Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-16 / 161. szám

Egyg wmém Éra 1800 kopom Wi >111 U.t.toHf i i kMtoMnli tm tn taoo a*. BMMM áraki Eo • Mrtxa «000, Badafltrdctéa! teák • I mm. 400, tfj mltltlbuábM 13 kflzt ZS «xáaltkkaldrtfáM. ApróhtrdeM* II n«i| 000 kor. SiflvegkOi* nyék loronktfit M00 I Cwttdi «rtesttés 49000 V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 16, SZERDA. 161-ik szám. Miniszterek nézelődése. Vakáció van, a parlament padjaiból hazaeresztetiék az öreg fiukat — szerencsére exáment nem tétetlek velük — és most a fáradt piofeaz* szorck, a miniszterek is kiszel'özletik egy kicsit a fejükből az ország gondját. Örömmel értesülünk róla, hogy a kormány legtöbb tagja itthon marad — szegény magyar miniszterek bizony „aranyparipán* se mi hétnek világfürdőkbe — és arra használja föl a vakációt, hogy egy kicsit körülnézzen az országban. Teljes jóhiszeműséggel tesszük föl, hogy ezeknek az ismerkedési expedícióknak csakugyan komoly célja az ország föitekiniése, erejének, gyöngeségének személyes tapasztalattal való megismerése. Éppen ezért minden politikai tekintetet kizáró tárgyilagossággal állapítjuk meg, hogy minálunk a miniszterek tanuimányutjaib*n kevesebb szokott lenni a tanulmány, mint i bankett. De épp olyan tárgyilagossággal hozzátesszük azt is, hogy ők erről nem tehetnek. A minisztereket, mikor leszállnak a vonatról, átveszik a főispánok, a vármegyei oszlopok, a városi tekintélyek s odavezetik őket, ahová nekik tetszik. Rendezett jólétet és előkészített nyomorúságot mutatnak a minisztereknek, a Potemkin tudatos huncutsága né kül ugyan, de a Potemkin rendszerével. Ami ó, vagy szép van a megyében, azt megmutatják azért, hogy dicséretet kapjanak. Ami rossz, vagy inséges van, azt megmutatják azért, hogy ígéretet kapjanak a segítségre. Es kapnak dicséretet, kapnak ígéretet, de a miniszterek nem kapnak semmit, legföljebb csömört a bankettektől. Egy pár kirándulás azokra a helyekre, amelyekben a jólét, vagy az inség élethű díszletei vannak kiállítva, egy csomó hivatalos fogadás, amelyeknek során szorongó küldöttségek legeltethetik szeműket a miniszter alakján és delektálhatják magukat a miniszteri hang zenéjén, néhány pillanatfelvétel, amelyekben a vidéki oszlopok örőkittetik meg magukat egy képen a nagyhatalmú miniszterrel s zászlók, fogatok és fehérruhás lányok, meg széles Magyarországon egy kaptafára szabott tósztok: ezek tették mindig a miniszteri tanulmányutak egész tartalmát. Hogy mi hasznuk van az ilyen tanulmányutaknak, az külön tanulmány. A miniszter nem tanul belőle, a közvélemény nem okul rajta, még a megtanulmányozott vidék te nyer vele. Tanulmányozni nem azt kell, ami van, hanem azt, ami nincs, de kellene, hogy legyen. A tanulmányozás előfeltétele a szükség, a hiány, vsg< a kész idea, amelvhez a legalkalmasabb helyei kell megkeresni. Rákóczinak, mikor elhagyta a; ország földjét, azt mondja a cigánya: „itt hagyod a vagyont, keresed a nincsent". Minisztereknek nem szemrehányásul, hanem buz ditásul kell ilyent mondani. Ami .vagyon", arra csak vigyázni kell, hogy az is az ördögé ne legyen a többi után, de smi „nincsen", azt igenis keresni kell, pótolni kell a kegyelmes uraknak. Magyarországon kevés a gyárkémény, kevés az okszerűen vezetett gazdálkodás, kevés a jól adminisztrált közhivatal és nagyon kevés az elégedett vidék. Azokra a vidékekre kell tanulmányi kirándulásokat tenni, ahol sok az ilyen „nincsen". Minthogy pedig a tanulmányúiból mégis fontosabb a tanulmány, mint az ut, nem szabad válogatósnak lenni, hanem a