Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-13 / 159. szám

1M4 jniing 13. Magyar delegátusok tárgyalása Prágában. Prága, julius 12. A helybeli lapok irják, hogy a hét eleje óta a cseh fővárosban tartózkodik Zsigmondy és Bartha miniszteri tanácsos, a magyar kereskedelmi minisztérium delegátusai, hogy megbeszélést folytassanak a cseh kormánnyal egy uj megegyezés és főként az árucsere-kereskedelmet szabályozó egyezmény ügyében. A magyar kormány lépése komoly kezdeményezést jelent a dunamenti államok g zdasági békéjének helyreállítása érdekében. Magyarország csupán a szanálási akció sikerének első stádiumát akarta megvárni és az uj vámtarifa tételeinek megállapítását, hogy ezen előfeliéte'ek megteremtése után uj megegyezést köthessen. Hasonló volt a helyzet Ausztriában is, Csehország a maga részéről még nem tudja feltételeit precizirozni, nem ismerve a legfon tosabb kérdésekben Magyarország és Ausztria álláspontját. A magyar kormány most, ugy látszik, az eddigi akadályokat elhárítja és akciót kezd a szabadkereskedelem megvalósítása érdekében. A Prágában tartózkodó magyar kiküldöttek munkáját nagy rokonszenvvel kisérik és azt hiszik, hogy az utódállamokon kivül Németország is hajlandó lesz az akcióhoz csatlakozni és a kialakuló gazdasági blokkban résztvenni. Ennek a prágai tudósításnak tartalmára vonatkozólag a kereskedelemügyi minisztériumban a következő felvilágosítást adták: — A kereskedelmi minisztérium kiküdőttei nem azért utaztak Prágába, hogy a cseh kormány megbizottaival tárgyaljanak. A két magyar minisztertanácsos kizárólagosan azért utazott Prágába, mert az Ausztriával kötött árucsere-egyezmény lejárt és megújításáról olyan sürgősen kell tárgyalni, hogy nem várhattuk meg, amíg az osztrák megbízottak Prágából visszatérnek Bécsbe. Ismételjük, hogy most még a cseh kormány megbizottaival semmiféle tárgyalások nem folynak. MMMMMMWMMMÍMMMMMMIMM» Berlini lap a bácska-bánáti viszonyokról. A Berliner Tageblatt Balkánon utazó tudósítója nemrég Belgrádban járt és onnan ellátogat Délmagyarországba is. Hosszú cikkben számol be a Bácska, Bánát és Szlavóniában látottakról, de mindenekelőtt és főként csak a németség érdekli. A legérdekesebb és egyben a legszomombb része ennek a cikknek az, amelyben elmondja, hogy a legutóbbi felhőszakadás következtében a Duna és mellékfolyói kiáradtak és mintegy 200.000 hold lermöterüíetet öntöttek el. Csupán a német gazdák kára meghaladja a 250 millió dinárt, tehát megközelítőleg 250 milliárd magyar koronát. Elmondja a cikkíró, hogy a német gazdák többizben kérték a belgrádi kormányt, hogy gondoskodjék az árvizveszedelemmel fenyegetett területek megvédéséről. Képviselőjük is sürgős indítványt jegyzett be a nemze'gyülésen, de az ülésszakot berekesztették, anélkül, hogy az indítványt letárgyalták volna. A szerb megszállás alá jutott Délmagyarország az utóbbi esztendőben csaknem teljesen visszasillyedt abba az állapotba, amelyben 200 esztendővel ezelőtt volt. A szerb kormánynak semmi érzéke nincsen a vizszabáiyozások iránt. Ezért egyre nagyobbodik az elöntött terület és a mocsáros részek milliárdszámra tenyésztik a betegség bacillusait. I2BQBO Pottyondy Károly ezredest felmentette a honvédtörvényszék. Kilenc rendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolták. Korzó Mozi, Szeged pégri0{',k Julius 14-én, héffőn CSAK EGY NAP1Q t Szálloda az „Arany ökörhöz". Amerikai vígjáték 5 felvonásbaa. Cullen Landis -sal a főszerepben. Azonkívül: William 5. Hart főszereplésével: Az ördögzóna. Dráma 5 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Szeged, julius 12. (Saját tudósítónktól.) A szegedi honvédtörvény szék egy hétig tartó tárgyalás után szombaton hirdette ki Ítéletét vitéz szentmártoni Pettyendy Károly ezredes, a szegedi vámőrkerület parancsnoka