Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-26 / 194. szám

SZBQBO 1924 atreusztas 26. A kosztpénz agóniája. Szeged, augusztin 25. (Saj.it tudósítónktól.) A forradalmak utáni gazdasági bomlás egyik kórtünete volt és l^rtüne'i most is a kösztpénz, amelynek erkölcsi minősítése körül már nagyon sok és meddő vita zajlott le. A vélemények különbözősége két pártra szakította a* embereket, az egyik párt tűzzel-vassal harcolt a k sztpénzrendszer ellen, morális érveket gyűjtött tágas arzenáljába és azokkal bombázta a huszadik század legerkölcstelenebb kereseti módját, amelynek jellemzésére a legenyhébb jelző az uzsora volt. Ennek a pártnak, amely az ellenpárt véleménye szerint .konzervatív" zászló alatt küzdött, csupa olyanok voltak a tagjai, akik nem kosztoltatták pénzüket, vagy azért, mert nem volt pénzük, vagy pedig azért, mert más uton-módon jobban gyümölcsöztethették. A másik párt ezzel szemben arra esküdött, hogy a kosztüzlet a legerkölcsösebb üzlet a világon, még pedig azért a legerkölcsösebb, mert erőteljes tőzsdei hossz esetén áldozatot jelent. Ismertünk fiatal házastársakat, akiknek a pénzkosztoltatás kérdése rontotta meg boldogságukat. A férj koszt pénzpárti volt, az asszony pedig az ellenpárthoz tartozott. Odatartozásának nem volt ugyan morális alapja, mert meggyőződését a tartósnak látszó tőzsdei hosszra épitette fel, de azért szenvedélyes hive, sőt harcos hive pártjának és legfőbb életcéljának ellenpárti férje-ura meggyőzését tekintette. Eletre-halálra menő vitákba bocsátkozott vele mindenhol, kávéházi asztal mellett, villamoson, utcasarkon, színházban, moziban egyaránt, a hallgatóság — amelynek számos tagja neves közgazdásszá, vagy bankvezérré nőtte ki azóta magát — széles gyűrűként vette körül a vitatkozó házasfeleket. A férj a pénzt kosztoltatni akarta, az asszony inkább részvényeket vásárolt volna rajta. — A kosztpénz biztos, nincs kockázat, maga a befektetett tőke nem veszhet el soha — érvelt nagykomolyan. — Ez mind igaz, édesem — replikázott a menyecske —, de csak a gyáva emberek igazsága. Most vadul emelkednek a papírok. A Kucseráné tizenkétmillió koronát nyert a tegnapi tőzsdenapon, a „Kévén". Te pedig megelégszel azzal a rongyos kétmillióval, amit a legutolsó kasszanapkor kivettél a bankból. Arra nem gondolsz drágám, hogyha a kosztbaadott tőkét nem is fenyegeti a kockázat veszedelme, de az értéke állandóan devalválódik. Ha papirt vennél, átmentenéd ezt az értéket az idók végtelenségébe is. — De mi lesz akkor, ha beüt a bessz? — Mondom, hogy gyáva vagy. A bessz nem szokott beütni, nem istennyila az, hogy beüssön. Aztán most hossz van. Értsd meg jól, hossz van. Gondolj a Kucseráné tizenkétmilliójára! — Nézd fiam, én nem reszkírozok, én továbbra is kosztban hagyom a pénzemet. — Mert gyáva bolond vagy, mert koldusbotra akarsz juttatni. Ha tudtam volna, hogy igy bánsz velem, nem lettem volna a feleséged soha. Ha nem veszed ki a kosztból, rögtön elválok és visszamegyek az anyámhoz. Igy van az, amikor az embert a saját ura nem érti meg. — Záróra kérem — szakította félbe a vitát a főpincér. Ft is feleség karonfogva távoztak a kávéházból, uc vitatkozásuk még sokáig felzavarta az elszenderült utcák csöndjét Ez a párbeszéd tavaly nyáron történt. Azóta fordult egyet a világ. IA: már senkisem vitatkozik a kosztpénzről. A kosztpénz agóniája megkezdődött altőzsdei krachhal. Az agonizáló betegről pedig csak suttogva illik beszélni. Az is igaz azonban, hogy a tőzsdejáték is együtt agonizál a kosztpénzzel. Elmúlt a nagy láz, a szükségszerű tragédiák lejátszódtak, a szükségszerű szerencsék kikovácsolódtak és a nagy csaták sebesültjei vagy gyógyulófélben vannak, vagy utólag hallják meg pénzügyi halálukat. A kosztrvSr>7«z -v históriájához tartozik egyébként a/ ,,_{ pírt között nem volt soha éles h. -itak olyanok is, akik mindkét párthoz cs*. . , vagy vándorolgattak a két párt között. Ilyen volt például maga a hivatalos iu 8" ne emlékezne például arra a nagy • Aucra- ame,y a szegedi városháza közgyűlési termében Játszódott le a mult évben az árvapénHrtnff5'- öfcsöztetése körül. A közgyűlés nem mert E hS,merte megengedni, hogy kosztoltaeS dfmSmaz, árvaszék a gyámpénztári IetéSS&ftSS1' az°Itvapénzek a Iegerkölcsösebbnek. oajat nem t?tja A kosztpénz agóniáját most ismét a belam, miniszter pecsételte meg. Leiratot Szett a váSs hatóságához és arra hivja fel, hogy akosabetétként kezelt árvapénzeket vegye visfza az Saszék és rendes bankbetétként gyümölcsöztesse, mert a l kosztoltatás ma már nem üzlet. A heti pénz ugyanis j nak felel meg, a pénzintézetek pedig a közönséalig egynegyed százalék, ami évi 13 százalék- I ges betét után tizenöt százalékot is fizetnek. Tízezer koronára emelték fel az építőmunkások órabérét. Szeged, augusztus 25. (Saját tudősitónktől.) Jelentette annak idején a Szeged, hogy az építőmunkások egyiéaze az elmúlt héten bérharcot kezdtek, mert munkabéreikből nem tudták biztositarii megélhetésüket. A sztrájk csak igen rövid ideig tartott, mivel a munkaadók abban az esetben voltak hajlandók tárgyalni a béremelésről, ha a munkások azonnal fölveszik a munkát. Ez meg is történt, azonban a tárgyalásos véglegesen csak hétfőn délután fejeződtek be. Az építőmunkások ugyanis a bérharc kezdetéig 8775 koron? órabért kaptak. Amikor a sztrájkot megkezdték, nem kér.eb teljes aranyparitásosbéreket, hanem csupán iizezerötszdz korona órabért, amiből a megélhetés minimumát mégis ciak biztosítani tudják. A munkaadók az első tárgyalásoknál csupán ezer korona órabérpótlékot ajánlottak föl a szezon idejére, ugy hogy ektor a munkabérek 9775 koronát tettek ki. A munkások azonban ezt a bért nem találták kielégítőnek. Nem állottak ugyan ismét sztrájkba, hanem tovább folytatták a tárgyalásokat. A tárgyalások egészen hétfő délutánig húzódlak el, amikor is végleges megállapodás jö't léire. A munkaadók tízezer koronára egiszitettik ki az órabéreket és honorálták még azt is, hogy ezt a birt az egész szezon alatt tartani fogják, még akkor is, ha az index csökkenést mutatna. Akkor ugyanis ujabb pótlékkal egészi(enék ki az alapbért és az indexet tízezer koronára. A munkások tudomásul vették ezt az ajánlatot és igy most már minden zavar nélkül folyik a munka — a bizonytalan tél kezdetéig. Egy szegedi bankigazgatót a legelismertebb külföldi Írásszakértők mellett előadásra hívták meg a lipcsei grafologus-kongresszusra. Szeged, augusztus 25. (Saját tudósitönkiől.) A nagyközönség szinte teljesen tájékozatlanul és minden bizonyosság nélkül áll szemben a grafológiával és el sem képzeli, hogy az Írásszakértők véleményei, megállapításai és vizsgálatai döntő jelentőséggel bírnak a legkomplikáltabb is már megfejthetetlennek hitt szenzációs bűnügyekben. Amikor már a bíróság, a detektivek és a rendőrség teljesen holtpontra jutott egy gyilkossági bűnügy kiderítésében, az írásszakértő egyetlen véletlen tollvonásból rá tud világítani a való tényre, helyes mederbe tudja terelni a nyomozást és az Írásszakértő vizsgálatai és megállapításai alapján olyan embereket elítélni, vagy fölmenteni, akik eddig meghúzódtak a boldog csöndesség és .becsületesség" árnyékában, illetve akiket a téves nyomozás alapján már-már halálraítélt a látszólagos és helytelen adatok alapján a mindent mérlegelő bíróság. A grafológiának külföldön mindenütt igen fontos szerepet tulajdonítanak és a bíróságok még a legegyszerűbbnek látszó bűnügyekben sem hoznak addig ítéletet, mig meg nem hallgatják az Írásszakértő véleményét, mert ma már oly tökéletessé fejlődött ki a grafologia, hogy nincs olyan eset, amikor meg ne tudná állapítani a valót. Vegyiszerekkel eitávolitott mondatokat tud rekonstruálni az úgynevezett mlkrofotografiával, a legkülönbözőbb és legügyesebben kopirozott váltóaláirásokat tudja fölfedezni, az utánairásokat, a