Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-17 / 188. szám

1924 augusztus 17. SZBQBD A román-orosz háború csak idő kérdése. Budapest, augusztus 16. A román kormány legutóbb hivaUlosan is elismerte, hogy a szi­gorított ostromállapot kihirdetésének külpolitikai okai vannak. Elismerte, hogy a besszarábiai fronton Oroszországtól félni kell. Ezekre a hirekre igen nagy nyugtalanság vett erót az egész országon, mindenfelé nyíltan beszélik, hogy a román—orosz háború kitörése csak igen rövid idő kérdése lehet. Legutóbb is a román őrjárat észrevette, hogy két kommunista banda átlépte a Dnyesztert, hogy Saba falut kifossza. A román őrjárat róvid harc után visszatérésre kényszeritette az oroszokat. Az izgalmat ezen • esetből kifolyólag tetézte még az, hogy a hadvezetőség nem adott ki hivatalos cáfo­I latot. Szüretelnek a szegedi szőlőkben. Szeged, augusztus 16. (Saját tudósítónktól.) Furcsa és szokatlan cim ez rcost, augusztus derekán, amikor a hivatalos szüret még vagy másfél hónapnyi messzeségben van előttünk. De a dolog — akármilyen fuicsán l angzík — mégis ugy áll, hogy a szegedvidéki szőlőkben megkezdték a szüretet. Szomorú ez a szüret és kényszeredett, hangulat és vidámság nélkül való, csak tehetetlen bosszsnkodást ébreszt a szőlős­gazdák lelkében. A korai szüretnek az időjárás az ok». Az a bő esőzés, amely az utóbbi hetekben árasztotta el az Alföldet, mérhetetlen károkat okozott a szőlőkben, különösen a nemesebb fojta borsző­lőket tette tönkre, a kadarkát és az epertói. A sok eső kikezdte a sflrü fürtöket, a szín- rot­hadni kezdtek, felhasadtak és az a néhány »*ép, naptüttses meleg nap, amely az esőt követte, még inkább siettette ezt a romlási folyamatol. A szőlősgazdák, hogy mentsék, ami menthető, gyorsan megkezdték a kényszerszüretet, a gyü­mölcspiac nem tudta megemészteni azt a szőlő­mennyiséget, amelyet a kedvezőtlen időjárás miatt fölhozhatnának a gazdák és így nem ma­rj dt más bátra, mint a félig éredt és kellő cu­kortarlalomnélküli szőlő borrá való feldolgozása. A kár annál nagyobb, mert a kedvezőtlen idő­járásnak éppen a nemesebb fajta borszőlők es­tek áldozatul, a gyengébb szőlőfajtáknak, a magyirkának és a köviodinkának lézeresen na­gyobb az ellenálló képessége és ^birkó­zott a nedvességgel. A bőséges eső egyébként nemcsak kárt tett, hanem a mezőgazdaság más ágaiban tekinté­lyes hasznot is, ami kiegyenlíti, talán nemzet­gazdasági szempontból meg is haladja a bor­termés kárát. A kukorica- és a burgonyáéi­mést váratlan és nem remélt módon annyira megjavította, hogy a jelek szerint kiváló ter­mésre lehet számítani. A szegedkörnyéki kuko­ricavetések, amelyek a száraz nyár következté­ben egészen elsatnyultak, most teljesen rendbe­jöttek, a csövek gyönyörűen kifejlődtek és min­denfelé olyan bőséges kukoricatermés mutatko­zik, amilyenre évek óta nem volt példa. Ugyanez áll a burgonyára is. A jő kukorica- és burgonyatermés némileg kárpótolja a gazdákat a gyenge búzatermésért. A miskolci iparoskongresszus. Miskolc, augusztus 16. (Saját tudósítónktól) A magyar iparosok országos kongresszusa — mint ismeretes — csütörtökön kezdódött hatal­mas érdeklődés mellett a miskolci Korona­szálló nagytermében, amelyet zsúfolásig meg­töltöttek a fővárosi és vidéki ipartestületek kül­dött képviselői. A kongresszus első napjának lefolyásáról a Szeged pénteki számában vázla­tosan már beszámolt. Közölte, hogy az iparo­sokra milyen kedvezőtlen hatással volt a meg­hívott kereskedelmi miniszter elmaradása. A kongresszus első napjának lefolyásáról most még a következőket jelenthetjük: Wlmmersberg Frigyes báró kereskedelmi államtitkár hosszabb beBzédet tartott és beszé­dében