Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-05 / 152. szám

Ilfig attám ára 1800 korona ®S lluWIlfi' Mit •nák 'BaMda t (FöI aUMMttnl nemben.) Nf •1 IHUJnnd' MdetoMl MW UfMeMvcl Binde« Baj, BEfM ssáai ár« 1830 tolja a. hmmm *tu i Ea MU»n MTbn 40000, SMto•Htaa Él fldttn 45000 totHirdetési trák i Fahasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800, máitel hasábon 1200. SzövetkOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzOvegkOzti közlemények soronként 6808 korona. Családi értesítés «5000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 5, SZOMBAT. 152-ik szám. Mérleg. A nemzetgyűlés október elsejéig elmpolla magát. Éppen legfóbb ideje volt már, hiszen a személyes kérdések és a közelmúlt reneszánsz panamáinak kiteregetése a végelgyengülésig kimerítette összes erőit: itt az ideje, hogy a hon atyái elhallgassanak egy pár hónapra. Hiszen különben is olyan időket élőnk, amelyekről a Szózat költője azt mondotta: hallgassatok, most a világ beszél. A világ pedig a demokrácia állandó előnyomulásáról, nagy erkölcsi diadaláról is elégtételétől beszél most minden vonalon, azok kivételével, akik még mindig a magyar közéieti Szahara homokjába dugják fejőket, reakcionárlus és fajvédelmi struccpolilikusok módjára. Ha ennek a most elnapolt nemzetgyűlésnek szezonmérlegét meg kellene csinálni, nagy zavarban ienne a biráló. Mert a mérleg egyik serpenyőjében mindenféle panamapörök és a politikai, kulturális és gazdasági visszásságok súlyos tömege esnék a latba, a másik oldalon pedig azok a Szentszövetségre és Metternichékre emlékeztető törvénytervezetek és Javaslatok, amelyek az egyenes és őszinte, a bátor és férfias közéleti kritikát akarják mindenféle kenetes jelszavak örve alatt lehetetlenné tenni ebben az országban. Az úgynevezett alkotó munkát és ennek a munkának megbecsülését és fölkarolását pedig hiába keressük. Mi nagyon szivesen tiszteljük és becsüljük a tekintélyt, ha az valóban tekintély és nem numerus, vagy popánc. Mi még arra is hajlandók vagyunk, hogy bizonyos elismeréssel honoráljuk azt a kétségtelen egyensúlyozó ügyességet és gyakorlatot, amellyel Bethlen István gróf, bizonyára a haza érdekében, a Lehner-féle és a Wolf-féle tájvédelemtől, amely már tönkretette gyönyörű fővárosunkat és majdnem tönkretette szegíny országunkat, a mérsékelt és fenlartásos liberalizmus arany középutja felé balanszirozik. De amit a mai nemzetgyűlés nagy többsége és hangos kisebbsége művel, az nem olyan látvány és nem olyan hangverseny, amely előtt a hódolatunk lobogóját kellene és lehetne meghajtani. Az ellenforradalom e zavaros és haragos, tomboló és romboló miles gloriosusai, Hudibrasai és Sancho Panzái, Falstaffjai és Rastignacjai már éppen legfőbb ideje volna, ha szerényen és csöndesen eltűnnének a jobbfenék sülyesztőjében, ahonnan annak idején olyan marciálisan előbukkantak, ök még mindig azt hiszik, hogy a pünkösdi királyság állandó, hogy a jelszó örök életet jelent, hogy a hordó teteje a világ közepe és hogy állandó karriért és boldogulást jelent az, ha valaki annak idején idegenbe szaladt Kun Béláék gerslije elöl és gyorsan és mohón odahasalt a budai földre, amikor a jogforrás buzogni kezdett, államtitkárságot és moziengedélyt, irafikjogot és mandátumot csörgedezve. Ezek az ellenforradalmi csökevények még mindig erősen tartják magukat és poziciójukat, bár már egynéhánynak maga a saját kurzusuk is derékon törte a karriérjét és megmutatta az utat kifelé a közéletből. A Tanítók Bankja nem áll egyedül e magyar reneszánsz históriájábm és az Eíkütt-ügy hullámai még mindig elég viharos fodrokat vetnek, bár a magyar Poseidon haragosan iparkodik Quos egojával leinteni és kellő