Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-11 / 157. szám

SZBOBD 1914 jnlina 11. jegyzésének nálunk is szép sikere lesz, habár jól tudják, hogy az ország mekkora áldozatokat hozott már eddig mind az adózás, mind a spontán áldozatok utján. Vázsonyi az aktuális kérdésekről. Vdzsonyi Vilmos a legaktuálisabb kérdésekről ezeket mondotta az Esti Kurír munkatártának : A 33 as bizottság munkájára vonatkozólag kijelentette, hogy tekintettel az idő rövidségére és arra. hogy a kormány semmiféle ismertetést nem közöl, a 33 as bizottság munkája üres formalitássá változott. Érdemleges munkát — mondota Vázsonyi — igv nem lehet végezni. A B-listások ügyében Vázsonyi kijelentette, hogy lehete len helyzet állt elő az által, hogy az állásnélküliek hatalmas tömege sehol sem tud elhelyezkedni. A kormánymk ezen nehéz időkben az lett volna a feladata, hogy rávegye a vállalatokat, hogy senkit se bocsássanak el. A Weltner-ügyről a következőket mondta: A Weltner figyben fel kell állítani azt a dilemmát, hogy ludott-e a kormány arról, hogy Weltner ellen az ügyészség eljárást indítót', vagy nem. Ha nem tudott, akkor hogyan lehetséges, bogy ilyen eminens ügyben a kormány megkérdezése nélkül indított eljárást az ügyészség. Ha tudott róla, azt kell kérdeznem, hogy lehetséges-e az, hogy eljárást indítsanak valaki ellen, miután jogi képviselőjének kijelentették, hogy védence hazatérhet. Ha valaha, ugy ezen esetben helye van a pertörlésnek. A kultuszminiszter! tárca aranyköltségvetése. A pénzügy minteztéríumb in tegnap délelőtt 10 érakor Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár vezetésével pénzügyi értekezlet kezdődött a kultuszminisztert tárca aranyköltségvetisinek a megállapítása ügyében. Az értekezlet rövid megszakításokkal ette 11-ig tartott. A több mint 12 órahosszat tartó tanácskozás, értesülés szerint, a legteljesebb mértékben egyoldalú volt. A pénzügyminisztérium képvise ői ugyanis a tárgyalások alkalmával merev financiális alapra helyeikedve, a tudományos és kulturális szükségletekkel kípcxratos előterjesztéseket a legridegebben utasították vissza. A pénzügyminisztérium képviselői között különösen az a körülmény keltett nagy megütközést és elkeseredést, bogy a pénzügyminisztérium képviselői nem elégedtek meg azzal, hogy a kultuszminiszter! tárci arinyköllség vetését megállapítsák, hanem előirányozták az egyes ügyosztályok költségvetését is. Ezzel természetesen nemcsak a színházak, muzeumok és kulturális intézmények működését bénították meg, hanem gúzsba kötik • vele a kultuszminisztérium jövő évi tevékenyI ségét is. A párisi találkozó Páris, julius 10. A londoni konferencia ügyében kiadott angol-francia kommüniké némiképen megbékítette az ellenzéki sajtót a kormánnyal. A szóvivő lapok ugyan meg mindig hangoztatják a jóvátételi kérdés elejtését és az angol befolyás növekedésé*, mégis nyilvánvalóan jó benyomást keltett az a megállapítás, bogy a versaillesi szerződéshez és a jóvátételi bizottság illetékességéhez nem szabid hozzányúlni. Általában mindegyik lap panaszolja, hogy Németországnak a konferencián való részvételéről és a kis szövetséges államoknak a tanácskozásra való meghívásáról a kommünikében nem esett szó. Az Echo de Paris azt hangoztat|«, hogy Herriot politikájában az utóbbi napok során változás észlelhető, mert a miniszterelnök most már nyomatékosabban képviseli a francia álláspontot, mint abogy Ctiequersben tette. H:rriot azonban még mindig SOK pontban igen engedékeny volt. A chfquersi lánc meglazul», de még nem szakadt el. A Victolre csütörtök reggeli számában Gustave Hevré azt irjs, hogy a szerencsétlen francia miniszterelnök tudta, hogy már a közeit napokban megbukik, ha engedékeny lesz. Most mégis sikerQlt Mscdonaidot visszavonulásra kényszerítenie. A versaillesi szerződés érintetten marad. Herriot nyolc nap alatt hihetetlen bizonyítékokat szolgáltatott a nemzetnek tapasztalatlanságáról, könnyelműségéről és naivitásáról. A Gaulois elismeri, hogy Herriot elment a legszélső határig és csak azt az engedményt tette, amit az angol közvélemény még elfogadhat. A kormány lapjai mindenben Helyeslik és dicsétik Herriot eljárását. A Quotidien kijelenti, bogy soha még diplomáciai dokumentum olyan nagyszerű biztatást nem tartalmazott az emberiség számára, mint az angol-francia