legkényelmetlenebb utakat kell keresni, mert ezeken szerezhetők a legbecsesebb tanulmányok. Osszák fel maguk közt egyszer a miniszterek az országot ilyen szándékkal, járják be a legrosszabb, legelhanyagoltabb vidékeket, ne tűrjék mrg a hódolattal rendezett, de föltétlenül megtévesztő Potemkín-információkat, keressék titokban és jegyezzék az őizinte tapasztalatokat: akkor majd elkészül a nincsen mappája, amiről minden kormány lenézheti, hol mi nincs és hová mi kell. Amink van, azt jó tudni, jó megőrizni és jó fejleszteni. De ez a kisebb gond. A nagyobb az, hogy irtsuk a sok nincsent és belyettök gazdasági, kulturális és kereskedelmi kincsekkel gazdagítsuk ezt a mi elsivatigosodott szegény országunkat. Ehhez kell elkészíteni a nagyméltóságú m. kir. miniszteri kartogramoknak a nincsen mappáját. mamimmwmwmsmmimmm^^ Rendelettervezet a 33-as bizottság előtt. Budapest, ju'ius 15. A szanálási törvények végrehajtását ellenőrző 33-as pirlamenti bizottság kedd délután 5 órakor Kcniz Béla elnökletével ülést tartott. A bizottság folytatólagosan tárgyalta azon rendelettervezeteket, amelyeket a kormány a szanálási törvénnyel kapcsolatban óhajt kiadni. A bizottsági elsősorban a vadászjegyek is fegyverigazolványok illetékéről szóló rendeletteivezettel foglalkozott. Rupert Rezső a vadászatot fényűzésnek tekinti és ezért a progresszív adóztatás mellett szólalt föl. Azt kérdi, hogy milysn bevételre számit a kormány ezen adóból és lesz-e annyi a bevétel, smely fedezni tudja az adminisztratív költségeket. Végül a köztisztviselők számára kedvezményt kér. Heinrich Ferenc lehetetlennek tartja a vadászadó progresszív megállapítását. Majd kjelenti, hogy a köztisztviselőknek adandó kedvezményhez hozzájárul. Ezután a vadászat nemzetgazdasági je'entőségéről szól. Korányi Frigyes báró pénzügyminisz'er válaszában kijelenti, hogy a vadászati illetékekből kb. egymillió aranykorona bevételre számit, ezzel kapcsolattan a kiadások alig számbavehetők. Az egymillió aranykoronáról nem lehet lemondani. Ami a progresszív adóztatást illeti, az o'yan körülményes és olyan drága, hogy ettől el kell tekinteni. Az ügyrendészeti kérdés a belügyminiszterhez tartozik. Az iletékek természetével ellenkezik a kü'ön kedvezmény nyújtása, mert az, aki vadászik, az meg is tudja fizetni a 24 aranykoronát. Végül a rendelet egyszerűsítését igéri. A bizottság ezzel a rendelettervezetet ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta. Az öröklési llletikek tárgyalásánál Rupert Pezső a rendelet értelmezése tekintetében, Kdllay pedig a rendelet egyszerűsítése mellett szólalt fel. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy ö is a rendelet egyszerűsítésére törekszik és már történtek is lépések ezen irányban. Az illetékeket nem az összhagyatek, hanem az öröklés után számítják. A bizottság ezen rende'ettervezelet is elfogadta ugy általánosságban, mint részleteiben. Az llletikeknek aranykoronátan való számításáról szóló rendeletnél Temesváry néhány módosítást terjeszt elő, amelyet a bizottság elfogad. Erődl-Harrach Tihamér az egész illetéknek jogilag áttekinthető rendszerbe való foglalását kéri, amire a pénzügyminiszter kijelenti, hogy az ősz folyamán meg is fog történni. A bizottság a pénzügyminiszter megnyugtató kijelentése után a rendelettervezetet ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Vita nélkül fogadták el ezután ugy általánosságban, mint részleteiben az llletikek egyenirtikiről, az Ingatlan is a vlsszatirő szolgáltatásoknak az llletikek szempontjából való értékléséről, az aranykoronaértékben fizetendő