Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-25 / 169. szám

I9B4 julius 26. SZBQBO Három rendbelijgyilkossággal és 25 rendbeli gyilkosság kísérletével vádolják a csongrádi merénylőket. Szeged, julius 24. (Saját tudósítónktól.) A karácsony óta húzódó csongrádi bombamerény­let ügye lassan a befejezéshez közeledik. Né­hány nappal ezelőtt részletesen beszámolt a Szeged, hogy a szolnoki vizsgálóbíró befejezte a vizsgálatot a már nagyon kiterjedt bűnügy­ben, majd az ügyészség bizonyítékok hiányá­ban elejtette a vádat Forgó Ferenc ellen, akit már hónapokkal ezelőtt szabadlábra helyeztek. Most pedig az ügyészség elkészttette a vád­iratot, ugy hogy már csak az utolsó étappe van hátra: a monstre főtárgyalás kitűzése. A vádiratnak jóformán minden sora igazolja a szegedi rendőrség munkáját. Ulain Ferencék rágalmazó hadjárata teljes egészében kudarcot vallott. Ulainék — mint ismeretes — azzal vá­dolták a Csongrádon nyomozást teljesítő sze­gedi rendőröket, akik dr. Borbola Jenő rendőr­tanácsos és dr. Véber Árpád rendőrkapitány vezetésével végezték munkájukat, hogy a gya­núsítottakat a vallatások legkínzóbb eszközei­vel kényszeritették beismerő vallomásra és igy történt az, hogy a gyanúsítottak szinte egymás­után mondották el részletesen a bombamerény­let minden részletét. Ulainék ugyanis hetekkel ezelőtt mintegy hetven tanú kihallgatását kér­ték, akik szerintük tökéletesen bizonyitani tud­ják a gyanúsítottak alibijét és ártatlanságát. Beadványukban azt hangoztatták, hogy Piroska János ott sem volt a megbeszélésen, hanem egy csongrádi alkalmi képkiállítás képeit nézte. A bombáról ped g azt állították, hogy azt nem Sinkó László dobta be a Magyar Király bál­termébe, hanem egy rohanó autóról vetették be ismeretlen elvakult emberek. A szolnoki vizsgálóbíró ki is hallgatta a be­jelentett tanukat, de ugy látszik, ezek a tanú­kihallgatások nem jártak valami meglepő ered­ménnyel, mert a most elkészült vádirat ugyan­azokkal a cselekményekkel vádolja meg a gya­núsítottakat, mint amelyeket annak idején le­rögzítettek a tények ismertetésével a szegedi rendőrtisztek. A vádirat szerint Piroska János nem egy csöndes képtárlat képeit nézegeite a megbeszélés délelőttjén és nem egy fekete autó robogott el karácsony másodnapjának éjszaká­ján pontban éjfélkor, amikor a bomba berö­pült a bálterembe. ' £A szolnoki ügyészség ugyanis 6347/924. sz. alatt terjesztette be vádiratát a Sinkó és társai elleni bűnügyben és a vádiratot már meg is kapták az ö&szes érdekeltek. A szolnoki ügyész­ség hét terhelt ellen emelt vádat három rend­beli gyilkosság büntette és huszonöt rendbeli gyilkosság kísérletének büntette miatt. Sinkó Lászlót és Bölönyi Miklóst ezekben a bűn­ügyekben mint tettestársakat vádolják, Piroska Jánost, Piroska Györgyöt, Fülöp Andort és Sági Jánost felbujtás bűntettével, Sági Rókus ellen pedig mint bűnsegéd ellen emeltek vádat ugyan­csak ezek miatt a bűncselekmények miett. Nem emelt azonban vádat az ügyészség a vádlottak ellen a gyilkosságra való szövetkezés büntette miatt, holott ez a cselekmény az ügyészség első vádinditványában még szerepel. A vádirat annak ellenére, hogy nem túlságo­san hosszú, részletesen foglalkozik a bűncselek­mény tényeivel, azoknak bizonyításával, illetve megindokolásával. A részletes vádat a szolnoki ügyészség kirendelt referense csak majd a fő­tárgyaláson fogja előadni a vádbeszéd kereté­ben. Megáliapiija ugyanis ezek után a vádirat, hogy a bombát Sinkó László hajította be a Magyar Király ablakán. Megemliti azt is, hogy karácsony másodnapján éjfélkor Bölönyi a Cse­megi Károly-utca másik oldaláról kisérte figye­lemmel a fiatal paraszt fiu munkáját és amikor a permetező esőben az nem tudta meggyújtani a bomba gyujtózsinórját, Bölönyi átment hozzá és segített neki. Amikor begyulladt a gyújtó­zsinór, Sinkó egy lendülettel bedobta a bombát az első emelet első ablakán, majd mindketten elszaladtak. Az indokolás