Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-11 / 157. szám

SZEGED 1914 iollttt Íj A strandfürdő részvényesei az életveszélyes strand ellen. Szeged, ju ius 10. (Saját iudósiiónktól.) Köztudomású, hegy tizenkét évvel eaelőlt, tiz szegedi valóban olturistígondolkozásu ember kezdeményezésére megilakult a Tisza újszeged! oldalán az elsó strandfürdő. A fürdő izó*a állandóan fejlődik, egyre nígyobb tömegek járnak a Tiszára enyhülést és nyaralást keresni a nyár rekkenő melegében. A Parifürdő Részvénytársaság igazgatcsága — amely sohasem fogadott el egyetlen fillért sem a strandfürdő évenkénti jövedelméből, amely a tiszta bevitelt nem egyesek megfizelésére használ'a fel, hanem arra, hogy mindinkább tökéletest bbé tegye a strandfürdői — elérte azt, ho^y a szegedi tömegek értékelni tudják, hogy mit jelent ez a nagyszerű folyó, amely kettéhasítja a várost és hogy ez a folyó nemesik egy-két kiváltságos ember számára van, hanem annak előnyeit mindenki élvezheti. Tizenkét év óta szűknek bizonyult ez a strandfürdő és azóta végig sz egész Tíszaparton egyre-másra alakultak uj és uj stiandfürdők. A szegediek ír intájára egyébként számos más városban, ahol ugyancsak folyó húzódik el a város alatt, hason'ó strandokat létesítettek. Ma már mindenki nyaralhat, pihenhet nyáron, azok is, akikrek életviszonyai rem engedik meg, hogy fölkeressék a Rivier, a vagy a Balaton bársonyos partjait. Ebben az évben azonban, valahogyan némi visszafejlődést mutat a tizenkét éven át egyre fejlődő és egyre nagyobb hivatást b.Mölíő stiandfürdő. A Partfürdő R.-T. sok kisrészvényese egyre hangoztatták ezt és ennek az felt az eredménye, hogy tegnap délután népes gyűlést tartottak a szegedi strandfürdő részvényesei. A szép számban megjelent részvényesek egymás után adták elő kifogásaikat és a számos fölszólalás után kialakult az a vélemény, hogy a strandnak elsősorban az Ű legnagyobb baja, hogy eladták azt az úszótestet, amely tizenegy évig nagyszerűen bevált. Az idén egyébként kevés a homok is, nincs megfelelő számú kabin sem. Rendkívül veszélyes az a fenyőjárda, amelyet az úszótest helyébe építettek, nem egy szerencsétlenség töríént már emialt, amelyek végzetessé is válhattak volna már, ha a fürdőző közönségben nincs m?g a lélekjelenlét. Legutóbb is előfordult az ax eset, • hogy a keskeny, korlátnélküli járdáról beledob'ak egy fürdőzöl a szabad Tiszába a Játszidozó gyerekek és ha a véletlen nem segít, akkor ma már talán a reidőrség tetl volna energikus intézkedések;*. A gyűlés egyébként kifogásolta, hogy kilencmillió koronáért eladták ez egyik regattaegyesületnek az úszótestet, holott arra az idén is szükség lelt volna és az uszólest leszerelése is igen sokba került, ugy hogy a strand csak kevés hasznát látta a vételárnak. A gyűlésnek az volt a véleménye, hogy erre a fenyő-járdára semmi szükség nincs, ez csak veszélyeket vonhat maga után. Illetékes helyről egyébként ugy értesülünk, hogy ez a Járda nem is a fűrdözöknek készüli, hanem ezen adnak uszóleckéket. Ezzel szettben tény az, hogy egyetlen olyan figyelmezlek tábla sincs, amely arról szólna, hogy a fűrdözöknek tilos azon járni, ugrsni és pihenni. Erről a fürdőnek egyetlen alkilmazottja sem szóit soha senkinek és igy mindenki joggal gondolhatta, hogy ez a fenyő járda az úszótest helyett van. Ezt a veszélyes testet vagy le kell szerelni, vagy pedig félre kell vontatni, hogy azon csak az uszómeiter és tanítványai tarlói, kodhassanak. A tegnapi gyűlés egyébként egy ötös bizottságot delegált, amelynek érintkezést keli keresnie az igazgatósággal a sérelmek orvoslása céljából. Az uszóies'en kívül a bizottság a többi hiányokat is az igazgatóság elé fogja terjeszteni és ha ennek ellenére sem történik semmi intézkedés, a részvényesek rendkívüli közgyűlést fognak a közeljövőben összehívni Tizenöt napra Ítélték a kolozsvári antiszemita zavargókat Merénylet az egyetemi rektor és a zsidó imaház ellen. Ezután az Actiunea Romaneasca egyik vezeti