Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-06 / 153. szám

1914 julius 6 S ZIQB D 5 35 fővárosi és 40 szegedi gyermeket nyaraltatnak a szegedi munkások t Egy furcsa tanácsi határozat. Szeged, julius 5. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még, hogy a szegedi szervezett munkások tavaly összeadták filléreiket és egész nyáron át 42 olyan beteges, gyönge proletárgyermeket nyaraltattak az ujszegedi munkástrandon, akiknek apjuk szegénységük miatt képtelenek gyermeküknek a száraz kenyérnél többet nyújtani. A gyönyörű és minden elismerésreméltó akciónak nagyszerű eredménye lett, sápadt, vézna munkásgyereKek egész napon át az ujszegedi homokban játszadoztak, sőt ellátást is kaptak. Az akciót egyébként a nemes emberbaráti célokról nevezetes Munkások Emberbaráti Egyesületének szegedi csoportja rendezte. Ebben az évben a gazdasági viszonyok még nyomasztóbbak a tavalyinál és ezért a munkások most még nagyobb energiával láttak hozzá a nyaraltatási akcióhoz. Az összegyűlt munkásfillérekből és az egyesület mulatságainak jövedelmeiből ebben a szezonban 35 beteges, sápadt fővárosi és 40 szegedi munkásgyermeket fognak nyaraltatni az ujszegedi munkásstrandon. A Gyermekbarát Egyesület a fővárosi gyermekeket ujszegedi munkásszülőkné! helyezik el, akik díjtalanul adnak lakást, reggelit és vacsorát a fővárosi munkásgyermekeknek. Mig a Gyermekbarát Egyesület mindegyik kis gyermeknek dijtalanul ad ebédet és uzsonnát. Miután a minden elismerést megérdemlő akciót csakis a szegedi munkások filiérjeiből rendezik, azonban a gyermekek felügyelete is pénzbe kerül, valamint igen sok pénzt emésztenek fel azok a tornaszerek, hinták, amelyeket a munkások a gyermekeknek föl akarnak állítani, nem régiben az egyesület egy beadvánnyal fordult a város tanácsához. A beadványban kérte a tanácsot, hogy járuljon hozzá négymillió koronával a nyaraltatás költségeihez. A beadványra azután 15.288—924. t. sz. alatt most válasz érkezett, amely ilyeneket tartalmaz: „Tárgy. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete kérelme partfürdő létesítése iránt". Köztudomásu, hogy már évek óta létezik a munkásstrand és ide hozzák ki a munkásgyermekeket. A válasz egyébként kijelenti, hogy a kérés nem indokolt, nem járulnak semmivel sem hozzá, mert egy gyermekstrandfürdőt már támogatnak. Jobban kellene elolvasni a kérelmeket, itt nem strandfürdő létesítéséről van szó, hanem a gyermeknyaraltatás felügyeleti és tornaszer költségeiről. így támogatják Szegeden a szociális törekvéseket. A munkások azonban saját filléreikből még ennek ellenére is nyaraltatni fognak 35 pesti és 40 szegedi munkásgyermeket. .MMAMWMMM Ui ás a Somogyi-telep életében. Szeged, julius 5. (Saját tudósttónktól) Jelentős ünnepe lesz vasárnap a Somogyi-telepnek, ekkor hallgatják saját területükön az első misét s választják meg népgyűlésen a választmányt, amely arra van hivatva, hogy ügyeiket képviselje. A Samogyi- telep egészen különleges alakulat. Voltaképsn a városi lakásínség hozta létre, egyébként természetes, fejlődő, folytatása Szegednek. így alakultak ki másfelé is a nagyvárosok, így terjed a mi régi területünk is amelyet idővel csak a körtöltés választ majd el a Somogyi-teleptől. A vasárnapi népgyűlés műsorán az a pont is szerepel, hogy hivatalosan, kormányszóval is kapják meg a Somogyi telep nevet. Azt hi&zszük, ehhez nem is kell olyan nagy formaság, mint ahogy remélhetőleg nem jelenti ez az igyekezet a vátosíól való elszakadást. A telep szegény emberek gyűjtőhelye és sokkal jobban érezheti magát a gazdag Szeged részeként, mtn'ha önállóságról ábrándozik. Akkor lennének ezek igazán szegények. Az ünnepség egyébként reggel 7 órakor kezdődik, amikor a vasúti dalárda és zenekar muzsikaszóval járja be a telepet. Ugyanakkor Bús páter gyóntat, majd szentbeszédet mond. Utána a szabadon hagyott templomhelyen felállított sátorban Várhelyi József prépost misét celebrál. Az ünnepségen részivesz a polgármester, de meghivást kapott a teljes tanács is. Mise után népgyűlésen alakul meg a választmány, amelynek lesz elnöke, alelnöke, pénztárnoka is. Somogyi Szitveszler polgármestert örökös diszelnökké választják, az elnökségre Tar József kisegítő iskolai tanitó, menekült erdélyi tanár van kombinációba véve. Érdekes kis kolónia ez a telep, amelynek az épülőfélben levőkkel együtt mintegy 400 háza van. Kedves, kényelmes, egyszerű htjlékok. A falu — nevezzük hízelegve és az egyszerűség kedvéért így — kedves otthont adott tisztviselőknek, iparosoknak, kereskedőknek egyaránt, sőt máris fejlődőben van valami különös gőg, ami az amerikaiakéhos hasonlít. Ott is különbséget tesznek, hogy melyik család érkezett rz etaö hajóval, melyik a későbbiekkel ? A Somogy i-telepiekkel beszélgetve, akárhányszor halljuk felütődni a szót: — Mi még a legelső kérelmezők közt voltunk, a sógor ur cssk a tavasszal fogott ki magának házhelyet. — Mi a programjuk ? — kérdeztük az »első foglalókat". — Először sz iskolát harcoljuk ki. Rengeteg a gyerek, minden házra 3—4 esik, de van ahol hét is van. Hiszen éppen az ilyen cssládok igyekeztek ide, szabad levegőre, ami a városi nedves odúkban hiányzik. A városba mi még bejutunk valahogyan, de a gyerekeket nem tehetjük ki az időjárás szeszélyeinek. Szeretnénk szeptemberre megnyitni az első két osztályt. Aztán kell óvóda, de mindennél fontosabb a mi életkörülményeink között, amikor a várható délutáni hivataloskodis behozatalával csuk este érkezünk haza, a napközi otthon. — Tervbe van véve a templom építése is. ! A lebontásra kerülő Szent Demeter-templom | anyaga, általában a felszerelése minket nagyon Julius hó 6-án, vasárnap BAGDAD napkeleti szerelmi regény két részben, egyszerre, a Korzó Mozi „Drágakő" filmjeiből. Budapestet megelőzően! — Ezt megelőzi: A kitűnő amerikai burleszk műsor T—— ^ ——.— Előadások kezdete: Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor, hétköznap 5, 7 és 9 órakor. boldoggá tesz. Külön papi állási se kell szervezni, mert a jezsuita rend készséggel vállal|a a lelki irányítást. — Vizük van-e? — Dehogy van. A Tisza ott folyik ugyan (meg is rémitett a tavaszi áradáskoj), de nem való ivásra, csak szükségből. A telep kutjai rosszak, vizük ihatatlan. Van távolabb egy kertész, az 5000 koronáért egy hónapra ad árézi vizet, de nagyon megnézik, ha valaki napában többször jön a kútra. Azt hiszik mindárt, hogy üzérkedik. A Tisza vizét mégis inkább csak mosásra használjuk. — A város legutóbb tízmilliót szavazott meg járdákra és utakra. Állandó gondoskodásunk tárgya lesz, hogy ez a kérdés se aludjon el s érezzük a fejlődést. — Milyen emberek laknak a telepen? — Városi hivatalnokok, közalkalmazottak, vasutasok, tanítók, mesteremberek. Van. kérem, már izraelitánk is, szép házat épített magának. — Hol elégítik ki a közszükségletsiket ? — Annyi a bolt, hogy egymás hegyin-hátán van már. Ellenben a korcsma nem reuzál. Egy van belőle, alig jár bele valaki, amiből az is kitetszik, hogy a Somogyi-telepiek nemcsak szegény, de józan emberek is. — Sok az iparos? — Susvter, asztalos, kovács, lakatos, kőmives van. Csak