Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-22 / 166. szám

1924 jníína 22 SZBQBD A franciák megerősítik a düsseldorfi hidfőt. Berlin, julius 21. A Berliner Tageblatt szerint a düsseldorfi hidfőt a franciák megerősítették. Düsse'dorfban 15.000 egyén van egyeníuhában, akik 7 kaszárnyát, törvényszéket, művészeti palotát elfoglaltak. 11 gyárat teljesen, 12 gyárat részben tartanak megsiállva, emellett 27 lakást teljesen, 47 lakást részten üri'ettek ki, 14360 lakót lakollaltak ki. Előadás az aranykorona adókról. Szeged, julius 21. (Saját tudósítónktól.) Az sranykoionasl8pon való adózás tudvalevőleg már julius l én életbelépett, azonban az adózó közönség jóformán még teljesen tájékozatlan, mert nem tud eligazodni a rendeletek labirintusában. A kereskedelmi és iparkamara éppen ezért dr. Szekerke Lajos ügyvédet kérte fel, hogy tartson ismertető előadást erről a kérdésről. A kamara nagy terme zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel vasárnap délelőtt, amikor Ottovay Károly, a kereskedők szövetségének elnöke az előadást megnyitotta és rámulatott az aranykoronaslapDn való edőzás kérdésének nagy fontosságára. Ezután dr. Szekerke tartotta meg egyórás előadását, amelynek során részletesen ismertette a szanálási törvény vonatkozó szabályait, valamint a kérdésre vonatkozó miniszteri rendeleteket ; egyben praktikus példáikkal illusztrálta, hogy milyen terheket jelent az uj rendszer a közöntégre. Előadásában rámutatott arra, hogy az egyenesadók közül csak a földadót, az általános kereseti ad át és a társu'ati adót fogják aranykoronában kivetni, mig a házadót és a kincstári házbérrészesedés kivetése ezután is pspirkoronában fog történni. Az aranykoroncadék közöl legsúlyosabb lesz a jövedelemadó, mert az adókulcsot óriási mértékben emelték. Az emelés mértékének szemléletéire felhozta, hogy i jövedelemadó legkisebb tétele egy százalék, amely 800 aranyf-oiona tiszta jövedelem után jár. Ez a jövedelem a létminimumnak felel meg, mert hiszen az ennél kisebb jövedelmeket a törvény adómenteseknek nyilvánitj», mégis nyolc aranykorona adót kel! utána fizetni. Ez csekély összeg ugyan, de mégis sokkal több annál, amit békében kelleti hisonló jövedelem után fizetni. A jövedelemadó alapiörvénye szerint ugyanis csak öt korona adó járt hasonló jövedelem után, tehát az uj törvény több mint 50 százalékkal emelte az adót már a legkisebb jö/edelmeknél. Az adóemelés mértéke természetesen a nagyobb jövedelmeknél fokozatosan emelkedik. így 200 000 aranykoronajövedelem után már 40 százalikos adó jár, ami 80.000 koronának felel meg, holott a békében ugyanekkora tövedelem ulánc?ak 10.000 korona adó volt megállapítva. A legmagasabb fokon tehát 800 százalék az adóemelés a békeévekhez viszonyítva. Ez a horribilis adóemelés katasztrofálisan fogja sújtani az ipart és kereskedelmet, amely már most is súlyos válsággal küzd a forgalom szünetelése és a tőkehiány következtében. Legsúlyosabb lesz aionban adózási teün'etben az 1924. év, mert tavaly még mindenki papirkoronában számolt; a papirkoronában készült mérlegek pedig nem mutatnak ki valódi vagyonszaporulatot, hanem csak látszatnyereségeket. Ezeket a papirkoronenyereségeket számítják majd át a keresetisdó kivetésénél aranykoronára, még pedig oly módon, hogy 3500 papirkoronát vesznek egyenlőnek egy aranykoronával. Ez a számítási módszer egyenesen biu'ális eredményre vezet, mert az adó befizetésénél már a jelenlegi sokszorosan magasabb kulcs alkalmazásával számítják át az aranykoronát papirkoronára. így pl. 24,000 000 korona jövedelem 6557'14 aranykorona adóalapnak felel meg, amely után 34286 aranykorona keresstiadő jár. Ez ÍZ összeg a mai kulcs szerint 5,965.764 papirkoronának felel meg, amelyhez azenbsn hozzá kell még számítani 110 százalékos uladót is, ugy hogy összesen 12,528.104 koronát kellene ebben az eselben fizetni. Ilyen súlyos fdóteihet pedig a gazdasági élet alighi tud elviselni. Ismertette még dr. Szekerke az őrlési és forgalmi adóra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az állam uj pénzkezelési rendszeré', amely szerint az állán pénztár ezentúl nem fogad el befizetéseket, hanem csupán a könyvelést teendőket végzi, mig a fizetéseket a