Szeged, 1924. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1924-08-01 / 175. szám

s'mfwm mwém 1800 kaPüwi. miMni>il| H kMOWmVI i (MUi PnoM-Mea L (P0> tailUeUni) SZÓD ben.) Telten v-M.A.S»eged" megjele.«a kivitelivel aindea 'Bf. «sr* Ida ára 1800 te '.,*«. KlMinUsI iraki EK ••».<»• r« IMlyben 40000, Bad»Hif»« is ridautfl <5000 kM Hirdetési trák) Mlhasibon 1 mm. 400, egy Hasiboa 800, mislclliasibon ímSzOve* közt a százalékkal drigibb. Apróhirdetés 10 szélg 0000 kor. SrtvegkOztl kflzlemésyek «oronként 6100 korona Csalidi értesítés 45000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 augusztus 1, PÉNTEK. 175-ik szám. A bizalom kérdése. A hí ború és az után» következett zivataros időszak bennünket sok mindenre megtanított. Megismertette velflnk azokat az igazi erőket, amelyek az emberi társadalmat tulajdonképen összetartják. Ezek az erök nem mindig a törvényekben, nem a hadseregekben és nem az intézményekben vannak lefektetve, hinem annak a meggyőződésnek a mértékében, amellyel az emberek mindezen alkotások és szervezetek állandósága és szilárd volta iránt viselteinek. Röviden, a társadalmi, politikai, gazdasági és állami élet egy lelki tényezőnek, a bizalomnak a kérdése. Mikor a békében a papírpénzt és bankjegyet, amelynek belső értéke elvégre nem több a papír értékénél és a reá nyomtatott rajz nyomdai előállítási költségénél, minden fenntartás nélkül elfogadtuk, akkor tulsjdonképen a bizalmunkat fejeztük ki a garanciát elvállaló állam, vagy jegykibocsátó bank irányában. Még az ezüstnél és aranynál is tulajdonképen a bizalom működött közre, mert hiszen a legnemesebb fém sem alkalmas arra, hogy közvetlenül táplálkozásra használjuk fel, vagy vele ruházkodjunk. A bizalom ezeknél abban jelentkezik, hogy őket bármely pillanatban élelmiszerekre, ruházati cikkekre, vagy más szükségelt javakra becserélhetjük. A bábom ennek a biza omnik a fokozat összeomlását hozta magával. Császári szóvi ígérték meg, hogy otthon leszünk, mire a leve lek lehullanak. Büszke hadi jelentésekben olvastuk, hogy ezzel szemben áll Belgrád bevétele. Mikor a jóslások nem következtek be, elvesztettük a bizalmunkat — Höferben. Mikor nagyon megnyomták a pénzssjtónak a gombját, elvesztettük a bizalmunkat a papírpénz értékállandóságában. Mikor túlságosan magyarázták, hogy milyen kitűnő befektetés a hadikölciön és katonáéknál csak azt bocsátották szabadságra, aki jegyzett belőle, elvesztettük a bizalmunkat a hadikölcsönökben. Azután elveszett minden. Elveszeti a bizalmunk a győzelem lehetőségében, a fennálló balalom megrenditheletlen voltában és elveszett a bizalmunk önmagunk és egymás irányában. Soha a hatalmat egy maroknyi kalandor kezébe nem ragadhatta volna, ha a polgári társadalomnak bizalma van a saját erejében és soha az a tökéletes gazdasági felbomlás, amelynek néhány éven át szemtanúi voltunk, be nem következhetett volna, ha a közvélemény hisz a gyógyulásnak lehetőségében és a bekövetkezendő feltámadásban. Csak ez, csakis ennek a lelki tényezőnek a hiánya lehet a teljes Összeomlásnak az igazi magyarázata. A háborúban és a háború alatt teljesen felordult a közgazdaságnak egyébként is nagyon problematikus tudománya. Ennek a felfordulásnak pedig a legfontosabb tanulsága megint csak az, hogy még az úgynevezett rideg üzleti éleiben is, ahol a számok uralkodnak és ceruzával kezükben dolgoznak az emberek, sokkal nagyobb jelentőségük van az elvont, lelki tényezőknek, mint azt fel mertük volna tételezni. A tőzsdei hossz alapja