Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-25 / 169. szám

Egyw iiáiii émn ¡800 IIÜPBBI, Hirdeti«! árak i Péltuutboo I mm. 400, egy baiában 800, máslél hasábon 1300. Szive«Mii ti uáxalékkal drágább. Apröblrdett* 10 tz«g 0000 . kor. SiövegkOzö kOxIemfrnyek toronként 0100 korona. Culádl értesíti» 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 25, PÉNTEK. 169-ik szám. A védőmű. Országol botrányoknak kellett jönni, a közönség elemi fölbáborodásának fölzudulni, i miÍ

yar stj ómk (persze némely reakciós papiros ivételével) tiltakozni, amig végre mégis csak elszánta rá magát a magyar kultura mai mintatere, hogy a tarthat* tl*n és törhetetlen középiskolai fölvételi vizsgát («mely ártatlan gyermekieteket vetett alá oktalan inkvizíciónak) eltörölje a magyar fö d szinéröl. Egy darabig mindenféle illetékes tényezők mindenfajta rtbulisztikávxl ipsrkodtak menteni azt, ami nem menthető és védeni, ami védhetetlen. Tanügyi elmék mindenáron azon erőlködtek, hogy szentnek és sérthetetlennek állítsák be azt az intézkedést, ami csak reakciós és bornirt volt. Pírsze, a kurzus csinálmánya volt ez is, a nagyságos elméjű H*Iler Istváné, a numerus clausus édesapjáé. Ezért kellett védeni és tartani ezt a pedagógiai : idfőt addig, ameddig lehetett. Mert ha ez az ormótlan és idétlen hidfő elesik (minlahogy ma már eleset'), akkor félő, hogy a végtő fellegvár, az utolsó bástyád a numerus clau»us is megdől és leomlik, miként egykor „Róma s eiős Babilon leomlott'. Már pedig a numerus clauiust nem szabad bagyni, nem lehet engedni, gondolja magában és hirdeii hangosan az öt sovány esztendő után immáron az ebrk harmincadjára kerülő reakció, mert hiszen ez presztizs kérdése, miután egyéb vívmánya ugy sincsen siralmas öt évflk sáfárkodásának. Az országot még nagyobb nyomorúságba döntötték, jó hírét-nevét alaposan megrontották, a kul ura és a gazdaság terén semmi érdemeset nem műveltek, a fővárost koldussá telték, panamák és botrányok lármájától voll hangos az ország háza, ahol a demagógia és a ptrlagiság igyekezett úrrá lenni és mindent túlkiabálni. A numerus cleuius volt az egyetlen eredmény, amire bCszkén és elszántan hivatkoztak a kurzus levitézle t ma'adorai. Szomorú eredmény, negatív etedmény, de mégis csak eredmény. Hogy elvben már a kurzus vezető elméi és maga a kultuszminiszter is ellene vannak, nem helyeslik vagy éppen elitélik, az nekik nem fáj, csak a gyakorlatban megvalósuljon. Elvben nem bánják ők, ha a liberalizmus, a haladás, a humanizmus, a szabidtig, a demokrácia igéit hiidetik is a kurzusnak arany középutra tért sereghajtói és csapatvezetői, cssk a lényegben, a valóságban, a gyakorlatban lehessen egy kis középkori csinálni és berendezni a huszadik században. Ezért nagyszerű és ezért kell a numerus clausus, ezért meggondolandó és megfontolandó minden olyan modern és humánus törekvés, amely ezt az utolsó középkori bástyát veszélyezteti. Ezért gondolkozott és fontolgatott, annyi botrány és szégyen után a hivatalos és illetékes tényezők vezérkara, amig végezetül mégis csak arra a bölcs elhatározásra jutottak, hogy 9Carthaglnem esse delendam", a szerencsétlen és értelmetlen középiskolai felvételi vizsgákat törölni kell I De miért kelleti ezért annyi alkalommal oly sok ártatlan gyereknek szenvednie és bűnhődnie ? A kérdésre a hallgatás a felelel. Nem, mintha nem tudnának, de