mederbe terelni őket. Stead angol siber, mint rokkant magyar mozitulajdonos és Bekker Bébi, mint magyar árva: csakugyan nehéz volna mindezekről szatírát nem írni és ha ezek a dolgok, valamint sok más, egyelőre még mindig meg nem torolt atrocitás és visszaélés újra meg újra a közérdeklődés reflektorfényébe kerülnek, ez éppen azt mutatja, hogy a mérleg ugyan kész, de a leszámolás még nem történt meg ugy, hogy a nemzet széles dolgozó és szenvedő tömegei elintézettnek tekinthetnék ezeket az aktákat. Amíg a magyar nemzetgyűlésen a Héjjas Ivánoknak és a többi hazai istennyilának és fenegyereknek szellemi rokonai és erkölcsi támogatói ülnek és pedig még mind g elég karakánul és kiabálva ülnek: >ddg a sokat hangozta ott konszolidáció lehet jámbor szándéka az erdélyi politikának és hő vágya a demokratikus és liberális magyarságnak, de addig ennek megvalósítására és győzelmének biztosítására még mindig hiányozni fognak a kellő garanciák. Igaz, hogy a hangos és olcsó (m ert nekik semmibe sem kerfllő, sőt rgyelőre még mrndátumot szerzf) fajvédelem Zsirkayjai és Ulainjai ma már inkább mulatságos figurák, mint veszedelmes legények; de azért az ország komolyan dolgozó és haladni akaró közvéleménye már kezdi halálosan ét végképen mrgunni a Bogya Jánosok és Varsányi Qáborok alpári és orgoványi tempóját, amely kurta-korcsmát csinál az ország házából és ököritói halálbálba vinné ezt a nemzetet, smelyet felelős elemei és illetékes tényezői a föltámadás és uj élet húsvéti fényében szeretnének már látni velünk együtt, akik csak egyszerű és közönséges magyarok vagyunk és nem fajvédő és országvesztjtö politikusoki A kormánypárt értekezlete a szünet előtt. Budapest, julius 4. A kormánypárt (másként ketesztény kisgazda földműves és polgáii pán) ma este Alvdssy László elnöklete alatt értekezletet tartott. Az értekezleten a kormány részé* ről Bud Jár os és Nagyatádi Szabó miniszterek voltak jelen. A napirend előít Mayer János, a párt elnöke személyes kérdésben szclalt fel. Utalt arra, hogy a parlament legutóbbi ülésén Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő részéről suljos támzdás érte. Ezzel kapcsolatban ö kifejtette már a parlament ülésén is, frogy a Katona-feBivérek birtokügyében semmiféle szerepe nem volt. (Ebben az ügyben Ráday Gedeon gróf, Csontos Imre és Gidfjl Jenő felszólalása után a párt egyhangúlag visszautasítja a pártelnck ellen intézett alaptalan támadást és változatlan bizalmáról biztosítja, amit Írásbeli bizalmi nyilatkozat álnyujtásával is megerősít.) A párt bizalmat szavazott Mayernak. Ezután a gabonaadó és gabonaértékesítés kérdésére térnek át. Mind a ketlőt legnagyebb érdeklődés váltotta ki a gazdatársadalom körében. Szabó Sándor, Bugyi Antal, Csontos Imre, Csizmadia István és Kálmán István képviselők foglalkoznak a kérdéssel. Bud János részletesen váltszol a felszólalásokra. Kijelenti, hegy a folyó évben a gabona ugy a kül-. mint a bejforgalomban teljesen felszabadul és a kivitel semmi néven nevezendő korlátozással nincs megkötve. A kiviteli illetéket teljesen el Jogják törölni és a kivitelből befolyó devizák beszolgáltatása ezután elmarad, tehát a gabonaértékesítés kérdésében teljesen rátérünk a békebeli állopotra. Ami a gabonaforgalmi adót illeti, tudvalevő, hogy az őrlési adó e hó elejével megszűnik és a kormány gabonaforgalmi adó utján akarta az őrlési adóból eredő jövedelmet pótolni. Az őrlési Edó helyett az általános forgalmi adót lépteti életbe, a nagy malmoknál három, százalékos, kis malmoknál pedig egyszázalékos kulccsal. A kis malmoknál átalányösszeget állapítanak meg, a nagy malmoknál pedig a vett mennyiség után vetik ki az adót. A gabonaforgalmi adó a