Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-01 / 148. szám

lm számára 1800 korona, •r m i —•• rt O iHiMthmHiKiLr)ittlkkoUnral iwmben.) Te>• J IHU^nieí' •eg)e»®Sfli MÉM j* n»Hrwná«*ral«X) H, KMMM EB vidtkM 45000 km. Hirdetői árak i P«MS«bM 1 mm. 400, egy baUkon Mt, máittl hasábon 1300. SzOver kOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szúlf Ml kor. SxOMgkOitj kSalcnények soronként 0000 kot—L Családi értesítés 46000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 1, KEDD. 148-ik szám. A mostohagyerek. Néma gyereknek az anyja se irti a szavát, — igy tartja ezt egy régi magyar szólásmondás és valahogy igy igaz ez a magyarság régi mostohagyerekére, Szeged városára vonatkoztatva is. Bizonycs azonban, hogy a néma gyereknek, aki tudna beszélni éppen, de sokkai önérzetesebb, minthogy önmagát dicsérje, volnának, vagy legalább is lehetnének hangos szószólói és kiadós pártfogói. De Szegedet ebben a tekintetben is mintha mostohán hagyta volna a sorsa, jobban mondva a hagyományos balszerencséje. Mert azok, akik ma képének viselői és érdekeinek képviselői, részint előkelőségüknél, részint exponált helyzetüknél, részint egyéb körülményennél fogva, nem akarják, vagy nem tudják ugy latba vetni szavukat, hogy annak súlya Szeged javára nyomjon a mérlegben annyit, mint egyéb kisebb, de e tekintetben jobban megáldott városoké. Van például egy ;gen előkelő és igen ekszkluziv képviselőnk, aki, szó Köztünk maradjon, mint valami kiváló angol íudós, messzelátóval jelenik meg nagy ritkán városunk néhány zártkörű fala között, de talán éppen magas presztizse és tudományos objektivitása tiltja meg neki, hogy holmi kijárásokkal és kérelmekkel szerezzen alkalmatlanságot magának és vonja el drága idejét az egyetemes művelődéstől. A másik inkább a kisüstökkel van elfoglalva és a nagy koncepciókkal és igy nincsen, aki megcsinálja e nagy és igazán magyar városnak (ma a magyar végek egyik legfőbb őrhelyének), arnii nálánál jóval kevésbé érdemes és nagy városok időközben megkapnak. Mindezek a tegnapi városi közgyűlés alkalmából jutnak az eszünkbe. Ezen a közgyűlésen szinte lirai tenorban panaszkodott Somogyi Szilveszter, mikor éppen arról a mostoha sors- . _ , . „ . ró beszé" amely Szegednek, a magyarság e 'L>!n'-f"1" 30- Ma feexdödölt a népszövet nagy árvájának kijutott mindg, hosszú decen- S 8égí igák *™gr«8zu8a. A teljes ülés elé ja niumok folyamán. Olyan katasztrófának kellett va8,s,°l terÍMW,enek »mplv nHuA7,i testté válása érdekében. Itt nem lehet panasz, itt igazán le kell emelni a kalapot, de ezzel még éppenséggel nem mondottuk azt, hogy a szegedi egyetem ügye most már vígképen el volna intézve I És itt kissé különösnek találjuk némely nagyon okosaknak és nagyon óvatosaknak azt a jeremiási bölcsesé&ét, hogy a mai nehéz viszonyok között fényezés volna ennek a kis országnak az a négy egyetem — tehát ce'erum censeo —, vagyis szűntessék meg a szegedi egyetemet 1 Ez logikának is sántit valahogy, de meg a dolog vslójában éppen ellenkezőleg áll, minél inkább küzdenie és szenvednie kell egy országnak a maga igazáért, életéért és jövendőjéért, annál inkább kell kaliurális értékeit védenie, ápolnia, fönntartania és fejlesztenie, mert hiszen a létért való keserves küzdelemben ezek az 0 legerősebb és legtisztább fegyverei, ezek az ő lsgjobb bizonyítványai, ezek a valídi útlevelek a jövő birodalmába. Elvész az in népem, mivelhogy tudomány nélkül való, mondotta már a biblia igazsága, (ura fényűzés, akkor az egész éleinek csakugyan nincsen különösebb