Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-27 / 195. szám

WjW* fwém 1830 hmwmmm tii Btl) f««M-«lca L (TOiu.i!«io«n.) »tieon H-A.AJUsged* »««fnlrI* Mite Ur*telt*d Blnúca El №cfoc itta» ára 180U tac *». rMtniíti Int I táj m»**» MtTtwo 40000. »«í* ml« H rUMfcen 45GW !Mr SZEGED 3 ídcttfil «rak i P'ihartboe 1 mm. <00, rpy hasábon «0 ttiAs»! baisáhon 120(1. «'.Öreg. »ft-« .3 wáral«Xal írtgáMi Apr6itrdel«s 10 ezMg «ni kor. SiOvegklítJ kOrlem*. nyék mruakínt 8000 korún«, Ciaiádl értesité» 45000 kof, V, évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 27, SZERDA. 195-ik szám. Politika a hivatalokban. j l™z!62lt °S1SSSl Hir szerint a kormány bizalmas rendeletet adott ki, megtiltva, hojy a hivatalokban politizáljanak. Későn való főleszmélése ez a kormánynak, vagy olyan lépése, amelyhez eddig elérkezni nem volt eteje, — körülbelül egyre megy, mert mindenképpen örülni való van rajta, hogy megszűnnek a forradalmi jelenségek ezen a tér^n is. Most öt esztendeje, mikor véget ért a szemetek uralma, körülbelül csak a hivatalnokok voltak biztos pillérei az uj é'et bástyájának. Egy kissé ugyan megiéppetten, sokfelé agyonkompromittálva, szineket játszva addig is, de uj irány küszöbén mcst. A nagy többség, szerencsére, maradt az, aki volt a békében s a háborúban: igavonó, engedelmes, lelkiismeretes gép, az összhangot csak kisebb töredék zavarta, az is többféle árnyalatú. Az egyik karriert akart csinálni a zűrzavarokban s nem volt az az uralom, amelyiknek fel ne ajánlkozott volna. A másik megfélemlítetten végez e az uj rezeim munkáját, semmibe nem avatkozott, ami politikát, vagy kiemelkedé t jelentett volna. Az uj levegő, öi év előtt, aztán megteremtette ugyanazt az atmoszférát, ami előzőleg kergette szét egymástól a lelkeket. Stréberek léptek a poro.iúra, további forradalmi alakulatok támad ak s a hatalmat a saját késükből magukhoz ragadók kezdtek bele olyan üldözésbe, tisztogatásba, amit lelkiismeretesen csakis magukon végeihettek volna el a legelső sorban. A magyar történelem sok sötét lapja irég sötétebb lesz, ha egyszer akad krónúás, aki megmegirja ennek a korszaknak hiteles történetét. Emberek, akik valamikor liberálisoknak vallották magukat, aztán radikálisok lettek és kikérték maguknak az ur titu ust, mert ők elvtársak, — most aszerint uralkodtak, ahogy egy hét el, vagy kettővel előbb nyargaltak át a kurzusba. Soha nem hitt karrierek indullak meg, ambiciózus fogorvosok és betegpénztári orvosok törtettek mmi^zteri székbe, pesii kis fiskális lement a vidékre kormánybiztosn k, hogy teljes rosszhiszeműséggel főispánnak nevezze magát, se talaja, se népszerűsége, se modora nem volt, billegett a szerencsétlenje, mint fagyos cinke a fenyőgallycn s ord tolta frázisait, amiknek háta mögött csak az apró kii önérdek eljövendő pecsenyéje süstörgött. Ezek aztán nekiestek a hivatalnoki karnak s az ujabb Jádás-csoporttal, amely mo3t látta elérkezettnek az időt az érvényesülésre, kitúrtak mindenki', sok náluknál derekabbat, becsületesebbet. Óiiási népgyűlés volt az ország mámoros lelkesedőkkel, akik között az ordítozott a legjobban, akinek több volt a takargatni Válója. Szánalmas kis erkölcsi vakok és közéleti bandzsalok ugy üvöltöttek, mint a gyermek, akirek ez is a játékához taitozik, analfabéták mondtak véleményt sajtóról, irodalomról, könyvek kerültek máglyahalálra s aki máskor nem tudott érvényesülni, lényegtelen társaskörében terjesztett elő határoz i ti javaslatokat, olyan merészen nyúlva Örök időkre való, súlyos kérdésekhez, mintha négyest rendezne boldog farsangon. Nem jó visszagondolni ezekre az időkre, az ujabb végle: re, amelynek borzaim ai aztán megtetéződtek a komoly nagyfontosságú és óvatosan jégen tartott bosszúkkal, megtorlásokkal, amikor nem azok dühöngtek a