Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-31 / 174. szám

W^mm mmém éwm 1800 km+onm. ívmKtWMt nwitiiiv*.«I> ASAS «ÍE* t <PÖj#*ifafc»í»vsl tmecuOen.) Tale• '*-*!. A.Suaed* (KEjelef űn *4Í!Ö kivételével minden ««r?s ssám S-s 1800 koÍS*a, Ílüftotéíl Arak i Misért Selyben 40000, ««da>x«i«« *J vidéken 450CB «k. Hirdetési ár dk, Pélnartbon I mm. 400, egy hasábon 800, más tél hasábon 1200. Sxíveg. hflzt 25 százalékkal drágább. AprO hirdetés 10 szöig 0000 kor. SzOvegkOzti közlemények sorúnként 6800 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 31, CSÜTÖRTÖK. 174-ik szám. Petőfi. Kerek hetvenöt esztendeje ietz ma délután öt óra tájban, bogy a fehéregyhézai vöigykatlanban nyomtalanul eltűnt egy nyakkendőben, vászonzubbonyo*, bozontos h ju, < árgás arcú, égő tekintető, huszonhatéves fiatalember, aki a nemzeti hadseregből elbocsáiví, Bem lengyel tábornok parancsőrtisztje vott. Hetvenöt esztendeje a segesvári ütközetnek, amelyben sokkal nagyobb számú orosz serei: eröt veit a magyar szabadságharc itatonéin. Igsz, hogy maga nz orosz vezér Skariatín tábornok elesett B-m golyójától találva, de a magyar s rs ükior már beteljesedett : a nagyszerű halál már bontogatta fokete szárnyait és ez a nap a Itgnsgyobb áldozatot követelte tőlönV, amióta ezen a földön éüAnk éi iislunk: fiatalsága virágában, élete tavas ári hirtelenül elragadta a legdicsőbbef, a legigazibbst, a iegkölömbet, aki mugyar tájon valaha álmodozott és szenvedelf, énekelt és csatázott: elragadta az Egy gondolat Cs Szeptember végén, a János vitéz és az Apostol költőjét, aki ezen a forró és fülledt, lőporfüstös és vihírterhe* nyári délutánon utólszor nézett a nspba, u őhzcr látta e végeienség földi horizonját és utólszor hallotta a madsr*k hajnali énekét és az ágyuk alkonyati dübörgésé*. Egy gondolnia valóra vált, nett kellelt neki ágyban, párnák közt halni meg, ott esett el a har: mezején, de ennek a hősi halálnak dicsősége mégsem volt tökéletes és liarmónikus: a fiiáüszsbddiág uüide.öje a nugyn szabadság leáldozó napjának véreB fényéoen tűnt el a mulandóság siraloaivölgyébfil a legendák örökkévalóságába. Mégis, ha e hő«i halál hetvenötödik évfordulóján ünnepi áhítattal visszanézünk az idők távolába, miután a jelen megalkuvásain és hitványságain, gyötrelmein és nyomoruságain végg legeltettük fáradt és reménytelen tekintetünket : szinte irigyelnünk kell ennek a buszonhatéves fiatal félistennek, a magyar szabadság és függetlenség ifjú Szigfridjének korai elmúlását, amely az örök dicsőség koszorúját nyújtotta neki. Petőfi szerencsésebb és boldogabb volt, minden szenvedése és csalódást dacára, mint a haladás és szabadság mai magyar hitvallói és hősei, mint az emberi szolidaritás és nemzeti összetartás mai hirdelői és harcosai, akik egy csonkává és bénává nyomori'ott kis országban, az elkeseredett gyűlölet, az oktalan éretlensi g, a tudatlan és érzéketlen törtetés közéleti vásári lármájában, visszavorá; és uszítás mérgezett levegőjében prédikálnak tiszta ideálokat és törekednek tiszta magaslatok felé. Petőfi legalább megérte a nagy napot, amelyen talpra állította nemze'ét, a nagy napot, amelynek vezérsége szerinte Na polcon dicsőségével fölér, Petőfi legalább megárle, hogy az egész magyarság egy szívvel, egy lélekkel sorakozott a szabadság szeplőtelen zászlaja alá és mint egy test, egy lélek indult el az európai reakció ellen, a nemzetek élén harcolva, egész Európa minden elnyomott népei nevében, ulal niutaívfl a jövőbe és példát adva a viiágnak. Még Petőfi is ugy érezte, hogy szárnyai megnőnek ezekben az időkbea, ebben a levegőben, y, 8 8zabadság és az igazság edíő, leike?»0 ifjitó és mámorító levegője volt. Még **«0ft is kiábrándult, elkeseredett, eláporodolt 5>ma ebben a világban, ebben a kicsinyes és "yavslyág korszakban, amelynek mi céltalanul l„: '®nác4talanul tépelődő és vergődő kárvallottJa» vagyunk. • mén'ÍIi • ha)*!ba mtn,» de ideáljii és reS ci'Wirl Crök és boldog géniuszok, Í L^ e " "'at és u8y h,Ihatott meg, homlokán mint íí^i kettös ^STcrujáv.l azibadsisA^f 1 Ky '"Jóságáért és a világ n6gyszerü ki« r,LZ'llÍn Í4!0»ágával barcolö rü kís "cniwt énekese, a vég, amely akkor felénk közeleded, a halál, ame'y akkor reánk várt, csak magasztos és tündöklő glóriát hozhatott, nem gyalázatot és nem kárhozatot. Az fekkori hadsereg kötelékéből kiléphetett Pe őfi Sándor, de az egész magyarság szeretetének és hálájának P«mheonába lépett be azon a forró és fülledt juliusi alkonyaton, amelyen utoljára pillantották meg öt földi szemek a fehéregyház a i kukoricát széén... A halhatatlanság kezdetének hetvenötödik évfordulóján megint elzarándokol minden magyar tekintet és minden magysr szívdobbanás oda keletre, ahol az ismeretlen szent sir domborul. A hivatalos kurzus illetékes tényezői és a hangos hazafiság vásári kikiáltói megfeledkezhetnek erről »z évfordulóról — mint ahogy már esztendők óía rendszeresen és tervszerűen megfeledkeznek—-, Petőfinek nincsen szüksége semmiféle hivatalos és félhivatalos demonstrá| cióra: ö valóban egészen és igazán ott él és uralkodik a magyír szellem és lélek trónuián, ! mert ez a nagv republikánus és szüaj szabadságh rcos valóban koronázatlan király a sziveken, aki uralkodni fog az idők végezetéig. A francia szakértők ajánlata a Ruhr-vidék kiürítéséről. London, ju'ius 30. A francia, belga és olasz vények két milliárd aranymárkája 1—1 harmadszakértek teljesen uj javaslatot dolgoztak ki a - részben való elhelyezése szerint. Mihelyt ezt az Ruhr-vidék katonai kiürítése ügyében A javas latot megtárgyalták, hogy miként menjen végre a kiürítés, fix időpontot azonban nem jelöltek meg, bane.n a gazdasági fokozatos k ürítés után fog sor kerülni a katonai kiürítésre. A szakértők szerdán fogják folytatni a tanácskozásokst* Páris, julius 30. A jóvátételi bizottság tagjai munkatársaikkal együtt délután négy órakor j „ német Londonba utaztak. A bizottság holnap reggel J megegyezésének bevárása nilkül Ismeíiíivia fiítroiulAC tori r _ . » .. . . „ . . a .. eredményt elérnék, a francia-belga csapltok kivonulása teljessé válnék. Ha mindazonáltal a nemzetközi pénzpiacok nem tudnák a német értékeket gyorsan felvenni, a kiürítés 1926 augusztusában megtörténnék azon feltevésből, hogy Né T etország teljesítette a Dawes-'ervezetnek Németországra vonatkozó feltételeit. Diplomáciai kötök szerint a jóvátételi bízottdelegá'uüokdt a szövetségesek hivatalos ülést tart. London, julius 30 A francia szakértők el készültek azon jegyzőkönyv tervezetével, ame I Londonba, hu«y velük minden közlekedés nél| kö: megvitassa a Dawes-t:rv alkalmaznának 1 módozatait, amennyiben ezek a jóvátételi bilyet a muUsitátokkal és a szankciókkal foglal- [ zottság hatáskörébe tarloznik. A szövetséges kozó bizottság elé terjesztenek. A francia Javaslat kiemelkedő része 3z, hogy a következő esetekben ajánlja a választolt bíróságot: 1. Ha a jóvátételi bizottság delegátusai a német mulasztások megállapításában nem juhnak megegyezésre. 2. Ha a német ipar nem teljesili a dologi szolgáltatásokra vonatkozó szerződéses kö elezeítségeit. 