mert nem mernek felelni. A kurzusnak kellett ez a felvételi és nem a magyarságnak. Haller Istvdniknak kellelt ez a felvételi és nem a nemzetnek. A reakciónak kellett ez a fel* vételi és nem a pedagógiának. A ftn/nek kell ma már, hiszen a hivatalos fórum is elkésve siet mest eltörölni, de azért máris bangók hallatszanak a Itsstn haldokló kurzus berkeiből, amelyek elbalóan tiltakoznak, hogy az ég szerelmére, vigyázzanak a konzulok, mert veszélyben van a Kapitóliuml Ezek a ludak jóslóan gágognak, hogy most ir'r :. clausus következik, ő van dögrováson, miután sánta és béna, süket és vak porontyát a középiskolai fölvételit hivatalból is töri k az élők sorából és letaszítják a magyar Tajgetoszról. Az egyik kurzuslap már azon siránkozik, hogy a fölvételit azért teszik B lislára, mert a .zsidóság politikai nyomására kellett rést fltni azon az elven, amelyet annakidején a hivatalos pedagógia is szentesitett". De mindjárt a*t is kimondja, hogy ámbár „nem vitatjuk most a numerus clusus elméleti helyességét és pedagógiai célszerűségét" de bizonyos az, hogy „¿ki akármilyen célból hozzányúl a felvételi vizsgálathoz, az első csákányütést méri az egyemi és főiskolai arányszám védőművére." Milyen finom, poétikus és udvarias kifejezés. Az egyetemi és főiskolai ardnyszdm védőmüve I A hu zadik században, nyugaton ezt mtikípen gondolták és mondják. És - a jelek szerint és némely nyilatkozata és cselekedete után Ítélve — Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, aki (megint csak az idézett kurzuslap sze int) „nem áll a numerus clausus elvi alapjái, hanem csak mintegy szükségből, op(portunizmuiból tartji fenn azt" — minden valószínűség szerint nem fog megállani ennél az első csákányütésnél. És a védmüvet, az ellenforradalmi reakció rozoga és úcska Bastilleját, hamarosan le fogja rombolni az uj idők és uj világ második csdkdnyülése I A fővárosi kereskedők a kereskedelmi minisztertől kérik az ihletbér részletben való fizetését hogyha a kereskedők és a lakók a béreket háiom részletben fizetik, nem zavarja ez a »háziurakat a kincstári haszonrészesedés fizetésénél. A kü'dW?ég erre megjrgyezte, hogy a Pénzintézeti Központ előlegezhetné a szükséges öszszeget, mint ihogy az építkezésekhez is hitelt nyuj1. A kereskedelemügyi miniszter erre azt válaszolta, hogyha meg van erre a módja a Pénzintézeti Központnak, skior ennek nem lehet akadá'ya. Mindenesetre érin:kezésbs fog lépni a pénzügyminiszterrel. A keieskedök legyenek megnyugodva, mindent el fog intézni, ami módjában áll és majd holnap választ feg adni, hogy mit végzett a pénzügyminiszternél és a népj léti miniszternél. Eszel a küldöttség eltávozott és a pénzügyminiszterhez is el akart menni, azonban a pénzj ügyminiszter csak délután közli velük, hogy 1 mikor fogadhatja. Budapest, julius 24. Ma délelőtt 11 órakor fogadta a kereskedők küldöttségét W/alkó kereskedelemügyi miniszter. A budapesti és pestkörnyéki kereskedők népes küldöttsége azért kereste fel a minisztert, hogy támogatást kérjenek tőle azon kívánságuk tejlesitésére, hogy a bol béreket havonkint fizethessék meg. A kereskedelmi miniszter barátságos eszmecsere formájában vitatta meg a kereskedőn és lakók kérelmét. Vértes Emil, a Budapesti Kereskedők Egyesületének az elnöke feltárta a kereskedők helyzetét. Elmondta, hogy már jártak Vass népjóléti miniszternél, akitől a legridegebb vi«szauiasitásban részesü tek. Felhozta, hogy több belvárosi, már évtizedek óta fennálló kereskedő cég kénytelen volt üzletét bezárni, mert nem birta el a különféle adóterheket. A kereskedelemügyi miniszter erre megjrgyezte, hogy a kereskedőknek valóban szükségük van támogatásra, csupán az a kérdér, Amerikában készen áll a német Meghosszabbítják a londoni konferenciát. Newyork, julius 24. A newyorki tőzsdekörök magánjelentést kaptak Londonból, amdy arról szól, hogy a német kölcsönre való megállapodás már csak órák kérdése. A Wall-Streeten azt hangoztatták, hogy teljes megállapodásra jutottak, a kölcsönügyletet két hónap alatt lebonyolítják. Ez a két hónap a technikai kérdések elintézésére szükséges. A Newyork Herald azt a hírt közli, hogy az irányadó amerikai pénzügyi körök felfogása szét int a 800 millió aranymárka kölcsönt a megegyezés létrejötte után két hónap alatt le tudják bonyolitani. Visszahívják Londonból az amerikai delegátust, ha nem blkerQI megállapodni a német kölcsön ügyiben. Pdrif, julius 24. A Vossische Zeitung értesülései szerint az európai kormányokat értesítették, hogy Amerika visszahívja a delegátusaiha a konferencián nem sikerül olyan megállapodást kötni, amely kielégíteni a német kölcsön jegyzőit. Berlin, julius 24. A Vossische Zeitung newyorki tudósítójának teljesen megbízható helyről azt a felvilágosítást adták, hogy az amerikai kormány egész befolyásának érvényesítésével támogatja a belga közvetítő javaslatot, amely tudvalevően Németország mulasztásának megállapítására a Dawes- bizottság öt tagját kívánja felhatalmazni. Az európai kormányokat értesítették, hogy az Egyesűit Államok visszahívja delegátusait abban az esetben, ha a londoni konferencián létesített megállapodások nem elégítik ki a német kölcsön amerikai jegyzőit. I C -o'ldge elnök közvetlen irlntkezisben áll Lon* L London, julius 24, Theunls, a szankciók kérdésében uj közvelilő javaslatot dolgozott ki. Ennek ér elmében az az állam, amelyik Németország mulasztása esetén a szövetségesektől függetlenül megorló lépést tenne, kötelezi magát, hogy a nyolcszázmillió aranymátkára rugó kölcsön kamatszolgáltatását biztosítja. Nem va!ószinü, hogy Theunisnak ez a javaslata kielégítse a bankárokat. A pénzemberek egyáltalában tudni sem akarnak ajóvátiteli bizottságról. Már kijelentettik, hogy a jóvátitelt bizottság nem az a politikamentes bíróság, amilyennek a versailiesi bikeszerződes értelmében lennie kellene, hanem az utóbbi évek történetének tanúsága szerint politikai eszköz azoknak a kormányoknak kezében, amelyek a bizottságban képviselve vannak. London, julius 24. A Daily Telegraph közlése szerint a bankárok nem hajlandók Herriot uj követeléseit megukévá tenni, hanem a szankciók kérdésében rendíthetetlenül kitartanak álláspontjuk mellett. A Bank of Egland kormányzója, Norman, minden közvetítő kompromisszumos javaslatra nabszolut nemei" jog mondani. A konferencia résztvevői most arra gondolnak, hogy más pénzügyi körök nézeteit is kikérik erről a kérdésről. Az hiszik vgyanis, hogy különösen Amerikában, a pénzvilág nem helyezkedik olyan merev álláspontra, mint a Bank of England kormányzója. Augusztus közepéig marad együtt a londoni konferencia. 1

London, julius 24. A Reuter Iroda érdeklődésére azt a felvilágositált kapta, hogy a szövetségközi konferencia eddigi eredményei