legjobban, akiket egyéni sérelem ért életük megzavarásával, hanem az ujabb törtetök, akik azt hitték, hogy most megint föl lehet lendülni, itt az ujabb kavarodás. Öt hosszú esztendőnek kellett eltelnie, amig lecsillapodtak a vizek, nehéz lépésekkel e'jutottunk a miig s a szemét egy rí szét lesöpörte a szél. Egészen rendben még mindig nem vagyunk, ama idők sok elhamarkodott — s erősen kétségtavonható iörvényességü — Ítélete eddig keny része lesodródott a gátról, amelyre hetykén felkapaszkodtak. Rájuk ismertek idejében, megmentették tőlük a közt, amelynek nem javára, hanem ártalmára váltak. Belátjuk, hogy nehez munka az, amit az egymást követő kormányok végeztek s hogy megszűkült országunkba nehezebb a jend újból való megteremtése, mint máskor. Épp azért bízunk benne, hogy lassankint leszedik a hatalom, a szereplés fájáról a többi, ottfelejtett csörgő szarkát is, akik még mindig kártékony kodnak, ügyesen vállva talán a tizedik szint immár. Takarodjék ki a hivatalokból minden politika, mert ez hátráltatja öt év óta a bo'dogulásunkat. A közlisztviselői funkció épp olyan, mint az istentisztelet: föltétlenül fönséges, magasztos és egyformán szól mindenki számára. A falusi pap csak azt az egyféle m sét mondhatja a kegyurának, meg a szolgaszemélyzetnek. Mikor a köztisztviselő dönt a reá bízott ügyben, senkinek sem néziei a vallását, arca szépségét, vagy bibircsókját, — a tekinte e csak előre irányulhat pártállásokon felül, akármennyire suntörög is körülötte a közbenjáró, aki kávéskanálnyi tudását a krisztusi igék segítségével szeretné bőségesen kamatoztatni. Mi tovább mennénk, mint a kormány, eltiltanánk minden tisstviselőt a politizálástól, pártokba nem tartó? hatnak, mert elfogultakká válnak és önkéntelenül i« szolgálatot várnak tőlük adott alkalmakkor. Ahogy a ka'ona nem politizálhat, a tisztviselő se tehesse meg azt a fórumon. Adja szavazatát választások alkalmával arra, akit a lelkiismerete jobban kiván de ezzel a passzív cselekedettel érje is be. Különben megismétlődnek azok a határon is túlérő botrányok, hogy a tisztviselő fumigálja felettes hatóságának intézkedéseit s egy-egy párt védőkarjaiban keres oltalmat, amikor felelősségre vonják. Az ilyen pé'da veszedelmesebb minden forradalmi ténynél, ragadós, mint a pusz itó járvány s különb destrukció azoknál is, amiket régi, de már vizsgálati fogságokban elpihent kurzuslovagok kentek a náluknál ügyetlenebbekre. Becsületes közigazgatás, közszellem csakis ott fejlődik ki, ahol a tisztviselő távolmirad a poiitikától. Mert akármilyen annak az iránya, csak foltot hagy a lelkeken s lefarag valamit az ártatlan, a jóhiszemű, az érintetlen egyéniségből. Genfbe utaztak Korányi pénzügyminiszter és Smith főbiztos. Budapest aug. 26. (Tudósítónk telefonjelentése.) Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Smith népszövetségi főbiztos ma délelőtt fél 1Q órakor indultak el a bécsi gyorsvonattal Genfbe. A Keleti-pályaudvaron a pénzügyminiszter és a népszövetségi főbiztos búcsúztatására a pénzügyminisztérium részéről Szabóky államtitkár, a Nemzeti Bank kormánybiztosa és Kállay Zoltán miniszteri tanácsos jelen ek meg. A pénzügyminiszter és a főbiztos a gyorsvonat egy el>ő osztályú bérelt szakaszában teszik meg az i utat Genfbe. A pénzügyminiszter az újságírók kérdezősködéseire nevetve legyintett a kezével ! és csak ennyit mondott: | — Optimista vagyok és csak arra kérem az j urakat, hogy vigyázzanak a közvélemény nyu' galmára. A legutóbbi időben, különösen a szorzószámmal kapcsolatban terjedtek el riasztó hirek, pedig az a kérdés már eldőlt és egyelőre változás abban a kérdésben nem várható. A pénzügyminiszter körülbelül négy hétig időzik Genfben, mig a főbiztos már két hét múlva visszatér Budapes re. A tatarozáai hitel. A tatarozási hitelek