Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-27 / 171. szám

az&Q&ü 1924 httus 27. — ha a su'.y nincs minden egyes fajtánál elkülönítve, a vasút a legdrágább osztályba tartozó bútorfajta után fogja az összes feladott berendelést (még a puhafa konyhabútort is) számítani. Már előre meg lehet jósolni, hogy ez a körülmény az utólagos reklamációk eddig még sohasem tapasztalt légióját fogja a vasútra zuditani. Ezen reklamációk pedig igen sok költséget fog fölemészteni, hiszen ezentúl sokkal nsgyobb apparátust kell majd erre a célra fenntartani, a reklamációk megsokszorozódásával. Ez pedig az államvasulnáí nem produktív költségtöbblet. • Itt emiitjük meg, hogy a Szeged nek módjában van a szakember szívességéből, minden olyan tarifát érintő kérdésre a szakszerű felvilágosítást megadni, amelyben a szállító vállalat, kereskedő, iparos éppen az uj tarifa labirintusai miatt nem lát most még tisztán. Ezért a Szeged-hez intézett levelekre, kérdésekre néhány napon belül a legszakszerűbb válaszokat, illetőleg felvilágosításokat van módunkban megadni. • mvmr>rnrnririnniiTnrnnn<wiri<i)L(^ j Rezgősök vallásfelekezete. Békéscsaba, julius 26. A békéscsabai államrendőrség nemrégiben arra lett figyelmes, hoey a Győri-utca 32. számú földszintes munkásházból őrült kiáltozás, orditás és jajveszékelés zavarja meg az éjszaka csendjét. A rendőrök nagynehezeit kinyitották a ház ajtaját s ekkor megmagyarázhatatlan kép tárult elébük. Tépett, bomlott hajú nők, szakadt ingű, rongyokra hasogatott ruháju férfiak meredtek szent méltatlankodással a zavargókra — Mit csinálnak maguk itt? — kérdezték a rendőrök. — Imádkozunk — hangzott egyöntetűen a felelet. A furcsa imádkozók homlokáról verejték csurgott, nem egynek arca dagadt volt az ütlegektől. — Ki bántotta niagát ? — kérdezte a rendőr az egyik asszonytól. — En magam, kérem. — Nem jölt belém a jó Isten kegyelnie, a Szentlélek. Mi addig üijükverjük magunkat, amig csak nem érezzük, hogy az égi kegyelem megszállott bennünket. A rendőrök felírták a résztvevők nevét és feloszlatták a társaságot. A lakás bérlóit, Kállay Györgynét és Ukrin Jánpst pedig feljelentették éjjeli csendháboritásért. A város lakossága már régebben suttogott arról, hogy Ukrin János és Kállay Györgyné rezgősök, vagy reszketősök cimmel uj vallásfelekezetet alapítottak. Ukrin János előbb tagadta,' hogy ő a reszketősök papja, de később beszédesebb lett. Visszautasította a felkínált cigarettát s igy szólt: — Mi nem dohányzunk, mert csak azt fogyasztjuk, amit az Isten teremtett. Azután tört magyarsággal, prédikáló hangon folytatta: — Ha harangszunk, ha örülünk, ha jókedvvel mulatunk: jár minden tagunk. Imádkozni is igy kell: a tagok mozgásával, örömujjongással. Verejtékezni kell, hogy a rossz kijöjjön, mint a lázas betegből a betegség. Mi a Szentlelket várjuk és amikor belénk száll, akkor mozgatjuk a karjainkat. Uknn János bemutatta anyósát, Kállay György— Ő jött rá legelőször az Isten imádásának helyes módjára. Simándon a főispánéknál szakácsné volt és mivel sokat szenvedett, olyan buzgón kérte az Istent, hogy szerezzen neki nyugalmat, mig végre összes tagjaival mozogni kezdett... Kállayné ekkor imába fogott. Kezét az ég felé tartotta, szeme forgott, egyre hangosabban üvöltött, felugrott, leült, rezegtette kinyújtott karját és hörgött. Ukrin szent áhítattal nézte és nemsokára • • Oreg cigány hegedűjén szomorúbb és szebb a bánat. ő is mozgolódni kezdett. — Igy kell imádkozni — mondotta végül teljesen kimerülve Kállay. Az uj hóbortnak nincs még sok híve Békéscsabán s ez a szerencse. A rendőrség azonban tehetetlen velük szemben, mert megtiltott ugyan minden összejövetelt, de Ukrin hivei valószínűen módot találnak arra, hogy titokban hódoljanak babonájuknak. Szeged, julius 26. (Sóját tudősiiinktől.) Julius van és éjszaka. Az ég gyémántporos, mintha valami pajkos és pazarló tündér szórla volna tele csillogó, drága ékszerekkel. A város álomra készül. A nappali meleggel jóllakott házak visszaadják az éjszakának azt, amit a nappaltól kaptak. Messziről, talán Erzsébet királyasszony ligetéből haldokló rózsák illatát sodorja a gyönge tzél és összekeveii a lombok közül elősurranó nótafoszlányokkal. Mintha illatot, nótát vajúdna ez az éjszaka; haldokló rózsák illatát, nyűtt hegedűk bánatosan magyar nó'áját. A Tisza partján fiatal emberpárok keresik egymás csillogó szemében a végteleneéget és a kö/ut muskátli virágos ablakai mögö:t tüfidérálmok szövődnek. Illattal, álommal, nótával terhes ez a juliusvégi éjszaka. * Tóni bácsi kocsmája (a régi Líppai-féle kocsma) a nagykörúton bújik el, a Brüsszelikőrúton. Csendes, barátságos kis kocsma ez, lombsátoros k rtiel, pirosabroszos asztalokkal, jófajta homoki borokkal. Kedves házigazdája: Tóni bácsi, valamikor a Kass-fcávéház főpincére. Tóni bácsi a régi, „jó, öreg korc> mórosok" j ,! közül való. Kerek, pirosan mosolygós arcán ha- i ! talmas, fekete bajusz urkodik és apró szeme i rn gbujva hu cuíkodik sürü szemöldöke alatt. | Tóni bácsit nagyon szeretik a vendégei, akik között csak kevés nem-törzsvendég akad. Szo lid szivü, cse des szavú iparos emberek üldögélnek a lombok ala t, a pirosabroszos asztalok körül és tempósan hürpinígetik a homokit. Kis igényű, kis vágyu emberek, akiknek nagy öröm a kis öröm is és akik Tóni bácsi boránál jobb bort nem ismernek. Olykor, ha az éjszakából e őkerül valami hegedíisztrszámos cigányféle, dalolnak is. Régi, rzép magyar nóiák elevenednek meg ilyenkor, hogy gyönyörűség hallgatni. Tóni bácsi kocsmájába bevetődik néhanapján Juhász Gyula is. Természetesen nem egyedül vetődik be, hanem többed magával: Néhány újságíróval, daltestvérrel, öreg színésszel. Iit mindenki sze eli Juhász G,ulát, az egyszerű emberek muzsikás szive megnyílik előtte Néha odaj ru nak asztalihoz elfogódott hangú köszöntővel — kocintásra. Tóni bácsi visszakorholja őket helyükre. Es rendelés nélkül odsíeizi sz eg/ litert Juhász Gyula aszislára. Tóni bácsi a második litert tette szó nélkül asz asztalra, amikor uj vendég érkezett: Urbdn Lajos, az öreg Kukac, hóna alatt a kopott hegedű-tok. Hetvennéfy sulyo?, viharos esztendő meggörbítette kissé az öreg nóta-legény bátát, de ízemében ott pislákol még az a régi tüz, amelytől lángra lobbant hajdin sok nagy ur és uri dáma szive. Igaz, hogy ez a tűz akkor még a húrokról szállt fői nóta-szárnyon. Az öreg cigány ma árva, szomorú alakja a szegedi éjszakának, mintha lásson elfelejtkeznének róla azok, akik mindig esküsznek, hogy nem tudnak felejteni. Árván, szomoru?n vánszorog nyűtt hegedűjével azokra a helyekre, ahot mulatnak az emberek, de a nyű.t hegedű nagy ritkán kerül már csak elö a kopott tokból, bogy elsírjon valami régi bánatot. A fiataloknak uj muzsika, fiatal cigány kell, az öregek pedig ritkán emlékeznek. Hiába, amióta cigány van a világon, ez a muzsikus cigány tragédiája. Pedig Urbán Ltjos több nótát muzsikált egymaga, mint az egész mostani cigányármádia együttvéve. Nagyon nagy urak könynyeiték meg hegedűje szavát, amely Pallavicini őrgróf híres vsdászünnepein ii kedvre hangolt Fercnc Ferdinánd füle hallatára és N kolajevils Nikoláj nagyherceg szivét is elérzékenyitette, sőt Abdul Hantid egykori szultán őfdcé£ét is gyönyörködtette Konstantinápolyban. Most kö üinéz homályos, mélyrihuzódott szemével. Azután földerül az krea és lassan felénk tipsg. — Az Isten áldjon meg benneteket, hogy elgyültetök, hogy mögvassytok. Tóni bácú poharat hoz az öregnek, aki egyenkint ismeri fel az asztal körűi ülőket és csendeden fölnyitja a hegcdüfoko'. — No nézd — mondja —, csak most látom, ci meg itt a Bartos Gyula. Tudom ám még a nótádat I (A Nemzeti Szinhiz nagy művésze is ott ült a társaságban. És halkan sírják is már a hurok: Kidűlt a fa mandulástól, Elválok én a rózsámtól. — Jókai Móricnak is ez volt £ nótája. De sokát húztam neki, még Párisban is. Aztán jött egyik nóta a másik után. Egyik szebb, mint a másik. — Van egy nótám — mondja kéióbb Utbán Lajos — olt csináltam, a kórházban, amikor az a jóságos Boros Jóska gjógyitott. Axt gonI n •• CIPOUZLET nyári cikkek kiárusítása: 520 SZEGED Elsőrendű nöi antilop cipők szürke, barna és drap szinekben 3€&Oooo Kérász-u.14 Elsőrendű vászon nüicipök, fehér és szines 120 Fekete és barna rámánvarrott nöi bőr félcipők 180 Barna és fekete elsőrendű rámánvarrott nöi félcipők 240 m • iá i nui uui icii/i|iui\ H| Hl • I i ««•»•••»• in •*W000 I IVVOOO I nöi fé,cipökfcg ifUoOO JNagyon olcsó egyespárok női és férficipőkben