Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-24 / 193. szám

jpifclflWMffi SZBOBD 1914 augusztus 24. \'M i • Mw r I 1 ' líll | i | T V : tíl IS 1 ugy Németországot, mint az áníántot a kezde­ményező lépéstől visszatartotta, a másik Poincaré és a vezetése alatt álló nacionalista blokk, amely a kedvező alkalmat Németország teljes tönkretételére akarta felhasználni. A dolgoknak ilyen állapotában született meg 1924 április 9-éa ÍZ úgynevezett Dawea-féle tervezet, amelyet a Dawes „tábornok" elnöklete alatt mflkcdő am rikai pénzügyi bizottság dolgozott ki a német kérdés megoldására. D wes az olyanjamerikai tábornokok közé tartozott, akik sohasem voltak — katonák. Hivatására nézve jogász volt és mint sok nagy vállalat jogi ta­nácsadójának bőségesen alkalma nvilt, hogy betekiniést nyerjen az üzleti életbe. Különösen sokat foglalkozott vasúti dolgokkal é* egy elméleti jellegű munkája is jelent meg „Az Egyesült-Államok bunkrendszere" cimmel. 1897-től 1902-ig lagja volt Illinois állam szám­vevőszékének, 1902-ben pedig beválasztották a szenátusba. Mikor kilört a háború, a praklikus ameri­kaiak ugy okoskodtak, hogy egy ilyen ember jobban el tudja vezet- i a' interdanturát, mint egy kardcsörtető katona és Dawest ezredesi, msjd tábornoki rangban Preshing tábornok me lett megbizták az Európába átszállított amerikai hadsereg fuvarozási és utánpótlási ügyeinek vezetésevei. Ebben az állásában oly sikeresen működött, hogy a háború után taka­rékossági k rmánybiztos lett az Egye*ült-Államok legfőbb számvevőszéki melleit. Innét már csak egy lépés volt az Európába kiküldőit amerikai szakér;ó-bizottság elnökségéhez és a róla elne­vezett tervezetnek tz elkészítéséhez. A Dawes-tervezetnek a nagy jelentősége abban áll, hogy nemcsak Németország fizetési kötelezettségé állapi ja meg, hanem biztosítani igyekszik a fizetés lehetőségét is. A Dawes­tervnek a hátterében egy Németországnak nyújtandó 800 millió aranymárkás nemzetközi kölcsön lebeg, amely egyrészt az uj birodalmi banknak az aranyfedezetét szolgáitatja, más­részt az 1924—25. évi költségvetési hiányt egyenlíti ki. Amintho y pedig ebben a köl­csönben Amerikának is részesedni kell, Amerika nem járulha hozzá, hogy egyo dalulag Francia­ország, vagy a jóvátételi bizottság megálla­píthassa Németország mulasztását, hanem ezt csakis egy igazán pár atlan testület i eheti meg, amelyben az Egyesült Államok is — habár nem hivatalos formában — képviselve van. A Dawes-terv Németország évi fizetési kötele­zettségét a londoni ultimátummal szemben 2500 millió aranymárkdra emeli ugyan fel, de ezzel szemben megszünteti a német kivitel ér­téke után való százalékos részesedést, amely azt jelentette vo nj, hogy barmit termel a német munka, annak hasznát az ántánt, első­sorban pedig Franciaország zsebelje be. Fontos részlete a Dawes-féle tervnek az úgynevezett transfer-system is, amely abban áll, hogy a német részről teljesítendő fizetések előtt egy külön devizabiztos tartozik megállapítani, hogy a fizetés n m veszélyezteti-e a márka árfo­lyamát s amennyiben ez az eset állana elő, a fizetések felfüggesztentő. A cél végeredményben a német gazda ági élet tJpraállitása és a további katasztrófák elhárítása. Poincaré bukása éa a harmadik londoni konferencia. A Dawes-tervnek a legnagyobb akadálya, mint már emli'eltük, a francia kormány volt. Ennek sorsit a május 11-én lezajlott francia választások pecsételték meg. A Poincaré vezetése alait álló nacionalista blokk megbukott, Poincaré után menni kellett Millcrand elnöknek is és a herriot vezetése alatt megalaku t rad.kális­szcciahsta kabinet elfogadta a Macdonald által J?