Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-15 / 160. szám

1924 •« 18 SZIQBD A francia szenátus Herriot ellenére elnapolta magát. Párls, julius 14. A szenátus julius 31-lg elnapolta magát anélkül, hogy figyelembe vette volna Herriot miniszterelnöknek azt a kifejezett kívánságát, hogy a szenátus a londoni konferencia tartama alatt tárgyalja le az amnesztiajavaslatot. Páris, ju'ius 14. A külügyminisztériumban tegnap konferencia volt Herriot minisz'erelnök elnökletével. A konferencián részt vett a pénzFrancia iró a magyar kisebbségek elnyomásáról. ügyminiszter, a felszabadult vidékek minisztere és az újjáépítési interparlamentáris csoport, az ujjápitési bizottságok szenátor- és képviselőtagjai. Az értekezleten az újjáépítés pénzügyi problémáját beszélték meg és megbízták a pénzügyminisztert, valamint az újjáépítési minisztert, hogy a megkezdett akciót a leh tőségekhez képest folytassák. London, julius 14. A Fortigthl Rewiew most megjelent számában a francia Moxwel terjedelmes cikkben foglalkozik a magyar kisebbségek sorsával. Kijelenti, hogy egész könnyen jó békeszerződést állapith ttak volna meg, ha a nagyhatalmak jobban ismerik azokat az államokat, amelyeket felosztottak és nem bontották volna meg ai illető államok gazdasági és faji egységét. Rövidesen kiderül a békeszerződésről, hogy a bajok sorozata helyibe uj bajok sorozatílt állította. Itt az előzetes megállapodások nyomáca alatt tett egyoldalú intézkedésekről van szó. A volt osztrák-magyar monarchiát hét áliam között osztották fel, ugy hogy ma cs?k árnyékai a réginek. Ezután az egyes uj 3 államokban levő magyar kisebbségek ügyével 3 foglalkozva megállapítja, hogy a kisebbségek fennmaradásának és az államalkotó néppel való együttműködésének semminemű előfeltétele nincs meg. A Iegsu'yosabb sérelmeknek találja a különböző nyelv- és tanítási törvényeket, továbbá a főldbiriokkisajátitdsokat, amelyeknél a régi tulajdonosok nem egyszer ingatlanaiknak századrészét sem kapják meg. Ezzel szemben a jelenleg érvényben lévő régi mogyar kisebbségi törvény a kisebbségeknek a legszélesebb körű jogokat és kívánságokat biztosítja. I MAMMMMMM Dr. Kószó István beszámolója a felsötanyai aratóünnepen. Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól.) Dr. Kószó István belügyi államtitkár tegnap tartotta beszámolóját az ottani aratóünnep keretében Szeged* Felsőtanyán. Az államtitkár kíséretében voltak dr. Aigner Károly főispán, dr Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Szalay József rendőrkerületi főkapitány, dr. Bottka Sándor rendőrtanácsos és számos szegedi közéleti kitűnőség. Az államtitkárt a vonatnál a helyi Mezőgazdasági Egyesület alelnöke, Széli Imre üdvözölte, majd a tiszteletére megjelent választói lovasbandériummal, hosszú kocsisorral kisérték Felsőközpontra, ahol Kardos József, a Gazdasági Egyesület elnöke mondott üdvözlőbeszédet. Az államtitkár kíséretével először az aratóünnep alkalmából Niedermayer Antal plébános által celebrált ünnepi misén vett részt, majd dr. Aigner főispán bevezetőszavai után megtartotta beszámolóját. Beszédében foglalkozott az autonomvámtarifa előnyeivel, amely kivitelünket a közel jövőben meg fogja javítani. Hangoztatta a gazdaság szabadságát, törvényileg kivánja szabályozni a kisüstök és a gazdálkodók saját céljaira történő dohánytermelés kérdését. Végül biztosította a gazdaközönséget a kormány jóindulatáról. Ezután Niedermayer Antal plébános szép szavak kíséretében megáldotta a négyökrös szekéren levő gabonát és az arató munkásokat. Dr. Aigner Károly főispán, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke ismertette terveit a Szegeden működő különböző gazdasági egyesületek fúziójára vonatkozólag, amelynek célja, hogy a gazdasági egyesületek a tömörülés révén olcsón és gyorsan juthassanak nemes vetőmaghoz, gazdasági gépekhez és eszközökhöz. Beszéde végén kiosztotta a gazdasági egyesület ajándékait a kaszások és a marokverő leányok között. A beszámolót a Gazdasági Egyesület helyiségében díszebéd követte, amelyen az első pohárköszöntőt a főispán mondotta Magyarország kormányzójára. tány vezetésével rendőri bizottság aeállott ki a helyszínre, a rendőrorvos pedig azonnal konstatálta, hogy itt öngyilkosság történt. Palatinusékat azonnal előállították