes szegedi kosárfonók kö­zött. Ezzel az intézkedéssel szinte egyedül­állóvá telte erre a gazdasági évre a Kiszombori Kosárfonói, mivel a többleknek idegen vidékről, jóval drágábban kell beszerezniök a nyersanyagot, amihez hozzájárul még természetesen a magas szállítási tarifa is. Nem tudjuk, mi szüksége volt erre a városnak. Nem tudjuk milyen okból telte lehetetlenné erre az esztendőre a többi kosárfonónak helyzeté'. De tudjuk, hogy ez az intézkedés homlokegyenest ellenkezik a város polgárainak érdekével. És még van itt valami. A Kiszombori Kosár­fonónak kétségtelenül nagy piaca van. Meg­vette a város egész fűzfatermését és ezzel ki­zárta az összes szegedi kosárfonóiparosokat. De megbizható helyről szerzett információnk szerint — a Kiszombori Kosárfonónak nincs szüksége az egész termésre, nem tudja azt egészen felhasználni és ezért Illetékes helyen lé­péseket tett a fölösleges mennyiség kiszállítá­sára az ország halárain tul. íme a város szo­ciális intézkedés?. Külföldre visznek ki egv tekintélyes mennyiségei akkor, amikor a szegedi iparosok versenyen kivül kénytelenek nézni egyetlen cég egyeduralmát. A Szeged munkatá'sa ebben az ügyben föl­kereste Bokor Pál helyettes polgármestert, aki a következőket mondotta: — Való, hogy a füzfatermést a Kiszombori Kosárfonó Részvénytársaságnak adtuk el. De ugy vagyok informálva, hogy a dolog még nem egészen perfekt és a kivitele még nem történt meg. Azoknak az Iparosoknak, akiket sérelem ért, talán még módjuk van tisztázni az ügyet. jelentkezzenek a gazdasági intézőségnél és még mielőtt sor kerülne az egész termés átadására, tegyék meg a szükséges lépéseket. Indokolt ez akkor még inkább, ha a Kiszombori tényleg ki akarja szállítani a fölöslegel. A polgármesterhelyettes szavai szerint tehát még mód van az intézkedés kikorrigálására. A városnak magának kellene megsemmisíteni ! ezt az intézkedést, amely mindenre való, csak a város polgárai érdekeinek védésére nem. Szo­ciálisan keli ezt az ügyet elintézni és nem sza­bad lehetetlenné tenni egy egész fejlődő iparágat. MMMMMAMWMMMMW^^ l «mWWMMMMWMMM«MMWMMMMMMMI Nézeteltérés Jugoszlávia és Olaszország között a határmegállapitás miatt. Belgrád, augusztus 28. Liibachból jellentik: Marinkovics külügyminiszter hosszasan tanács­kozott az olasz követtel és a jugoszláv határ ­megállapító bizottság vezetőjével a határmeg­állapitás kérdésében. Ugyanis a rapallói szer­ződés idevágó pontjai értelmében Jugoszlávia szerint a határmepállapitás a szlovén lakosság érdekeit sértik Értesülésünk szerint sz olasz kormány azonban ragaszkodik a rappalói szer­ződés végrehajtásához, amiből lényeges nézet­eltérés keletkezett köztük. A hitelkérdés rendezése. Emelik a bankkamatlábat. Budapest, augusztus 28. L'gutóbb a bankok, a kereskedelem és az ipar képviselői tárgyal­tak a hiielkérdés rendezése ügyében. Elterjedt az a hír is, hogy Nemzeti a Bank fölemell a hivatalos bankkamatlábat. Az ügyben azonban ! edd g semmiféle határozat nincsen, mert ebben az irányban csak aj'gybank főtanácsa hivatott dönteni és a főtanács ilyen irányú javaslatot ezideig még nem tárgyalt. A hir szerint 10 százalékról 15 százalékra emelnék a kamat­lábat. Ebben az esetben a magyar bankkamat­láb azonos lenne az osztrák bankkamatlábbal, amely ezldösze int a legmagasabb Európában. A kamatláb ügyével esetleg a Jegybank leg­közelebbi főtanácsi ülése foglalkozik majd, az emelés azonban jelenleg még nem befejezett do!og. A hiielkérdés rendezetlensége most is az egyik főoka annak, hjgy az ipar és a keres­kedelem válságos helyzetét nem sikerül enyhí­teni. A pénzintézetek nrgyrészt megszűntették a hetipénzkiheiyezést is, mert emellett az üzletég mellett legfeljebb egynyo'cad százalékos hasz­not tudnak elérni hetenkint. A bankokat külön­ben a nuguk vállalatinak pénzzel való táp- j lálása is nehéz feladat e'é áliítja jelenleg és I idegen vállalatoknak, vagy kereskedőknek alig tudnak hitelt folyósítani. Ezért többféle mód­szerrel prótá'koztak meg a kereskedő», hogy hitelhez jussanak. Divatba jött például az úgy­nevezett árulpmbard, ami nem egyéb, mint igen szigorú feltételek mellett folyósított váltó­hitel. Az árulombard abban áll, nogy a hitelt igénylő fél váltóhitelt kap, például három hó­napi lejáratra, azonban fedezetképen kénytelen elzálogosítani árukészletének egy részét. Ezzel az üzletággal kisebb tözsdebizominyi irodák és zugügynökök foglalkoznak és több­nyire csak kisebb tételekel, néhány milliót folyósítanak egy-egy esetben. Divatban van az árufedezetre adott hetipénz is és ilyen esetben jóval többet kérnek a hitelezők, mint a hetipénz hivatalos kamatja. Az árufedezetre adott heii hitelekért 2—2 és fél százalékos ka­matot is elkérnek, ami négy-ötszöröse a heti­pénz tőzsdei kamatlábának. Ilyen körülmények között a pénzpiac szanálásáról még mindig korai dolog volna beszélni és csak az ipari és kereskedelmi hitelek rendezése, továbbá a várva­várt külföldi tökének az eddiginél nagyobb arányban való beözönlése segíthetne csak a helyzeten. Amikor tönkretesznek egy fejlődő iparágat. . Kiszállítják Szeged egész fűzfatermését Szeged, augusztus 28. (Snját tudósítónktól) | A város gazdálkodásának igen érdekes példá­ját vagyunk most kénytelenek a nyilvánosság­gal ismertetni. Még mielőtt a való tényállással és annak részletével foglilkoznánk, má- előre is meg kell állapítanunk, hogy a városnak ilyen intézkedései nemcsak hogy nem szolgálfák a szegedi polgárok érdekelt, de egyenesen azok érdekei ellen vannak. Amelyet', nogy Szeged város hatósága igyekezne iparosainak és keres­kedőinek amúgy is nehét helyz-.tét megköny­nyilcnie, szinte tudatosan érdekeik ellen cse­lekszik. Köztudomásu ugyanis, hogy Szeged halárá­ban, de a város belterületén is, különösen az ujszegedi oldalon, igen dus füzfatermés jelent­kezik minden évben. Éppen ezért a legutolsó tdőben a már régi koeárfonóipar igen nagy lendülettel fejlődött előre. Most már nem csu­pán egyes kisiparosok foglalkoznak kosárfonás­sal, hanem külön részvénytársaságok is alakul­tak kizárólag erre a célra. Az elmúlt esztendők-

Next

/
Thumbnails
Contents