™„TS , meBegyezés álláspontját. Igy ült SJn San auharmadik londoni konferencia, amelyen első tzben történt meg, hogy a né­hetk meg"ranSU tárgyal0 fél ^ A nehézségek, me'yeket a konferenciának le kellett tüzdeni, még mindig elée naevok volt«k A franciák elfogadták a Dawes-terv^eimNé metország gaidasági egységének helyreállítását, de ragaszkodik a Ruhr-vidék megszállásához addig, mig Németország tényleg megkeidi a fizetéseket. A Marx kancellár vezetése alatt megjelent német delegáció ellenben azt vitatta hogy a francia és belga csapatok annak idején csak a gazdasági szankciók biztosítása érdeké­ben vonultak be a Ruhr vidékre, ezek megszű­nésével meg kell szűnni a megszállásnak is A jogi álláspon ját végül mindkét fél fenntartotta, de a franciák jóakaratuk és az uj szellem do­kumentálása cimén kijelentették, hogy a kiürí­tést megkezdik és fokozatosan végrehajtják, a letartóztatottaknak amnesztiát adnak, a polgári közigazga ást a német hatóságoknak visszaadják és a közbenső vámvonalat megszüntetik. Ez a megáilap dás augusztus 16-án jött létre. A felek 30-ig tartoznak ratifikálni az egyez­ményt. Ha ez megtörtént, emberi számítás sze­rint nyugvópontra jutott a német kérdés. Az egyezménynek legfontossbb eredménye, hogy Németország ma tudja, hogy mivel tartozik, hogyan köteles fizetni és hogy a terhére egy­oldalúan sem ujabb kötelezettségeket, sem bün­tető szankciókat megállapítani nem lehet. Az ultimátumok kora lejárt. A megoldás még min­dig nem ideális, de feltétlenül nagy haladást jelent az éveken át követett kizsákmányolás és szántszándékos tönkretétel peliiikájával szem­ben. Az igazság utbin van és az ig zságot többé nem lehet előrehaladásában megakasz­tani. A várható nagy gazdasági megkönnyeb­bülésen kivül a londoni konferenciának ez a nagy jelentősége nemcsak Németország, hanem Magyarország szempontjából is. Rövid útvonal a magyar-cseh közlekedésnek Kassa, augusztus 23. A cseh-szlovák vasutügyi hatóságok, valamint a Máv. képviselői között az illetékes minisztériumok kiküldötteinek jelenlété­ben tegnap Csapon tárgyalásokat kezdtek a Ru­szinszkó és Magyarország közti vasutforgalomnak Csapon át leendő lebonyolítása érdekében. A Máv. képviselői azt az indítványt terjesztették elő, hogy a forgalom már szeptember eisejével nyittassék meg, a cseh-szlovákok részéről azonban ezt az in­dítványt nem fogadták el, mert Csap állomáson nincsen alkalmas helyiség az utlevélellenőrző, vám- és egyéb hivatalok személyzetének elhelye­zésére. Nemrég fejeződtek be a tiszai híd építési munkálatai, melyet a bolseviki támadások idején felrobbantottak és igy most rendelkezésre áll a legrövidebb útvonal Magyarország felé és megrö­vidül az ut Romániából is Magyarországon ke­resztül. A Máv. kész tervet terjesztett a csehszlovákok elé. A terv szerint a csehszlovákoknak kellene a vasúti személyzet részére a szükséges helyiségek­ről gondoskodni. Megállapodtak abban, hogy a csehek részéről ideiglenesen gondoskodás fog tör­ténni a helyiségekről, amelyekben a közös határ­szolgálatot teljesíthetik. A megállapodások után a magyar kiküldöttek közölték, hogy a hid rendbe­hozatala szeptember elején befejeződik és akkor megindul a hidon át a vasúti forgalom. Sztrájkba állottak a szállítómunkások. Szeged, augusztus 23. (Saját tudósítónktól.) Szombaton reggel ismét sztrájkba kellett állaniok a szegedi munkások egy részének, mivel eddigi munkabérükből a nehéz viszonyokban nem tud­ták fedezni mindennapi legszükségesebb kiadásai­kat. Az építőmunkások után most a szállítómun­kások egy részének kellett abbahagynia munkát. A szállítómunkások ugyanis eddig — átlagban — heti kétszázötvenezer koronát kaptak, ami négy és félheti munkaidőt számítva, havonta nem tesz ki többet egymilliószázhuszonötezer koronánál. Nyil­vánvaló, hogy a szállítómunkás, aki szinte reggel­től besötétedésig fokozott és nehéz testi munkát végez, nem tudja saját és családjának legszűkebb mindennapi szükségletét kielégíteni havi egymillió­százhuszonötezer koronás fizetésből. A munkások már pénteken előadták, hogy ez a munkabér kevés és legalább heti háromszázezer koronát kérnek. A szegedi szállítócégek szomba­ton reggel kijelentették, hogy csupán heti tízezer koronás javítást adhatnak. A