köztartozárok után szedhető késedelmi kamatról, továbbá az 1924. évi általános keresetiadó kivetéséről szCló rendeleteket MMMIMMMMMÍMI^^ A demokraták a fölvételi vizsga eltörlését kérték a miniszterelnöktol. Budapest, julius 15. Kedden délben fél esy órakor Vdzsonyl Vilmos, Benedek János, Pakots ' József és Fábián Béla képviselők jelentek meg a miniszterelnöknél, akivel több mint egy óra hosszáig tanácskoztak. Vázsonyi adta elő a párt sérelmeit, elsősorban a forgalmiadó kivetisinil felmerült anomáliákat ismertette, majd rámutatott arra, hogy a kinyszerkölcsönt vigrehoftással akarják behajtani olyan kisembereken, akik azt nem birják el. A miniszterelnök kijelentette, hogy már erről a kérdésről beszélt a pénzügyminiszterrel és a kérdést kőzmegelégfdésre való megoldása céljából mégegyizer érintkezésbe lép vele. Vázsonyi Vilmos ezután a B-listások ügyét tette szóvá és rámutatott, hogy nemesik az állam és a városok, hanem a tőkeerős vállalatok is elbocsátják tisztviselőiket. Amiriszterelnök kijelentette, hogy a Nemzeti Banknál közbe fog járni, miután azonban a bank felett nem rendelkezik, garan álni semmit sem képes. Az ipitkezisre vonatkozólag, amelyeknek megszüntetését Vázsonyi szintén felhozta, a miniszterelnök kijelentette, hogy az előirányzott öszszeg a korona romlása és az anyag drágasága folytán nem bizonyu t elegendőnek a tetvbevett építkezésekhez, ugy hogy azokat egyelőre félbe kellett szakítani. Ezután a felvételi vizsgák eltörlését kérte Vázsonyi. A demokrata képviselőkkel folytatott tanácskozás után magához kérette a miniszterelnök Klebelsberg Kuno grófot és vele az aktuális politikai kérdésekről, továbbá a felviteli vizsgákról majdnem kit óra hosszat tanácskozott. A kultuszminiszter a miniszter elnöktől való távozása után a felvételi vizsgák ügyében és a hatáskörébe tartozó ujabb javaslatok előkészületeiről a következőke* mondotta: — Több a ng< zattam már azt a felfogáson?-' j i kivételi vizsgák mostani alapja ellen komoly aggályaim vannak. Még a nyári szünet alatt, mielőtt az uj isVolai év megkezdődnék, meg fogom tenni a szükséges intézkedéseket. Betlen István gróf felfogása teljesen megegyezik az in felfogásommal. A miniszterelnök nagyon jól ismeri ezt a kérdést és az a felfogása, hogy az ügyet ugy kell megoldani, hogy a társadalom minden rétege megelégedéssel vehesse tudomásul a hozot intézkedést A kultuszminisztérium különben két nagy javaslaton do gozik, az egyik a továbbképző népoktatásról szóló törvényjavaslat, a másik pedig a különös tehetséggel biró gyermekek e kallódását lesz hivatva megakadályozni, olyanformán, hogy n ilyen gyermekeket anyagilag fogja támogatni. A Wolff-pár* bomlása. A Wolff-pártbóf most kilépett 28 párttagot még 15 fogja követni. Jaczkó képviselő, aki annakidején vezető tagja volt a pártnak, a következőket mondotta: — Tudtam, hogy hamarosan megindul a bomlási folyamat és ezért mintegy két év óta nem wspvok tagja a pártnak. Wolffnak a párt szétbultt át meg is jósoltam. Bethlen Istvánnal és RaKovszky belügyminiszterrel már néhány nsp óta megbeszéléseket folytatok és tudomásom szerint Kozma Jenő is megbeszéléseket folytat egy uj fővárosi pártra vonatkozólag. Weltner Jakab ügye. Weltner Jakab ügyében az iratokat egyelőre nem az ügyészséghez, hanem a rendőrséghez küldték, még a mult bét szombatján, minthogy vádat akarnak emelni Weltner ellen izgatás címén a városházán mondott izgató beszéde miatt. Ezt a beszédet a Vörös Újság annak idején közölte, Weltner azonban tagadja, hogy ilyen beszédet tartott volna. A rendőrség kihallgatja