kiterjeszkedik Piroskáék és a többiek szerepére is, beszámol arról a meg­beszélésről, ahol Sinkó Lászlót, a könnyen hevülő, félrevezetett parasztfiut szemelték ki a bombavetésre. A tárgyi bizonyítékok sorában fölsorakoztatja a vádirat mindazokat a dolgo­kat, amelyeket a szegedi rendőrség átadott az ügyészségnek: 33 töltényt, egy tojásgránátot (amit Piroska János lakásán találtak), egy rob­bantószerekkel megtöltött bádogszelencét és azokat a szilánkokat, amelyeket a merénylet elkövetése után a bálteremben szedtek össze. A beismerő vallomások következnek ezután. Ismeretes ugyanis, hogy az első beismerő val­lomást Sági János tette meg még Csongrádon, majd a többiek is részletesen elmondtak min­dent Borbola rendőrtanácsos és Véber rendőr­kapitány előtt. Ezeket a beismerő vallomásokat azután megismételték Zombory János szegedi vizsgálóbíró előtt Piroska János kivételével, aki végig és mindenkor tagadott mindent. A be­ismerő vallomást — eddig még ismeretlen okoknál fogva — később visszavonták ugyan, Fülöp Andor kivételével, de az ügyészség a két egybehangzó vallomást fogadta el bizonyí­téknak, mert ezeket alátámasztják nemcsak a tanúvallomások, ds a tárgyi bizonyítékok is. Értesülésünk szerint a főtárgyalást okvetlenül kitűzik már szeptemberben, mivel dr. Széchényi István védő nem emel valószínűleg kifogást a vádirat ellen, nehogy ezzel is elhúzódjon a bombaügy befejezése. A főtárgyalás igen ér­dekesnek ígérkezik, mivel Piroskáék ott még egyszer megkísérlik az alibitanuk fölvonultatá­sát. Ki fog ott derülni, a szolnoki törvényszék tárgyaló termében, hogy Piroska János nyugal­mazott főhadnagy-festőművész, valóban képeket nézett-e azon a délelőttön egy csöndes cson­grádi teremben. Orosházán egyre nagyobb az izgalom a „szellemidézés" miatt. Szeged, julius 24. (Sajál tudósítónktól.) Oros­házán — mint tegnap is jelentettük már — nagy feltűnést keltett özvegy Dán Péterné esete, aki a szabómester és felesége befolyása alá kerülvén, helyrehozhatatlan lépésekre szánta magát. Szentkirályi Tóth Árpád szabómester és felesége ugyanis elhitették a szerencsétlen Dán­nével, hogy ők bizonyos „asztaltáncoltató spi­ritiszta szeánszokon" érintkezni tudnak Dánné elhalt férjének szellemével, aki azután külön­böző „üzeneteket" küldött feleségének. így azlán — mint a rendőri nyomozás megállapí­totta — teljesen kifosztották a hiszékeny és vagyonos Dán Péternét. Ma már nyíltan beszél­nek arról a községben, hogy kik vannak kom­promittálva a minden részletében és kivitelében érdekes ügyben. Az ögy főszereplői ma már mindannyian a gyulai királyi ügyészség fogházában vannak. Szentkirályi Tóth Á'pádol és feleségét: Kasztba Etelt most a vizsgálóbíró hallgatja ki G/ulán. További sorsuk egyelőre ismeretlen, amennyiben a nyomozás még folyik és annak lezárta előtt nem határoznak fogvatartásuk tekintetében. Nem lehetetlen, hogy az ad ttok összegyűjtése után j mindkettő jakét szabadlábra fogják helyezni, de | az is megtörténhetik, hogy az elkövetett bűntett olyan sulyoi lesz, hogy a vizsgálóbíró nem Iát garanciát majd a házaspárban és meglevő vagyonúkban. Az egyik orosházai lap a szellem­fdízéú üggyel kapcsolatban azt a feltűnést keltő birt közölte, hogy az orosházai detektivcsoport vezetőjét: Somodl Pál detektívet állásától fel­függesztették. Az eljárás folyamatban van ellene. Somodl Pált egyébként tegnap már át is szállilották Gyulára. Mint most Orosházáról jelentik, a tegnap reggeli szegedi vonattal Orosházára érkezett ismét két szegedi detektív. A detektívek körül­belül egy hétig tartózkodnak Orosházán, ahol kihallgatják az összes tanukat és mindazokat, akiknek ebben az ügyben szerepük van. A ki­hallgatásokat már tegnap délután megkezdték. A nem mindennapos bűnügynek igen sok részlete már közszájon forog. így többek között az özvegy Dán Péierné házába beköltözött Stern család dolgairól is sok szó esik. Stérnék ezelőtt egy esztendővel a Gyöngy-utcában