bűnügyében. Az itélet felmentő v»lt. Vitéz szentmártoni Pottyondy Károly ezredest sul ós visszaélések elkövetésével vádolta dr. Mendada őrnagy, a katonai vádhatóság képviselője. A terjedelmes vádiratban hat rendbeli hivatalos hatalommal való visszaélés, egy rendbeli csalás, a szolgálati szabályzat két rendbeli mellőzése és egy fegyelmi kihágás vádja szerepelt. A hivatalos hatalommal való visszaéléseket a vádirat szerint ugy követte el Pottyondy Károly ezredes-vámőrkerűleti parancsnok, hogy eladott egy kincstári lovat és az érte kapott pénzt saját céljaira fordította, kertgazdaságot létesített a vámörszemélyzet részére és elhallgatta, hogy apósával kötötte meg az erre vonatkozó szerződést. Az aratómunkára kiküldött vámőrségi legénység részbérét saját céljaira használta el, a vámőrség! fogltokat privát céljaira foglalkoztatta, utasította az egyik vámőrséghez beosztott főhadnagyát, hogy a legénység élelmezésén mindeáron takarékoskodjon és a megtakarított összegeket adja át neki reprezentációs költségeinek fedezékére, a megtakarított összegekért olyan fenyegetésszerüen sürgette a főhadnagyot, hogy az kénytelen volt neki különböző összegeket sajátjából átadni. Mondada őrnagy azzal is vádolta Pottyondy Károly ezredest, hogy a vámőrség legénységével privát munkákat végeztetett, nyolc embert saját kertgazdaságába rendelt ki és két vámőrrel állandóan halásztatott. A szolgálati szabályzat két rendbeli mellőzését pedig ugy követte el, hogy a mult év szeptember 8-án és 9 én tiszti kihallgatást rendelt el, de azokon egyszer sem jelentkezett és a tisztek igy hiába várakoztak parancsnokukra. A szegedi honvédlörvényszék Bandi tábornok elnökletével hétfőn kezdte meg a bünpör tárgyalását. A tárgyalást Kardess Sándor alezredesit sdbiró vezette. Vitéz szentmártoni Pottyondy Károlyt dr. Fekete Béla ügyvéd védte. A hosszú ideig elhúzódó tárgyaláson több mint negyven tanút hallgattak ki. A honvédtörvényszék pénteken befejezte a bizonyítási eljárást, elhangzottak a perbeszédek és szombaton délelőtt Ítélethozatalra került a sor. A honvéd törvényszék vitéz szentmártoni Pottyondy Károly ezredes-vámőrkerűleti parancsnokot felmentette a vád és következményei alól, mert a bizonyítási eljárás során egy bűncselekmény fennforgását sem talált bizonyítottnak. Az itélet ellen dr. Mondada ügyész fslebbezelt. A szegedi színház ötven év előtti terhei. GYAKORNOKOT fizetéssel alkalmaz a Duna Biztosító Rt. írásos ajánlat személyesen nyújtandó át Szeged, Tisza Lajos-körut 19. szám alatt. 4ne Szeged, julius 12. (Saját tudósítónktól.) A szegedi színháznak 1873 őszén Sztupa Andor volt az igazgatója, akit a s ezonon át 1200 forinttal támogatott a város, alig néhány hét múlva azonban már megint beadvánnyal fordult Sz!upa a színházi bizottmányhoz. — A helyi színházban, úgymond, az előadási költségek annyira túlságosan nagyok, hogy kényszerülve érzem magamat egész alázattal felkérni a t. szinibizotimányt, miszerint szíveskedjék a tek. várostól a színház fűtéséte 20 ölnyi fát is segélyképen kieszközölni. Társulatom havifizetése meghaladja a 3000 forintot és azonkívül az előadási napiköltségek 80—90 forintra rúgnak. Mily nagy jövedelmek kellenek tehát, hogy havonta 25 előadás mellett ezen tetemes kiadások fedeztessenek, mi cs?k a legjobb esetben sikerülhet. Míg ellenben vajmi kétes kockán áll a vállalkozás kimenetele, mely sokkal közelebb áll a n*gy ráfizetés, mint a csekély nyereség lehetőségéhez. Az első sziniigyi bizottmány tagjai Szluha Ágoston elnöklete alatt Szab dos János, Rozenberg Izidor (Rózsa Izsó), Nagy Sándor, Babarczy József, Szabó Imre, Weiner Miksa, Török Sándor, Kátay László, Déry Károly, Szendrői János, Lévay Ferenc, Keméndy Nándor, Benke Ferenc, Czinner János, Pillich Kálmán, Zombory Antal, Nóvák József és dr. Aigner Károly