kistermelöket, a részesaratókat és a természetben kereső munkásokat nem terheli. Mokcsay Zoltán a magyar egyetemi és főiskolai hallgatók memorandumát terjeszti be, amelyben diákházat óhajtanak létesíteni a fővárosban, 8hová az összes fakultások egyetemi hallgatói felvétessenek és ehhez a párt támogatását és az alapításba való részvételét kérik. A párt az előterjesztéshez egyhangúlag hozzájárult. F. Szabó Oéza képviselő jelentette a nyári zivatarok alkalmával kárt szenvedett községek felsegélyezésére megindult akció eredményét. Vargha Imre helyettes államtitkár a forgalmiadó kezelése körűi előfordult panaszokat ismerteti. Több képviselő kérdést intéz a miniszterekhez a gabonaárak alakulása tárgyában. Bud János válaszolva kijelenti, hogy mesterségefen beavatkozni ebbe nem lehet, minden a kiná'at és kereslet viszonyától függ. A gazdatársadalom azonban helyesen cselekszik, ha nem siet a gabona eladásával és más módon igyekszik magán segiteni mindaddig, amíg megfelelő áron frtékesiteni tudja gabonáját. Több képviselő az örökösödési illeték kiszabásának mai rendszertelenségét és súlyos voltát tette szóvá. A kormány részéről azt a válsszt nyer k a képviselők, hogy rövidesen rendelettervezetet dolgoznak ki a visszásságok rendezésére Gräffl Jenő és több felszólaló szerint Európában nincsenek olyan alacsony búzaárak, mint nálunk. Ez a szcciális magyar jelenBég súlyosan érinti a gazdákat és egyik oka a vasúti tarifaemelés, amely rendkívül megnehezíti a rcesszebbető vidékekről való gabonaszállítási, a másik oka az a körülmény, hogy a gabona forgalmiadóról most folyó tárgyalásokkal kapcsolaton a kereskedők azt hilték, hogy a forgalmiadó őket terheli. Barla Szabó József megállapítja, hogy a közkórházak bezárására fog vezetni az ápolási dijak mai megállapított rendszere. Indítványára az értekezlet kimondja, hogy a kormány az ápolási dijak rendszerének megváltoztatásával igyekezzék a kórházak mérlegébe az egyenleget bevinni és az ápolás készfciadásait a fizetőképes betegek teljes egészükben viseljék. Éhn Kálmán indítványt terjeszt elő, hogy a földreform gyors keresztülvitelére találjon hathatós megoldási módot. Nagyt tádi Szabó István a javaslatra kijelentette, hogy ugy ő, mint az egész kormány arra törekszik, hogy a javaslat minél hamarább végrebajtassék. Barabás Samu felhívja a párt figyelmét arra, hogy a munkanélküliség kérdését tartsa állandóan napirenden, azzal behatóan foglalkozzék és igyekezzék a megoldást megtalálni. Beszéde további folyamán kér'e a kormányt, hogy igyekezzék a protestáns papság fizetését a katolikus psptágéval azonos színvonalra hozni és valorizálja a fizetési segélyeket. Almássy László bejelentette, hogy minisztertanács miatt Behlen István gróf miniszterelnök nem jelenhetett meg az értekezleten é« igy az elnökség utján fejezi ki köszönetét a pártnak a lezajlott parlamenti kampány alatt tanusitott ügybuzgalmáért és kitartásáéit. Marschall Ferenc indifványozza, hogy a pártvezetőség tolmácsolja Be hlennek és kormányának a párt köszönetét. Az indítványt egyhangúin elfogadták s ezzel az értekezlet véget ért. Miniszteri értekezlet a gabenakampány ügyében. Pénteken délelőtt nagyfontosságú tanácskozások voltak a kereskedelmi minisztériumban, amelyen VValkó Lajos kereskedelmi miniszter, nagyatádi Szaló István földmivelésügyi miniszter ét Bud János tárcanélküli miniszter vettek részt. A miniszterközi értekezleten behatóan letárgyalták mindazon kérdéseket, amelyek a nemsokára meginduló gabonakapánnyal összefüggésben vannak. Mint értesülünk, a miniszterközi értekezlet elsősorban a gabonaforgalmi adó ügyét tárgyalta le. Szóba kerültek az értekezleten a gabonaexport «•icse^Hé-iére szolgáló