jegyzék. A nép ezt a politikát a megértés, a lojalitás, a nagylelkűség és a béke politikáját kívánta. Az Ere Nouvelle megállapítja, hogy Herriotnak aránylag rövid idő alatt sikerült a diplomáciai helyzetet helyreállítania, bár már ugy látszott, hogy ez a belyzel végső veszedelemben forog. Teljes békét kíván a két állam. Páris, julius 10. Macdonald és Herriot által megállapított nyilatkozat szószerinti szövege a következő : — Az angol és francia kormány megállapodott abban, hogy a szövetséges kormányokhoz juttatja a jegyzéket, amelynek végkövetkeztetéseit elfogadásra ajánlja. A jegyzék a kővetkezőket tartalmazza: Az angol és francia kormány nézete szerint a julius 16 án Londonban összeülő konferencia célja a szakértői tervezet életbeléptetésének szabályozása, a döntés azoknak a kérdéseknek tekintetében, amelyeknek megoldása az érdekelt kormányokhoz tartoznak. A két kormány elismeri a gazdasági szempontok fontosságát és pedig annak szükségét is, hogy a bizalom oly állapotot teremtsen, amely az esetleg pénznyujtóknak megadja a szükséges megnyugvást. Nem áll azonban azon az állásponton, hogy ez a szükségesség a versaillesi szerződés rendelkezéseinek megtartásával nem egyeztethető össze. A szakértőket a jóvátételi bizottság nevezte ki és az rendelte el, hogy a német költségvetés egyensúlyának és a német valuta stabilizálásának elérésére szolgáló intézkedéseket és eszközöket vizsgálják meg. Julius 16-án Londonban konferenciára ülnek össze az érdekelt kormányok és előbb a maguk részéről megerősítik a Dawes-tervezet határozatait. A létrejött egyezmények nem befolyásolhatják a jóvátételi bizottság tekintélyét. Minthogy azonban a nyolcszázmillió aranymárkás kölcsön jegyzői és kötelezvény tulajdonosai részére garanciákról kell gondoskodni, a két kormány együttes erővel törekszik arra, hogy elérje, hogy a jóvátételi bizottságban amerikai ember is helyet foglaljon arra az esetre, hogy a jóvátételi bizottságnak német mulasztást kell megállapítani. A jelentőséggel bíró minden egyes kötelességmulasztás azonnal felvetné Németország lojalitásának kérdését is és ha a jóvátételi bizottság ilyen mulasztást állapitana meg, az érdekelt kormányok kötelezik magukat arra, hogy azonnal megállapítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével életbe lehet léptetni a rendszabályokat, amelyeket saját védelmükre és a pénzgyűjtők védelmére megalkottak. A szövetségközi konferencia fogja megállapítani azokat a terveket, amelyek alapján helyre lehet állítani Németország gazdasági és pénzügyi egységét, mihelyt a jóvátételi bizottság megállapítja, hogy a Dawes-tervezet végrehajtásra kerül. A két állam közvéleménye mindenképen kívánja a teljes béke és egyetértés helyreállítását és erre célra a legjobb eszközökkel fognak törekedni mindaddig, míg a nemzetek általános biztonságának problémája megoldást nem talál. Páris, julius 10. A lapok örömüknek adnak kifejezést Macdonald és Herriot közt létrejött egyetértés felett és a francia-angol jegyzéknek különösen azt a részét emelik ki, amelyek a versaillesi szerződés tiszteletbentartása, a jóvátételi bizottság tekintélyének a fenntartására, a szövetségközi adósságok kérdésének a megvizsgálására és a biztosításokra vonatkoznak. A legtöbb lapnak az a meggyőződése, hogy a londoni értekezés kedvező auspiciumok között ül össze. Macdonald Londonban. London, julius 10. Macdonald angol miniszterelnök az énei 11 óra 10 perckor ideérkezett és azonnal a Downing-Streetre ment. A miniszterelnök kijelentette, hogy túlságosan fáradtnak érzi magát anhoz, hogy a párisi megbeszéléseiről közléseket tehessen. London, julius 10. Ramsay Macdonald amikor tegnap éjjel visszatért Londonba, a Daily Express tudósítójának a következő kijelentést tette: — A párisi konferencia teljes sikerrel járt, merem állítani, hogy mindent elértem, amiért Párisba indultam. El kellett azonban távoznom Párisból még mielőtt résztvehettem volna azon vitában, amely mára volt kitűzve. Bizonyos, hogy az ügyeket sokkal jobban eltudtam volna intézni, ha tovább maradhatok Párisban. London, julius 10. A sajtó elismeri ugyan Macdonaldnak azon sikerét, hogy ismét helyreállította az egységes angol-francia frontot és Herriot állását megszilárdította, de kifogásolja, hogy a miniszterelnök Párisban engedett a francia