lak­lak, az utca kellős közepén, meri régi lakásuk­ból kilakoltatták őket. Az utcán lakó családot Dánné egyik ismerőse figyelmeztette, a híresz­telések szerint, hogy az özvegyasszony házá­ban lévő lakás üresen áll, egyben figyelmez­tették arra is őket, hogy a lakásba csakis Szentkirályiék segítségével tudnak bejutni. A lakásügyet ismét a kis asztalkára vitte a házaspár, a túlvilágról az az üzenet jött, hogy Sternéket be kell fogadni a házba. Csak egy szobáról volt eleinte szó, mégis a család két szobát foglalt el. Közben — hogyan-hogyan nem —, a dol­gok ugy alakultak, hogy a ház egyik felét Sternékre írták át. Ezt is az asztalka diktálta... A nyomozás során annak megállapítására is sor kerül majd — értesülésünk szerint —, hogy a fél ház hogyan vándorolt át Sternék tulajdonába és ki volt az a segítő fél, aki a házat, amelyben a rendezett viszonyok között lévő özvegy él, kinek semmi szüksége sincsen a fél báz árából befolyó jövedelemre — Ster­nék kezére átsegítette. Poincaré Herriot ellen. Párls, julius 24. A Chicago Trlbune diplo­máciai munkatársa azt állítja, hogy Herriot tá­vollétében Polncarénak sikerült magához ra­gadnia a francia szenátus vezetését s a volt miniszterelnök Herriot visszatérése után meg­kísérli a baloldali kormány megbuktatását. Herriot egyébként heteken keresztül Londonban marad, ahol számos megbeszélést kell le­folytatnia. A nyugatmagyarorsiági határ nemzetközi jóváhagyása. Budapest, julius 24. Sopronban tudvalevően még most is dolgozik a magyar-osztrák határ­megállapitó bizottság egy francia őrnagy veze­tésével. A bizottság augusztus 21-én tartja utolsó ülését, amelyen aláírják az összes okmányokat és ezzel befejezi munkáját. Ez alkalommal tör­ténik meg a nyugatmagyarországi határvonal nemzetközi jóváhagyása. Tüntetés Körmendy Ékes Lajos mellett Pozsony, juliuB 24. Cseszki község polgár­sága előtt tartott vasárnap délután beszámolót Körmendy Ékes Lijoi, a Felvidék magyarságá­nak vezető politikusa. A beszámolót nsgy tö­meg hallgatta végig, akik hosszasan lelkes ovációban részesítették a képviselőt, majd a többezer főnyi tömeg lármásan percekig abcu­golta a cseh kormányt, mivel Körmendy Ékes Lajosnak kézbesítettek egy határozatot, mely szerint cseh állampolgárságát megvonják. A népgyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely szerint semmi körülmények között sem engedik meg, hogy Körmendy Étes Lijost állampolgár­ságától és illetékességétől megfosszák. Amerika piacot keres pénzének elhelyezésére. Bécs, julius 24. Sír William Good, a Jóvá­tételi bizottság ausziríai osztályának egykori tagja Budapestről Párisba utazva, hosszabban nyilatkozott a bécsi Zechsuhr Blatt-nak. — Budapesti tartózkodásom alatt — mon­dotta Good — és Bécsben is nagy örömmel figyelhettem meg Középsurópátan az általános gazdasági gyógyulás jeleit. Ezen helyzet meg­teremtésére elsősorban Amerika törekszik. A Londonban időző amerikai bankárok nemcsak jó akarattal szerelték fel magukat, de kellő eréllyel is, amely szükséget, hogy a céljaikat keresztülvigyék. Magától értetődik, hogy ezen fáradozások nem tisztán erkölcsi okokból ered­nek. Amerika is ipari termelésének nagyrészéi megállitani kényszerűi, minthogy a piacok nem tudják felvenni az árut. Az igy felgyülemlett pénz arra késztette őket, hogy a pénzük elhe­lyezését keressék. Az egyáltalában nem áll, hogy Németország talpraállása veszélyeztetné Középeurópa gazdasági helyzeiét. Ezután rámutatott a még fennálló deviza­központokra, amelyeknek a közbenyulása ma már mindenesetre igen kevés esetre szorítkozik, de még működése jelenlegi terén ii érvénye­síteni kell a szabad forgilmat. Kllönöaen Ausztriában is két dolgot kell megfontolni: a devizaközpont megszűntetését és az aranybank fizetendő forgalmi adó kiküszöbölését. Ha ez a két intézkedés megtörténik, akkor valószínűleg az angol és amerikai tőke fokozott beruházási törekvése nem marad el.

Next

/
Thumbnails
Contents