póstitakarékpenztfir uján kell ezután teljesíteni. Az előadó szerint a kereskedőknek is át kell (érni az aranykoronaalspon való számításra és ilyen módon egész könyvelésüket célszerű átalakítani az uj rendszernek megfelelően. Az 1924. évi előrelátható sulyo3 adók tekintetében pedig egyetlen vigasztalás, hogy a szanálási törvény szerint az összes adók a jövedelem 75 százalékánál nem tehetnek ki többet. A nagv tetszéssel fogadott tanulságos előadásért O.tovay elnök mondotlt köszönetet az előadónak. Sonkovics Kálmán kényszeregyezsége sikerült. Szeged, julius 21. (Saját tudósítónktól.) A szanálás nyomán bekövetkezett gazdasági krízisnek első áldozata a szegedi piacon Sonkovics Kálmán volt. Május hó végén beadványnyal fordult a törvényszékhez, amelyben bejelentette, hogy tartozásainak eleget tenni nem tud s fizetésképtelennek deklarálta magát. Oka tönkremenetelének az volt, hogy csekély üzleti tökéje folytán régi hitelezőit a lejáratkor ponto san kifizetni nem tudta, ezek pörölték őt, valorizálták a koronaronilás folytán követeléseiket, amiket a biróvág valorizáltan meg is ítélt. Hogy ezeket a valorizálás folytán tetemesen felszapo rodott tartozásokat az adós kereskedő törleszthesse, magas kosztkamatra, heti 5—8 százalékra koszihitelt vett magántőkésektől igénybe, akiknek az üzle'i áruraktárából adott árufedeze let. Fizetésképtelensége előtt a koszthitelekből kifizette régi árutartozásait, de fizetett néhány hónap alatt körülbelül 40 millió kosztkamatot is. fer Amint a kényszeregyezs'gi eljárást kérő beadványát Sonkovics beadta, a budapesti hitelezők ellene büntető följelentést tet'ek azon az alapon, hogy a hitelben vásárolt árukat további koszthitel céljára elzálogosította. Sonkovicsot a vizsgálóbíró le is tartóztatta. A büntető ügyben azzal védekezett, hogy nem a hitelezők megkárosítására irányuló szándékból zálogosította el az árut, hanem azért, hogy az igy felvett kölcsönösszegekkel régi tartozásait egyenlise ki, s ezt sikerült is neki bizonyítani. Beigazolta, hogy a felvett koszthitelösszegekkel kifizette a legsürgősebb tartozásait és kifizette a hetenkénti kosztkamatokat, amelyek ezen fizetések ellenére is lavinaszerűen nőttek, mígnem teljes anyagi romlását okozták. Kényszeregyezségi beadványában Sonkovics képviselője, dr. Kertész Béla kifejtette, hogy tönkremenetelének egyedüli oka a koszthitel volt, amit a rendes kereskedői üzletmenet el nem viselhet és amely az ezt igénybevevő kereskedő számára előbb utólb a teljes anyagi romlást eredményezi. A kényszer gyezségi eljárásban a fővárosi hitelezők igen merev álláspontot foglaltak el. Követelésük százszáza'ékos kielégítéséhez ragaszkodtak. Hangoztatták, hogy hosszú idő óta ez az első kényszeregyezség Szegeden, ennélfogva a szegedi piac számára példaadás okából is szigorú eljárást kell követniök. A kényszeregyezségi eljárást a szombati törvényszéki tárgyaláson mindamellett sikerült befejezni, e szerint a hiteie ők elfogadtak negyvenszázalékos egyezséget, amely havi négy egyenlő részletben fizetendő. A befejezett kényszeregyezségi tárgyalás után dr. Kertész Sonkovicsnak azonnali szabadlábra helyezését kieszközölte. Egyéves lesz a francia katonai szolgálat. Páris, julius 21. Renaudel szocialista képviselő vasárnap Erignolesben beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy a kamara az októberi ülésekre a 18 hónapos katonai szolgálat helyett az egyéves katonai szolgálati időt akarja élet beléptetni. B-listától - két kilakoltatásig. Szeged, julius 21. (Saját tudósítónktól.) A magyar kulturának egy nagyon szomorú esetét dokumentálják ezek a sorok. Egy óvónőről van itt szó, aki tizenöt éven át nevelgette és tanítgatta az elhagyott, apró gyermekeket, aki munkásságáért nem egy kormánytól kapott kitüntetést és aki egymaga létesített óvodát Újszegeden, ahol azelőtt elhagyatottan őgyelegtek a kisgyermekek hóban és sárban. Egy óvónőről van itt szó, a magyar kultura egy névtelen, derék munkásáról, akit először megfosztottak állásától, maid pedig kétszer egymásután kilakoltatták szegényes lakásából. özvegy Füssy Józsefné ugyanis ezelőtt mintegy husz éve került Szegedre. Férje mint állami főreáliskolai tanár teljes 25 évig volt az állam szolgálatában, amikor