munkások erre is­mét előadták, hogy még a kért bér sem elegendő a megélhetésre, hiszen alig másfélmillióból ha­vonta nem tudják fenntartani családjukat. Igy az­után a munkások egy lényeges része bérharcba kezdett. A sztrájkoló munkásokhoz a szervezette­ken kivül csatlakoztak egyébként azok a munká­sok is, akik nem tartoznak a szervezett munká­sokhoz. Illetékes helyen a szállítómunkások bérharcát azzal okolják meg, hogy a szegedi szállítócégek nem a szegedi index alapján fizetik munkásaikat. A munkásoknak az az álláspontjuk, hogy minden bérsurlódást el lehetne kerülni, ha ók is az index alapján kapnák béreiket, hiszen akkor a való drágaságnak megfelelően emelkednének a munkabérek és igy a termelőmunkát megállító sztrájkra nem lenne szükség. Értesülésünk szerint a munkások még ennek a bérharcnak befejező­dése előtt kérni fogják munkaadóikat, hogy ebben a szakmában is vezessék be az indexet. A cégek egyrészénél egyébként ez a terv megértésre talált. Aki tudtán kivül megnyert egy ötmilliárdos kártérítési pört. Szeged, augusztus 23. (Saját tudósitónktói.) A szegedi színháznak a jövő szezonban uj kar­mestere lesz: Bethlen-Bruckner László, akit a vidékre s érződött Takács Ágoston utódjaként szerződtetett le a napokban Andor Zsigmond színigazgató. Bethlen-Bruckner László nem ismerelen és nem uj ember Szegeden. Itt született és itt kezdte meg szines és változatosan gazdag pá­lyafutását. Tiz évvel ezelőtt vált meg a szegedi fzinház karmesteri székétől, hogy megkezdje színigazgatói működését, amellyel csak a há-^ ború után, a forradalom kitörésekor hagyott föl. Két évvel ezelőtt Párisba köl'özött — miután bejárta a külföldet — ée a párisi „Lira" fil­harmonikus egyesület dirigense lett. Egy hó­nappal ezelőtt jött haza, a Király Szinház ugyanis szerződén ajánlatot küldőt neki. Az Unióval való tárgyalásai azonban nem vezettek eredményre. Nihány nappal ezelőtt véletlenül összetalálkozott Budapesten Andor Zsigmonddal, aki azonnal leszerződtette a szeged—vásárhelyi társulathoz karmesternek. Bethlen-Bruckner László szombaton már Sze­gedre is érkezett feleségével együtt — lakás­uézőbe Két napot szánt arra, hogy október elsejétől lakást találjon magának, azután át­megy Vásárhelyre, ahol azonnal megkezdi mű­ködését. Szegedi tartózkodása alatt érdekes dolgokat mo dott el váratlan szerencséjéről. Sokan em­lékeznek még bizonyosan arra a nagyobb ará­nyú kártérítési pörre, amelyet Be hlen Bruckner László indított néhány év előtt a Máv. ellen. A forradalom kitörésekor ugyanis szállitásköz­ben, amikor társulatával és színházi fölszerelé­sével költözködött, egy teljes vagonrakomány eltűnt szőrin-szálán szállítmányából. Kártérítési keresetet adott be azonnal a v sut ellen. A pör megindult a maga utján Megjárta az összes fórumokat, legutoljára a Kúria mondott ítéletet benne, megállapi otta a Máv. kártérítési köte'e­zettségét és közel ötmilliárd korondra valori­zálta a kár összegét. Bethlen Bruckner László azonban nem tudott semmit sem a kedvező és jogerős Ítéletről. A pört ügyvédje folytatta le, de az eredményről az ismeretlen helyen tartóz­kodó felperest nem tudta értesíteni, pedig meg­kísérelte az értesítés minden módját. Leveleket, lürgönyöket kü'dött szerteszét a világ minden tája felé, hazai és külföldi lapokban hívta fel sürgős jelentkezésre Bethlen-Brucknert, de ered­ménytelenül. Bethlen Bruckner a pör szerencsés kimenete­léről csak egy hónappal ezelőtt értesült, amikor hazaérkezett Párisból Bud'pestre és véletlenül összetalálkozott ügyvédjével. Most természete­sen nagyon örül szerencsés hazaérkezésének es türelmetlenül várla azt az időt, amikor felvenen a Kúria által jogerősen megítélt ötmilliárd koronái­Kart ellen klvlll I __ Tankönyveit eredeti árért kedvező régi könyvelt félárért iskolaszereit, füzeteit és rajzeszközeit a legolcsóbb árért csakis ^ Schwartz JenO könyvkereskedésében szerezze be^. RivillI Kartellen

Next

/
Thumbnails
Contents