folyósítása már megkezdődött és a pénzintézetek megkapták a hitel lebonyolítására vonatkozó megállapodásokat. A hitelakció keretében a pénzintézetek öt százaléknál magasabb kamatot számítanak fel. A kölcsönt egy éves hitelnél telekkönyvileg betáblázzák, féléves hitelnél nem táblázzák be. A Magyar Nemzeti Bank azt a kívánságát fejezte ki, hopy a tatarozási hitelek nyújtását a pénzintézetek lehetőleg szeptember közepéig bonyolítsák le. MMMMMMMMMM^ Szterényi a világ gazdasági szolidaritásáról. Gratz Gusztáv jelentése az interparlamentáris konferenciáról. Bern, augusztus 26. Az interparlamentáris konferencián érdekes jelentéseket tettek Szterényi József báró és dr. Gratz Gusztáv magyar kiküldöttek , Szterényi József báró, akit az Interparlamentáris Unió pénzügyi és gazdasági bizottsága azzal bízott meg, hogy a világ gazdasági szolidaritásának és a nemzetközi kereskedelmi összeköttetésnek kérdéséről jelentést tegyen, behatóan ismertette végzett munkáját és következtetéseit határozati javaslatban foglalta össze. — A világháború — fejtette ki Szterényi — megtagadott minden szolidaritást s ezzel egy csapásra megsemmisítette sok évtized örvendetes vívmányát, amit a békekötés óta eltelt idő sem tudott jóvátenni. Ez a pusztítás, sajnos, nemcsak gazdasági térre terjed ki, hanem a kultura világában is megmérhetetlen károkat okozott. Szociális téren ugyanez a helyzet s tragikus iróniának mondhatjuk, hogy a demokrácia előretörése mindenütt lecsökkentette a szociális politika iránt való érdeklődést. Ez az állapot legjobban a középosztályt sújtotta, amely tagadhatatlanul a legizmosabb hordozója a kulturának és tudománynak. Különösen sokat szenved a középosztály a legyőzött államokban, de a munkásosztálynak sem sokkal jobban megy a sora, mert a munkabérek nem tarthatnak lépést a drágulással. — Szellemi és anyagi javak inimár pótolhatatlan mértékben semmisültek meg. Magyarország például már régen ingyenessé tette a népoktatást, ma már azonban csökkenteni kell az ingyenes oktatásban részesülök számát, mert az állam nem tudja fedezni a költségeket. Annál szomonibb ez, mert Magyarországon a lakosság 23.6 százaléka még mindig nem tud írni és olvasni. A magyar kormány anyagi okokból kénytelen megszüntetni 17 középiskolát, jóllehet a középfokú intézetek eddig sem tudták befogadni a nagy számban jelentkezőket. A kulturális visszaesés legjobban érezhető azonban a Németbirodalomban, ami nemcsak a Közép- és Keleteurópa, hanem az északi államok művelődésének hanyatlását is maga után vonja, mert hiszen valamennyi a német tudományra és a német kutatásra támaszkodott. Különösen az orvosi tudomány (erén kell számolnunk nagy visszafejlődéssel. Jellemző erre, hogy 1923 elejéig Németországban a kórházak 12 százaléka, a csecsemőotthonok 15 százaléka, a bölcsődék 45 százaléka, továbbá 36 tüdőbeteg-gondozó és 7 gyermekkórház megszüntette működését. A magyar viszonyok még ennél is szomorúbbak, mert a hatósági orvosok és a nyilvános kórházak számút le kellett szállítani akkor, amikor a halandóság százaléka két év óta 23.5 százalékra szökött, vagyis a legmagasabb egész Európában. Korlátozni kell az anya- és csecsemővédelmet is, bár a csecsemőhalandóság a sorban Magyarország után következő európai állam százalékszámát három és félszeresen felülmúlja. — A szellemi tére« beállott visszafejlődést találóan jellemezte a Nemzetek Szövetsége kebelében működő illetékes bizottság elnöke, amikor a bizottság legutóbbi ülését ezekkel a szavakkal nyitotta meg: „A szellemi élet bizonyos országokban csaknem lehetetlenné vált s az a veszedelem fenyeget, hogy teljesen megszűnik, ha ezeket az országokat magukra hagyjuk és nem sietünk segítségükre." Csak azt kell még hozzáfűzni, hogy ezek a bizonyos országok béke idején a tudomány