tagja: Visiliu E. ügyvéd, az Idea Nationala vr szerkesztője emelt szót a vádlottak érdekében. Beszédében kétségbevonja a zsidó imaház középi®" mivoltát. Végül kijelenti állításainak bizonyítására, hogy a zsidó vallásnak az országban való M' tűrése nemhogy közérdeket nem szolgál, hanej® egyenesen káros s ilyen körülmények között iMs? a zsidó imaház sem tartozhatik közérdekű épüiere sorába. Az elnök itt idegesen félbeszakította a « felszólította, hogy maradjon szigorúan a tátffl^f Nem hajlandó meghallgatni a védő további fíf>f4cpit üTiránf hnmj bttTÍníllot.o a tcíHÓ ÍITM^. Kolozsvár, julius 10. A kolozsvári VI. hadtest hadbírósága ma délelőtt tárgyalta a Jacobovici volt egyetemi rektor elleni merénylettel és a Zsidótemplom-utcai orthodox imaház megrongálásával vádolt diákok ügyét. A mult év május zz-én ugyanis az antiszemita jellegű tüntetések alkalmával ismeretlen tettesek éjjel két órakor Jacobovici egyetemi rektor ablakán forgópisztollyal négyszer belőttek. A golyók a rektor utcai szobájának mennyezetébe fúródtak anélkül, hogy valakiben is kárt tettek volna. Ugyanakkor éjszaka ugyancsak ismeretlen tettesek a Zsidótempíom-utcai imaház ablakainak nagyrészét is bezúzták. A hadbíróság utasítására a rendőrség a legerélyesebb nyomozást vezette be, amelynek során másnap három diákot, akikre a gyanú hárult: Moldovan Virgil és Jonel, továbbá Ciuhan Andrei egyetemi hallgatókat őrizetbe vették s miután a statáriális rendelkezések érvényben voltak, a hadbiróságnak adták át őket. A tárgyalást Bulbuc ezredes a tanuk kihallgatásával nyitotta-meg. Elsőnek Vertán E. inspekciós rendőrkapitányt hallgatták ki, aki részletesen előadja a merénylet éjszakáján történteket. Utána Jacobovici rektort és szobalányát hallgatták ki, akik a kérdéses éjszakán, amikor az ablakon belőttek, otthon tartózkodtak. A merénylők kilétére vonatkozólag a rektor sem tud felvilágosítást adni s igy Demetrescu ügyész tanuk és bizonyítékok nemlétében a vádat elejti a merénylet ügyében. Demetrescu ügyész azután a zsidótemplom ablakainak bezuzása miatt, műemlék rongálása cimén emel vádat a három diák ellen, kéri szigorú megbüntetésüket. getéseit aziránt, hogy középület-e a zsidó s hogy mennyiben szolgálhat közérdeket. Mi" az állami törvények a zsidó vallást elismerik-» ez jogi szempontból sem lehet vita tárgya. A zsúfolásig megtelt tárgyalóterem közöm előtt izgalmas vita fejlődött ki a védő és az üi között. vrf órc i aie 2 Mu I dél t i Api Kái kai ass sze gri gy; be! ülé vési ker Miután az elnök Vasiliu fejtegetéseit nem -j ser hajlandó meghallgatni e kérdésben, Vasiliu let"0' vízi a vádlottak védelméről s a védelem negljK sitC miatt jegyzőkönyben óvást emel az elnök eljá14* ellen. mei koz Az izgalmas fordulatokban bővelkei— .. után az elnök a tárgyalást felfüggeszti s a bin tagjai ítélethozatalra vonulnak vissza. HáronwegL óráig tartó tanácskozás után Bulbuc kihirdette az ítéletet, amely szerint a $ diákokat: Moldovan Jonelt es Virgilt, u^ZM Ciuhan Andreit vétkesnek mondja ki' e~ 15—15 napi fogházra itéli. _M A szegedi polgári iskolába J minden jelentkező gyermeket fölireszn®^ ' » - gazdasági viszonyok miatt egy-két évig*e] SÍZ POLOSKA SKI legbiztosabb a FRANKL féle «5 PO LOS KA-ti ncAc. A petéket is kipusztítja. Bútorokon nyomot nem hagy. Egy üveg ára SOOO K. - Egy nagy üveg ára SB.OOO K. Kapható egyedül: FRANKL ANTAL gyógyszertárában Felsőváros, Szeged, 5zt. Qyörgy-tér. Szeged, julius 10. (Saját tudósítónktól.) A középiskolai felvételi vizsgák ebben az évben szokatlanul nagy port vertek föl az egész országban. Szokatlanul nagy izgalommal szálltak sxembe az egész vonalon ezzel i teljesen kultúraellenes tendenciájú miniszteri rendeletlel, mert hiszen ciak ebben az évben bontakozott ki teljesen a rendelet „jelentősége". Ez a rendelet arra jó, hogy a tanulási lehetőséget zárja el olyan gyermekek elöl, ak-k tanulni akarnak. A felvételi vizsgára Jelentkezők közül mintegy negyven-öiven százalékot