Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-19 / 189. szám

Regi szegedi színházak. Irta: dr. Czlnar Károly. (Nyolcadik közlemény.) így jött létre 1858-ban az első állandó színház Szegeden, amely a nőegylet telkén, a nyári színkörből fejlődött ki és a „kis alkotmány" idejében 1860—61-ben fénykorát élte, . nagy drámai színész, Molnár György 1848-as honvédtiszt és színIgazgató vezetése alatt, aki művészi magaslaton mozgó, látványos történeti előadásokat (Mátyás király bevonulása Budára, II. Rákóczi Ferenc bejövetele a vereckei szoroson, a szigetvári vértanuk) rendezett, görögtűz világítása és jelképes értelmű némaképletek bemutatása mellett. Ezek kitűnő alkalmul szolgáltak a színészeknek, diákoknak, jogászoknak, sőt az értelmiségnek is, hogy parázs tüntetéseket rendezzenek az osztrák hivatalnokok és zsandárok ellen. Az előadások előtt a tüzvérü ifjúság Osztrovszky, Kempelen Győző (a Hiradó szerkesztője), Nagy Sándor (szegedi kis Petőfi) és Magyar iános vezetése alatt zászlóval, zenével, hazafias dalok közt járták be a várost és a szinházban a tüntetések véget nem értek, különösen amikor Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly születését, Petőfi, Széchenyi István és gróf Teleki László halálát némaképekben ünnepelték. A zenét a pécsi konzervatoriumot végzett és .kottából" játszó Erdélyi (Kis) Náci cigánybandája szolgáltatta. Ez a favázas szinház egyszersmind hires színészeket is nevelt Szigeti József, Szathmáry Károly, Mihályfi Károly, Nlkó Lina (s kis Blaháné), Váradi Miklós, hires népszinmüénekes, Solymosi Elek (a „Falu rossza* páratlan Gonosz bakterja), Nagy Ibolya, (Nagy Sándor és jászberényi Koór Flóra színésznő leánya), Hunyadi Margit és Lánczy Ilka innét kerültek a „Nemzetibe és Népszínházba. VI. Az állandó szinházban eleinte nyáron is játszottak, de mivel a hőség a szűk és alacsony épületben elviselhetetlen volt, azért Molnár György ismételten sürgette, hogy a nyári előadásokra az ujszegedi népkertben építsenek színkört, amire 1863. év február havában Kotlinszky Antal, a színházi sörcsarnok bérlője a tanácstól engedélyt kért, hogy az ujszegedi népkertben nyári színkört állithasson, de még akkor Újszeged Torontálvármegyébe és a kanizsai szolgabirósági járásba tartozván, a tanács és a vármegyei hatóság között támadt összeütközés miatt az ügy nem sikerült Emiatt 1863. év Julius havában a népkerti mulatókat bérlő korcsmáros a népkertben tánchelyül használt köralaku fabódét, amely köralaku nyitott tákolmány volt, deszkasátorral megtoldotta és benne színkört rögtönzött. A nézőtérre lócákat helyeztek és a nem fizető publikum elől a tánchelyeket a színkörrel együtt köröskörül kifeszített ponyvafalakkal zárták el, de az inasok és mesterlegények lyukat hasítottak a vászonfalakon és ingyen élvezték az előadást, amig a városi hajdúk és megyei pandúrok el nem zavarták őket Szathmáry Árpád színigazgató 1868-ban a népkerten kívül esö mezőségre tervezte a színkör felállítását, de abbanmaradt, mert a tanács sok he'yhasználatí dijat követelt. Ezután Rónay János Uj- legeden lakó kanizsai szolgabíró vette kezébe UÍ ügyet és részvénytársaságot alakított és az építtette föl a népkerten tul fekvő nyári színkört 1868. évi augusztus 15-én Szathmáry rpád társulata a „Szigetvári vértanuk" előadásával nyitotta meg. Ezt a másodé ujszegedi színkört 1869. év nyarán Aradi Gerő igazgató bérelte ki és augusztus 8. és következő napokon a „Bem apó hadjárata" cimü látványos darabot mutatták be nagyszámú műkedvelőkkel. Közöttük dorozsmai és algyevi mesterlegények is szerepeltek, ki ingyen, ki napazáraért. A honvédruháfe, huszármenték, orosz és lengyel prémes sipkák, bérbevett lovak, kocsik, fizetett műkedvelők, bombák, rakéták, puskapor, világítás (estenként 100 frt) sok költségébe ke: Sít az igazg?' 