követeléseknek, viszont a nehézségeket egyáltalán nem gyűrték le a miniszteri tanácskozáson. A Reuter iroda értesülései szerint London felelős köreiben általános megelégedést keltettek a párisi megbeszélés eredményei. Most már bizonyosra veszik, hogy a szövetségközi konferencia julius 16-án összeül, csak afelett van bizonytalanság, hogy az Egyesült Államok hajlandók-e magukat képviseltetni a jóvátételi bizottságban. Sérelmes az uj társulati adó terezet. Budapest, julius 10. A pénzügyminisztériumban most készítik elő a társulati adó ügyében azoknak az intézkedéseknek foganatosítását, amelyek az adónak aranyban való kirovásával kapcsolatosak. Módunkban volt megszerezni a készülő intézkedésekre vonatkozó terveket. A legfontosabb és legérdekesebb intézkedés lesz, hogy a. pénzügyminisztérium a vállalatok saját tőkéjét aranykoronára fogja átszámítani. Ezt az átszámítást pedig olyan módon végzik, hogy azt az időpontot veszik alapul, amely időpontban a vállalat alaptőkéjére a befizetés megtörtént. Az igy kiszámított aranykoronás alaptőkéhez viszonyítják a nyereségadópótlékot és a jövedelmet is, az adókulcs szempontjából. A vállalatok csak akkor fizetnek adópótlékot a nyereségtöbblet után, ha aranykoronajövedelmük az aranykoronában számított saját tökéjüknek 15 százalékát meghaladja. A jövedelmezőség kulcsának megállapítása szintén aranykoronában történik. Gondoskodik ezenkívül a pénzügyminisztérium arról is, hogy a vállalatok áru- és anyagkészleténél ennek a készletnek ellenértékét szintén aranykoronában állapítsák meg. Nagy izgalmat vált ki azonban az érdekelteknél, mint értesülünk, az a terv, hogy a pénzügyminisztérium a maga részéről az 1923. évi adóalapot rendkívül alacsony osztószám alkalmazásával akarja aranykoronára változtatni, a kirovott adót pedig természetesen az idei szorzószám alkalmazásával kell majd fizetni. Ez igazságtalan eredményekre vezet majd a gyakorlatban. Vannak például vállalatok, amelyek 1923 juniusában zárták üzleti évüket. Különösen ilyenek a cukorgyárak, a különféle mezőgazdasági vállalatok, van aztán több ilyen iparvállalat és egynéhány pénzintézet is. Ezeknél az intézeteknél a mult évi jövedelmet 2100-zal kell elosztani, az adóbefizetés azonban átlagban a 17.000-es szorzószám alkalmazásával történik. Ez a gyakorlatban igy alakulna: Az illető vállalat keresett például tízmilliót és ez után az öszeg után fizetett tiszta társulati adó címén papirkoronában 1.6 milliót. A tervezett reform mellett a fizetés igy alakul: az 1.6 millió papirkoronát elosztjuk 2100-zal, mint az 1923. évjunius hónapjának megfelelő osztószámmal, az eredmény 761, ez aranykoronának tekintendő. A 761 aranykoronát pedig az idei évre érvényes 17.000-es szorzószámmal kell megszorozni. Az eredmény 13 millió, tehát a 10 milliós jövedelem mellett az adó 13 millió, vagyis a vállalat 130 százalékos adót fizetne a reform megvalósítása után az eddigi 16 százalékos adó helyett. Nem ennyire szembeötlő, de még mindig igen nagy az aránytalanság akkor is, ha a vállalat december 31-én zárta üzleti évét. Ebben az esetben 6500 as osztószámot kell alkalmazni, tehát a szóbanforgó vállalat az 1.6 millió helyett 246 aranykorona adót fizet, ami 4.5 millió papirkoronának felel meg, az idei 17.000-es szorzószám alkalmazásával. Ebben az esetben tehát a 16 százalékos adó helyett 43 százalékos adót fizetne. Ez különösen sérelmes azokra a vállalatokra nézve, amelyek nem voltak abban a helyzetben, hogy pénzüket értékállóan dollárban helyezzék el, hanem a legjobb esetben is pénzüket csak kosztba adták. A kosztba adott pénznek kamatja ugyanis nem éri el azt a különbözetet, ami például az említett második esetben a 16 százalék és a 43 százalék között van. Értesülésünk szerint a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülése, továbbá a vidéki pénzintézetek, azonkívül a hitelszövetkezetek és valamennyi ipari és kereskedelmi érdekeltség a pénzügyminiszterhez fordulnak, hogy a tervezett helyes intézkedések mellett ezt a sérelmet korrigálja. Az ügyben különben a mai napra terveztek ankétet a pénzügyminisztériumban, ezt a megbeszélést azonban későbbi időpontra elhalasztották. Varga Mihály Szeged Teléfen 469. 301 Hndl-alci 4. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szőlökötöző fonalak és háló gqárl íren kapna».