buktattak el a vizsgáztató tanárok s igy elzárták előlük a közép* iskolákat. A rendelet tarthatatlansága a felvételi vizsgák uián igy aionnal kideiült és ezt mérlegelniük kellett illetékes köröknek is, olyannyira, hogy ma már a kultuszminiszter a rendelet revíziójáról, módosításáról komolyan foglalkozik. A fölvételi vizsgákon való tönegei buktatások s igy a gimnáziumban és reáliskolában való lanu'ásnak sósak számára való lehetetlen* lége miatt egyre negyobb érdeklődéssel fordulnak most a polgári iskolák felé, amelyebbe mindenkit fölvesznek, meri ezekre az iskolákra nem (erjesztették ki az áldásos fölvételi vizsgákat. Mégis a polgári iskolákba való beiratkozási nehézségek miatt egyre élesebb hangok hallatszanak a társadalom különböző köreiben. Gyakran ugyanis az az eset fordult elő, hogy olyan gyermekek Jelentkeztek a polgári iskolai beiratáson, akik túlhaladták 12. életévüket s akik elvégezték ugyan az elemi iskola ncgyed.k osztályát, azonban különböző körülmények miatt egy vagy két évig nem járhattak iskolába. Rendszerint menekült munkásokkal történt meg, hogy teljesen szegényen kerültek Szegedre, gyermekeiknek sem tisztességes cipőt, ruhái, sem a legszükségesebb tankönyveket nem tudták beszerezni. Ebben az évben azulán anyagilag megerősöd ek és igy megkísérelték, hogy gyermekeiket tovább tanítsák. Az törlént azonban, hogy a legtöbb esetben nem vették föl ezeket a gyermekeket még a polgári Iskolába sem. Már az a vélemény alakult k!, hogy azért nem vették föl ézeket a gyermekekel, mert már elmultak tizenkét évesek. Igy azt hitték sokan, hogy gyermekeik elől — önhibájukon kivül — teljesen el vari zárva a továbbtanulás lehetősége. A Szeged munkatársa illetékes helyen kérdést intézett az ügyről, ahol kijelentették, hogy erről szó sincs. A polgári Iskolákban minden további nélkül fölveszik a gyermekeket fölvételi vizsga nélkül, még akkor is, ha túlhaladták tizenkettedik életévüket. Ha menekü és, vagy a rossz mei 8ége a k< delk laká érde ése szol men tek, jólét az > kell figy< vezn zalél jlrhittsk a gyermekek iskolába," akkor 's Ű lyoY veszik őket, de hatósági bizonyítvánnyal 1 gonc igazolni, hagy hol töltötték azt az időt. A V'j _ küitek igazolványt szerezhetnek erről az mes menekültügyi hivataloktól, azoknak pedlg>.&\ a fő nek nem volt se.umi keresetük, a hf2; tositó stb. is kiállíthat bizonyítva^bizonyítvány megvan, akkor a negy*fllK fogi; iskolai bizonyítványon kívül csak a szu - mes, anyakönyvi kivonat szükséges és akkor mm*', birtc vábbi nélkül bárkit fölvesznek a polgárt Iskjóvá A polgári iskolákban egyébként az ben tanévben 4900 korona volt a beirt^ gLÍj A jövő fo™ — itr szatv 15.000 korona az évi tandíj. A Jövő forra — a kormány rendelete miatt — > graty iskolák tandija is tetemesen megdrágul*/jp elisrr tandíj most 15 aranykorona, ami jelenül! leum százhetvenezer papírkoronának felel meg- j E'dekes az is, hogy az a miniszteri re«5 c-xteaes az is, nogy az a miniszteri tanít< amely az u] rendszert lépteti életbe, csík/^ iáb*r ölödikén érkezett le Szegedre és igy aZ „i g|g Iákban nem is tudták rendesen leto'y'®^j juliusi beiratásokaL A pótbeiratkozásokat % temp tember 2., 3. és 4 én tartják meg, •Jj.Vl Wtkfl minden jelentkezőt fel fognak venni. M^j |ubii< a helyzet a szegedi polgári iskolákban. ,/ kevesebben jelentkeztek, mint amennyi nwj — Az egyik szegedipo'gári iskolában -^ Jf = ciónk szerint - csupán 370 tanuló jelelj holott a létszám ötszáz. Igy $z«plc«y a p semmi akadálya nem leiz, hogy « , T'bo akaró gyermekek beiratkozhassanak. leien ~~—J rer A Szegedi Muzeumbarátok Egyesület^ Zsi ismeretterjesztő'előadása"a Szécl""" Moziban. Vasárnap délelőtt 11 ór<* . «evé uű' igére * íogja -szóla Üscl Tonelli Sándor dr. „Lipcse és a liPc8|p vásár" ,ri A <3e!eti cimmel vetített képek bemutatása M niegs ismerteti Németország e nagy cen , ji « gazdasági és kulturális életét, j" művészetét. p Jegyek válthatók a kereskedelmi 0 kamarában és a Korzó Mozi Pe' ^