1 (Folytatjuk.) nRÖKDECSÜ REOÉNYE I .MONTE CHRISTO ORANDIÓZUS DRÁMA 10 FELVONÁSBAN Varga Mihály Szeged Teltfon m ^ Szsdlüísa Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponwa, szölökötöző fonalak és háló ««№ ¿»n kamat*. Ä?RORD MI II /IQ Kedd- Róm- tot. is protestáns Tul «111/191 ¿a/. pk. QOr. kat András és L Nap kel 5 óra 1 perckor, nyugszik 7 óra 5 perckor. Somogyi-könyvtár és muzeum zárva. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól 12-ig. A mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Gerle Jenő Klauzál-tér 3 (telefon 359), Gergely Jenő Kossuth Lajos-sugárut 31 (telefon 62), dr. Löbl Imre Gizella-tér 5 (telefon 819), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846), Nindl János Petőfi Sándor-sugárut 41 (telefon TTÍ), Nyilassy Ágoston Szilléri-sugárut 11. — Ünnepi mise Szent István napján. Augusztus huszadikán, Szent István napján délelőtt 10 órakor ünnepi mise lesz a rókusi templomban. A misén résztvesznek a városi és állami hatóságok is. — Siáría Valéria főhercegnő súlyos beteg. Í

Bécsből jelentik: Egy hátföi lap értesülése szerint Mária Valéria főhercegasszony, néhai Ferenc Józeef király leánya, súlyos betegen fekszik a wallseeí kastélyban. Az állami összeomlás után a főhercegasszony férje, Ferenc Szalvátor, a köztársasági kormány előtt lemondott minden örökösödési igényéről és családjával végkép visszavonult az Amstetten mellett lévő wallseei kastélyba. — Ilonka-nap. Szegeden nagyon sok Ilonka van és így hétfon bőséges aratásuk volt a virágárus asszonyoknak A kereslet tekintélyesen megnövekedett — mert alig van valaki olyan, akinek ne lenne köze egyik-másik Ilonkához —, tehát alaposan felszökött a rózsák, a szekfük, az őszirózsák és a dáliák ára. A virágpiacon már kora reggel, hat óra előtt megkezdődött a sürgés-forgás. A virágkofák töméntelen árut hordtak föl a piacra, amelyen a dáliák és az őszirózsák uralkodtak, a rózsák ideje ugyanis már leiárt, sok néhány haldokló bimbó került a pompázó őszelei virágrengeteg közé. A tarka virágos asztalok között tarka közönség tolongott. Ifjú, szerelmes tekintetű diáklegények, idősebb, társaságbeli urak, szaporabeszédű szomszédasszonyok válogattak a portékában és hüledeziek a képtelen árak miatt. Egy szál fehér őszirózsáért ezer-kétezer koronát, a rózsáért háromezret, a szekfüért kétezret is elkértek. Valamire való bokréta ára tízezer koronánál kezdődött, de a százezer koronás csokor sem volt túlságosan káprázatos. Azért virággal ment mindenki el a E

iacról, mert hát Ilonka napja van és az Ilonkák öszöntése virág nélkül el sem képzelhető. — A gyulai hathoühus nagygyűlés véget ért. A békésgyulai katholikus kongresszus vasárnap nagymisével kezdődött, amelyet Schioppa Lőrinc pápai nuncius celebrált. A város másik templomában, a józsefvárosiban Várhelyi József, szeged-belvárosi prépost-plébános mondotta a misét. Délelőtt a róm. kat. gimnázium udvarán tartották a diszgyülést. Schioppa Lőrinc nuncius német beszédet olvasott föl, amelyben hitre és munkára buzditott s tolmácsolta a pápa üdvözletét. Dr. Muntydn István szegedi táblai tanácselnök a Jövő feladatairól tartott hatásos beszédet. Délután dr. Gtattfelder Gyula püspök vezetésével és Schioppa nuncius részvételével eukarisztikus körmenet volt. Este a szinházban Hevesi Sándor .Császár és komédiás" cimü színmüvét adták elő a vendégek tiszteletére. — Októbsr elsején lép ¿letbe a városházán a nyolc órai munkaidő. A belügyminiszter rendeletet adott ki a közigazgatási hiraíaloK munkaidejének megbosszabitásáról. A rendelet értelmében a város köteles október elsején életbeléptetni a nyolc órai munkaidőt. A főiskolát végzett tisztviselők munkaideje heti 42, a többieké heti 48 óra. A miniszter a meghosszabbított munkaidő beosrtáaát a városra bizza, tehát a város hatóságától függ, hogy október elsejétől kezdve életbe lép-e a délelőtt-délutánl munkaidő a vájosházán, vagy pedig a városi alkalmazottak egyfolytában dolgozzák-e le a nyolc-, illetve a hét munkaórát — Halé'o^ás. Gallér Kristóf pápai kamarás, a szegedi tanitóképzőintézet nyugalmazott igazgatója hétfon reggel Szafymazon ötvennyolcéves korában meghalt Gallér Kristóf szerény alakját, csendes szavát sokan szerették Szegeden. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának is, de csak nagyon ritkán szólalt fel, ha valami valóban fontos kérdésről volt szó. Megfontolt véleményét mindenki szívesen hallgatta meg. Elhalálozását őszintén fájlalja mindenki. — Salánky József kúriai bíró, a szegedi bírói kar egyik kiválóan képzett és általánosan tisztelt tagja, a vasárnapról hétfőre virradó éjjel meghalt Az elhunytban Salánky István keS

yesreno ••»»»<»• testvérbátyját gyászolja. — Özvegy gócsy 0a_ ... született Bernáth Mária Magdolna urn^ vasárnap hosszú szenvedés után el1 hunyt. Neve't leánya, Bernáth Margit, fivére dr. 4 Bernáth Gyula, nőtestvere özvegy Pipis Sándorné í és kiterjedt rc"'or.ság gyászolják. IWI *n0ii«Ttii<3 1Q. A- Az srsayparitásos kövezetvám. A. városnál, hacsak titokban meg nem csinálták, semmit se számítanak még aranyparitáson. Ugy látszik azonban, hogy a tisztelt toronyalja erre a számítási alapra akar áttérni. Arról lehetne beszélni, hogy helyesen, vagy helytelenül. Arról azonban, hogy az aranyparitásos számítást pint a kövezetvámnál kezdik el, beszélni kell. Rámutattunk már arra, hogy milyen anomália, nem is anomália, hanem nagyfokú igazságtalanság van abban, hogy vízdíjat, tehát vizért járó dijat kér a város olyanoktól, akiknek nem ad vizet. A vizért a várost egyetlen polgár sem bsjthatja végre, viszont a város a vízdíjért minden polgár nyakára végrehajtót küldhet. így vtlahogy vagyunk a kövezetvámmal is. A vámot a kövezetért szedik, a kövezettel azonban édeskeveset törődnek. Ez az egyik. De azért is irni kell a .modernizálódásról", mert az aranyparitásos kövezetvámra bizonyára azért akar áttérni a város, hogy kövezetvám jövedelmét szaporítsa. A kövezetvám büszkéikedhetik azzal, hogy az utóbbi hónapokban egészen komoly, számbajövö tétellé nőtte ki magát. Még sem érdemes a dolognak nagy feneket keriteni. Mindössze megkérdezzük: minek ilyen átkos hamarsággal ez az ujabb vámemelés? Miért nem emelik buzaparitásra a löldbéreket? £s végül: egészen bizonyos, hogy az