a hit, hogy emelkedni ognak az értékek és nincs az a hatalom, nincs az a pénzügyminiszteri kijelentés, amely az értékcsökkenést akár a koronánál, akár más tereken megállítsa, ha a nyilatkoztok komolysága iránti bizalom elveszeit. A népszövetségi biztosoknak a kiküldése, akár hozzánk, akár Ausztriába, vagy az amerikai bankároknak a megjelenése a londoni konferencián, melynek leg> főhb célja Németországnak és Németországon keresztül egész Európának a szanálása, nem azt jelenti, mintha ezek az urak a tudásukkal vethetnének gátat a megindult leromlási folyamatnak, hanem pártatlanságuk, a viszonyok objektív megítélése révén a bizalom helyreállítására vannak hivatva, amely a gazdasági nyomorúságba sülyedt országok közvéleményénél i nagyrészt elveszett. Ma fordulóponton vagyunk. Vagy sikerül a bizalmat helyreállítani és ekkor az események hullámvonala fölfesé fog emelkedni, vsgy nem és akkor — hagyjatok fel minden reménnyel. Senkise hígyje, hogy az a 250 millió aranykoronás külföldi kölcsön, amelyet a Népszövetség nekfink garan ált, elegendő Magyarország talpraállitás^ra. Ez az Összeg, utolsó békebeli költségvetésünk kiadási oldalának egynegyedrésze, cssk egy csepp a ter gerben. De az a körülmény, hogy Lordon a reá erő részt egy óra alatt hárcmszorcssn tuljrgyeite, azt muMja, hogy az angol péwpíac kezdi kedvezőbben megítélni a magyar gazdasági élet rrejét, a magyar főidben rejlő termeiéti lehetőségeket és a magyar ipsr produktivitását és magyar kölcsönbe ismét be!e meri fektetni a pénzét. Nyilvánvaló, hogy e báromszoros uljegyzés mellett se a londoni, se az cmerikai piacnak nem lett volna síüksége arra, hogy tízmillió o.rnykorona jegyzéséi követelje tőlünk is, hitzen ez a tismilliő csak nagyon kis töredék, at«ely már együ t is tolt, de nem vették ifénybe. A követeléenek a jelentősége egészen más. Az, hogy nekünk is legyen bizalmunk önmagunk Irányában. A jegyzésre felhívó plakátok, amelyek a sugárkéve közrpén tündöklő dollárt láttatják a hirdetési oszlopokon, a vasúti kccsikbzn, ezt az erkölcsi követelményt izimbolizfclják. A magyar közvéleménynek doumenfálni kell a hitét, hogy ebben a kölcsönben, amely nagyon komoly külföldi pénzemberek ellenőrzése alatt áll, nem lát egy ujabb hadikölcsönt, hanem egy olyan befektetést, amely feltétlenül szükséges az ország gazdasági talpraállitásához. Ez von maga után mindent, a korona értékének megszilárdulását, az ipari, kereskedelmi, sőt közéleti konszolidációt, a munkanélküliség megszűnését, rendes kereseti viszonyokat és normális gazdasági'életet. Mert tévedés volna azt hinni, hogy a munkanélküliség megszűnik azzal, ha a város bsvakoltat néhány düledező házat, vagy a kormány néhány barakkszerű szükséglakást építtet. A bajt gyökerében kell orvosolni. A bizalmat kell helyreállítói s ehhez kell most *z első lépést megtennünk. A gazdasági viszonyaink nehezek. A termésűnk rossz volt. De a rossz gabonatermés ériéke is legalább négy százötvenmillió aranykoronát képvisel és egész mezőgazdasági termelésűnk ériéke alkalmasint e éri az egymilliárd aranykoronát. Hogy egyévi ipari termelésűnknek mennyi az értéke, arra hiányzanak a statisztikai adatok. Mindenesetre azonban még a megcsonkított országnak egy évi nemzeti jövedelme is van annyi, hogy sokszorosan biztosítani tudja annak a kis összegnek az előteremtését, amelyet a bizalom záloga gyanánt tőlünk kívánnak. Ha rosszabbul nem akarjuk megítélni megunkst, mint a külföld cselekedte, ez a jegyzés nem végződhetik fiaskóval. Ez