értelme és célja, akíor az oktalan álla'ok vegetálása következik ét nem a föltámadás, amelyről az u] magyar imádság buzgón emlékezik. Mi pedig hinni akarunk és binni tudunk ebben a föltámsdásban és ami különösen Szegedet illeti, legyen szabad egyben remélni is, hogy nemzeti kulturánk magasságából ezúttal ciakugyan kegyesebb és megértőbb tekintettel néz le ránk az iletékes tényezők szeme, amikor a város és a magyarság közös érdekében elébe járul az a deputáció, amely a szegedi egyetem jövőjét akarja biztositani, miután maga a város már meghozta a maja áldozatát, nemcsak vltam et sangvlnem, sed ovenam. Mert bizony nemcsak a háborúhoz kell az a három egy dolog, de a magyar kuliura nagy hadjáratához is a magyarság végső győzelme érdekében, amelyet a kultura fegyverével akar kivivni és amelyről sokkal inkább el lehet mondani, mint amit a vér és vas háborúiéról a vesztő hadvezérek hirdettek: győzni fogunk, de mennyivel aktuálisabb ez az ősi megália- i mert győzni kell! Mert itten a bukás csakugyan pitás ma, a tudományok századában. Htakul- | egyet jelentene a megsemmisüléssel t Az olasz király elitélő szavai Matteotti meggyilkolásárólRóma, junius 30. A szenátus és a kamara j goztatok, kifejezi a nép lelkiismeretének egybeelnöksége hétfőn dílelött együttesen ünnepélyes [ hangző törekvését. Ma, midőn egy rettenetes kihallgatásra ment a Quirináiba, hogy a király- j bün jelkeltette az undort bennem, kormányomban és a parlament székházában, szükségesebb, mint eddig bármikor, hogy a kit kamara példáját adja a nemzet előtt bílcsessiginek is klengesztelődisinek. jönnie egyszer, amilyen a nsgy árviz volt het venkilencben, hogy ország-világ rokonszenvének lángja lobogjon fol, amely aztán főnikszmadárt csinált a szegény tiszaparii árva gólyából, de ne adja Isten, hogy ez a katasztrófa még egyszer megismétlődjék, ellenben nem ártana már, ha Szeged megtanulná a maga kárán, hogyan kell az érdeklődést és áldozatkészséget onnan is megnyernie a maga részére, ahonnan eddig csak vállveregetést és dicsérő jelzőket kapott. Mert az egészen ingyen jár és nem kerül semmiM mt8eröltetésbe, hogy Szeged a magyar Moszkva, hogy Szeged az ország nemzeti fővárosa, hogy Szegeden született meg az uj Magyarország (a bábaköllségekkel és a vajúdás egyéb terheivel mintha némiképen még ma is adósai volnának neki azok, akik ebből az uj magyar reneszánszból a jobbik részt választották), de hát hiába, nemcsak igével él az ember és Szeged már eléggé nagykora és eléggé érdemes arra, hogy ne érje be a hála és kegyelet ingyen malasztjával. Mert mintha éppen azok kezdenének megfeledkezni arról, hogy mit jelentett Szeged nekik a nagy napokban, akik ezt annak idején a leghangosabban és legeredményesebben emlegették. A szegedi egyetem, ahogy ma már a kolozsvári száműzött egyetemet emlegetik, valóban régi álma és vágya volt ennek a nemes 'árosnak és valóban már a rekonstrukció szép papjaiban megígérték ezt az illetékes tényezők, Xí "?ut*n évről-évre és évtizedről éviizedre MfSm hlIogaUák a logadalom teljesítését, mée • «Mk katasztrófának kellett jönnie, naiv tttaS í|*né,Í8 nagyobbnak, magának a ecvetemi vi hogy Sze*cd w,ahárl «aku*yan T tZhh *?,r088á tehessen. Azt még a legSním ío"gei sc mondhatják, hogy a mS minden ídí ^ íCt ném hozott meg minden áldozatot a nagy kulturális ige nak átadja a parlament válaszát a trónbeszédre. A király beszédébea többek közt a következőket válaszolta: — Ez a szó: egyetértés, amelyet most hsnMMMMMMMAMMMMMMMMMMMMMMMMWM < (WWWWWWWW • MMWMWMMMIMW A