aranyparitásos kövezetvám az eddiginél nagyobb jövedelmet fog hozni a városnak? — A városi fürdő még mindig drágít A mult héten leszállították a béreket azokban a szegedi gyárakban, amelyekben a hetifizetést a helyi index alapján állapitjak meg. Egyre több üzlet kirakatában gyönyörködhettünk, nemcsak ámult héten, hanem ezen a héten is, leszállított, sőt mélyen leszállított árakban. De a városi gőzfürdő drágit. Logikus gondolatfüzéssel azonban, ugy látszik, nem lehet hatni a városi fürdő vezetőségére, amely ki tudja, miért találta most indokoltnak, hogy fölemelje a fürdő árát Ámde arról a tizenkétezer koronás jegyár mellett sem gondoskodott, hogy a gőzkamrákból ne mindjárt jégverem-imitációkba lépjenek a vendégek. Pedig vigyázni tessék, hogy baj ne essék. A városi fürdő, eddig legalább ugy tudtuk, közegészségügyi intézmény is. Es azonkívül, hogy az árakat.csökönyös következetességgel emeli, akár van rá ok, akár nincs, más hivatáis is várna rá. — Az államellenes görög dinnye. Az egyik fővárosi estilap irja: Az aszódi csendőrség letartóztatta Friedmann Alajos ottani fűszerest, aki ellen azt a feljelentést tették, hogy a kirakatában levő görög dinnyébe, a magyar szent korona címerébe egy zsidó csillagot, illetve szovjetcsillagot vésett be, ami által az állami és társadalmi rend felforgatását követte el. Friedmannt ma délelőtt hallgatta ki dr. Zsacskő Béla vizsgálóbíró, aki előtt Friedmann tagadta, hogy neki szándéka lett volna a magyar állam társadalmi rendjét felforgatni. A vizsgálóbíró megtekintette a bűnjelként lefoglalt hét kilogramos görög dinnyét és szemügyre vette az inkriminált szovjetcsillagot és megállapította, hogy a csillagnak nyoma sincs a dinnyén, ellenben egy négyszögalaku, alul és felül kúppal végződó jel van a dinnyén, amely sem ni körülmények között sem lehet olyan ábrázolat, amely akár Dávid király pajzsát, akár pedig a szovjet címerét jelképezné. Tekintettel arra a körülményre, hogy még ha zsidóielvény volna is a dinnyén, ez sem képezné az állami rend felforgatását, a vizsgálóbíró kihirdette végzését, amely szerint helyt ad dr. Rendes Miklós védő előterjesztésének és Friedmannt szabadlábra helyezi. Amennyiben az ügyészség nem él jogorvoslattal a határozat ellen, Friedmann még ma elhagyja a a fogházat Hir szerint aznap, amikor Friedmannt letartóztatták, lelketlen izgatók fölhecceltek Aszódon több egyént, hogy verjék be az ottani zsidók ablakait, ami meg is történt Az egyik zsidó gyáros ablaka alá fekete krétával ezt Írták: „Vesszenek a zsidók 1" A fenyegetés inkább csak óhaj volt, amely azonban nem valósult meg. Aszódon nem veszett el senki és semmi, még a bűnjelként lefoglalt dinnye sem. — Az alsótiszaparti földek haszonbér«. A városi számvevőség előterjesztést tett a tanácsnak az Ujszegden levő alsótiszaparti bérföldek haszonbérének felemelésére. Három évvel ezelőtt, 1921-ben ugyanis, amikor árverezték ezeket a földeket, a tanács arra utasította a számvevőséget, hogy 1924 júliusáig a földbérek esetleges emelése ügyében tegyen előterjesztést. A tanács hétfőn foglalkozott ezzel az üggyel, de határozatot nem hozott, hanem kiadta a számvevőség előterjesztését javaslattétel végett a gazdasági ügyosztálynak. Megérkeztek a legújabb kész női A« leány átmeneti és téli kabáok. Mérték «•' "piszébb kiviteben legolcsóbb a»' Remiayini divatáruháza, főposta m