már nem is a bizalom, hanem a jövő kérdése. Az üzletek, miihelyek és augusztus 15-éig lehet fizetni. Budapestről jelenti hivatalosan az MTI: A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében az ipari, vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének részéről üzleti célra (műhely, iroda, raktár) használt helyiségeinek, valamint a gyógyszertárak az augusztus 1-én esedékessé váló bérét augusztus 15 lg fizethetik. Ez a rendelkezés nem terjed ki az üzleti célra használt, de a bér szempontjából lakásnak tekintendő helyiségek bérére. Bolgár-görög konfliktus. A görög katonák agyonlőttek tizenöt bolgár parasztot. Szófia, julius 31. (Bolgár Távirati Iroda.) Petracan prefekturáján jelentést tett négy bolgár paraszt, hogy a görög határ mentén fekvő Karakői és Tirse falvakban junius 26—27-re virradó éjjel a határszolgálatot teljesítő görög parancsnok utasítására letartóztattak 26 bolgár parasztot, akik között a kérdéses följelentést tevő négy is közte volt. A foglyokat megkötözték és átadták egy görög tisztnek, akivel együtt 15 fölfegyverzett egyén volt s a foglyokat a község másik oldalára vitték. Azután megparancsolták, hogy üljenek le a földre, mire a fölfegyverzett kisázsiai görögök sortüzet adtak le a foglyokra. A foglyok közül 15 meghalt, hat megszökött, ezek között volt a négy, aki a petracani prefekturán jelentést tettek. A bolgár kormány sürgős és erélyes vizsgálatot kér a görög kormánytól, egyben a nemzetközi döntőbíróságot is megkereste, hogy a helyszínre bizottság szálljon ki és vizsgálja meg az ügyet. A főbiztos nyilatkozott a népszövetségi kölcsönről. Budapest, julius 31. Smith népszövetségi főbiztos nagy érdeklődéssel figyeli a magyar kölcsön kibocsátásinak az eredményeit az öszszes érdekelt piacokon. A kölcsön magyar francheának a jegyzését augusztus 1-án kezdik. A prospektus, amely Jeremiás Smith és Korányi Frigyes pénzügyminiszter aláírását viselik, a mult vasárnap jelent meg. A főmegbisott a magyar sajtó képviselőinek a hozzáintézett kérdésekre, hogy mi a véleménye Magyarország részére készített újjáépítési tervezetről, a következő közlést adta ki: — A rekoqslrukciós tervezetet egynéhány európai legkiválóbbi pénzügyi kapacitás készítette a imgyar kormánnyal egyetértőíeg. Ezen urak a közérdekekért működtek és önként áiltak az európai rekonstrukció szolgálatába. Azt hiszik, 1 hogy ez a pénzügyi program megoldása Msgyar: országon is szükségkép hozzá fog járulni a [ gazdasági élet fejődéséhez cs megizmosodásához. 'I A magyar királyság 1924, évi ál arnköJcsön« népszövetségi kölcsön. A 250 millió aranykoronát kitevő kölcsön magyar része 11,597.250 aranykorona, amely 2,350000 dollárnak felel meg. A jegyzés határideje 1924 augusztus 1-től augusztus 9 ig. A kibocsátási árfolyam 88 százalék. A kötvények dollárra és aranykoronára szólnak és pedig 10, 20, 100 és 200 dollár, illetve megfelelő összegű aranykoronára. A kötvények kamatozása 7l/»*/«> vagyis a befektetett összeg után több, mint netió 81/,0/«. A kölcsön 20 év alatt törlesztetik. A kamatok effektív dollárban fizettetnek. — A befizetés történhet dollárban, angol fontban, svájci frankban, olasz lirában, hollandi forintban, svéd koronában, cseh és osztrák koronában, de lehet magyar koronában is jegyezni. A jegyzési összeg két részben fizethető. A kölcsön szolgáltatásának biztositékául a vámjövedék, cukorsdő és cukor után fizei tfiiidő kincstári részesedés, valamint a dohányI jövedék Cssres (nyers) bevéfele és a sójövedék