3. Ha a választolt t írósághoz fordul fa'ebkormányok c*ak akkor lépnek érintkezésbe a német delegátusokkal, amikor egymásközt már rendezték a konferencia elé hozott valamennyi kérdést. Párt?, julius 30. A Petit Párisién munkatársa besz-Jge'ést folytatott Hughes államtitkárral a londoni konferenciáról. — Optimista vagyok — mondotta Hughes államtitkár —, mert az akarok lenni. A Dawesbezés címén a jóvátételi Dizottság v^g? az tervezet, ha megoldható akkor meghozza az átruházó bizottság, minden olyan döntés ellen, : egész világ részére a békét. Meg vagyok róla amely Németország jóvátételi készpénzfizetéseit korlátozz*. A francia szakérlök, katonák, mérnökök és diplomaták, akikhez az olasz kiküldöttek is csatlakoznak, Leydeux elnökletével nagyjában elkészítették a Ruhr-vidék katonai kiürítésének a tervé', amelyet ugyanolyan módszer szerint do.'goziak ki, mint a konferencián már elfogadott gazdasági kiürítés tervét. A Ruhr-vidék gyözCdve, hogy a konferencia tagjai a legnagyobb jóindulattal viseltetnek Németország irányában. Békét akarnak teremteni, mert az egész emberiség béke után vágyódik. Ha a Dawesterv meghiusul, akkor káosz áll elő, viszont ha átmegy a gyakorlati éle be és megvalósttják, akkor tóleg Francinországra nézve a legjobb megoldást jelenti. Páris, julius 30. Az Ere Nouvelle jelentése kiürítése fokról-fokra fog végbemenni aszerint, 'J szerint a francia, angol és amerikai bankárok mint amilyen mértékben tudják e'helyezni a \ hármas garanciát kívánnak. 1. Németország vasúti kötelezvényeket 11 milliárd és az ipari % pémügyi tekintetben el'enőrzés alá kerüljön, kötelesvényeket öt milliárd márka erejéig. amidőn a 800 millió márka arany kölcsönt A 800 millió aranymárkás kölcsön elhelye- i megkapja, 2. a kölcsön egy bizonyos része zése jeladás volna a megsszállott zóna kiigazi- 9 Németországban helyeztessék el, 3. a kölcsöntására. A francia-belga csapatok visszavonása ' törlesztésre a német állam bevételei foglalkét részben történnék meg, a német kö elez- i tassanak le. IMIMMMíMMMMMM^ Tanácskozás a pénzügyminiszternél a betéti kamatok emeléséről és a kölcsönkamatok leszállításáról. Budapest, julius 30. A pénzügyminisztériumban szerdán a pénzintézeti érdekeltségek bevonásával éríekeilet volt a betéti kamatok felemelésének és a pénzintézetek részéről nyújtóit kölcsön utáni kamat leszállításának a kérdésében. Az értekezleten megállapították, hogy a pénzérték stabilizációjával kapcsolatban bizonyos eredményeket e téren már elérlek, mert * pénzintézetek bejelentették a pénzügyminisztériumnak, hojy a hözelmullbsn szokásban volt szabídléielekkel szemben a betétek ülán jíró kamatot máris újból felemelték. Megállapították továbbá, hogy remélni lehet, hogy ez a folyamit a betéteknsk a pénzérték stabilizációjával kapcsolatban megindult gyarapodása kapcBán folytatódni fog és hogy e téren belá'hiló időn belül még javu'ás feg bekövetkezni. Biztatójelek mutatkoznak abban a tekintetben, hogy a ko»ztpénz után nyújtóit magas kamatok helyett a mílíányos kamatozású betétek e hílyezéséhez kesdenek folyamodni, ezek feltétlen biztonságát tartva szemelőit, ami viszonyt az olcsóbb hitelnyujást teszi majd lehetővé. A városok kőlosőnelólegének több mint falét kapja Butfapatt. Ma reggel félhivatalos jelentés került nyilvánosságra, amely szerint a miniszlertanács a főváros és a vidéki városok részére a tisztviselői fizetések céljaira az eddigi állami e őleg helyeit három hónapra 75 milliárd kölcsönt engeJ délyezett. Illetékes helyen a következő felvilá! gositást adták a kölcsönről: