Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-16 / 161. szám

Egyg wmém Éra 1800 kopom Wi >111 U.t.toHf i i kMtoMnli tm tn taoo a*. BMMM áraki Eo • Mrtxa «000, Bada­fltrdctéa! teák • I mm. 400, tfj mltltlbuábM 13 kflzt ZS «xáaltkkaldrtfáM. ApróhtrdeM* II n«i| 000 kor. SiflvegkOi* nyék loronktfit M00 I Cwttdi «rtesttés 49000 V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 16, SZERDA. 161-ik szám. Miniszterek nézelődése. Vakáció van, a parlament padjaiból haza­eresztetiék az öreg fiukat — szerencsére exáment nem tétetlek velük — és most a fáradt piofeaz* szorck, a miniszterek is kiszel'özletik egy kicsit a fejükből az ország gondját. Örömmel értesü­lünk róla, hogy a kormány legtöbb tagja itthon marad — szegény magyar miniszterek bizony „aranyparipán* se mi hétnek világfürdőkbe — és arra használja föl a vakációt, hogy egy ki­csit körülnézzen az országban. Teljes jóhiszeműséggel tesszük föl, hogy ezek­nek az ismerkedési expedícióknak csakugyan komoly célja az ország föitekiniése, erejének, gyöngeségének személyes tapasztalattal való megismerése. Éppen ezért minden politikai te­kintetet kizáró tárgyilagossággal állapítjuk meg, hogy minálunk a miniszterek tanuimányutjaib*n kevesebb szokott lenni a tanulmány, mint i bankett. De épp olyan tárgyilagossággal hozzá­tesszük azt is, hogy ők erről nem tehetnek. A minisztereket, mikor leszállnak a vonatról, át­veszik a főispánok, a vármegyei oszlopok, a városi tekintélyek s odavezetik őket, ahová ne­kik tetszik. Rendezett jólétet és előkészített nyomorúságot mutatnak a minisztereknek, a Potemkin tudatos huncutsága né kül ugyan, de a Potemkin rendszerével. Ami ó, vagy szép van a megyében, azt megmutatják azért, hogy dicséretet kapjanak. Ami rossz, vagy inséges van, azt megmutatják azért, hogy ígéretet kap­janak a segítségre. Es kapnak dicséretet, kap­nak ígéretet, de a miniszterek nem kapnak semmit, legföljebb csömört a bankettektől. Egy pár kirándulás azokra a helyekre, amelyekben a jólét, vagy az inség élethű díszletei vannak ki­állítva, egy csomó hivatalos fogadás, amelyek­nek során szorongó küldöttségek legeltethetik szeműket a miniszter alakján és delektálhatják magukat a miniszteri hang zenéjén, néhány pil­lanatfelvétel, amelyekben a vidéki oszlopok örő­kittetik meg magukat egy képen a nagyhatalmú miniszterrel s zászlók, fogatok és fehérruhás lányok, meg széles Magyarországon egy kapta­fára szabott tósztok: ezek tették mindig a mi­niszteri tanulmányutak egész tartalmát. Hogy mi hasznuk van az ilyen tanulmány­utaknak, az külön tanulmány. A miniszter nem tanul belőle, a közvélemény nem okul rajta, még a megtanulmányozott vidék te nyer vele. Tanulmányozni nem azt kell, ami van, hanem azt, ami nincs, de kellene, hogy legyen. A tanul­mányozás előfeltétele a szükség, a hiány, vsg< a kész idea, amelvhez a legalkalmasabb helyei kell megkeresni. Rákóczinak, mikor elhagyta a; ország földjét, azt mondja a cigánya: „itt hagyod a vagyont, keresed a nincsent". Mi­nisztereknek nem szemrehányásul, hanem buz ditásul kell ilyent mondani. Ami .vagyon", arra csak vigyázni kell, hogy az is az ördögé ne legyen a többi után, de smi „nincsen", azt igenis keresni kell, pótolni kell a kegyelmes uraknak. Magyarországon kevés a gyárkémény, kevés az okszerűen vezetett gazdálkodás, kevés a jól adminisztrált közhivatal és nagyon kevés az elégedett vidék. Azokra a vidékekre kell tanulmányi kirándulásokat tenni, ahol sok az ilyen „nincsen". Minthogy pedig a tanulmány­úiból mégis fontosabb a tanulmány, mint az ut, nem szabad válogatósnak lenni, hanem a legkényelmetlenebb utakat kell keresni, mert ezeken szerezhetők a legbecsesebb tanulmányok. Osszák fel maguk közt egyszer a miniszterek az országot ilyen szándékkal, járják be a leg­rosszabb, legelhanyagoltabb vidékeket, ne tűr­jék mrg a hódolattal rendezett, de föltétlenül megtévesztő Potemkín-információkat, keressék titokban és jegyezzék az őizinte tapasztalato­kat: akkor majd elkészül a nincsen mappája, amiről minden kormány lenézheti, hol mi nincs és hová mi kell. Amink van, azt jó tudni, jó megőrizni és jó fejleszteni. De ez a kisebb gond. A nagyobb az, hogy irtsuk a sok nin­csent és belyettök gazdasági, kulturális és ke­reskedelmi kincsekkel gazdagítsuk ezt a mi el­sivatigosodott szegény országunkat. Ehhez kell elkészíteni a nagyméltóságú m. kir. miniszteri kartogramoknak a nincsen mappáját. mamimmwmwmsmmimmm^^ Rendelettervezet a 33-as bizottság előtt. Budapest, ju'ius 15. A szanálási törvények végrehajtását ellenőrző 33-as pirlamenti bizott­ság kedd délután 5 órakor Kcniz Béla elnök­letével ülést tartott. A bizottság folytatólagosan tárgyalta azon rendelettervezeteket, amelyeket a kormány a szanálási törvénnyel kapcsolatban óhajt kiadni. A bizottsági elsősorban a vadászjegyek is fegyverigazolványok illetékéről szóló rendelet­teivezettel foglalkozott. Rupert Rezső a vadászatot fényűzésnek te­kinti és ezért a progresszív adóztatás mellett szólalt föl. Azt kérdi, hogy milysn bevételre számit a kormány ezen adóból és lesz-e annyi a bevétel, smely fedezni tudja az adminisztra­tív költségeket. Végül a köztisztviselők számára kedvezményt kér. Heinrich Ferenc lehetetlennek tartja a vadász­adó progresszív megállapítását. Majd kjelenti, hogy a köztisztviselőknek adandó kedvezmény­hez hozzájárul. Ezután a vadászat nemzetgazda­sági je'entőségéről szól. Korányi Frigyes báró pénzügyminisz'er vá­laszában kijelenti, hogy a vadászati illetékekből kb. egymillió aranykorona bevételre számit, ezzel kapcsolattan a kiadások alig számba­vehetők. Az egymillió aranykoronáról nem lehet lemondani. Ami a progresszív adóztatást illeti, az o'yan körülményes és olyan drága, hogy ettől el kell tekinteni. Az ügyrendészeti kérdés a belügyminiszterhez tartozik. Az iletékek ter­mészetével ellenkezik a kü'ön kedvezmény nyújtása, mert az, aki vadászik, az meg is tudja fizetni a 24 aranykoronát. Végül a rendelet egy­szerűsítését igéri. A bizottság ezzel a rendelettervezetet ugy ál­talánosságban, mint részleteiben is elfogadta. Az öröklési llletikek tárgyalásánál Rupert Pezső a rendelet értelmezése tekintetében, Kdllay pedig a rendelet egyszerűsítése mellett szólalt fel. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy ö is a rendelet egyszerűsítésére törekszik és már tör­téntek is lépések ezen irányban. Az illetékeket nem az összhagyatek, hanem az öröklés után számítják. A bizottság ezen rende'ettervezelet is elfo­gadta ugy általánosságban, mint részleteiben. Az llletikeknek aranykoronátan való számí­tásáról szóló rendeletnél Temesváry néhány módosítást terjeszt elő, amelyet a bizottság el­fogad. Erődl-Harrach Tihamér az egész illetéknek jogilag áttekinthető rendszerbe való foglalását kéri, amire a pénzügyminiszter kijelenti, hogy az ősz folyamán meg is fog történni. A bizottság a pénzügyminiszter megnyugtató kijelentése után a rendelettervezetet ugy álta­lánosságban, mint részleteiben elfogadta. Vita nélkül fogadták el ezután ugy általá­nosságban, mint részleteiben az llletikek egyen­irtikiről, az Ingatlan is a vlsszatirő szolgál­tatásoknak az llletikek szempontjából való ér­tékléséről, az aranykoronaértékben fizetendő köztartozárok után