az őrszobára, majd később pedig a rendőrségen is kihallgatták őket. A tömeg estig azonban egyre nőtt, este nyolc órakor már mintegy ezren állották körül a házat és egyre fenyegetőbben viselkedtek. Nagyobbszámu rendőri készenlét vonult ki ekkor a ház elé és hogy megelőzzék a nagyobb bajt, föloszlatták a tömeget, amely ekkor már valósággal ostromra készült. Néhányan a rendőrőrszoba előtt gyülekeztek, de itt is közbelépett a rendőrség. Hétfőn reggel azután dr. Wéber Árpád rendőrkapitány tovább folytatta a kihallgatásokat. A rendőrorvos véleménye szerint kétségtelen az öngyilkosság és igy még délelőtt elbocsátották a rendőrségről Palatinusékat. özvegy Hehn Hermannét pedig most már eltemetik, a boncolást is megejtették és árván maradt két apró gyermek, akiknek apjuk a munkában halt meg, anyjukat pedig halálba kergette — a lakás... BMMAMAMMMMMMMMMMMMMMMMMMlA tanács és a tiszai erkölcsök. Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól.) A szegedi államrendőrség ujabban nagy szigorúsággal ellenőrzi a fürdőerkölcsöket. Egyenruhás és civilruhás rendőrök cirkálják végig a Tiszát és félMMMMMMMMMMMM^^ öngyilkosságot követett el egy özvegyasszony, mert ki akarták lakoltatni. Szeged, julius 14. (Saját tudósítónktól). A háború i a lakást. Ezt a végzést még januárban hozták, kezdete óta tartó mindennapos és rettenetes lakás- j azonban tekintettel a'télre, Hennné két gyermekálváriák közül egy pillanatra megállította az em- \ kére és hogy az özvegynek sehol sem találtak bereket két lakás-tragédia. Az első az volt, ami- \ lakást, a végzés végrehajtását felfüggesztették. kor a főváros legelegánsabb és legforgalmasabb ' Palatinusék ezután többször megkísérelték a kiterén, a Gizella-téren, közvetlenül a Gerbeaudpalota előtt ponyva alatt volt kénytelen meghúzódni egy család, ott az utcán a ponyva alatt zongoráztak, tanulták a gyerekek a másnapi leckét és ott imádkoztak a Mária-kép előtt, mielőtt nyugodni tértek volna. És a második, amikor nem is olyan régen a főváros szivében, a Váci-utcában öngyilkos lett egy úriasszony a leányával együtt. És most ehhez hasonló tragédia játszódott le Szegeden is. öngyilkos lett egy özvegyasszony lakásügyi kálváriája miatt. Erről a megrendítő esetről a Szeged munkatársa a következőket jelentheti: Néhány év óta lakott a Liszt-utca 5. számú ház földszintjén Hehn Hermán hajókormányos özvegye négyéves Kató és hétéves József nevü gyermekeivel. A Liszt-utcai ház Palatínus János tulajdona, akinek lakásában lakik elvált asszony leányuk is. Hehnné és a házigazdáék között az első években a legjobb viszony volt, minden baj és veszekedés nélkül érintkeztek egymással, mig ez a viszony mintegy évvel ezelőtt hirtelen megszakadt, sőt rövidesen ellenségek lettek. A földszintes kicsiny lakással ugyanis nem volt semmi baj addig, amíg meg nem jelent a játék szinterén az a Gelelii nevü pénzügyőr, aki nemcsak hogy albérlője volt a házigazdának, hanem szorosabb viszony is kezdődött közöttük. Végre is az év elején — mint kitűnt — a pénzügyőr állítólag megvette, vagy kibérelte a házigazda tágasabb lakását. Amikor ez a tranzakció létrejött, a házigazda hirtelen kimondta, hogy szüksége van Hehnné földszinti lakására. Természetesen Hehnné hallani sem akart a dologról, kijelentette, hogy ő két kicsi gyermekével nem megy ki a régi lakásából. Igy azután nem csak a viszony hidegült el, hanem az ügy a lakáshivatal elé került, a lakáshivatal pedig helyt adott a házigazda igényének is kijelentette, hogy az özvegynek el keli hagynia lakoltatást, de Hehnné mindig haladékot kapott a lakáshivataltól. Közben az eltelt félév alatt a lehető legrosszabb viszony kezdődött közöttük. Hehnné helyzete lassan-lassan teljesen tűrhetetlen lett. A heves szóváltások egymást követték és nem egyszer fordult elő, hogy tettlegességre is sor került, amelyekben rendszerint a szerencsétlen özvegyasszony húzta a rövidebbet. Szombaton délelőtt azután ismét a lakáshivatal elé került a kilakoltatási ügy. Palatinusék bejelentették, hogy a Zerge-utcában találtak az özvegyasszonynak „megfelelő" lakást és igy most már végre kell hajtani a kilakoltatást. A lakáshivatal ki is mondta, hogy hétfő délig Hehnéknek el kell hagyniok a lakást. Vasárnap kora reggel azután éktelen lárma verte fel a környék