is a háború elején bevonult katonának, majd súlyos agybajjal tért vissza a harctérről a háború utolsó idejében. Néhány év előtt pedig Füssy József belehalt a harctéren szerzett gyógyíthatatlan betegségébe. Felesége 1907-ben óvónő lett és az ő kezdeményezésere fölépítették Újszegeden az állami gyermekmenhely közelében az óvodát. Füssyné nyitotta meg ezt a kis iskolát, jóformán mindent ráhagytak, amikor elkészült a négy fal, ugy hogy neki kellett még a „padterveket" is elkészíteni. Az óvónő ezután éveken át teljes sikerrel és osztatlan elismeréssel nevelgette a kicsinyeket és nemcsak a gyermekek tanításával foglalkozott, hanem élénk tevékenységet fejtett ki a gyermekversirodalom terén is. Evek óta az ő verseit tanulgatják és szavalgatják az ország összes óvodáiban a gyermekek. Egy kötetre való gyermekverse van, amelyekből sok jelent meg az óvónők folyóiratában, a Kisded nevelés-ben. Ezért a gyermekirodalom terén kifejtett munkásságáért legutóbb kétszer is egymásután kapott a kultuszminisztériumtól úgynevezett pénzbeli író-segélyt. Tizenöt éven át számtalan kis gyermeket vezetgetett az élet utjain, mig egyszer csak 1922-ben meglepetésszerűen és minden indok nélkül B-listára tették, akkor, amikor még fekete lista volt az első B-lista. Szekfü Sándorné Gopcsa Rózsa menekült óvónőt tették a helyére az ujszegedi óvodába, akinek, mint Füssyné megállapította, magas összeköttetései vannak Budapesten a minisztériumban. Idáig ugy-ahogy rendben is volna, hiszen a B-listát a kormány rendelte el, igaz ugyan az is, hogy nem mérlegelték, hogy Füssyné férje a háborúban halt el és itt áll egy özvegyasszony tizenöt évi szolgálattal és két felnőtt, kenyérre és könyvreváró gyermekkel. Most kezdődik azonban a szerencsetlen asszony tulajdonképeni kálváriája. Nem elég, hogy megvonják tőle szegényes, de mégis teljes fizetését, hanem természetbeni lakásából kilakoltatták végrehajtóval és kiutalnak a kitüntetéses óvónőnek egy szobát és egy konyhát, ahol azelőtt az óvoda dajkája lakott egyedül. A kényelmes lakásba pedig Szekfüné kerül. Füssyné kénytelen a szabad ég alatt hagyni három szoba berendezését, mert a dajkalakásba nem fér be jóformán csak az ágy, meg az asztal. Egy szobában kellene meghúzódnia a kis családnak. Az óvónőnek, 22 éves leányának és 24 éves fiának. Es Füssyné, mert nem* férnek el, kénytelen elküldeni hazulról fiát. Két évig laktak a dajkalakásban és mint Füssyné mondja, nem csöndességben és nyugalomban, hanem állandó szekatúra és kellemetlenkedések, inzultusok között. Most aztán végre betelt a sor. Füssyné néhány nappal ezelőtt megint végzést kapott. A tanfelügyelőség 1641/924. számú átiratára, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 54.228/924. szám alatt elrendelte, hogy az özvegy óvónőnek most már haladéktalanulel kell hagynia szegényes, szük dajkalakást is ... A lakáshivatal pedig a Balfasor 48. szám alatt, Sándor Sándor házában utal ki számára egy szobát. El lehet képzelni, milyen jó dolga lesz ott a szerencsétlen özvegyasszonynak, amikor Sándor Sándor hallani sem akar a beköltözésröl, mert hiszen ő az elrekvirált szobáért most a nyáron, fürdőzöktöl kétmillió koronát is kaphatna. Füssynénél pedig elölről fog kezdődni a szekatúra, a kellemetlenkedés és az inzultusok végtelen sora. Ez ellen a végzés ellen természetesen felebbezéssel élt Füssyné, de a lakásügyi kormánybiztos 580,924. szám alatt helybenhagyta a végzést. Nem tekintik azt sem, hogy az özvegy óvóné keservesen összeszedegetett bútora pedig tovább fog rothadni a szabad ég alatt, napban és esőben, mert egy szobába nem lehet három szoba bútort elhelyezni. Füssynének igy 22-éig, kedden délig okveűen ki kell üriteni a dajka-lakást, mert ellenkező esetben karhatalom következik. Azt kérdezzük itt, kik és mit akarnak ettől a szerencsétlen asssonytól. Minek kell kiüríteni azt a szük dajkalakást ? Hiszen most nyári szünidő fan, az óvodát bezárták, tehát nem kell most dada a gyerekek mellé és igy a lakás sem kell szeptemberig senkinek. Nyáron pedig nem vesznek fel óvodába dadát. Szeptemberig nyugodtan ottmaradhatna csöndben Füssyné. Vagy talán ez a szoba nem is dadának kell ? Talán erre is szüksége van Szekfü Sándorné menekült óvónőnek?