kijelentette, hogy a kisipari hilel kérdé­sét a közeljövőben rendezi a kormány. Csak az a fontos, hogy meglegyen az iparosok hitel­képessége. Ami a kézmüveskamarák felállítá­sát illeti, ez az ügy szintén rövidesen tárgyalás alá kerül és azt hiszi, hogy a kormány meg fogja találni a kérdés megoldásához vezető utat. A kongresszus egyébként több hozzászólás után a következő határozati javaslatokat fo­gadta el: Mondja ki az országos nagygyűlés egyhangú határozattal ismételten, hogy a kis-, közép- és kézmüvesiparosság hítelügyének intézményes rendezését ugy ezen társadalmi és terhelő osz­tályok létérdeke, mint a nemzet gazdasági és szociális érdekei szempontjából szükségesnek és halaszthatatlannak tekinti. Az Iparosság a termeléshez szükséges hitei terén ugyanolyan elbánást követel, mint aminőben az ország többi termelő rétegei részesülnek. A kis-, közép- és kézmüvesiparosság terme­lési hitelszükségletét a ma is ezekkel az ügy­letekkel foglalkozó Budapesti Kisipari Hitel­intézet, vagy más előnyös feltételeket nyújtó pénzintézet lássa el, amely intézet állami támo­gatással országosan ktépitendő. Az iparosság részére nyújtandó hitel keretét szdzhuszmilliárd koronában tartja szükségesnek intézményesen megállapítani, felerészében a vidéken láiő iparosságot, felerészében pedig a fővárosi ipa­rosságot segítené. A nevezett intézet a szüksé­ges termelési hiteleket visszleszámitolás utján a Nemzeti Jrgybankon, vagy a Pénzintézeti Központon Keresztül folyósítsa clyan kamatláb mellett, amely a versenyképes termelést bizto­síthatja. A hitel folyósításának megoldását az állam garanciájával tartja lehetségesnek. A nagygyűlés nyomatékkal felhívja az ille­tékes kormánytényezők figyelmét az iparosság mai katasztrófálls helyzetére, amelybe az eddigi hitelanatchia, a súlyos gazdasági viszonyok és a rájuk rótt nagy állami terhek sodortak. Szükségesnek tart|a a ntgygyülés rámutatni arra, hegy a hitelkérdés rendezése nélkül nem­csak hogy teljesen fennakad a kisipari terme­lés, hanem a nyomasztó gazdasági viszonyok folytán fokozatosan megsemmisül és ezen folya­mat által fokozódni fog az adóalanyok pusztu­lása és növeli a már is ijesztő mérveket öltő munkanélküliséget, éppen ezért a nagygyűlés ezen megismételt határozatát különösen hang­súlyozni kívánja s reméli, hogy az illetékes helyen megértésre talál. Végöl felkéri az országos nagygyűlés a ke­reskedelmi és pénzügyi kormányt, hogy a hitel­kérdés megoldásához sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket. Gyors hitel nyújtásá­val súlyos mulasztások tehetők jóvá, miáltal a munkafolytonosság is biztosítható lesz és tíz­ezrek egzisztenciája menthető meg. A kongresszus első napjának utolsó előadója dr. Pálfy József, a szegedi ipirtestület titkára volt, aki a nyugdíjintézet létesítésének kérdését ismertette és rámutatott a megoldás lehetősé­geire. Az iparosságnak egyhangú állásfoglalás­sal követelnie kell a kormánytól, hogy ez az égetően fontos és az iparosság létérdekeibe vágó kérdés a törvényhozás utján minél előbb ren­deztessék. Törvényben kell kimondani, hogy minden iparos köteles belépni a nyugdíjinté­zetbe, mert csak kényszerrendelkezésekkel old­ható meg gyökeresen ez a kérdés, az önkéntes belépéssel való megoldásnak ugyanis gyakorlati értéke nincs. Harminc év előtt Miskolcon elha­tározták már az iparosok a nyugdíjintézet léte­sítését és éppen azért nem lett akkor az elha­tározásból semmi, mert kötelező ereje nem volt a határozatnak. Ugyanez volt a sorsa a szegedi ipartestület hasonló célú határozatának is, a szegedi körzet 28 ezer iparosa közül még ezren sem jelentkeztek belépésre. Értesülése szerint a kereskedelmi miniszter már