tinta minőségéből állapítja meg a mikrofotografiával és ami a legmeglepőbb; az írásból elmebajt tud megállapítani akkor, amikor neves orvosok még csak gyönge idegbajt konstatálnak. írógéppel irt bűnügyeknél döntő jelentőséggel biró névtelen levelekről tutí;j megállapítani a levél szerzőjét és ezzel talán a bünügy szereplőjét is. Ennek a fejlett tudománynak itt Szegeden Európának egyik legjelentősebb is legkiválóbb kutatója is munkása dolgozik égiszén csendben: Fischof Gyula bankigazgató, a MagyarOlasz Bank szegedi intizetinek vezetője. Fischof Qyula jelentős újításokkal, egészen uj vágányon dolgozik ebben a tudományban és már ivekkel ezelőtt egyik legelismertebb is legismeríbb grafológusnak ismertik az összes külföldi szakkörök és nem egyszer hivták már meg nemcsak előadásokra, hinem komplikált esetek megfejtésére. Szeptember hatodikán Leipzigben a német grafologusok kongresszusukat tartják meg és ezen megjelenne a világ legkiválóbb Írásszakértői. A grafologia mai állását négy kiváló szakember ismerteti előadásával • kongresszusnak : Hans Schmeickert berlini rendőrfőnök, Brunner zürichi, Scheffel berlini egyetemi tanárok — negyediknek pedig a kongresszus a magyar Fischof Gyulát hívta meg. Fischof Qyula vetített képekkel, saját igen erdekes és eddig még sehol sem ismert vizsgálatainak eredményeivel a grafologia egyik legérdekesebb részéről tart elősdást a kongresszuson: Az irdsvizsgáiat a bünügyi nyomozások térin. Fischof Qyul a legnagyobb csöndben dolgozik s grafológiában akkor, amikor tulajdonképeni hivatása egészen más tereken mozog' Szegeden alig néhányan tudják, hogy a bankigazgatónak Magyarországon páratlanul álló grafologiai laboratóriuma van, ahol allsndó kutatásait végzi. A Szeged munkatársának alkalma volt megnézni ezt a laboratóriumot, amely felszerelésével, képeivel, példáival a legérdekesebb muzeumok között is jelentői helyet foglalna el. Föl van szerelve grafologia-mikroszkópckkal, a legtökéletesebb mikrofotográfokkal, nagyítókkal és olyan eszközökkel, amelyek a legtökéletesebbek ezen a té«" . Fischof Qyula évekkel a háború elött már szakirtője volt a nyltrat törvinysziknek és igazságügyminiszteri erkölcsi támogatással külföldön tanulmányozta a grafologiát. Párisban szoros nekszusban állott Alphons Bertlllon-nal, a legismertebb szakértővel, aki annak idején a Dreyfus-ügyben is szerepet játszott. Kontaktusban állott a müncheni, németországi, ausztriai összes szakkörökkel és nem egyszer tartott előadást nemcsak vidéken és a budapesi Urániában, hanem meghívásokra külföldön is. A laboratóriumban dokumentumai vannak számos olyan nagyarányú bűnügynek, amelyek a háború clatt és azelőtt hónapokig izgalomban tartotta az egész közvéleményt és amelyeknek a helyes nyomot, az igazságos Ítéletet Fischof Qyula vizsgálatainak meglepő eredménye adta meg. A bmkigazgaíó leipzigi előadása elé nemcsak szakkörök, de a társadalom egyes beavatottjai is élénk érdeklődéssel néznek, mert az előadás nemcsak jelentős uj kutatásokról fog beszámolni, hanem eddig még sohasem hallott szenzációs bűnügyeket fog kellő megvilágítás alá hozni. A Baross mintavásáron tekintse meg saját tervezésű Ie&níjszoba, előszoba, előcsarnok és konyhaberendezós mintáimat. REISIN6ER asztalosmester, Kazinczi-utca 6. __ 722 HM nyomtatványra van ufikséga, telefonáljon a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalat R.-T.-nak, telefon 16—34 Feltűnően olcsó szovelvásár Budapesten. Tiszta gyapjú velour '. . . . 21o.ooo K Strux nadrágszövet I60.000 » Női kamgarnszövet, duplaszéles . . 68.000 « Kék öltönykelme 98.ooo . Kelengyevászon, tartós .... 2Z.ooo > Ágy garnitúra készlet ! 69o.ooo. Férfi és nöi szövetmaradékok legolcsóbban, r* Imhof Áruház Budapsst, Rákóczi ut 8" «ar0^Qonóri röv,dáru- uri 68 nöi divatáru szak; «Bgea mában tökéletesen jártas, » felvétetik. (Bemutatkozás miaden idrtt*BHCaSSfl JÓZSCP cégnél Hódm