lakóit. Allitólag Palatinuséknak elveszett az udvarról két csirkéjük és ezért Palatinusék az özvegyet elverték. A heves szóváltást verekedés követte — mint a szemtanuk állítják — Hehnnét alaposan elverték. A verekedés hirére a közelből elősietett Hehnné nővére is, aki rendőrt is hozott magával. Amikor benyitottak a földszinti szobába, csak nagynehezen tudtak behatolni, majd borzalmas látvány tárult eléjük. Ott találták özvegy Hehnnét felakasztva az ajtókilincsre. És a kiérkezett mentők már csak a beállott halált konstatálhatják. A szobában pedig az asztalon egy cédulát találtak, amelyben a szerencsétlen özvegy kijelenti, hogy nem bírja ezt tovább, öngyilkos lett. Vigyázzanak két kicsi gyermekére... A megrendítő tragédia hirére azonnal nagy tömeg verődött össze a ház előtt és elkeseredett, fenyegető kiáltások hallatszottak. Mindenki a házigazdát okolta a tragédiáért, de voltak olyanok is, akik ezt kiáltották: — Agyonütötték Hehnnét! Nemsokára ezután dr. Wéber Árpád rendőrkapimeztelenre „öltözött" fürdőzőktől hemzsegő partjait, félrehajtják a rekettye-bokrok és a füzfasátorok ágait, bekémlelnek a rejtekhelyekre és kikémlelik a női fürdőruhák szabását, megállapítandó, vájjon a forsrift betartatott-e a kivágásokat és rövidségeket illetőleg. A rendőri ellenőrzés nem a legkellemesebben érinti azokat, akik a Tiszán keresnek hüsülést. A panasz általános: Panaszkodnak a regattisták, panaszkodnak a szabad-fürdés és evezés hívei, panaszkodnak a nők, panaszkodnak a férfiak és most hivatalosan panaszkodott a Testnevelési Tanács is. A panaszt dr. Gaál Endre kulturszenátor hallgatta meg és referált róla a hétfői tanácsülésen. Elmondotta, hogy a panasz szerint a razziázó rendőrök felírták azokat a gyerekeket is, akik nem voltak szabályszerű fürdőkosztümben, akiknek tul mély volt a dekolltázsuk, vagy pedig fürdőruhájuk nem ért legalább térdig. — Ilyen körülmények között — mondotta Oaát tanácsnok — igaza van a Testnevelési Tanácsnak, mert nincs mindenkinek annvi pénze, hogy régi fürdőruháját ujjal cserélje fel most, amikor egy trikó ára 240.000 korona. Valamit kéne tenni, mert testnevelési szempontból fontos, hogy a fiatalság — nemre való tekintet nélkül — lehetőleg szabadon élvezze a tiszaviz áldásait. Ezután ismertette a tiszai fürdést szabályozó városi szabályrendelet idevonatkozó passzusait. A szabályrendelet bizony szigorú. Megérzik rajta a mult század erkölcsi felfogásának illata, amikor az erkölcstelenség csimborasszójának tartották a kávénénikék, hogy férfiak és nők egy vízben és egy időben fürödjenek minden jámbor lélek megbotránkoztatására. A szabályrendelet szinte centiméterre megállapítja, hogy milyen hosszú fürdőruhában szabad vizreereszkedni. — Mi csináltuk a szabályrendeletet — mondta aztán a polgármester — a rendőrség csak a mi szabályrendeletünket hajtja végre. Ha tehát megváltoztatjuk a szabályrendeletet, megváltozik a helyzet is. — Én pedig azt javasolom — mondotta Gaál Endre —, hogy a tanács függessze fel ezt az elavult szabályrendeletet, mert hát amikor az utcán szabad térden fejüli ruhában járni, akkor nem indokolt a fürdőruhák meghosszabbítására Irányuló hatósági törekvés. A tanács nagy hirtelen ki is mondta határozatilag, hogy az ósdi szabályrendeletet felfüggeszti és erről értesiti miheztartás végett a rendőrséget is. — KÜLFÖLDI HÍREK. Prágából jelentik: Colakowitz mellett vasárnap délután 4 órakor repülőszerencsétlenség történt. Soucsk György ghéli lakos saját eroplánján utasokkal felrepült, miközben a gép egyik szárnya beleütközött egy magas jegenyefába. Ebben a pillanatban a benzintartány felrobbant. A repülőgép, amelyben három férfi és nő ült, teljesen összetört és Soucsk kivételével valamennyien meghaltak. — Pártiból jelentik: A brazíliai követségről azt a bírt kaptuk, hogy a Sanct-Paulóban kitört lázadást elfojtották. — CailUux és Malvy kegyelmet kap. Párisból jelentik: A kamara szombati öléién, amely reggel négy óra 20 percig tartott, folytatták az amnesztiáról szóló törvényjavaslat vitáját. A kamara 310 szavalattal 202 ellen elfogadta a fejezetet, amely magával hozia Caillaux és Malvy amnesztiáját. Ha nyomtatványra van iifikaéfe, telefonáljon a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavillalat R.-T.-nak, telefon 16—34.