foglalkozott ezzel a kérdéssel, most pedig a népjóléti miniszternél van az ügy és ott állítólag a mtmkásbizlositó pénztárral kapcsolatban óhajtják azt megvaló­sítani. Tiltakozik az ellen, hogy az iparosok nyakába ujabb terheket akasszanak, azt is ki­fogásolja, hogy az iparosok nyugdíjintézetéi valamilyen állami szerv keretében valósítsa meg; a kormány, mert az állam jelenleg ugy sem bir el ujabb terheket. Az iparosok maguk adminisztrálják nyugdíjintézetüket és ne enged­jenek senkinek se beleszólást annak ügyeibe. Ismerteti ezután a tervezet alapelveit, emely szerint 40 évi t8gság után 600 aranykorona évi nyugdíj járna. A belépőket bat osztályba soroz­zák. Hatszáz aranykoronától kezdve háromezer aranykoronáig terjed a kifizetés a negyven év letelte után. Gondoskodik a tervezet az özve­gyekről és árvákról is. As intézetnek 257.000 tagja lenne. A kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta a következő határozati javaslatot: Mondja ki a nemzetgyűlés, miszerint az 1923. évi veszprémi országos iparosnagygyülés hatá­rozatának megfelelően az országos iparosnyug­di intézet felállítását ezúttal is kívánja és az IPOSz-nak e tárgyban 1923. évi november hő 15-ik nspiín a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztése érdemi elintézését szorgal­mazza. Elfogadja a szegedi ipartestület által, az ipartestületeknek előzetesen megküldött és a nagygyűlésen részletesen ismertetett iparosnyug­dijlntézeti törvény és alapszabálytervezetet és utasítja az IPOSz elnökségé», hogy ezen tör­vény» és alapszabálytervezetet terjessze a kor­mány elé és a jóváhagyás kieszközlése után az alakuló közgyűlés összehívása iránt intézkedjék. A kongresszus első napja dr. Pálfy József zárószavaival véget ért. Az iparoskongresszus pénteki ülését Huszka Vilmos, a miskolci Iparosegyesület elnöke nyi­totta meg, majd később Pálfy Dániel vette át az elnökséget. Dr. Dobsa László az állami községi szövet­kezetek úgynevezett házi üzemei ügyében és a kontárkérdésben terjesztett elő határozati javaslatot, amelyet néhány hozzászólással a kongresszus elfogadott. Füredy Lajos, az IPOSz tiszteletbeli igaz­gatója határozati javaslatában tizenegy pontban sorolta fel az iparosok adósérelmeit. A kon­gresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Farkas Elek, a Baross-Szövetség igazgatója a betegsegélyezés és a balesetbiztosítás kérdé­sére vonatkozólag terjesztett elő határozati ji­vaslatot, amelyben az autonómia visszaállítását és a kormánybiztosság megszűntetéséi követeli. Müller Antal kereskedelmi tanácsos, a Ke­resztény Iparosok Országos Szövetségének főtitkára a tanonckérdést ismertetle. Erről és a tanonciskolák időbeosztásáról egy 16 pontból álló határozati javaslatot terjesztett be, amelyet hozzászólás ulán szintén elfogadtak. A kongresszus Füredy Lajos javatlatára kö­veteli a nagybankok és a nagyvállalatok meg­adóztatását az Iparostanonciskolák felállítása dijából. Szöliősy Ferenc a korlátolt ttalmérők sérel­meit tette szóvá. Vajda Károly sajnálkozással említi fel, hogy d nyomdászok még mindig nincsenek a szö­vetség táborában. Ezután Huszka Vilmos megköszönte a vezető­ség lelkes fáradozását, majd Pálfy Dániel el­nök Miskolc város közönségének és polgármes­terének fejezte ki köszönetét a kongresszus ne­vében a szives vendéglátásért, továbbá az ipa­rosoknak az előkészítő munkálatokért. Ezzel a kongresszus véget ért. Délután 4 órakor a Miskolci Csizmadia­Testület tartotta 400 éves fennállásának jubi­leumát. DUMAS ÖRÖKBECSŰ REGÉNYEI MONTE GROF CHRISTO GRIANDIÓZUS DRÁMA 10 FELVONÁSBAN TAKAREKBETETEK NEMZETI HITELINEZET SZFGP' ^KJA KÂRÂSZ UTCA 398 VOT.T PRÓFfTA-HFXyTSÉG,

Next

/
Thumbnails
Contents