szedhető késedelmi kamat­ról, továbbá az 1924. évi általános kereseti­adó kivetéséről szCló rendeleteket MMMIMMMMMÍMI^^ A demokraták a fölvételi vizsga eltörlését kérték a miniszterelnöktol. Budapest, julius 15. Kedden délben fél esy órakor Vdzsonyl Vilmos, Benedek János, Pakots ' József és Fábián Béla képviselők jelentek meg a miniszterelnöknél, akivel több mint egy óra hosszáig tanácskoztak. Vázsonyi adta elő a párt sérelmeit, elsősorban a forgalmiadó kivetisinil felmerült anomáliákat ismertette, majd rámuta­tott arra, hogy a kinyszerkölcsönt vigrehoftással akarják behajtani olyan kisembereken, akik azt nem birják el. A miniszterelnök kijelentette, hogy már erről a kérdésről beszélt a pénzügy­miniszterrel és a kérdést kőzmegelégfdésre való megoldása céljából mégegyizer érintkezésbe lép vele. Vázsonyi Vilmos ezután a B-listások ügyét tette szóvá és rámutatott, hogy nemesik az állam és a városok, hanem a tőkeerős vál­lalatok is elbocsátják tisztviselőiket. Amiriszter­elnök kijelentette, hogy a Nemzeti Banknál közbe fog járni, miután azonban a bank felett nem rendelkezik, garan álni semmit sem képes. Az ipitkezisre vonatkozólag, amelyeknek meg­szüntetését Vázsonyi szintén felhozta, a minisz­terelnök kijelentette, hogy az előirányzott ösz­szeg a korona romlása és az anyag drágasága folytán nem bizonyu t elegendőnek a tetvbevett építkezésekhez, ugy hogy azokat egyelőre félbe kellett szakítani. Ezután a felvételi vizsgák el­törlését kérte Vázsonyi. A demokrata képviselőkkel folytatott tanács­kozás után magához kérette a miniszterelnök Klebelsberg Kuno grófot és vele az aktuális politikai kérdésekről, továbbá a felviteli vizs­gákról majdnem kit óra hosszat tanácskozott. A kultuszminiszter a miniszter elnöktől való tá­vozása után a felvételi vizsgák ügyében és a hatáskörébe tartozó ujabb javaslatok előkészü­leteiről a következőke* mondotta: — Több a ng< zattam már azt a fel­fogáson?-' j i kivételi vizsgák mostani alapja ellen komoly aggályaim vannak. Még a nyári szünet alatt, mielőtt az uj isVolai év meg­kezdődnék, meg fogom tenni a szükséges intéz­kedéseket. Betlen István gróf felfogása teljesen megegyezik az in felfogásommal. A miniszter­elnök nagyon jól ismeri ezt a kérdést és az a felfogása, hogy az ügyet ugy kell megoldani, hogy a társadalom minden rétege megelége­déssel vehesse tudomásul a hozot intézkedést A kultuszminisztérium különben két nagy javas­laton do gozik, az egyik a továbbképző népokta­tásról szóló törvényjavaslat, a másik pedig a különös tehetséggel biró gyermekek e kallódását lesz hivatva megakadályozni, olyanformán, hogy n ilyen gyermekeket anyagilag fogja támogatni. A Wolff-pár* bomlása. A Wolff-pártbóf most kilépett 28 párttagot még 15 fogja követni. Jaczkó képviselő, aki annakidején vezető tagja volt a pártnak, a kö­vetkezőket mondotta: — Tudtam, hogy hamarosan megindul a bom­lási folyamat és ezért mintegy két év óta nem wspvok tagja a pártnak. Wolffnak a párt szét­bultt át meg is jósoltam. Bethlen Istvánnal és RaKovszky belügyminiszterrel már néhány nsp óta megbeszéléseket folytatok és tudomásom szerint Kozma Jenő is megbeszéléseket folytat egy uj fővárosi pártra vonatkozólag. Weltner Jakab ügye. Weltner Jakab ügyében az iratokat egyelőre nem az ügyészséghez, hanem a rendőrséghez küldték, még a mult bét szombatján, minthogy vádat akarnak emelni Weltner ellen izgatás cí­mén a városházán mondott izgató beszéde miatt. Ezt a beszédet a Vörös Újság annak idején közölte, Weltner azonban tagadja, hogy ilyen beszédet tartott volna. A rendőrség kihallgatja

Next

/
Thumbnails
Contents