pék hiányzik, meg borbély, de idővel abból is kerül. — Hát izé, hogy is mondjam ... az van-e ? Informátorunk elgondolkozott egy pillanatig. — Határozottan tudok egyről, hallottam is, hogy merre lakik. Ezek után mi is azzal végezzük, hogy a Somogyi-telep határozottan szépen fejlődik. Az építkezés egy pillanatra sem szünetel, az eddig tartó arányt számítva olyan pompás helye iesi néhány év múlva a városnak, hogy párját kell keresni. DMMAMMAMMMMMMAMMAMMMMMMMMMI Az alföldi nagyváros. Igen tisztelt Szerkesztő Uram I B. lapjának mai számában megjelent vezércikkel kapcsolatban engedjen meg néhány szerény megjegyzést annak illusztrálására, hogy Szeged város tanácsa a városfejlesztés és városszépítés terén milyen - eddig sem bel , sem külföldön más városokban nem tapasztalt — politikát folytat. A város tereinek fejlesztése, a város fásitása és uj . közterek, sétányok megteremtése, mint ön megjegyzi, j nem szerepel a tanács programjában. De hogyan kívánhatjuk ezt egy olyan városban, ahol milliárdokat áldoznak régi bagolyvárak megszerzésére, azzal az indokolással, hogy arra .városszépitési* siempontbót valamikor szükség lesz, de ugyanakkor hiányos a város vízvezetéke, csatornázási hálózata. Másik oldalról szintén sok milliárdot szavaznak meg az egyetem építésére és fenntartására, de arról nem gondoskodnak, hogy az egyetemi tanár, ha véletlenül a második emeleten lakik, napközben otthonában megmoshassa kezét, illetve legyen ehhez vize. Mert modernül berendezett lakások vannak ebben a szép nagy városban, de a vízvezeték, a fürdőszoba, az angol closet csak a szemnek van meg, használni azt sem éjjel, sem nappal nem lehet, mert Szegeden nincs viz. Nos kérem, ehhez nem kell bővebb kommentár. Szegeden, milliárdos városban, ahol városszépitési célokra milliárdokat adnak ki, ott nincs viz a vízvezetéki hálózat házaiban sem, de vannak házak, amelyek sem vízvezetéki, sem csatornázási hálózatba nem esnak, mert ez a két intézmény nem terjed ki, csak a város belső területeire. Egyetem fenntartására milliárdokat szavaznak meg, de közkórházunk Albániának is szégyenére válna. A szegedi .Buda*, Újszeged, amely fekvésénél fogva legalkalmasabb volna városfejlesztés és szépitési célokra, egy kietlen, elhanyagolt városrész, amelynek se vize, se csatornája, rossz járdája, rossz világítása és egyáltalában semmilyen villamosközlekedési eszköze sincs I Ezek csak a nagyobb hibák, amelyekre így hamarjában rámutattam. Apróbb részletekről ne is szóljunk, hiszen szerényebb követelményt nem támaszthat ma egy modern város lakója, mint azt, hogy nyáron napjában többször megmosdhassék, vagy fürödhessék, ha már vizvezetékes lakásban lakik. Szégyene ez egy városnak, amilyenre nincs még példa az országban, sem annak határain kivül. Tessék egy kicsit abból a milliárdokból külföldi tanulmányútra megszavazni és a nemes tanácsot Ausztria kisebb városaiba kiküldeni, nem is szólva Németországról, stb. De menjenek el csak Brassóba, majd találnak ott köztereket, sétányokat, menjenek Kolozsvárra, majd meglátják, milyennek kell lenni a vízvezetéknek és menjenek Ausztria, Németország városaiba, majd találnak ott városszépítést és fejlesztést. Szomorú adatok ezek. Hasonlítunk mi kérem arra a szépen felöltözött dámára, aki nagy tollas kalapban, selyem ruhában lejt végig a korzón, de alul tarka chiffonból varrt inget hord. Fenn az ernyő, nincsen kas. Nincs itt kérem modern ismerat, nincs kulturérzék, csak helyi érdekek és talán egyéni érdekek. Olyan is ez a nagy városi Egy erdélyi egyetemista.