népszövetségi ligák gyűlése Londonban. ujrafelvéleléröl szóló jegyzékére, Párisba érkezett. A birodalmi kormány ebben a válaszjegyzékében egy havi haladékot kér és azt kéri, hogy az ellenőrzést a műhelyek felülvizsgálásával kezdjék meg. A jegyzék követeli továbbá, hogy a fegyverállomány általános felvétele a nagyköveti értekezlet jegyzékében megállapított öt pont megvizsgálása után történjék, mig a szövetségesek a vizsgálatot megelőző általános anyagfelvétel megejtését szándékoznak végrehajtani. MMAMAMAMMMAMAMAMAMAAAMMAAAMWMMMMMWfW MMMMtMMMVWVMMVMMWWMAM vaslatol terjesztenek, amely üdvözli a Dawesféle szakértői jelentést és szükségesnek tartja, hogy Németország a Népszövetség tagjává legyen és állandó helyet kapjon a Népszövetség tanácsában. Páris, junius 30. A német bircdalmi kormány ama jegyzéke, amely válaszul szolgál a nagykövetek tanácsának a fegyverkezés ellenőrzésinek A városi mérnökök szegedi vándorgyűlése. Berzenczey Domokos előadása Szegedről. Vita a lakásprobléma megoldásáról. Szeged, junius 30. (Saját tudósítónktól.) Or- i Kószó István a belügyminiszter, Virágh Ann.llalt („l_i 1a - l Ti . J «_ ... .... . . u: szágofe érdeklődés mellett folyt le a Városi Mérnökök Országos Szövetségének első vándorgyűlése Szegeden. Tizenegy órára szépen megtelt a vidéki és helyi érdeklődőkkel a városháza közgyűlési terme. Szalay Lajos ügyvezető elnök tartotta a megnyitó beszédet, amelynek keretében meleg hangon emlékezett meg a szövetség elhunyt elnökéről, istenhegyi Devicis del Veschio Ferencről, aki az első okleveles magyar mérnök volt. Üdvözölte a miniszterek képviselőit és a vándorgyűlés vendégeit. Az üdvözlésre először a polgármester válaszolt. Megköszönte a város közönsége nevében az elnök üdvözlő szavait. — Sajnálattal kell tapasztalni — mondta többek közt —, hogy a mi nemzetünk elsősorban jogász- és szónok-nemzet. Ha valaki szipen tud beszilni, előbb-utóbb az ilre kerül is kormányoz. Nálunk még mindig a hatásvadászó szónokot becsülik meg, nem pedig az orvost és a mérnököt, akik prdig mérföldekkel dor h. államtitkár a kereskedelmi miniszter, Hoffmann Károty miniszteri tanácsos a népjóléti miniszter, Torna Frigyes a mérnöki kamars, Thierieng Oszkár a MEMOSz nevében, Chikán Béla pesterzsébeti polgármester pedig a megjelent polgáraesterek nevében üdvözölte a vándorgyűlést. „ ,, , Az elnik indítványára elhatározta a vándorgyűlés, hogy táviratilag üdvözli a kormányzót és a kormányelnököt. Ezután Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos tartotta meg nagy érdeklődéssel hallgatott előadását Szeged város műszaki létesítményeiről. Bevezetésképen ismertette Szeged keletkezésének történetét Szeged város jelenlegi helyét földrajzi fekvése predesztinálta arra, hogy város keletkezzen rajta, pedig állandóan küzdenie kellett a lakossággyákran megismétlődő csapások szépen fejlődött a város és már a XIX században az ország egyik legnagyobb városává növekedett. Ezután ismertette az 1879-i árviz történetét és a Viszik HAr» > m,« W1M4. UráTvi biztosság három évig.tartó rekonstrukciós SS? ?« «gyí»8ág wiul,ur41? munkásságát amelynek eredményeképen Szeged ut án. A nvuaati államokban már fel- , „>mnbh.M mini ami ven azutján. A nyugati államokban már régen fel Ismerték annak a közmondásnak az igazsáságát, hogy minden Demosthénesnél szebben beszél a telt. szebben támadt fel a romokból, mint amilyen azelőtt volt. A város rekonstrukciójánál a főszempont az árviz elleni védekezés volt. A Tisza árvtoeneK szintje • <iis állani emelkedést mutat. 1830- öan