voltak. „A szinügyi bizottmány meggyőződést szerezvén arra nézve, hogy Sztupa ur, mint szakértő színész az igazgatói állast nem kizárólag nyerészkedési vállalatnak tekintendi, — s miután a szerződött tagok névsorából a társulat helyes szervezetére is következtetett, — köteleseégének ismerte a közönségnél a társulatot legmelegebben ajánlani, ugy a bérleteket is részére lehető eg biz'ositani." „A bizottmány további feladatául tűzte ki a játékrend megállapításába is befolyni s ezért egy albizotmányt kü dött ki, mellynek feladata az előadandó darabokat akként beosztani, hogy a müsorozat lehető változatos és különösen a bérlő közönség igényeit kielégítő legyen." Ezután megállapítják, hogy a társulat a jól szerveze tek közé sorozható — habár két táncosnő szerződése be nem mulattatott, — Sztupa a kiállítások küicsinja érdekében már eddig is uj díszletek festése által tetemes beruházásokat tett s még folyton tesz és szemei előtt főleg a színészet magasabb célja lebegnek, másrészről a közönség pártolása olly mérvűnek nem mondható, hogy az igazgató a városi segélyt nélkülözni bírná, — ezért pártolja a kérelmet. Azonban a közgyűlés csak tizenöt öl tölgyfát szavazott meg, jól tudván már akkor is, hogy az igazgatókkal lehet alkudni. "ztupa bemutatta a szerződéseket is, amiket a tanács elfelejtett visszaadni s igy azokat ma is a városi levéltár őrzi. Az általános, nyomatott minta kiköti, hogy „a színész köteles Sztupa igazgató kivánata szerint bármílynemü színháznál és szinielőadásokba mint rendes tag a reá bizadó drámai, népszínmű, vigjákék és operette szerepekben, karénekben, hangverseny és allegóriái képletes előadásokban az igazgató, vagy ennek megbízottjainak rendeletei szerint mindenkor pontosan és megfelelőleg fellépni és az igazgatóság, vagy szinibizottság megelégedésére azt előtdni.* A 6. pont szerint kötelezi magát a szerződött tag minden divatos öltözékkel és valahányszor szükséges, tiszta keztyüvel a kívántató előadásokra ellátni, tisztán és csinosan öltözni, úgyszintén régi korú öltözékekhez cipővel és sárga csizmákkal, parókákkal, nyakinggel, tollakkal és szalagokkal magát minden időben ellátni. (Ez c-;ak férfiakra vonatkozik, a nők a társulat ruhatárát veszik igénybe.) Minden kárpótlás nélkül azonnal elbocsátható a színész, ha .színpadi működésére teljesen megbukik, vagy a szerződés folytában színpadi működése az igazgató, vagy színházi bizottság várakozásának meg nem felel, továbbá, ha visele.e, beszéde, nyilatkozatai, vagy levelezései által az igazgatót, vagy tagtársait kisebbíti." Elmondjuk most, hogy kik voltak a társulat tagjai s milyen gázsit kaptak 1873-ban. Cholnoky Ernő kardalnok és segédszinész s felesége Csercser Ida segédszinésznő és operetténekesnő — együttesen havi 70 forintot, azonkívül 80 forint előleget. Darvasné Plachy Mari kardalosnő 30 frt. fizetés, egy havi előleg és 8 forint útiköltségkárpótlás. Lábdy Gáspár kardalnok és segédszinész, ugyanannyi gázsi, de csak 4 forint útiköltség. Fábián László ruhalárnok és kardalnok 40 forint és egy havi előleg. Sánta István és felesége Kővári Veron segédszinészek és kardalnokok összesen 90 frt. fizetés, ugyanannyi előleg és 25 frt. u iköltség. Németh József kardalnok 30 frt. fizetés, ugyanannyi elöeg. Ajtay Károly . kardánok és segédszinész s felesége kardalnoknő összesen 75 forint fizetés, egy havi előleg és hat forint útiköltség. Aranyosy József segédszinész, kardalnok, szükség esetén segéd szc ló-énekes havi 45 forint és 60 forint előleg. Vrasichné Nyilvai Irma elsőrendű operett- és népszinmilénekesnő havi 200 forint fizetés, két félbérszünetes jutalomjáték, 300 forint előleg és 25 forint útiköltség. | György Jánosné Nagy Lujza drámai szin' művésznő 160 forint fizetés, két félbérszünetes jutalomjáték s Pestről Szegedre tett utiköltsé-