Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-24 / 168. szám

SZBOBP 1914 jolies 24 A polgárság. Bonyodalmak a tápéi rét ármentesitése körül A középosztályt felölelő polgári elem degenerálódása és hanyatlása évek óta tapasztalt jelenség. Az az erő, amely a polgárságot, mint államfenntartó elemet jellemezte, az a mással ki sem fejezhető öntudat, amely a „c/V/s^sum"-ban kulminált, mindinkább hanyatlik és lassan-lassan eltűnik. A polgári elem nálunk épp ugy, mint Európa más öreg államaiban mindazt kezdi elveszteni, ami azelőtt erénye volt, ami létjogosultságát megállapította, körülbástyázta. Nem akarunk nagyon messzire visszanyúlni és csak az összeomlást követő időre mutatunk, a régi, szervezett polgárság egy kézlegyintéssel tudta volna — szervezettségében rejlő erejénél fogva — a kommunizmust csirájában elfojtani, ehelyett azonban erőtlenségében homokba dugta fejét és passziv tétlenségben végignézte a vérfürdőket, vagy pedig a félelem diktálta bátorságában aktiv részt veit a felforgatásban, ettől remélve talán phönixi feltámadását. S midőn a kommunizmust szétverték és uj jelszavak röpködtek, ugyanaz a polgárság ismét vagy strucmadárosdit játszott, felismerni vélte az uj jelszavakban is azt, amely talán regenerálódásához vezethetne. Éppen csak magában nem bizott, nem szállt önmagába, nem kísérelte meg a régi polgári erények, a régi államalkotó, államfenntartó energia utolsó foszlányainak egyesítését és érvényesítését. Középosztályunk ma a pusztulás előtti állomásra érkezett. A falvakból beözönlő nép eleinte lassan, majd fokozottabb mértékben szorítja háttérbe és foglalja el egymásután a rosszul védett pozíciókat, amelyek elfoglalására pedig még érettsége nem lehet. A kisbirtokososztály, ha magával szemben egy erős, szervezett és egységes városi polgárságot talált volna, azzal megalkudni és talán együttesen vele haladni tudott volna. De amint a szocialisták, akik a kommün előtt a polgársággal szövetkeztek azért, mert azt még mindig erős egységnek tartották, ámde azok szervezetlenségében rejlő gyengeségét felismerve, szervezeti keretük részben való felhasználásával, nyakát szegték, ép ugy a kisbirtokos osztály is eleinte szövetkezett vele, hogy s azután — megállapítván "„'a belső rothadási processzus óriási előrehaladottságát, ügyes kézzel szétrobbantsa. Ma — sajnos — polgárságról a szó korábbi értelmében beszélni nem igen lehet és legfeljebb reméljük, hogy az az uj társadalmi rend, amely a falvakból beözönlik és ma a politikai hegemóniát kezében tartja, idővel a korhadt polgárság tényleges regenerálódásához, reneszánszához hozzájárul. Mi lesz azonban addig? Amit kicsinyben egy város gazdálkodásában tapasztalunk, azt észlelhetjük nagyban az államnál is. A régi polgári társadalomból kikerülő és kikerült kormányok, amelyek a polgárságot öntudatra ébreszteni kénytelenek, ahelyett, hogy az uj epigonoknak adnák át a kormány kerekét, az adott helyzettel próbálkoznak megalkudni, de az államfenntartás folyton fokozódó kiadásainak viselésében — az egyenletes teherviselés elvénél fogva — már nem merik oly mérvben az uj elemeket belevonni, amily mérvben az őket vagyonuk és politikai sulyuk alapján terhelné, ha így fokozzák a szegénységben szenvedő, de látszólagos jólétben tobzódó régi polgárság terheit, amely intézkedés által csak fokozzák annak teljes szétzüllését. Annál is inkább, mert a beléje vert felekezeti ék elemeire bontja a még megmaradt részt is, az a szerencsétlen politikai játék pedig, amit a tisztviselő társadalommal űztek és űznek, gyorsan fogja befejezni és betetőzni a bomlasztás processzusát. A régi polgárok helyét és falát döngető uj polgárok elég ügyes taktikusok. Ok azok, akik a békeparitásnak megfelelő vagyont tudtak maguknak biztosítani, akik minden társadalmi és kulturális akció hátuljárói, de ők azok, akik kisajtolnak a régi polgárok pártiából kikerült kormányokból ¡oly törvényes eszközöket, amelyek hatalmi pozicíójuk megerősítésére alkalmasak. Talán kár is folytatni. Lehet-e azt az aggonizáló beteget, akit polgárság gyűjtő név alatt ismerünk, injekciókkal felébreszteni, életre, uj életre kelteni ? Lehet-e, szabad-e egy pártkeretek nélküli polgári szervezet létesülésére még komolyan gondolni? Tévedés volna-e az, hogy a polgárság utolsó állomásához érkezett ? Lehet, hogy tévedés, de ha tévedtünk, akkor a szervezkedésre, a szervezésre aligha van még sok idő. A városnak a jövőben milliárdos bevételekre, az államnak óriási összegű adókra, ellenségeinkBek jóvátételre, a munkások tízezreinek munkára, az elcsapott tisztviselőknek kenyérre, a lakosságnak lakásokra, az országnak nyugodt, békés, felekezeti háboruskodásnélküli, polgári fejlődésre van szüksége. Meddig várjunk? <3ál Mtks0. Szeged, julius 23. (Saját tudósítónktól.) Megirta a Szeged, hogy a város tanácsa egyik utóbbi ülésén foglalkozott a tápéi rét ármentesitésének, illetve belvizszsbályozásának kérdésével és megbízta Fodor Jenő tanácsnokot, hogy a jövőben vegyen részt a Körös-TiszaMaros menti Ármentesitő Társulat közgyűlésein a város képviseletében. A tanácsnak ugyanis az az impressziója, hogy a társulat legújabb bel vízszabályozási tervezetében a tápéi réthez fűződő érdekek nincsenek eléggé biztosítva és a társulat által nyújtott ellenszolgáltatás nincs arányban a városra kirótt ármentesitési dijak nagyságával. Ezzel a tanácsi határozattal azonban nem zárultak le az ügy aktái. Az ármentesitő társulat belvizszabályozási tervezetét ugyanis kiadta a tanács Berzenczey Domokos műszaki főtanácsosnak, a mérnöki hivatal vezetőjének, felülvizsgálás céljából. Berzenczey Domokos abból a szempontból fogja átvizsgálni a társu- I lat programtervezetét, hogy a tápéi rét milyen arányban részesül a belvizszabályozás előnyeiből. A tanács az ügyet kiadta dr. Turóczy Mihály tiszti főügyésznek is, aki jogi szempontból vizsgálja meg a kérdést. Előreláthatólag a tápéi rét ármentesitése körül veszedelmes bonyodalmak támadnak, mert a város hatósága sem enged a város érdekeiből, viszont az ármentesitő társulat, amelynek haiáskörébe tartozik az a hatalmas terület, amely a Tisza, Maros és a Körös között terül el, az aránylag kis területű tápéi rét kedvéért nem igen lesz hajlandó belvizszabályozási tervezetének megváltoztatására. A tanács egyébként csak akkor dönti el, hogy milyen álláspontra helyezkedik, ha a tiszti főügyész és a mérnöki hivatal vezetője beterjesztik jelentéseiket, illetve javaslatukat. Mivel pedig a meglehetősen komplikált kérdés uttanulmányozása hosszabb időt vesz igénybe, valószínű, hogy augusztus közepe előtt nem kerül az ügy ismét napirendre. A szellemidéző szabóné. Szeged, julius 23. (Saját tudósítónktól.) Nem mindennapi bünügy szálait bogozták ki a szegedi államrendőrség detektivtestiiletének tagjai Orosházán. Özvegy Dán Péterné jómódú orosházai gazdanő évek óta intim barátságot tartott fönn Szentkirályi Tóth Árpádnéval, egy ágról szakadt szegény szabómester feleségével. Folyt is a barátság addig, amíg Dán Péteiné nővére észre nem vette, hogy amilyen mértékben gyarapodik a szorgalmas szabómester vagyona, épp oly rohamosan apad és olvad semmivé ama szép örökség, amelyet még néhai Dán Péter gyűjtött össze azért, hogy halála után özvegyének gondtalan életet biztosítson. Amikor a rokonok megkérdezték Dán Péter nét, hogy hova lett az egyik ház, azután a tíz, majd az öt és a három hold föld, meg újra a másik ház fele, Dán Péterné csak rejtelmesen mosolygott és még rejtelmesebb válaszokat adott: — A megboldogult parancsolta; az én jó Péterem adta a tanácsot, hogy hogyan menthetem meg a vagyonkámat. Ez a vagyonmentés pedig ugy történt, hogy Dán Péterné lassankint mindenét eladta. Az eladással mindig Szentkirályi Tóth Arpádné szabónét, lánynevén Kaszab Etelkát bizta meg. A szabóné az eladások után folyton gyarapodott a jólétben, annyira, hogy férje a korábbi albérletből saját házába tette át a műhelyét. Tóthné Kaszab Etel beadta a hiszékeny özvegyasszonynak, hogy ő tud a szellemekkel érintkezni, hogy spiritiszta, hogy tehát — spiritiszta-módszerrel, asztaltáncoltatással — érintkezni tud Dánné elhunyt férjével is. Szentkirályi Tóthné, a ravasz szabóné az asztalon kopogtatta ki az elhunyt Péter „üzeneteit". Ezek az üzenetek tanácsolták özvegy Dánné holmijának eladását. Legutóbb azt üzente például az elhunyt, hogy özvegye adja el összes búzáját és vegyen rajta ékszert az egyik orosházai ékszerkereskedőnél. Szentkirályi Tóthné Kaszab Etel segített is ezt az üzletet lebonyolítani annyira, hogy huszonkétmillió koronáért meg is vettek egy nyakláncot. Amikor a detektívek egy másik ékszerészt kérdeztek meg, az a vásárolt nyakláncot csak kétmillió koronára becsülte. Ugyanígy vásároltak ruhát stb. nagyobb mennyiségben, szintén orosházai kereskedőknél. A szellemidéző szabóné Orosházán nagyon sokat kivették a részüket Dániné üzleteiben, sok ingóságából, a két házból és a 60-80 hold földből a mai napon egyáltalában nincs semmi. A kereskedők a bevásárlásokat mind Kaszab Etelkával bonyolították le, ugy hogy Dán Péternével horribitis magas áron vásároltattak meg olcsó, szemétre való dolgokat s azután a kereskedő és Kaszab Etelka osztozkodtak a fennmaradt nyereségen. Hogy ennek a zsarolási bünügynek hány szereplője lehet, azt még megállapítani eddig nem lehetett, de sok szereplője lehet, mert e bünügyben a kihallgatásokat a detektívek négy napig folytatták. Sierbia figyelmeztette Bulgáriát a bandák garázdálkodásába. Szójia, julius 23. Rakics jugoszláv követ tegnap rendkívül éles hangon figyelmeztette Zankov miniszterelnököt és Kalkov külügyminisztert azokra a kellemetlen következményekre, amelyekkel a bolgár komitácsi bandák további betörése járna. A követ közölte a bolgár kormánnyal, hogy a jugoszláv katonaság bolgár területen is üldözni fogja a bandákat, hogyha a bolgár hatóságok egymaguk nem tudják a jugoszláv határ átlépését megakadályozni. Olasz-orosz katonai egyezmény. Pdris, julius 23. A Chicago Tribüné tudósítója a következő szenzációs értesülését közli: Az elmúlt hét folyamán az olasz kormány és a moszkvai szovjet katonai egyezményt kötött egymással. E szerződés értelmében Olaszország katonailag támogatja az orosz szovje'et abban az eseiben, ha öt Törökország a bakui petróleumforrások megszerzése végett megtámadná. Párisban ezt a jelentést nagy fenntartással fogadják. Telefon 11-85. Korzó Mozi, Szeged Telefon 11-85. Julius hő 24-én, csütörtökön SEVERIN MARS halhatatlan müve : r 1 i HALDOKLO SASOK (Sasfiók). Történet a nagy császár korából 2 részben, 10 felvonásban. MMtót ffiíZ G|[]fíZ6IT6! M. Severin Mars. A kettős férfi főszerepben: Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor.